SlideShare ist ein Scribd-Unternehmen logo
1 von 21
Dr. Forgó Sándor
Elektronikus médiumok és tananyagok


A pedagógiai értékelés
       Golnhofer Erzsébet
Az értékelés funkciói
•   Visszacsatolás – hatékonyságnövelés
      Az értékelés visszacsatolás.
      Az oktatás eredményessége > hatékonyságnövelés.
•   A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés
     1. Helyzetfeltárás >>> diagnosztikus értékelés
     2. Fejlesztés-formálás >>> formatív értékelés
     3. Minősítő >>> szummatív értékelés
•   Minősítés, szelektálás, társadalmi megmérettetés.
•   Az értékelés tájékoztatás.
•   Az értékelés szerepe a személyiségfejlődésben, fejlesztésben.
      Befolyásolja a tanuló és a tanulócsoport tanulási motivációit.
      Mintát ad.
      Túlhangsúlyozása a nevelésben komoly károkat okozhat.
Mihez viszonyítunk az értékelés során?
•   Kritériumra irányuló értékelés
     – Azt vizsgáljuk, a tanuló elérte-e a kitűzött célokat.

•   Normára irányuló értékelés
     – A tanuló valamilyen személyiségjegyét és/vagy tudását egy adott populáció jellemzőihez
       viszonyítjuk.

•   Személyre szabott értékelés
     – A tanulókat önmagukhoz viszonyítjuk.
Az értékelés folyamata
1. Az értékelési probléma megértése, az értékelés megtervezése.
     A célok megfogalmazása.
     Az információ- illetve adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges,
      akkor kifejlesztése.


2. Információgyűjtés.

3. Az információk elemzése, értelmezése.

4. A megfelelő minősítések, illetve döntések megfogalmazása.
Megítélés, becslés, mérés
•   megítélés:
     – A személyiségjegyek, a viselkedések, a teljesítmények, elfogadhatóak vagy
       elfogadhatatlanok.

•   becslés:
     – Egy skálán próbáljuk elhelyezni a meglévő személyiségjegyek, a viselkedés, a
        teljesítmény színvonalát.

•   mérés:
     – Tesztek, feladatlapok segítségével.
Mérésmetodológiai követelmények
• 3 követelmény :
  - objektivitás
  - érvényesség
  - megbízhatóság
Külső és belső értékelés
A.   Az értékelők személye alapján
        Belső = a programban részt vett személy végzi.
        Külső = az értékelők nem vettek részt a program megvalósításában.


B.   Az értékelés célja szerint
        Belső = az értékelés a rendszer saját céljai szerint történik.
        Külső = „felsőbb rendszer elvárásai szerint történik
Az értékelők
Kik értékelhetnek?
    •   Tanárok
    •   Szülők
    •   Tanulók
    •   Iskolapszichológus
    •   Szaktanácsadók
    •   Felügyelők
    •   Professzionális értékelők



    Az értékelő szerepe más és más hangsúlyt kap attól függően, hogy mi az adott értékelés
       funkciója és tárgya.
Az iskolai oktatómunka tervezése

           Kotschy Beáta
A tervezési tevékenység sajátosságai
Két önálló területe van:

   1. Az oktatási rendszer fejlesztését és működtetését meghatározó
   oktatáspolitikai, oktatás-gazdaságtani tervezés.

   2. Az oktatásnak mint pedagógiai folyamatnak a tervezése.
A tervezés modelljei
• A célok – eszközök racionális modellje.

• A célok – eszközök integrált modellje.

• A tartalomközpontú tervezési modell.
Az oktatásszervezés szintjei
• A tanterv funkciói, típusai
     A tanterv pedagógiai dokumentum, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola között.
     Oktatáspolitikai eszköz, mely az adott társadalom elvárásait tükrözi.



• A tantervek fajtái Ballér Endre felosztásában
    –   Deklarált tanterv
    –   Értelmezett tanterv
    –   Megvalósított tanterv
    –   Rejtett tanterv
A nemzeti alaptanterv
1. A NAT funkciói:
   a. Meghatározza a minden tanulóra érvényes kötelező alapműveltséget,
   biztosítja a 6 – 16. életévig tartó oktatás viszonylagos egységét

   b. A kötelező oktatás időszakát lezáró alapvizsga alapját biztosítja

   c. Az intézményi és egyéni tervezés kiindulópontja.

   d. Az alaptantervre épülve készülnek a tankönyvek és taneszközök.
A NAT cél-és követelményrendszere
A.       Tartalmazza a közmegegyezésre számító célkitűzéseket (demokrácia, nemzeti
         azonosságtudat, európaiság, humanizmus).

B.       Második rétege a 10 műveltségi területet átható közös követelményrendszer,
         melynek 7 eleme van:
     •       hon-és népismeret
     •       Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz
     •       Környezeti nevelés
     •       Kommunikációs kultúra
     •       Testi és lelki egészség
     •       Tanulás
     •       Pályaorientáció
C.       Az egyes műveltségi területek követelményrendszere 2 szinten fogalmazódik
         meg:- 6. és 10. év végére elérendő általános fejlesztési követelmény
              - 4., 6., 8., 10. évi konkrét követelményrendszer.
A NAT műveltségtartalma

•   Központi szerepet kapnak az emberre vonatkozó ismeretek.

•   Új tudományterületek és új műveltségi területek jelennek meg benne, biztosítva
    ezzel az ismeretek korszerűsítést.

•   Célja: az általános műveltséget tükröző közismereti tárgyak elsajátíttatása s az
    ezáltal kibontakozó személyiségfejlődés elősegítése.
A NAT struktúrája

• A kötelező oktatás tízéves folyamatára készült:
>>>>2 pedagógiai ciklusra oszlik:     - 1-6. (alapvető elemi készségek, képességek)
                                      - 7-10. („kisközépiskola”)

A közoktatás 12 évfolyamát 6+4+2 éves szakaszokra bontva tervezi meg.
A tervezés intézményi szintje

•   Pedagógiai program: azok a nevelésfilozófiai elvek és értékrend, melyek
    meghatározzák az intézmény pedagógiai célrendszerét.
•   Tartalmazza a helyi tantervet.

Miért fontos az egyéni pedagógiai program készítése?
 Figyelembe veszi az iskola feltételrendszerét
 Igazodik a nevelőtestület értékrendjéhez.
 Figyel a kliensek szükségleteire
 A pedagógust saját pedagógiai elveinek tisztázására készteti.
 Kiszámíthatóvá teszi az intézmény munkáját.
 Egyedi arculatot ad az iskolának.
 A helyi tanterv pedagógiai bázisát képezi.
A tanmenet

A tanmenet adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készült éves
    terve.

A tanmenetkészítés feladatai:
1. A pedagógus meghatározza és elosztja az éves tananyagot a rendelkezésre álló
    időkeretnek megfelelően.

2. A szükséges és lehetséges tantárgyi koncentráció feltárása és megnevezése.

3. Az alapvető oktatási eszközök meghatározása.
A tematikus terv

4-8 óra anyagát foglalja egységbe.

A tematikus tervezés feladatai:
 A tananyag elemzése különböző szempontok szerint:
1. Fogalmi és logikai elemzés
2. Pszichológiai elemzés
3. Nevelési szempontú elemzés
4. Didaktikai
Az óravázlat

Tartalmazza az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait,
    tevékenységformáit, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztását.
Előnyei:
 Segíti a gondolatok tisztázását és pontosítását.
 A későbbiek során is használható.
 Ha „vizuális” típus a tanár, szüksége van a gondolatok írásbeli rögzítésére.
 Segít a kezdő pedagógusnak a szorongás ellenére átlátni az összefüggeseket.
Készítette: Sütőné Seres Adrienn

        Mozgókép MA
     Neptun kód: G5W8GW

Weitere ähnliche Inhalte

Ähnlich wie A pedagógiai értékelés

Pedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés ésPedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés ésmalacsik
 
Iskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésről
Iskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésrőlIskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésről
Iskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésrőltotyik
 
Pedagógiai értékelés tervezése
Pedagógiai értékelés tervezésePedagógiai értékelés tervezése
Pedagógiai értékelés tervezéseEKC
 
A tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalma
A tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalmaA tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalma
A tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalmaDr. Ollé János
 
A pedagógiai tervezés és az oktatás tartalma
A pedagógiai tervezés és az oktatás tartalmaA pedagógiai tervezés és az oktatás tartalma
A pedagógiai tervezés és az oktatás tartalmaDr. Ollé János
 
Önértékelésről tantestületi tájékoztató
Önértékelésről tantestületi tájékoztatóÖnértékelésről tantestületi tájékoztató
Önértékelésről tantestületi tájékoztatóPAKS
 
Tanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetősége
Tanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetőségeTanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetősége
Tanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetőségeDr. Ollé János
 
Tanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciákTanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciáktanarkepzes
 
Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)malacsik
 
A learning outcomes megközelítés a felsőoktatásban
A learning outcomes megközelítés a felsőoktatásbanA learning outcomes megközelítés a felsőoktatásban
A learning outcomes megközelítés a felsőoktatásbanVarga Júlia
 
Pirisi zoltan-portfolio-bemutatas
Pirisi zoltan-portfolio-bemutatasPirisi zoltan-portfolio-bemutatas
Pirisi zoltan-portfolio-bemutataspirisiz
 
Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)Reka Racsko
 
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)Bertalan Péter Farkas
 
A pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközei
A pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközeiA pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközei
A pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközeiDr. Ollé János
 
Pedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyakPedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyakmalacsik
 
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkelFormatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkelBertalan Péter Farkas
 
Hejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyománHejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyománeosztalyos
 

Ähnlich wie A pedagógiai értékelés (20)

Pedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés ésPedagógiai tervezés és
Pedagógiai tervezés és
 
Iskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésről
Iskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésrőlIskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésről
Iskolai előadás pedagógus és intézményi ellenőrzésről
 
Pedagógiai értékelés tervezése
Pedagógiai értékelés tervezésePedagógiai értékelés tervezése
Pedagógiai értékelés tervezése
 
A tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalma
A tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalmaA tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalma
A tanulási – tanítási folyamat tervezése, az oktatás tartalma
 
A pedagógiai tervezés és az oktatás tartalma
A pedagógiai tervezés és az oktatás tartalmaA pedagógiai tervezés és az oktatás tartalma
A pedagógiai tervezés és az oktatás tartalma
 
Önértékelésről tantestületi tájékoztató
Önértékelésről tantestületi tájékoztatóÖnértékelésről tantestületi tájékoztató
Önértékelésről tantestületi tájékoztató
 
Tanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetősége
Tanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetőségeTanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetősége
Tanulásmódszertan és oktatási kultúra: a tanulási élmény tervezhetősége
 
Pedagógus életpálya 2015-től
Pedagógus életpálya 2015-től Pedagógus életpálya 2015-től
Pedagógus életpálya 2015-től
 
Tanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciákTanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciák
 
Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)Pedtanar_szakdolgozat (1)
Pedtanar_szakdolgozat (1)
 
A learning outcomes megközelítés a felsőoktatásban
A learning outcomes megközelítés a felsőoktatásbanA learning outcomes megközelítés a felsőoktatásban
A learning outcomes megközelítés a felsőoktatásban
 
Pirisi zoltan-portfolio-bemutatas
Pirisi zoltan-portfolio-bemutatasPirisi zoltan-portfolio-bemutatas
Pirisi zoltan-portfolio-bemutatas
 
Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)Doktori beszámoló (2014. május 27.)
Doktori beszámoló (2014. május 27.)
 
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel (Pécs)
 
A pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközei
A pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközeiA pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközei
A pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközei
 
Pedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyakPedtanar_tanitasigyak
Pedtanar_tanitasigyak
 
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkelFormatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel
Formatív értékelés és tanulói előrehaladás támogatása IKT eszközökkel
 
Pedagogus portfolio
Pedagogus portfolioPedagogus portfolio
Pedagogus portfolio
 
Intézményi önértékelés
Intézményi önértékelésIntézményi önértékelés
Intézményi önértékelés
 
Hejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyománHejőkeresztúr nyomán
Hejőkeresztúr nyomán
 

A pedagógiai értékelés

  • 1. Dr. Forgó Sándor Elektronikus médiumok és tananyagok A pedagógiai értékelés Golnhofer Erzsébet
  • 2. Az értékelés funkciói • Visszacsatolás – hatékonyságnövelés  Az értékelés visszacsatolás.  Az oktatás eredményessége > hatékonyságnövelés. • A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés 1. Helyzetfeltárás >>> diagnosztikus értékelés 2. Fejlesztés-formálás >>> formatív értékelés 3. Minősítő >>> szummatív értékelés • Minősítés, szelektálás, társadalmi megmérettetés. • Az értékelés tájékoztatás. • Az értékelés szerepe a személyiségfejlődésben, fejlesztésben.  Befolyásolja a tanuló és a tanulócsoport tanulási motivációit.  Mintát ad.  Túlhangsúlyozása a nevelésben komoly károkat okozhat.
  • 3. Mihez viszonyítunk az értékelés során? • Kritériumra irányuló értékelés – Azt vizsgáljuk, a tanuló elérte-e a kitűzött célokat. • Normára irányuló értékelés – A tanuló valamilyen személyiségjegyét és/vagy tudását egy adott populáció jellemzőihez viszonyítjuk. • Személyre szabott értékelés – A tanulókat önmagukhoz viszonyítjuk.
  • 4. Az értékelés folyamata 1. Az értékelési probléma megértése, az értékelés megtervezése.  A célok megfogalmazása.  Az információ- illetve adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges, akkor kifejlesztése. 2. Információgyűjtés. 3. Az információk elemzése, értelmezése. 4. A megfelelő minősítések, illetve döntések megfogalmazása.
  • 5. Megítélés, becslés, mérés • megítélés: – A személyiségjegyek, a viselkedések, a teljesítmények, elfogadhatóak vagy elfogadhatatlanok. • becslés: – Egy skálán próbáljuk elhelyezni a meglévő személyiségjegyek, a viselkedés, a teljesítmény színvonalát. • mérés: – Tesztek, feladatlapok segítségével.
  • 6. Mérésmetodológiai követelmények • 3 követelmény : - objektivitás - érvényesség - megbízhatóság
  • 7. Külső és belső értékelés A. Az értékelők személye alapján  Belső = a programban részt vett személy végzi.  Külső = az értékelők nem vettek részt a program megvalósításában. B. Az értékelés célja szerint  Belső = az értékelés a rendszer saját céljai szerint történik.  Külső = „felsőbb rendszer elvárásai szerint történik
  • 8. Az értékelők Kik értékelhetnek? • Tanárok • Szülők • Tanulók • Iskolapszichológus • Szaktanácsadók • Felügyelők • Professzionális értékelők Az értékelő szerepe más és más hangsúlyt kap attól függően, hogy mi az adott értékelés funkciója és tárgya.
  • 9. Az iskolai oktatómunka tervezése Kotschy Beáta
  • 10. A tervezési tevékenység sajátosságai Két önálló területe van: 1. Az oktatási rendszer fejlesztését és működtetését meghatározó oktatáspolitikai, oktatás-gazdaságtani tervezés. 2. Az oktatásnak mint pedagógiai folyamatnak a tervezése.
  • 11. A tervezés modelljei • A célok – eszközök racionális modellje. • A célok – eszközök integrált modellje. • A tartalomközpontú tervezési modell.
  • 12. Az oktatásszervezés szintjei • A tanterv funkciói, típusai  A tanterv pedagógiai dokumentum, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola között.  Oktatáspolitikai eszköz, mely az adott társadalom elvárásait tükrözi. • A tantervek fajtái Ballér Endre felosztásában – Deklarált tanterv – Értelmezett tanterv – Megvalósított tanterv – Rejtett tanterv
  • 13. A nemzeti alaptanterv 1. A NAT funkciói: a. Meghatározza a minden tanulóra érvényes kötelező alapműveltséget, biztosítja a 6 – 16. életévig tartó oktatás viszonylagos egységét b. A kötelező oktatás időszakát lezáró alapvizsga alapját biztosítja c. Az intézményi és egyéni tervezés kiindulópontja. d. Az alaptantervre épülve készülnek a tankönyvek és taneszközök.
  • 14. A NAT cél-és követelményrendszere A. Tartalmazza a közmegegyezésre számító célkitűzéseket (demokrácia, nemzeti azonosságtudat, európaiság, humanizmus). B. Második rétege a 10 műveltségi területet átható közös követelményrendszer, melynek 7 eleme van: • hon-és népismeret • Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz • Környezeti nevelés • Kommunikációs kultúra • Testi és lelki egészség • Tanulás • Pályaorientáció C. Az egyes műveltségi területek követelményrendszere 2 szinten fogalmazódik meg:- 6. és 10. év végére elérendő általános fejlesztési követelmény - 4., 6., 8., 10. évi konkrét követelményrendszer.
  • 15. A NAT műveltségtartalma • Központi szerepet kapnak az emberre vonatkozó ismeretek. • Új tudományterületek és új műveltségi területek jelennek meg benne, biztosítva ezzel az ismeretek korszerűsítést. • Célja: az általános műveltséget tükröző közismereti tárgyak elsajátíttatása s az ezáltal kibontakozó személyiségfejlődés elősegítése.
  • 16. A NAT struktúrája • A kötelező oktatás tízéves folyamatára készült: >>>>2 pedagógiai ciklusra oszlik: - 1-6. (alapvető elemi készségek, képességek) - 7-10. („kisközépiskola”) A közoktatás 12 évfolyamát 6+4+2 éves szakaszokra bontva tervezi meg.
  • 17. A tervezés intézményi szintje • Pedagógiai program: azok a nevelésfilozófiai elvek és értékrend, melyek meghatározzák az intézmény pedagógiai célrendszerét. • Tartalmazza a helyi tantervet. Miért fontos az egyéni pedagógiai program készítése?  Figyelembe veszi az iskola feltételrendszerét  Igazodik a nevelőtestület értékrendjéhez.  Figyel a kliensek szükségleteire  A pedagógust saját pedagógiai elveinek tisztázására készteti.  Kiszámíthatóvá teszi az intézmény munkáját.  Egyedi arculatot ad az iskolának.  A helyi tanterv pedagógiai bázisát képezi.
  • 18. A tanmenet A tanmenet adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készült éves terve. A tanmenetkészítés feladatai: 1. A pedagógus meghatározza és elosztja az éves tananyagot a rendelkezésre álló időkeretnek megfelelően. 2. A szükséges és lehetséges tantárgyi koncentráció feltárása és megnevezése. 3. Az alapvető oktatási eszközök meghatározása.
  • 19. A tematikus terv 4-8 óra anyagát foglalja egységbe. A tematikus tervezés feladatai:  A tananyag elemzése különböző szempontok szerint: 1. Fogalmi és logikai elemzés 2. Pszichológiai elemzés 3. Nevelési szempontú elemzés 4. Didaktikai
  • 20. Az óravázlat Tartalmazza az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait, tevékenységformáit, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztását. Előnyei:  Segíti a gondolatok tisztázását és pontosítását.  A későbbiek során is használható.  Ha „vizuális” típus a tanár, szüksége van a gondolatok írásbeli rögzítésére.  Segít a kezdő pedagógusnak a szorongás ellenére átlátni az összefüggeseket.
  • 21. Készítette: Sütőné Seres Adrienn Mozgókép MA Neptun kód: G5W8GW