2. Az értékelés funkciói
• Visszacsatolás – hatékonyságnövelés
Az értékelés visszacsatolás.
Az oktatás eredményessége > hatékonyságnövelés.
• A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés
1. Helyzetfeltárás >>> diagnosztikus értékelés
2. Fejlesztés-formálás >>> formatív értékelés
3. Minősítő >>> szummatív értékelés
• Minősítés, szelektálás, társadalmi megmérettetés.
• Az értékelés tájékoztatás.
• Az értékelés szerepe a személyiségfejlődésben, fejlesztésben.
Befolyásolja a tanuló és a tanulócsoport tanulási motivációit.
Mintát ad.
Túlhangsúlyozása a nevelésben komoly károkat okozhat.
3. Mihez viszonyítunk az értékelés során?
• Kritériumra irányuló értékelés
– Azt vizsgáljuk, a tanuló elérte-e a kitűzött célokat.
• Normára irányuló értékelés
– A tanuló valamilyen személyiségjegyét és/vagy tudását egy adott populáció jellemzőihez
viszonyítjuk.
• Személyre szabott értékelés
– A tanulókat önmagukhoz viszonyítjuk.
4. Az értékelés folyamata
1. Az értékelési probléma megértése, az értékelés megtervezése.
A célok megfogalmazása.
Az információ- illetve adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges,
akkor kifejlesztése.
2. Információgyűjtés.
3. Az információk elemzése, értelmezése.
4. A megfelelő minősítések, illetve döntések megfogalmazása.
5. Megítélés, becslés, mérés
• megítélés:
– A személyiségjegyek, a viselkedések, a teljesítmények, elfogadhatóak vagy
elfogadhatatlanok.
• becslés:
– Egy skálán próbáljuk elhelyezni a meglévő személyiségjegyek, a viselkedés, a
teljesítmény színvonalát.
• mérés:
– Tesztek, feladatlapok segítségével.
7. Külső és belső értékelés
A. Az értékelők személye alapján
Belső = a programban részt vett személy végzi.
Külső = az értékelők nem vettek részt a program megvalósításában.
B. Az értékelés célja szerint
Belső = az értékelés a rendszer saját céljai szerint történik.
Külső = „felsőbb rendszer elvárásai szerint történik
8. Az értékelők
Kik értékelhetnek?
• Tanárok
• Szülők
• Tanulók
• Iskolapszichológus
• Szaktanácsadók
• Felügyelők
• Professzionális értékelők
Az értékelő szerepe más és más hangsúlyt kap attól függően, hogy mi az adott értékelés
funkciója és tárgya.
10. A tervezési tevékenység sajátosságai
Két önálló területe van:
1. Az oktatási rendszer fejlesztését és működtetését meghatározó
oktatáspolitikai, oktatás-gazdaságtani tervezés.
2. Az oktatásnak mint pedagógiai folyamatnak a tervezése.
11. A tervezés modelljei
• A célok – eszközök racionális modellje.
• A célok – eszközök integrált modellje.
• A tartalomközpontú tervezési modell.
12. Az oktatásszervezés szintjei
• A tanterv funkciói, típusai
A tanterv pedagógiai dokumentum, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola között.
Oktatáspolitikai eszköz, mely az adott társadalom elvárásait tükrözi.
• A tantervek fajtái Ballér Endre felosztásában
– Deklarált tanterv
– Értelmezett tanterv
– Megvalósított tanterv
– Rejtett tanterv
13. A nemzeti alaptanterv
1. A NAT funkciói:
a. Meghatározza a minden tanulóra érvényes kötelező alapműveltséget,
biztosítja a 6 – 16. életévig tartó oktatás viszonylagos egységét
b. A kötelező oktatás időszakát lezáró alapvizsga alapját biztosítja
c. Az intézményi és egyéni tervezés kiindulópontja.
d. Az alaptantervre épülve készülnek a tankönyvek és taneszközök.
14. A NAT cél-és követelményrendszere
A. Tartalmazza a közmegegyezésre számító célkitűzéseket (demokrácia, nemzeti
azonosságtudat, európaiság, humanizmus).
B. Második rétege a 10 műveltségi területet átható közös követelményrendszer,
melynek 7 eleme van:
• hon-és népismeret
• Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz
• Környezeti nevelés
• Kommunikációs kultúra
• Testi és lelki egészség
• Tanulás
• Pályaorientáció
C. Az egyes műveltségi területek követelményrendszere 2 szinten fogalmazódik
meg:- 6. és 10. év végére elérendő általános fejlesztési követelmény
- 4., 6., 8., 10. évi konkrét követelményrendszer.
15. A NAT műveltségtartalma
• Központi szerepet kapnak az emberre vonatkozó ismeretek.
• Új tudományterületek és új műveltségi területek jelennek meg benne, biztosítva
ezzel az ismeretek korszerűsítést.
• Célja: az általános műveltséget tükröző közismereti tárgyak elsajátíttatása s az
ezáltal kibontakozó személyiségfejlődés elősegítése.
16. A NAT struktúrája
• A kötelező oktatás tízéves folyamatára készült:
>>>>2 pedagógiai ciklusra oszlik: - 1-6. (alapvető elemi készségek, képességek)
- 7-10. („kisközépiskola”)
A közoktatás 12 évfolyamát 6+4+2 éves szakaszokra bontva tervezi meg.
17. A tervezés intézményi szintje
• Pedagógiai program: azok a nevelésfilozófiai elvek és értékrend, melyek
meghatározzák az intézmény pedagógiai célrendszerét.
• Tartalmazza a helyi tantervet.
Miért fontos az egyéni pedagógiai program készítése?
Figyelembe veszi az iskola feltételrendszerét
Igazodik a nevelőtestület értékrendjéhez.
Figyel a kliensek szükségleteire
A pedagógust saját pedagógiai elveinek tisztázására készteti.
Kiszámíthatóvá teszi az intézmény munkáját.
Egyedi arculatot ad az iskolának.
A helyi tanterv pedagógiai bázisát képezi.
18. A tanmenet
A tanmenet adott tantárgy oktatásának adott évfolyam/osztály számára készült éves
terve.
A tanmenetkészítés feladatai:
1. A pedagógus meghatározza és elosztja az éves tananyagot a rendelkezésre álló
időkeretnek megfelelően.
2. A szükséges és lehetséges tantárgyi koncentráció feltárása és megnevezése.
3. Az alapvető oktatási eszközök meghatározása.
19. A tematikus terv
4-8 óra anyagát foglalja egységbe.
A tematikus tervezés feladatai:
A tananyag elemzése különböző szempontok szerint:
1. Fogalmi és logikai elemzés
2. Pszichológiai elemzés
3. Nevelési szempontú elemzés
4. Didaktikai
20. Az óravázlat
Tartalmazza az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait,
tevékenységformáit, felhasználandó eszközeit, pontos időbeosztását.
Előnyei:
Segíti a gondolatok tisztázását és pontosítását.
A későbbiek során is használható.
Ha „vizuális” típus a tanár, szüksége van a gondolatok írásbeli rögzítésére.
Segít a kezdő pedagógusnak a szorongás ellenére átlátni az összefüggeseket.
