Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
1. Varga Csaba
szociológus,
c. egyetemi docens
Stratégiakutató Intézet
Design: Varga Borbála
2. Metaelmélet definíció 1.
Nem vagy nemcsak transzdiszciplináris
tudomány; nemcsak a tudások halmozódása
és komplexebbé válása
Integrált Nagy Elmélet, Mindenség-elmélet,
ám nemcsak a filozófiai vákuum kitöltése
Nem vagy nemcsak normál és poszt-normál
tudomány
Tudomány, teológia és művészet egyesített,
egységes elmélete (poszt-tudomány); ez akár
nevezhető meta-metaelméletnek is
3. Metaelmélet definíció 2.
Nem vagy nemcsak új metafizika, vagy új
ontológia
Nem vagy nem csak tudás-integráció és szintézis,
hanem új tartalmú és új típusú tudás
Új típusú elmélet, és új típusú filozófia (a kettő
persze nem ugyanaz)
Az új tudás új valóságról ad ismeretet!!
Az új tudás feltétele és egyben következménye az
új tudat és az új tudatosulás
A jövő elmélete és/vagy jövőelmélet (Ne feledjük:
a legfelső metaszint kvantumtudat/Istentudat..)
4. Gondolkodási és megfogalmazási eljárás
módok 1.
A metaelméleti könyv elemzése alapján
legalább három gondolkodási-
megfogalmazási modellt fedezhetünk fel:
1. Hangya-modell. A szerző alapvetően
információkat-ismereteket gyűjt,
rendszerez, végül egy vagy több információ-
ismeretcsoport mellett voksol (tekinthetjük
elmélet előkészítésnek vagy közvetett
elmélet építésnek.)
5. Eljárás módok 2.
2. Gereblyéző modell. A szerző korábbi
tudományos eredményeket gyűjt és hasonlít
össze. (Gyakran történeti sorrendben) Végül
a tudományos étlapról kiválaszt egy-két
általa igenelt felfogást.
3. Teremtés modell. A szerző nem másokat
idéz és elemez, hanem önálló, szuverén
elméleti konstrukciót fogalmaz meg,
amihez persze másoktól is kölcsönöz (és
idéz) érveket.
6. Eljárás módok 3.
A három gondolkodási modellnek vannak
vegyes modelljei
A metaelméleti könyvben mind a három
szellemi magatartásnak és gondolkodási
eljárásnak szerepet adtunk
A három módszer együtt alkot egy metaelméleti
szellemi-logikai teret (téridőt)
7. Gondolkodási lépcsők 1.
1. lépcső – egy tudományágon (vagy
művészeti ágon, vagy teológián) belül
egyesít vagy integrál rész-elméleteket
2. lépcső – több tudományág közötti, eltérő
elméletek egyesítése (interdiszciplináris)
3. lépcső – lehetőleg minden tudományág
közös csúcselmélete (transzdiszciplináris)
4. lépcső – tudomány és nem-tudomány
(vallás vagy/és művészet) közös elmélete
8. Gondolkodási lépcsők 2.
5. lépcső – tudományok, vallások, művészetek
közös elmélete (az eddigi tudások magas
szintű ötvözése)
6. lépcső – az előző lépcső tudásának
segítségével új valóság/új tudás/új tudat
felfedezése – önmagára ismerés, önteremtés
A metaelméleti könyvben minden szerző azon
a lépcsőfokon áll és állhat meg, ameddig
haladni akar. Ez nem verseny. Minden
lépcsőfok számos életre szóló feladatot kínál.
9. Metaelméleti téma-térkép
(hiányok és pótlásaik) 1.
A metaelméleti téma-térkép mutatja, hogy
hiányoznak még fontos rész-, és
résztudományból induló integrált
metaelméletek:
Új gazdaság elmélet (Menyhay Imre, Koncz
Gábor, stb.)
Új társadalom elmélet (Hámori Ádám, Varga
Csaba, stb.)
Új egyesített ember (vagy szűkebben agy-
lélek-tudat) elmélet (Frecska Ede, stb.)
Új pedagógia (vagy új oktatás és új iskola)
elmélet (Zsolnai József, stb.)
10. Metaelméleti téma-térkép
(hiányok és pótlásaik) 2.
Új ökológia elmélet (Borsos Béla, stb.)
Új kozmológia (Grandpierre Attila, stb.)
Új metafizika elmélet (Szoboszlai Kiss
Katalin, stb.)
Új poszt-kolonista elmélet (?)
Stb.
A hiányzó elméleti megközelítések nem csak
horizontális szellemi-tudati építkezést,
hanem a vertikális lépcsősoron való előre
jutást is segíthetik.
11. Metaelméleti nyelv (új
fogalmak? új nyelv?) 1.
A „Meta” előtagú fogalmak egyelőre csak a
fogalmak új (a régitől eltérő) tartalmát jelzik
A régi fogalmak egyértelműen elfednék az új
tudományos/poszttudományos
felismeréseket
A MetaValóság, MetaTudat (stb.) fogalmak
később kiválthatók új fogalmakkal, ám
akkor sem lesz mindenki által elfogadott,,
azonos értelemben használ fogalom-háló
12. Metaelméleti nyelv (új
fogalmak? új nyelv?) 2.
Néha a régi fogalmak is behelyettesíthetők
részben új tartalommal (Az Abszolútumnak
az EgyIstenek kategóriájától elválasztott
fogalma lehet a MetaIsten helyett)
Dolgozunk már az új nyelv előkészítésén (Mi
legyen az új nyelv? Ismét nyelvújítás?
Keressünk régi, elfeledett, ám ma ismét
releváns fogalmakat?)
A MetaNyelv nem csak új fogalmakat hoz
magával, mert az új gondolkodás új nyelvi-
logikai kapcsolatokat, szerkezeteket teremt
13. Metaelméleti kutatásszervezés
Idén és jövőre több visszavonulás: közös
elméletépítés
Új kutatók bevonása a metaelméleti csapatba
Folytatjuk a nyilvános és zártkörű vitákat,
konferenciákat
Intenzíven építjük ki a nemzetközi
metaelméleti együttműködéseket
Fejlesztjük a magyar és angol nyelvű
metaelméleti portált
Ám továbbra sem akarjuk (jobban)
intézményesíteni a metaelmélet kutatást
14. Új könyvek (tervek)
Aryah Kaplan: Széfer Jecirá (fordítás)
Dienes István: Holografikus tudatmátrix (az
új fizika alapjai)
Metaelmélet-metafilozófia 2.
Philosophy of Mind (Szerk: David J.
Chalmers) magyar kiadása
Ünnepeljük a tudásban megnyilvánuló
teljességet (védikus tudás)
Szent Korona elmélet (új felvetések)
Stb.
15. Metaelméleti konferenciák, előadások
(2006)
Március 24. Szellemi tőke elmélet (Előadó:
Elf Edvinsson – Svédország)
Április 27. Vita az Abszolútumról (Bevezeti:
Liptay Lothar – Svájc)
Május 1-10: Metaelméleti meeting
Szeptember 15-30 között: Tudatfizika –
nemzetközi konferencia
November 20-25 között: Új
társadalomfilozófia konferencia
Stb.
16. Elképzelések, jövővíziók - 2006
A könyv megjelenik több nyelven; az angol nyelv
kötet majdnem kész, bemutatjuk a londoni
könyvkiállításon is;
A jelenlegi nemzetközi visszhang alapján várható,
hogy továbbra is több országban tartunk
el adásokat, szemináriumokat a metaelméletr l
A magyar tudomány teljesítményéb l a
metaelméleti kutatás eredménye (ne féljünk
kimondani) versenyképes lehet a globális
tudáspiacon