magyar nepi keramia/pitar

1. Magyar népi kerámiaKiss Lajos: Vásárhelyi kistükör A PITAR BERENDEZÉSE Pitar=műhely (Hódmezővásárhelyen így hívják) Ebben a helységben volt a tüzelőkemence=katlan is. Volt amikor kinn volt a katlan az udvaron, földbe ásva.(esős időben lefedték, hogy el ne ázzon a belseje)

2. Katlan fölé emelt épület: égető Az égetőbe tették a korongot Az égető oldalába tették a félszert=kiégetet edények tárolásának helye

3. A katlant a legtöbb tálas maga építi vályogból A karokat készíti el elsőnek Kar=karpálca= polyvás agyag=szalmával elkevert agyag Ezekből agyagrudakat csinál- kiszárítja- és erre helyezi el a tálakat sorban

5. KATLAN ÉPÍTÉS 1/ katlanfenék megrajzolása: kéménycső alatt középen leszúr egy falécet, madzagot köt rá, és kört csinál a földön 2/ a bekerített földet felássa, meglocsolja vízzel, beszórja polyvával(szalma) / ha a katlanfenék alja nem jó, a katlan alja heves, éget, az edény kajsza lesz

6. KATLAN ÉPÍTÉS 3/ katlan falának felrakása: először nagyobb méretű vályogtéglát rak, utána kisebb méretűt- a falvastagság 21-22 cm 4/ hagy neki szájat= tüzelőnyílást, régebben egy tüzelőnyílás volt, újabban már kettő

7. 5/ két sor vályog felrakása után karlábakat állít be-hosszabb karokat (95cm) ezekre rakja 6/ középen vályogtéglasort rak- melyekre oldalról a kisebb karokat- fiókkarokat rakja, amikre az edény kerül 7/ a katlan belseje homorú

10. Kívül vasabroncsot tesz a katlanra, hogy az jobban összefogja Padkát is rak a katlan elé, arról tudja bepakolni az edényeket A falvastagsága a katlannak 21-22 cm 7-8 évig tart ki Egy égetésre 1500-2000 tálat éget ki

11. ERESZALJA, UDVAR, KAPU

12. ERESZALJA, UDVAR, KAPU Eresz alá fogast csinált-deszkákat támaszt a falnak, és ezen szárítja az edényeket Udvaron a kút mellett az agyag kavaró- és szikkajtó láda Udvaron történik az agyagkészítés, agyagszűrés, edényszárítás, öntés

13. agyagkészítés, agyagszűrés

14. edényszárítás

16. öntés