1. K Ö Z É L E T
2013. december 28. – 52/A. szám –
– 9. oldal
AMERIKAI KRÓNIKA
Harmath István
Emberek vagyunk a csillagok földjén!
Az írásom január elején
kerül az olvasók kezébe
annak ellenére, hogy ma,
amikor elkezdem, javában
decembert mutat a naptár.
Tizenharmadika és péntek: amennyiben babonás
lennék, el sem kezdeném
az év utolsó krónikáját, de
hál'Isten, nem vagyok az,
ezért nyugodtan hozzáfoghatok.
Karácsonyig még van
néhány nap hátra, ez lesz
a második ünnepünk Las
Vegasban, az elsõt 2011ben tartottuk az unokahúgomnál, aki akkor már magában hordta a súlyos hasnyálmirigyrákot. Mindannyian tudtuk, hogy a
betegség végzetes, de
mindezek dacára nagyon
jó volt együtt lenni, csak a
fiunk hiányzott, aki elfoglaltsága miatt Chicagóban
maradt.
Las Vegasban biztosan
nem lesz fehér Karácsonyunk, a tévében láttuk,
hogy öt évvel ezelõtt, december 17-én volt utoljára
mérhetõ havazás a környéken, de néhány nap
múlva elolvadt. Reméljük,
ezentúl kimaradunk az effajta téli „örömökbõl”,
volt benne részünk Chicagóban elégszer, nem hiányzik, bár bizonyára az
itteni életnek is lesznek
negatív oldalai.
A pozitív az, hogy a
benzinárak lefelé menõ
tendenciát mutatnak, az
interneten azt olvasom,
hogy hamarosan három
dollár alatt lesz az egy gallon üzemanyag ára. Jelenleg a legolcsóbb itt a városban 3 dollár 15 cent körül
forog, de Oklahomában és
Texasban már három dollár alá esett.
Az új autók kevesebbet
is fogyasztanak, mint a régiek, és az emberek is redukálták a kocsihasználatot. Mindezek hozzájárulhatnak az olcsóbb benzinköltségekhez, aminek kifejezetten örülünk, mert
az esetenkénti 40-50 dolláros töltés alaposan kiüti az
egyensúlyából a havi büdzsét.
A nyugdíjasoknál ez
sokat számít, és éppen itt
az ideje, hogy megtörténjen a régóta ígért és várt
árcsökkentés. Olvasom,
hogy Amerika manapság
élen jár az olaj kitermelésében, azonban az olajpala, angolul – shale oil – és
az olajhomokból nyert
olaj elõállítása, kitermelése sokkal drágább, mint a
kõolaj felszínre hozatala.
Miután az olajárak az
évek folyamán emelkedetek, ezért manapság már a
drágább módszer is megfelel, csak ne kelljen az
arabok kezében lenni. Nekik nem érdekük az olcsó
olaj, ami végül a benzinárakat is korlátozza.
A benzinárak csökkenése mellett jó hír, hogy a
New York-i tõzsde DowJones mutatója 16,221 feletti csúcsra ért, annak ellenére, hogy a Federal
Reserve Bank elnöke a
nem várt döntést hozta a
napokban. Vélhetõen zuhanni kellett volna a tõzsdének, ehelyett csúcsra
emelkedett. E percben
örülök, bár talán nagy árat
fizetünk érte, hiszen Clinton elnöksége alatt történt
utoljára ilyen arányú
emelkedés.
Sokszor az orrom alá
dörzsölik demokratapárti
ismerõseim, amikor emlegetik az akkori jó idõket,
csak elfelejtik, hogy Bill
Clinton elnöksége egybeesett a komputerforradalommal. Akkoriban minden emelkedett, azután
2008-ban hatalmas árcsökkenés – tõzsdekrach –
következett.
A komputerforradalom
egybeesett Bill Clinton elnökségével, bár neki semmi köze nem volt az
egészhez. Feleségével az
állami
betegbiztosítás
rendszerét akarták bevezetni, de azután rájöttek,
hogy ha valami jól mûködik, azon nem kell változtatni. Most Barack Obama
elnök próbálkozik egészségügyi reformmal, hogy
sikerrel jár, vagy sem, azt
az idõ fogja eldönteni.
Obama elnöknek soha
nem volt ilyen alacsony a
népszerûségi mutatója,
mint manapság, bár ez is
attól függ, hogy melyik
kutatócsoport eredményét nézzük. Egyre kevesebben tartják pozitívnak
az elnök munkásságát, és
egyre kevesebben tartják
eredményesnek mûködését. A napokban publikált
43 százalékos népszerûségi mutató az utóbbi éveket
nézve a leggyengébb, elõde, George W. Bush is jobban állt öt éves kormányzás után.
Egy héttel Karácsony
elõtt váratlan csomag érkezett Chicagóból, Fekete
Pista barátom küldte két
legújabb könyvét. A puhakötésû Emberek vagyunk
c. kötet a Kairosz Kiadó
gondozásában jelent meg
2013-ban, s az Utolsó Karácsony mellett a szerzõ
más elbeszéléseit olvashatjuk benne.
A csomag az elõbb említett kötet mellett a barátom másik, A csillagok
földjén címû új, szintén ez
évben megjelent könyvét
tartalmazta, amely kemény fedõlappal, a Zenit
könyvek égisze alatt látott
napvilágot. A hátsó oldalon egy fanyarul mosolygó idõs úr fotója látható,
akivel kapcsolatban a
szerzõ a következõket írta
az egyik belsõ oldalon:
„Gyerekek – mellette a
felkiáltójel helyett egy hatalmas szív látható. – Ti
tudjátok, hogy életben
sokkal szebb vagyok. El
sem tudom képzelni, hogy
a könyv hátlapján lévõ
agg, dagadt gorilla vajon
ki lehet? Perelni fogom a
kiadót!”
Mellette egy kerek, mosolygós arc, két ponttal a
szem helyén, ami közöttünk Öcsi családi és közeli barátok körében használt becenevét jelenti. A
képhez ragasztott kemény
jelzõk enyhén szólva túlzottak. 1948 vagy 1949 óta
ismerjük egymást, tehát
pontosan tudom, hogy nézett ki - mennyi is? - 64, 65
évvel ezelõtt. Nem mondom, volt egy kis változás,
de a kegyetlenül kemény
jelzõ azért túlzás.
El kell fogadni, hogy eljárt felettünk az idõ, és bizony mindketten megöregedtünk. Számomra a
tény elfogadható, míg a
barátom állandóan küzd
ellene. Nemrég, az október 19-én megjelent Magyarságban közöltem egy
képet rólunk, amely 1959
nyarán készült Montrealban, amint éppen „bokszolunk”. Aki emlékszik,
láthatta, hogy az 54 évvel
ezelõtti fotón mindketten
sötét hajjal „villogtunk”,
és vidám, jóképû srácok
voltunk.
Mondanom sem kell,
hogy amennyire büszke
vagyok barátom irodalmi
sikerére, egyben a sárga
irigység is gyötör, ha arra
gondolok, ez lassan a huszadik könyve, amit Magyarországon kiadtak a
rendszerváltozás óta.
Nincs még egy külföldön élõ magyar író, aki ebben az idõszakban megközelítõleg ilyen hatalmas
eredményt produkált. Valószínûnek tartom, hogy otthon sincs senki. Ez természetesen nem jelent különleges rangot, annyit azonban elmond: ifj. Fekete István sokat dolgozik, és a
könyvei megjelenése is biztosítva van.
Telefonon köszöntem
meg neki a küldeményt,
majd ugyanazt kérdeztem, amit 2008-ban, az
USA, USA, USA... te csodás?! c. könyve megjelenése után is feltettem. A
szöveg nem a sajátom,
Molnár Ferenc írta a Játék
a kastélyban címû nagyszerû vígjátéka második
felvonásában.
Turai, a szerzõ a kastélyban töltött éjszaka végén beszélget a Dvornicsek nevû inassal, aki a
bõséges reggelit hozza a
szobába. Turai észreveszi, hogy az inas a kezé-
ben újságot tart, mire kérdezi:
– Milyen újság van magánál?
– A legfrissebb pesti
lap, nagyságos uram.
– Maga olvasta már? –
kérdi Turai.
– Igen, nagyságos
uram, olvastam – feleli az
inas.
– És mondja, elõfordulok én benne?
– Nem – válaszol
Dvornicsek –, a nagyságos
úr nem fordul elõ benne.
– Akkor nem kell az újság!
Ezt mi is mindig eljátsszuk, amikor új ifj. Fekete István-könyvet kapok. Ezúttal a 42. oldalon
fordulok elõ A csillagok
földjén – Amerika magyar
hangja címû novelláskötetben, míg a fent említett,
2008-ban
megjelent
könyvben a 80. oldalon találtam rá a nevemre.
Így lassan én is hírnevessé válhatok, bár úgy érzem magam, mint Rostand drámájában Cyrano,
aki az erkély alatt hallgatja
Roxán és Christian csókolózását, miközben híres
monológját
mondja:
„Ajaj!...Görcs van a szívem táján, Lázár vagyok a
csókok lakomáján!”
Egykoron, az '50-es
években, még a forradalom elõtt, a Néphadsereg
Színházában láttam a darabot, Szabó Sándor játszotta Cyrano szerepét,
Benkõ Gyula volt Christian. A darab, akár Shaw
Szent Johannája, örökre
emlékemben maradt, bár
nem biztos, hogy a szereplõket is pontosan fel
tudnám sorolni.
Kicsit eltértem az eredeti témától, de sebaj, majd a
jövõ héten folytatom. A
karácsonyi történetek sem
fértek be ebbe a számba,
sem az új Nemzeti Válasz-
tási Irodától kapott szavazási lehetõség leírása. Ez
pedig fontos lehet mindazok számára, akik magyar állampolgárok és
részt szeretnének venni a
2014-es magyar választásokon.
A levél útján történõ
szavazáshoz regisztrálni
kell magát az embernek a
Nemzeti Választási Irodánál. A regisztrálás nem automatikus, formalapot kell
kitölteni és postázni Budapestre.
Ezeken kívül írni szeretnék egy nagyszerû
Falstaff-operaelõadásról,
amelyet a helyi moziban
láttunk, a közvetítés
Metropolitan Opera élõ
adását mutatta. Továbbá a
Las Vegas-i Magyar Református Egyház karácsonyi
találkozása is szóba kerülhet, ezért úgy érzem, lesz
dolgom a következõ hetekben is.
Feleségem
szeretne
megnézni egy-két Las
Vegas-i showt, és az egyedülálló újévi tûzijátékról
sem akarunk lemaradni.
Hallom, a kaszinók már
este 10 óra után bezárják a
kapukat, csak a hotelban
lakókat engedik be, miután nem akarják, hogy az
utcán ácsorgó tömegbõl
bejöjjenek a WC-ét használni.
Idén több mint háromszázezer vendéget várnak
a városba, barátaim
mondják, amennyiben
élõben szeretnénk látni a
fantasztikus tûzijátékot,
akkor már este 8-9 felé ki
kell menni, hogy jó helyet
kapjunk. Nekünk jó lesz
itthon is, a tévében mindent láthatunk, a szokásos
pezsgõ mellett a magyar
Himnuszt is énekelhetjük.
Amennyiben az egy kicsit
hamisan hangzik, nem
baj, miután csak mi halljuk a fals hangokat!
Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!
Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!
KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY
CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES
December 31-én kedden, este 6 órakor hálaadó szentmise, utána 7 órakor évzáró, Szilveszteri zenés családi vacsora és bál. A Szent István Király templom és az egyház
keretében mûködõ Szent István Iskola közös redezése.