18. A Hunyadi Mátyás által Pétervárad központtal
kiépíttetett második végvári vonal
19. A középkori Magyar Királyság bukásának
előzményei:
A Jagelló-kor (1490-1526.)
II. Jagelló Ulászló (1490-1516.)
és
II. Lajos (1516-1526.)
uralkodása
20. Az ország romlásának szellemi összetevői:
A Mátyás-korhoz
hasonlóan erős volt a
bálványimádás. (Pl.
Madonna-kultusz, szentek
kultusza, azaz bukott
angyalok tisztelete.)
II. Ulászló olajfestményen
örökíttette meg, amint
lányát és fiát, a későbbi II.
Lajos királyt Szent Lászlón
keresztül a Madonna
pártfogásába ajánlja.
21. A Mátyás-korhoz
hasonlóan erős volt a
szexuális
erkölcstelenség,
melyben élen jártak a
klérus képviselői.
Bakócz Tamás
esztergomi érsek
szifiliszben szenvedett,
fennmaradt receptjének
tanúsága szerint.
22. A Mátyás-korhoz hasonlóan erős volt az
okkultizmus.
II. Ulászló is horoszkópot festetett palotája
mennyezetére
A Mátyás-korhoz hasonlóan a legkeményebben
üldözték a keresztény megújulási mozgalmakat.
Számos városban királyi parancslevelek és kiküldött
vizsgálóbiztosok igyekeztek elfojtani az 1518-tól
Magyarországon is megkezdődő reformációt.
1523-ban az országgyűlés
fej- és jószágvesztést mond ki minden Luther-
követőre. 1525-ben az országgyűlés máglyahalál
büntetését mondja ki a reformáció híveire.
23. A zsidósághoz való viszony tekintetében tragikusan
rosszabbodott a helyzet a Jagelló-korban.
- Míg a Mátyás-korban a
király ugyan fokozottan megadóztatta a zsidókat, de
nem engedte a zsidó-ellenes uszítást és a
pogromokat. -Mátyás azzal is
kedvezett a zsidóknak, hogy az 1476 után bevezetett
zsidó prefektúra révén lehetővé tette, hogy a zsidóság
képviselője az udvar felé, a zsidó prefektus, az zsidó
személy legyen (az addigi országos zsidóbíró valamely
katolikus főúr volt)
-A Jagelló korban sor került az első magyarországi
vérvád-perre, melynek során 14 ártatlan zsidót
égettek el máglyán. -
Az 1525-ös országgyűlésen pedig a köznemesi párt
vezetőjének Webőczy Istvánnak az antiszemita
beszéde nyomán a nemesek a városi csőcselékkel két
napon át tartó pogromot rendeztek Budán és
24. Az ország helyzetének változása
Hunyadi Mátyás erőskezű, centralizált uralma után a
rendek egy gyengekezű királyt választottak II. Jagelló
Ulászló személyében. (gúnyneve Dobzse László,
dobzse = jól van, beleegyezem)
A gyenge központi hatalom nem tudta beszedni a
Mátyás időszakában befolyt jövedelmeket. Az
egyforintos adót Ulászló azonnal eltörölte. A kincstár
bevételei a Mátyás korinak (800 ezer aranyforint) 1/3-
ára, 1/4-ére csökkentek (200-250 ezer forintra).
A lecsökkent állami bevételekből nem lehetett
fenntartani a korszerű zsoldos hadsereget (amely
állandó hadsereg, katonái hivatásszerűen
katonáskodnak, minden fegyvernem képviselve van,
pl. nehézlovasság, lőfegyveres gyalogság) A magyar
hadsereg visszasüllyedt a banderiális hadszervezet
szintjére (amely alkalmi hadsereg, begyakorlatlan
katonák és tisztek, elsősorban csak könnyűlovasság)
25. Éles társadalmi ellentétek osztották meg az
országot.
Éles szembenállás a köznemesség és
főnemesség (bárók) között. 1498-ban
törvénybe foglalják annak a 40 bárói családnak
a nevét, akik saját bandériumuk élén
vonulhatnak hadba, amiért megkapták azt a
jogot, hogy birtokaikon maguk szedhették be a
királyi jövedelmeket, s azt részben meg is
tarthatták. Ez éles határvonalat húz a
főnemesek és köznemesek közé, a köznemesek
ragaszkodtak az 1351-ben törvénybe foglalt
„egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvéhez,
a jogilag egységes nemesség koncepciójához.
26. Éles ellentét a nemesség egésze és a jobbágyság
között. Amit leginkább az 1514 május és július között
lezajlott, Dózsa György által vezetett parasztfelkelés
mutat. (Már 1504-ben törvényben nehezítik a
jobbágyok költözését, és megtiltják számukra a
vadászatot.)
1514 májusában a török elleni keresztes hadjáratra
összegyűlt mintegy 40 ezer fős felfegyverzett
parasztsereget a földesurak követelésére Bakócz
Tamás esztergomi érsek feloszlatja, a parasztok
azonban együtt maradnak és uraik ellen fordulnak.
Kezdeti sikerek után Temesvár ostrománál a parasztok
döntő vereséget szenvednek. Elfogott vezetőiket
irgalmatlan kínhalállal végzik ki.
29. Az 1514 őszi budai országgyűlés kemény megtorló
törvényeket hoz:
-Megfosztják a jobbágyokat a szabad költözés jogától.
Kimondják a jobbágyok röghöz kötését, az örökös
jobbágyságot. (az örökös jobbágyság 1785-ig fennáll,
csak ekkor szünteti meg II. József)
- Heti egy nap robotmunkára kötelezik a jobbágyokat
a földesúri allódiumon (majorságon)
- Megvonják a hajdúk és parasztok fegyverhasználatát
30. Az 1514-es törvényekből
3. Mégis, hogy árulásuk emléke fennmaradjon és
tartós büntetése maradékaikra átszálljon, s tudják
meg minden nemzedékek, mily nagy bűn fölkelni az
urak ellen, ezért azután az országban bárhol lakó
összes parasztok hűtlenségük vétke miatt veszítsék el
arra való szabadságukat, hogy egy helyről másra
költözzenek, legyenek uraiknak feltétlen és örök
szolgaságra vetve, kivéve a szabad és fallal kerített
városokat, melyek a királyi felséghez hívek maradtak,
és kivéve azokat is, amelyek uraik és az ország Szent
Koronája mellett hűségükben kitartottak, és más
bűnös parasztokkal ebben a lázadásban részt nem
vettek.
31. Az 1514-es törvényekből
15. Továbbá a nős parasztok: telkesek, házbirtokosok,
zsellérek egyaránt, minden évben fejenként egy arany
forintot kitevő száz dénárt tartoznak fizetni
földesuraiknak...
16. Kötelesek továbbá uraiknak hetenként egy egész
napot szolgálni.
23. Továbbá bárhol lakjanak is – kivéve a szabad és
fallal kerített városokat – a kunok, jászok és a királyi
felség jobbágyai, ezentúl az ország egyéb jobbágyai
és parasztjai módjára mind kötelesek és tartoznak bért
fizetni, ajándékot adni, valamint szolgáltatásokat
teljesíteni.
32. A jobbágykérdésről
az 1548-as pozsonyi országgyűlés törvénye
32. Ami pedig a jobbágyok költözését illeti, ámbár az
ország rendei és karai azok költözését az utóbbi
nagyszombati országgyűlésen [1547] bizonyos
módozatok mellett és föltételek alatt szabaddá tették;
mindazonáltal, mivel tudva van, hogy a jobbágyok már
ez alatt a rövid idő alatt is nagy engedetlenséget
tanúsítottak uraik iránt s föllázadtak,
1§. Ennélfogva, úgy ebből az okból, mint más jó
tekinteteknél fogva határozták, hogy ez a költözés ez
idő szerint a jövő közönséges országgyűlésig szűnjék
meg, és a jobbágyok ne távozhassanak uraik fekvő
jószágairól máshová, hanemha az alább következő
módon.
33. A JOBBÁGYOKRÓL
az 1548. évi pozsonyi országgyűlés törvénye
2.§. Hogy azonban ez által az uraknak és
országlakosoknak vagy más birtokos
embereknek a szerencsétlen jobbágyokon való
zsarnokoskodásra hatalmat ne adjanak,
határozták: hogy a jobbágyokat az ő
szabadságaikban meg kell tartani és az igazság,
tisztesség és tűrhetőség határain túl nem
szabad megadóztatni, sanyargatni vagy javaitól
megfosztani. (Az 1548. évi pozsonyi
országgyűlés törvényeiből)
34. Az 1557-es pozsonyi országgyűlés törvénye a
jobbágyokról
7.§. Az alispánok pedig, vagy ezeknek
elégtelensége esetén az ispánok, minden
vármegyében hivatalvesztés alatt tartozzanak
(még a fekvő javak elfoglalása útján is,
tudniillik a királyi adó be nem szolgáltatására
kiszabott büntetés alkalmazásával) és
kieszközölni azt, hogy minden úr és nemes és
más birtokos, erre a köteles munkára és az
előre bocsátott módon kijelölt helyekre a maga
jobbágyait, teljes számban bocsássa ki és teljes
hat napon át munkában tartsa.
35. Magyarország diplomáciai elszigetelődése
II. Ulászló az 1515-ben megkötött Jagelló-
Habsburg házassági szerződéssel szorosra
vonja Magyarország és a Habsburgok
kapcsolatát. (A szerződés értelmében II.
Lajos magyar trónörökös feleségül veszi
Habsburg Máriát, Jagelló Anna pedig I.
Ferdinánd felesége lesz.)
A házasságoktól a magyarországi
főurak a Habsburgok fokozott segítségét
várták a török ellen, az eredmény azonban az
ország diplomáciai elszigetelődése lett,
anélkül, hogy érkezett volna számottevő
Habsburg segítség
36. Magyar és török erőviszonyok változása
a Mohács előtti évtizedekben
Meggyengült királyi Erős szultáni teljhatalom
hatalom
Erősen lecsökkentek a Az 1510-es évek végére a
kincstári bevételek megnövekedett török
birodalom jövedelmei
15-20-szorosát tették ki a
magyar kincstári
jövedelmeknek. (A
birodalom területe 5-
szöröse Mo-nak: 1,5
millió km2, lakossága 4-
szerese: 14 millió
37. Állandó zsoldos hadsereg Állandó hadsereg
megszüntetése, a megteremtése. Magját a
korszerűtlen banderiális lőfegyverekkel rendelkező
hadszervezet visszaállítása janicsárok adják
Teljes diplomáciai Franciaországgal Habsburg-
elszigetelődés: ellenes szövetségre lép a
1523. török-perzsa béke Habsburgok erejének nyugati
1525. török-lengyel lekötése céljából.
fegyverszünet 3 évre Magyarország lehetséges
1526. május: francia támogatóival pedig békét
irányítással a Habsburg köt. (Lengyelország, Perzsia)
erőfölény ellen létrehozzák a
cognaci ligát
(Franciaország, Velence,
pápai állam)
Résztvevői nem kívánják
támogatni a Habsburg
elkötelezettségű
Magyarországot,
V. Károly pedig a cognaci
liga elleni harca miatt nem
tud segítséget küldeni.
38. 1520. Bár a délen húzódó két magyar végvár vonal
várai a karbantartás elmaradása miatt omladoznak, a
várak örségei is gyakran fizetetlenek, így létszámuk
1/10-e a Mátyás korinak
Mégis az új török szultán II. Szulejmán békeajánlatát a
magyar királyi udvar durván visszautasítja: a török
követet börtönbe vetik.
1521. tavaszán Szulejmán megindítja hadjáratát
Magyarország ellen
1521 aug.29. A déli végvár vonal kulcserőssége
Nándorfehérvár csaknem két hónapi ostrom után
török kézre kerül. Ezzel a török előtt megnyílt az út az
ország belsejébe. ( A királyi sereg kétszer is megindul,
először a vár felmentésére /aug./, majd pedig a vár
visszafoglalására /okt./, de mindkétszer visszafordul.)
41. 1521-1526 között -nem
történt kísérlet a török kiszorítására az országból
-Magyarország sem
pénzügyileg sem katonailag nem készült fel egy újabb
nagy erejű török támadás elhárítására
1526. júl. A török szultáni fősereg elfoglalja a második
magyar végvár vonal kulcs erősségét, a Duna menti
Péterváradot
1526. aug. 29. Szulejmán szultán mintegy 75 ezer fős
serege megsemmisítő vereséget mér a magyar király
25 ezres seregére. A csatában elesett mindkét magyar
fővezér, 28 főúr, köztük számos főméltóság, és 6
püspök. Menekülés közben II. Lajos király a megáradt
Csele patakba fulladt.
A király és számos főméltóság halálával az ország
hónapokra kormányozhatatlanná vált.
42. „A Száva átkelői a törökök kezén vannak, s ezután már nem
marad más, mint a Dráva, mely a Szávánál kisebb folyó, s
amelyen gyerekség hidat verni. Ezen túl aztán nincs több
akadály Budáig és Bécsig [...] Ez az ország nem képes magát
megvédeni, hanem ki van szolgáltatva az ellenség kegyelmének
és úgy fog kikerülni a háborúból, ahogyan az ellenségnek
tetszik. Mert: el lehet-e képzelni azt, hogy Magyarország
háborút viselhessen a török egész hatalma ellen, mikor a
magyar király és az urak még arról sem tudnak gondoskodni,
hogy a végeken szolgáló katonaság megkapja zsoldját?
Őfelsége a király súlyos anyagi helyzetben van [...], az urak
viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott [...] a
legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg. Azt megtehetik,
hogy egyszer megütközzenek, de akkor vereséget is fognak
szenvedni. (Burgio nuncius levele a pápához)
„Hogy jelenleg milyen veszélyes a helyzetünk. [...] Egyedül
Isten vagy Isten akaratából bekövetkező véletlen mentheti meg
ezt az országot a pusztulásról. Semmi más utat a
megmenekülésünkhöz nem látok, [...] az emberek gonoszak és
széthúznak, az ellenség túlerőben van.” (Brodarics István levele
a pápához)
43. „(Frangepán) Kristóf gróf Zágrábig jutott, azoknak a cseheknek
egyik része, akik a király segítségére jöttek, részben
Székesfehérvártól nem messze, részben Győr táján volt, és e
vidéken járt Brandenburgi György őrgróf meg Csehország
kancellárja. [...] A Magyarországon ekképp dühöngő
ellenséggel sehol sem szálltak szembe úgy, mint egy helyen,
melynek Marót a neve. [...] A mieink közül pár ezren a hely
eldugott voltában bizakodva itt húzódtak meg feleségükkel és
gyermekeikkel, ezekkel nem egyszer vívott véres csatát az
ellenség súlyos veszteségeket szenvedve, végül, mert
semmiképp sem tudta bevenni a mieink szekerekkel körülvett
táborát, kénytelen volt ágyúkat is vontatni oda, és így aztán a
tábort szétrombolta, és csaknem mindenkit lemészárolt.”
(Brodarics István a mohácsi csata körülményeiről)
Magyarország a mohácsi csata idején
46. Magyarország Mohács után
II. Lajos halála után két ellenkirályt választanak, ami
súlyosan megosztja az amúgy is gyenge ország
erőforrásait. Ráadásul ezeket az erőforrásokat nem a
fő ellenség, a török ellen fordítják, hanem egymás
ellen.
1526 nov. A székesfehérvári országgyűlésen királlyá
választják Szapolyai János erdélyi vajdát, a köznemesi
párt jelöltjét. ( A köznemesség már az 1505-ös rákosi
országgyűlésen törvénybe iktatta, hogy a jövőben nem
lehet idegen dinasztiából magyar királyt választani)
1526 dec. A pozsonyi országgyűlésen királlyá
választják Habsburg I. Ferdinándot a bárói párt
jelöltjét (A főnemesség azt várta, hogy ezzel az ország
hathatós segítséget kap a Habsburgoktól a török ellen.
47. I. Ferdinánd (1526-1564) és Szapolyai János (1526-1540)
ellenkirályok között megindult a küzdelem az egész ország
fölötti uralomért.
A gyengébb fél: Szapolyai a török segítségére szorult.
1528. januárjában Szapolyai szövetségre lép a szultánnal.
Szulejmán védnökséget vállal Szapolyai országrésze fölött,
amivel igazolja a török katonai jelenlétet Magyarország
nagyobbik felén.
1529 nyarán Szulejmán hadjáratot vezet Magyarországra.
Ferdinándtól elfoglalja Budát és átadja védencének,
Szapolyainak.
Szulejmán 100 ezres seregével hozzákezd Bécs ostromához is,
de októberben elvonul a császárváros falai alól.
48. 1532. Szulejmán ismét megkísérli fő célja
megvalósítását, Bécs elfoglalását, de seregét
feltartóztatja a Jurisics Miklós által védett Kőszeg vára,
így a szultáni sereg el sem jut Bécs falai alá.
1538. Az egymást kiszorítani nem tudó két rivális,
Ferdinánd és Szapolyai megköti a titkos Váradi békét,
amelyben Szapolyai kötelezettséget vállal, hogy halála
estén az általa ellenőrzött keleti országrész
Ferdinándra száll
Szapolyainak azonban 1540-ben fia születik, János
Zsigmond, ezért nem tartja meg a Váradi békét,
hanem megbízza Fráter Györgyöt, hogy szervezze meg
János Zsigmond királlyá választását.
49. Szapolyai még 1540-ben meghal, de hívei nem
adják át Ferdinándnak a keleti országrészt.
1541-ben Ferdinánd sereggel kívánja elfoglalni a
Szapolyi párttól Budát, a megjelenő Szulejmán
csapatai azonban felmentik az ostromlott várat,
majd 1541. aug 29-én csellel elfoglalják a
magyar fővárost. A csecsemő János Zsigmondot
anyjával Izabella lengyel királylánnyal és Fráter
Györggyel Erdélybe küldi, a keleti országrész
kormányzására.
50. Magyarország két birodalom, a török és a Habsburg
birodalom ütköző zónájává vált.
A mohácsi csatavesztést követő három évtized alatt
Magyarország másfél évszázadra három részre szakadt
A két birodalom erőegyensúlya miatt:
-a Habsburgok meg tudták tartani
Magyarországból egy egyre vékonyodó nyugati és
északi sávot ütköző területként (Királyi Magyarország),
az örökös tartományaik és a cseh területek védelmére,
de nem tudták kiszorítani a törököt az országból,
-a törökök, akik az ország
középső területeit uralták, (török hódoltság), bár nem
tudták elfoglalni Bécset, de azt sikerrel tudták
megakadályozni, hogy a Habsburgok helyreállítsák
Magyarország egységét.
-a török fő hódítási irányától távol eső keleti
országrészen a török jóváhagyásával új államalakulat
jött létre : az Erdélyi Fejedelemség
51. Várháborúk kora 1541-1568.
Több alkalommal ország egyesítő kisérletek adnak
közvetlen indítékot a töröknek, hogy szélesítse ki a
nyugati és keleti országrészt elválasztó hatalmas éket.
1542-ben Ferdinánd csapatai megkisérelték elfoglalni
Budát. 1543-45 között
nagy török hadjáratok: elesik Székesfehérvár,
Esztergom
1551-ben Ferdinánd csapatai Fráter György
közreműködésével megkísérlik birtokba venni Erdélyt.
1552-ben újabb
nagy török hadjárat. Elesik Temesvár (Losonczy
István), Szolnok (Nyáry Lőrinc), Drégely (Szondi
György). Sikeresen védik Eger várát (Dobó István)
54. 1566-ban újabb jelentős török hódítás: elesik
Gyula és Szigetvár. Szigetvár ostroma közben
meghal Szulejmán. Lezárulnak a nagy
várháborúk.
1568. I. Habsburg Miksa magyar király
(1564-1576.) és II. (Részeges) Szelim szultán
megkötik a drinápolyi békét. (eredetileg 8 évre,
Miksa évenként 30 ezer aranyat fizet a
szultánnak) A béke tartósnak bizonyult, 1591-ig
nem volt jelentősebb fegyveres konfliktus a két
fél között.
55. A török hódoltság
A meghódított terület a rajta élő rájákkal a szultán
tulajdona. Kezelés szempontjából két részre oszlott:
szpáhi birtok és kincstári birtok (khász birtok)
A meghódított területekből kaptak szolgálati birtokot a
hűbéres lovas katonák a szpáhik.
-Az adománybirtokot a szultán bármikor
visszavehette, ami rablógazdálkodáshoz vezetett.
-A szpáhi birtok a
hódoltság kb. 4/5-öd részét alkotta
A meghódított terület legértékesebb részei, a
hódoltság kb. 1/5-öd része a kincstár kezelésében
volt. Ide tartoztak elsősorban a mezővárosok. A khász
birtokok települései szabott összeggel adóztak.
Védettebb helyzetük volt mint a szpáhi birtokok
népének
56. A török adórendszer
Szpáhi birtokon:
Földesúrnak járó szolgáltatás -
pénzben: kapuadó (évi 50akcse= egy magyar
forint) ezenkívül pénzt kellett fizetni egyes állatok (pl.
sertés) és egyes termények után, házasságkötéskor
a menyasszonyért -
terményben: tizedet szedtek a gabona, must, juh,
halászott hal stb. után
Állami adó -
pénzben: haradzs -
munkajáradék: „császár míve” várépítés,
utánpótlás fuvarozása
Határ menti vidékeken kettős adóztatás: a
jobbágyoktól a magyar és török földesúr is 1/2 - 1/2
mennyiségű adót szed
57. A hódoltság igazgatása
A hódoltság katonai közigazgatási egységekre
oszlott:
- vilajet, élén a pasa
- szandzsák, élén a bég
6 vilajet:
1541. Buda
1552. Temesvár
1596. Eger
1600. Kanizsa
1660. Várad
1663. Érsekújvár
62. Az Erdélyi Fejedelemség
Létrejöttének alapja a Habsburg – török erőegyensúly
1541. aug. Buda elfoglalása után Szulejmán az ország
keleti részeinek kormányzatát Fráter Györgyre bízta
1541. dec. Fráter György az ország egyesítése céljából
megkötötte Ferdinánddal a gyalui egyezményt. Ebben
megállapodtak, hogy az egész ország Ferdinándra
száll, ha kiszabadítja az országot „az ellenség
torkából”.
De 1542. Buda visszafoglalásra indított hadjárat csúfos
kudarca után Fráter György megkezdte az erdélyi
állam megszervezését.
65. A tordai templom, ahol az erdélyi országgyűlés 1568-ban
törvényben biztosította
a lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlatot
66. A tordai országgyűlés törvénye
a szabad vallásgyakorlatról
1568.
„Minden helyükön az prédikátorok az evangeliomot
prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az
község ha venni akarja, jó, ha nem pedig senki
kényszerítéssel ne kényszeritse, az ő lelke azon meg
nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az
kinek tanitása ő nékie tetszik… mert az hit Istennek
ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek
igéje által vagyon.”
67. Az Erdélyi Fejedelemség népei a XVI.
század végén (becslés)
magyar német (szász) román
Székelyföld 150.000 0 0
Szászföld 0 65.000 15.000
erdélyi
vármegyék 240.000 20.000 200.000
partiumi
vármegyék 170.000 0 110.000
összesen 560.000 85.000 325.000
81. 1604. október 15.: Álmosd és Diószeg között Bocskai
csapatai a hajdúk segítségével győzelmet aratnak
Belgiojoso felsőmagyarországi főkapitány serege fölött.
1604. november 11.: Bocskai bevonulása Kassára
83. 1605. február 21.: Bocskait az erdélyi országgyűlés
Marosszerdán Erdély fejedelmévé választja.
1605. április 20.: Bocskait Szerencsen a magyarországi rendek
Magyarország fejedelmévé választják.
1605. novemberére Bocskai csapatainak győzelmével lezárulnak
a szabadságharc küzdelmei.
1605. november 11-én Lala Mehmed nagyvezír Budán átadja
Bocskainak a gyöngyökkel és drágakövekkel kirakott koronát
84.
85.
86. 1605. december 12.: Bocskai a korponai országgyűlésen
több mint 9.000 hajdú számára ad ki szabadságlevelet.
90. 1606. június 23.: Bocskai és I. Rudolf megkötik a bécsi békét.
Ez szabad vallásgyakorlatot biztosít a királyi Magyarország
nemesei, városi polgárai és végvári katonái számára.
Rudolf megerősíti a rendi alkotmányt, ígéretet tesz az
országgyűlés összehívására és nádorválasztásra, valamint a
törvénytelen perek megszüntetésére.
Bocskai birtokaként az Erdélyi Fejedelemséghez csatolták
Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyéket, valamint Tokaj várát,
annak javadalmaival.
92. 1606. november 11.: Bocskai közvetítésével a bécsi
udvar és a török porta megköti a 15 éves háborút lezáró
zsitvatoroki békét.
Török kézen maradtak az elfoglalt területek, Eger,
Kanizsa és Esztergom.
Ezen felül a bécsi udvar egyszeri összegként 200.000
forintot fizetett a szultánnak.
93. Bocskai István végrendelete 1606. dec. 17.
„Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn, nálunknál
erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a Magyar
Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és
hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert
nekik is oltalmokra, javokra lészen.
Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar
Országban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá,
úgy az erdélyieket is intyük, nem hogy attól elszakadnának,
vagy abban ellent tartanának, de sőt segéllyék tehetségek
szerént”
101. Lippa várát a 15 éves háború idején erdélyi
csapatok foglalták vissza a töröktől, de azt már
Báthory Zsigmond fejedelem a szintén erdélyi
kézbe került Jenő várával együtt visszaígérte a
szultánnak.
A török Bethlentől is visszakövetelte a két várat,
és Bethlen csak akkor térhetett volna ki a török
igény elől, ha Habsburg részről megfelelő
nyomást gyakorolnak a Portára, amiként azt
Bethlen kérte. Így Bethlen hadai 1616. nyarán
maguk ostromolták ki Lippán az erdélyi
helyőrséget és adták át a várat a töröknek.
102. Miközben a lippai ügy súlyos
tekintélyveszteséget eredményezett nyugaton
Bethlen számára, a Porta bizalmát azonban
sikerült jelentősen megerősítenie, mint írta:
„ilyen emlékezetre méltó hűségünknek
megmutatásáért…minémű kegyelmes oltalmat
és minden jókat várhassunk az mi kegyelmes,
méltóságos császárunktól (azaz a szultántól)…az
csak az nagy Istennek és az széles világon
minden nemzetségeknek emlékezetben
maradandó ítéletekre támasztjuk…”
103. Előbb török segítséggel akarta
helyreállítani a királyi Magyarország és
Erdély politikai egységét, amiként a
szultánnak benyújtott 1614-es tervezete
tanúsítja. Majd a Habsburgoknak ajánlott
törökellenes szövetséget, ha a királyi
Magyarország kormányzását rábízzák.
Számára tehát a török és a Habsburg
hatalom egyaránt eszköznek számított a
magyar célok szolgálatában.
104. Ezt ismerte fel Pecsevi korabeli török
történetíró, amikor a következőket írta
Bethlenről: „Ez a hitetlen pedig az Iszlám
Seregein sohasem segített, mert
mindegyre csak a saját országára volt neki
gondja.”
