Kvalitatív kutatásokat leíró szövegekben próbáltuk megragadni a szerző jelenlétét; miben különbözik a szerző és a kutató pozíciója; a szerző milyen pozíciót jelöl ki az olvasó számára. Kaló Zsuzsával végzett vizsgálat.
1. Kvalitatív drogkutatások: a szerzői (kutatói) pozíció kérdése Dr. Rácz József, Kaló Zsuzsa MTA Pszichológiai Kutatóintézet Addiktológiai Kutatások Magyarországon
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9. Összefoglaló táblázat – Nyelvi szint Angyalosy E. Fejér B. D. Moore A szöveg általános jellemzői Résztvevő kutató beszámolója Kvalitatív kutatói pozíció Résztvevő kutató beszámolója Kvalitatív kutatói pozíció Résztvevő kutató beszámolója Kvalitatív kutatói pozíció A nézőpont változásai explicit elbeszélő én; deiktikus centrum változásai: én > mi, mi > ők, ők > te, te > én, én > mi az elbeszélő én hiánya és megléte váltakozik; távolságtartás az elbeszélő én hiánya jellemzi, távolságtartás Nyelvi kifejező- eszközei Személyes névmások (explicit és morfológiai), személyragos névutók, általános főnévi névmások (pl.: mindenki ) Időkezelés: leírás - jelen Igeragozás, főnévi frázisok (pl.: a résztvevők ) Időkezelés: leírás – jelen; E/1 megnyilatkozások - múlt Névmások helyett főnévi frázisok ( Players, Newcomers ), igék passzív módban Időkezelés: leírás - múlt
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22. Összefoglaló táblázat Angyalosy E. Fejér B. D. Moore Szerzői identitás transzformált – „liminoid” kutató + szerző (narrátor) megfigyelő, kívülálló Történetmondás Geertz-i jelenlét távoli viszony (műfaj!) Geertz-i jelenlét Episztemológiai határátlépés a narrációval (sűrű leírás) perspektíva váltásokkal, az episzt. horizont szűkítésével, hozzáférhetőségi relációkkal a narrációval (sűrű leírás) Az olvasó megfigyelő/kívülálló megfigyelő, a többségi társadalommal azonosuló „ láthatatlan résztvevő”