1. A gyermekről alkotott
kép(ek) változásai
Gyermekkép-toposzok
a történelemben
Pukánszky Béla
Szegedi Tudományegyetem

2. „Segítésre szoruló gyermek”
Rembrandt: Két asszony járni tanít egy gyermeket. Krétarajz, 1640
2

3. Vincent van Gogh: Első lépések, 1890
3

4. Pablo Picasso: Első lépések,
1940
4

5. „A jövő záloga”

Egyiptomban:
Megbecsült, értékes teremtmény.
 Oktatni, nevelni kell, hogy meg tudjon felelni az
örökérvényű normáknak.
 Statikus világkép, statikus nevelési elvek és
módszerek.
 Szerették, ha egy gyermek felnőttes módon beszél,
viselkedik,
 de: kicsiny korukban „játszani is engedték” őket:

5

6. Játékszerek Kr. e. 1100 körül
6

7. „A szeretetre vágyó gyermek”

A görögöket érdekelték a gyermekkor sajátos vonásai: pl. játékos,
ijedős, félénk, vágyik a szeretetre.
„Szólt ragyogó Hektór, s karját nyújtotta fiáért;
csakhogy a szépövü dajkához pityeregve simult most
vissza a gyermek, mert megijedt, így látva az apját,
félt a sok érctől és a sisak lószőr-tarajától,
Látva, hogyan leng az föntről iszonyú lobogással
Fölnevetett szerető jó apja, meg anyja, az úrnő,
És ragyogó Hektór tüstént lecsatolta sisakját,
és maga mellé tette a földre a messzesugárzót.
Megcsókolta fiát, szeliden ringatta a karján...”
(Homérosz: Iliász, 6. ének, Devecseri Gábor fordítása)
7

8. „A nevelésre szoruló gyermek”



Korai kereszténység
Szent Jeromos (349-420) levelei a
leánynevelésről:
„Miután aztán remegő kézzel kezdi stílusát a
viaszon végighúzni, akkor vagy más valakinek
kell őt kezénél fognia és gyenge ujjacskáit
irányítania, vagy pedig az írótáblába kell bevésni
a betűket, hogy keze nyoma ugyanazokban a
barázdákban haladhasson végig széltől szélig s
kifelé kalandozni ne bírjon.”
8

9. Bartholomeus Metlinger
nevelési tanácsadó
kézikönyve, 1473
9

10. Ifj. Hans Holbein metszete
Luther egyik röpiratának
címlapján: „nit allein die
Knaben, sonder auch
Döchterlin zur Schul
geschickt werden…”
10

11. „A bűnben fogant gyermek”




Szent Ágoston (354-430)
A gyermek veleszületett ösztönei hordozzák a
„bűn alapanyagát”,de ez igazi bűnné csak a
személyes „beleegyezésével” válik.
Pedagógiai következmény: az esendő gyermeket
nevelni kell.
Szeretettel párosuló szigor, testi fenyíték
11

12. Az ördögien rossz, vásott gyerek.
Egy 19. századi angol képeskönyv
illusztrációja
12

13. „A segítségre szoruló gyermek”





A középkori keresztény egyház mint gyermekvédő
Egyházi és világi törvények a gyermekgyilkosság és a
kitevés ellen
A talált gyermekek „feltételes megkeresztelése”
Gyermekmenhelyek létesítése (Milánó 787, Bergamo
982, Padua 1000, Montpellier 1070, Firenze 1161).
III. Ince árvaházat alapít Rómában (1198), mert sok
anya a Tiberisbe dobta újszülött gyermekét.
13

14. „Az ártatlan gyermek”


Középkori szerzők a gyermeki ártatlanságról:
Bartholomaeus Anglicus (1203-1272):

A „puer” (fiú) a „puritas” szóból származik, a
„puella” (leány) pedig a „pupilla”, azaz „szembogár”
szóból, mert a leányok olyan tiszták, mint a szem
pupillája.
14

15. „Az isteni
gyermek”

Jézus-kultusz a
12. századtól.
Albrecht Altdorfer: Mária és a
gyermek Jézus, 1520.
15

16. A felvilágosodás gyermekképe:
„a gyermek hiánylény”


A gyermeket neveli, formálni, oktatni kell, mert
különben elsorvadnak a képességei. (Szántóföldmetafora).
„Az ember csakis a nevelés által válhat emberré.
Semmi más, mint amivé a nevelés teszi … az
educatioban rejlik az emberi tökéletesség nagy titka.”
(Immanuel Kant über Pädagogik. 1901. 71. o.)
16

17. „Az iskolás gyermek”





A 19. században válik általánossá.
Alkalmazkodik az iskola stilizált, pedagógiailag
megformált belső világához.
Felügyelet és kontroll alatt való élés.
Az iskolai kontroll kiterjesztése az iskolán kívüli
világra.
Felkészítés a életre, illetve arra, amit a
tantervkészítők annak vélnek.
17

18. A csínytevő gyermek
Én Ujságom, 1892
18

19. Oskar Pletsch: Nevelőintézet (Ironikus hangvétel, felnőtt állampolgárok nevelése)
19

20. Romantikus gyermekkép:
„a gyermek mint istenség”






A gyermek mint megmentő.
A gyermekkel való együttlét a felnőtt számára: az
elveszett teljesség újrafelfedezése.
Racionalizmussal szemben teremtő fantázia.
A világ érzelmi alapon álló befogadásának
képessége.
Mitikus gyermekvilág.
A „varázsától megfosztott” világ újra
„varázslatossá” válik.
20

21. 


A fejlődés ugyanis nemcsak gyarapodás, hanem
veszteség is. „Az egységesítő, éltető erő csökken, a
kifelé ható, extenzív, kiterjeszkedést elősegítő erő
növekszik.
Csökken a beleélő-képesség, a képzelőerő.
Messianisztikus hevület: „Gyermek! – már ez a szó is
felemelően hat az emberre és boldoggá teszi, mint
ahogy egy egészséges gyermek megpillantása
boldogsággal tölt el mindenkit, és ahogyan a „tiszta
gyermek” fogalma reménységet ébreszt bennünk.”
21

22. 

„Halottak vagyunk, minden halott, ami körülvesz
bennünket, üresen kong minden tudásunk, üresek
vagyunk gyermekeink számára, majdnem minden amit
kimondunk kong az ürességtől, tartalmatlan,
élettelen…”
„Siessünk! Engedjük magunkat eljutni gyermekeinkhez!
Engedjük, hogy megtöltsenek bennünket élettel! Éljünk
velük, és engedjük, hogy velünk éljenek. … Tanuljunk
gyermekeinktől … Éljünk a gyermekeinknek: így
hoznak ők számunkra békét és boldogságot. („Laßt uns
unseren Kindern leben…”) (Friedrich Fröbel)
22

23. Guido Reni (1575-1642):
Bacchus mint gyermek
23

24. „Az önérvényesítő gyermek”




Benjamin Spock (1903-1998): Csecsemőgondozás
és gyermeknevelés (Common Sense Book of
Baby and Child Care, 1946)
Liberális nevelési elvek
Az a gyermek, aki nem kap szeretet, érzéketlen
felnőtté válik.
„Gyermekszoba-hedonizmus”: ami jó a babának,
az jó a mamának is.
24

25. 25

26. „A siettetett gyermek”


Visszatérnek az évezredekkel ezelőtti
gyermekkép elemek??
Kifelé a gyermekkorból, légy felnőtt minél
hamarabb!
26

27. A fogyatékos gyermekről alkotott
„paradigmatikus” képek

28. 1. A „tökéletesítendő
fogyatékos gyermek”



18. század és a 19. század első fele:
„perfektibilitás-koncepció” (Vera Moser)
Diskurzusok az emberi természetről, a
tökéletességről, „tökéletesíthetőségről”.
Elvárások az iskolába lépő gyerekkel szemben:
„ne legyen törékeny, ne legyen buta” (Salzmann,
1784).
28

29. 




Diskurzusok a „normalitásról” és az
„abnormalitásról”. Mindkettő társadalmi
konstrukció.
Az erdőkből szörnyek, állat-emberek, elvadult
gyermekek kerülnek elő.
„Nemes vademberek” ők - Rousseau szavaival
élve?
Lehet-e őket közelíteni az emberi
tökéletességhez? Ha nem, mi a nevelhetőségük
határa?
Orvosi és pedagógiai kísérletek a gyógyításra és a
nevelésre, a „normalizálásra”.
29

30. 
Jean Marc Gaspard Itard (17751850) francia orvos kísérlete
Viktorral, az aveyroni árvával
1798).
30

31. 2. Az „elkülönítendő
fogyatékos gyermek”



Új diskurzus a 19. század folyamán: a társadalmi
„hasznosság”-ról.
A társadalmi vita már nem elsősorban a
„tökéletesítésük” körül forog, hanem az
elkülönítésük, gondozásuk lehetőségei és
költségei körül.
A korábbi nagy, „multifunkcionális”
intézmények fogyatékosság-típus szerint
szakosodnak.
31

32. Bicêtre
32

33. Philiie Pinel (1745-1826) nőbeteget kezel a Salpêtrière-ben.
Tony Robert-Fleury festménye, 1795
33

34. További példák:




Filantróp magánkezdeményezések révén
„nevelőházak”, szegregált intézetek alakulnak
Magyarországon is.
Jólészi Cházár András (1745-1816): Váci Siketek
Nevelőháza, 1802
Beitl Rafael: Vakok Intézete, 1826 Pozsony, majd Pest
Frim Jakab (1852-1919): „Munka” nevű intézet
Rákospalotán, majd „Első magyar hülye-nevelő és
ápoló intézet” ugyanott
34

35. Az első magyar népoktatási törvény (1868)
kizárta a népiskolai oktatásból az értelmi
fogyatékos gyermekeket.
35

36. 
Egy századforduló utáni
magyar példa:
Nádai Pál költői hangú
apoteózis a gyermekségről.
 Néhány cím:

A gyermekszoba,
 A mesélésről,
 A gyermek játékai,
 Razzia a képeskönyvek
körül,
 A gyermek lelki élete.


Az első kötet utolsó
fejezetének címe:

„Az ideges gyermek”.
36

37. 
„… a mai pedagógus és idegorvos nem a jövő
utópiáin dolgozik. Neki adva van: száz, ezer, sok
ezer vézna kis gyermek, akinek idegzete
nyugtalan, szervezete bágyadt, elméje nehézkes,
érzékei megbízhatatlanok. És ő hozzá így szól a
társdalom: nevelj belőlük is embert! Ha a
gyermek értelme fogyatékos, pótold ki türelmes
oktatással, ha erkölcsi beszámíthatósága kétes, ha
nem tudja, mi a jó, mi a rossz, ha hazug, ha lop,
ha kegyetlen és féktelen a szenvedélyekben, te
javítsd meg szerető türelmeddel.” (Nádai, 1911,
278.)
37

38. 
„A mi csodálatosan érett gyermekvédő
politikánk ezen a téren is segítségre siet a
szociális pedagógiának. És ma már egy olyan
intézménnyel szolgálja az ideges gyermekek
ügyét, amellyel Magyarország példát ad a
világnak. Valahol a budai hársfák közt, csöndes
magánosságban otthont emelt nekik.”

Vértes O. József: „Ideges gyermekek alsó- és
középfokú állami intézete” 1909-től.
38

39. Tudomány és szegregáció


Az elkülönült intézményekben való oktatás a
fejlett országokban drámai mértékben növekedik
a századfordulón.
A kisegítő iskola karrierje.
39

40. 

A kisegítő osztályba sorolás
eszközei: pedagógiai
megfigyelés, és orvosi
diagnosztika.
Személyiséglapok.
A „gyengeelméjűség”
fogalmának
újrakonstruálása:
pszichopatológiai alapozás.
Ludwig Strümpell (18121899) koncepciója a
gyermekhibákról.
40

41. 



Strümpell „pedagógiai pszichopatológiát” alkot.
395 „gyermekhibát” sorol fel.
Például: félénkség, pajkosság, munkakerülés,
önfejűség, határozatlanság, torkosság,
hazudozás, kényszercselekvések.
A 395 tételből álló katalógus egyike a butaság
(Dummheit).
41

42. 



Kik a buták?
„Egyfelől a lassú gondolkodásúak, akiknek az esetében
a tanulás és a fogalmak összekapcsolása bizonyos fokig
megnehezített. Másfelől pedig a ténylegesen buták, akik
az oksági összefüggéseket nem értik. Néha csak
csökkent felfogóképességről van szó, vagy az emlékezet
és felidéző-képesség gyengeségéről. A butaság orvosi
értelemben abban különbözik a gyengeelméjűségtől
(Schwachsinn), hogy a morális szféra a buták esetében
teljesen érintetlen marad…” (közli Oelkers, 2001)
A gyengeelméjűség – úgymond - összefügg a
moralitással.
Eugenikai mozgalom az USÁ-ban.
42

43. Az eugenika háttere: félelem a fogyatékos
személyektől


Még a poétikus sorokkal gyermek-apoteózist hirdető
Nádai is elismerően ír a századelő eugenikai
mozgalmáról.
„Egy új tudomány is indult …, amelynek egyetemi
katedrája és laboratoriuma is van immár Amerikában.
Az eugenika ez, amely úgy keresi az emberfaj
javításának módjait, a jobb emberanyag lehetőségét,
mint ahogy a természettudósok a növény- és
állatvilágban már régóta cselekszik Az ideál persze az
volna, hogy erős, ép és tiszta fajokat lehessen
összekeverni és tenyészteni egy társadalmat, amelytől
távol áll minden, ami nyomorult, ami bűn, ami beteg,
ami senyveszt.” (Nádai, 1911, 278.)
43

44. Eugenika az Egyesült Államokban



Utópiák, amelyekben tökéletes emberi lények
népesítetik be az országot.
Gyanakvás a fogyatékos személyekkel és a
szegényekkel szemben.
A fogyatékos személyek, a szegények, a
bevándorlók, lelki, kulturális, gazdasági
problémái természettől elrendeltek, nem
megelőzhetők és nem visszafordíthatók.
44

45. 
Mítosz a
„gyengeelméjűek
fenyegetésé”-ről.
45

46. Források:





Winzer, Margret A. (1993): The History of special education.
From isolation to inegration. Gallaudet University Press.
Gordosné Szabó Anna (1996): Gyógypedagógia-történet. I.
Egyetemes gyógypedagógia-történet a XX. századig. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest.
Kálmán Zsófia és Könczei György (2002): A Taigetosztól az
esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest.
Oelkers, Jürgen (2001): Vorlesung: „Romantik ud das Bild
Kides”. URL:
http://paed-services.uzh.ch/user_downloads/336/003_Gesamt0102.p
Letöltés: 2011. október 10.
Moser, Vera (2001): Perfektibilität – Förderung –
Teilhabe/Inklusion. Eine Paradigmengeschichte der
Behindertenpädagogik. In: Nóbik, A. és Pukánszky B. (2010.,
szerk): Normalität, Abnormalität und Devianz. Peter Lang
Verlag, Frankfurt am Main.
46

47. Köszönöm a figyelmet!