1. „ Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok.” Isaac Asimov
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8. Tudjuk-e, hogy a jelenlegi nemzeti színű zászló 150 éves múltra tekint vissza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, közmegegyezéssel a francia trikolor mintájára az árpád-sávos zászló két alapszínét zölddel kiegészítették.
9. Tudjuk-e, hogy amikor a történelmi zászlókat felvonultatják a parlamentben, mindenki tiszteleg előttük?
13. Tudjuk-e, hogy a magyarok Szent István király kora előtt is keresztények voltak. Jézus K R SZ T S 1, KRiSZTuS 2, KeReSZTeS 3, KöRoSZTóS Mondd el mind a három fokozatot angolul vagy akármilyen más nyelven ugyanazokkal a mássalhangzókkal!
14.
15.
16. Mellkeresztek ősmagyar sírokból (Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből – kit kellett keresztény hitre téríteni?)
17.
18. Tudjuk-e, hogy II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három zománcképet kicseréltet rajta? (csonkít, hamisít)
19.
20. Dukász Mihály császár A Mária-kép eredeti foglalata elé szegecselt császárképmás, hátterében Tamás zománcképével A gyöngysort el kellett vágni, mert nem csak felül nem illeszkedik jól a keretbe a kép, de alul is túlér rajta, így a körbe futó gyöngyökből egy szakaszt el kellett távolítani. Szegecsek,amelyek átütik a mögötte lévő zománcképet is. De lágyforraszt is alkalmazott egy barkácsoló, mert mozgott a kép. A zománckép nem illeszkedik a keretbe, kicsit túlér rajta, és így nekitámaszkodik.
21.
22.
23.
24.
25. Tudjuk-e, hogy a magyar krónikák egyike sem beszél honfoglalásról? Mind úgy említi Árpádék Kárpát-medencébe érkezését mint a magyarok második bejövetelét. A krónikáink mind úgy említenek bennünket, hogy a „hunok vagyis a magyarok.” A honfoglalás fogalmát a koronahamisítás idején (Mária Terézia - II.József) találták ki. Akkor, amikor idegenekkel kidolgoztatták a finnugor hazugságot, és még sok más nemzetromboló lépést tettek.
26.
27.
28. Tudjuk-e , hogy a Zenetudományi Intézet ünk regisztrálta a 3 00 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 20 000 népdalt tudtak összegyűjteni.
29. Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi meghonosítot tuk a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). A római légiósok nadrágviselete is eredeztethető a korábbi hun szokásból, hisz a légiók jelentős részben hunokból álltak. Amíg Európa saruba n , csizmába n , bocskorba n járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.
30. Tudjuk-e, hogy az USA-ban az 1930-as évektől kezdve magyar kivándorlók készítettek elsőként díszített western csizmát, a hun-magyar lovas csizma mintájára? Régen ma
31. Míg a franciák büszkék a szagokat elfedő parfümre, a hajat eltakaró parókára, addig mi egyszerű mosakodással és tiszta alsó- és felsőruhával megoldottuk a dolgot.
32.
33. Tudjuk-e, hogy elsőként a portyázó lovas őseink használtak instant ételporokat. Amikor a Kárpát-medencébe visszatért őseink észrevették, hogy a nyugati „civilizáció” már megint széthordta a királysírok kincseit, akkor könnyen mozgó lovas csapataink meglátogatták a szétrablott kincseket őrző templomokat, és szelíd rábeszélés után összeszedték azokat. Ehhez gyors mozgásra, és könnyű fegyverekre volt szükség. Ekkor használták a bőrökön szárított zöldséglevesek és tejtermékek porrá őrölt formáját, ás a különböző húsporokat. A lovas harcos reggel merített a patakvízből, rászórt két marék tejporféleséget, a nyeregre akasztotta, és a rázkódás után fogyasztotta. Így tett a többi porral is. Körülbelül 40 kg különböző ételport vitt magával egy hosszabb portyára, ami a gond nélküli élelmezést biztosította számára.
34. Tudjuk-e , hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutyafajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból engedély nélkül kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát -Tiroler Grauvieh néven - sajnos az osztrákok már levéd et ték előttünk. (Erre szokták azt mondani, hogy ügyes.)
35. De hiába lehetnénk mi Európa éléskamrája, ha csak piacnak kellünk. Ez az igazi indok arra, hogy miért volt fontos belépnünk az EU-ba! Fizetnek érte, hogy vágd le a tejelő teheneket, vágd ki a szőlődet. A következő az lesz, hogy be kell szórni sóval a földjeinket, hogy megfeleljünk az IMF feltételeinek. A kutatási eredmények felvetik annak a lehetőségét, hogy az Árpád-korban a Kárpát-medence alföldi területein az újkori vízépítéseket évszázadokkal megelőzően már létezett egy egységes elvek szerint működő vízügyi rendszer, amely a 13-14. és a 18. század között pusztult el, és amely lehetővé tette az öntözéses gazdálkodás meghonosítását Európában.
36.
37. Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! De nem is dicsőség, mert a szeretet nem hivalkodó. Más feladatunk van a világban. Ha ezt megértenénk, akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben . Meg még ki tudja, hogy hol és hány helyen .
38.
39.
40.
41. Tudjuk-e, hogy milyen lenne a térképen az, ha a Trianonban diktáló nagyhatalmak hasonló csonkítást szenvednének el, mint mi? Érti-e valaki azt, hogy az osztrákok miért szakíthattak el tőlünk területeket Trianon után, amikor ők is ugyanazon az oldalon álltak a háborúban mint mi, és ráadásul egy Habsburg vitt bele minket ebbe a háborúba?
42.
43.
44.
45. És egy másik, magyarországi akadémikus: Paul Hunsdorfer arról is nevezetessé vált, hogy elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket. Mellesleg ő az egyike, aki kitalálta nekünk a finnugor eredetet. Arany János: Az orthológusokra "Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt, Ami új van benne mind rossz, Ami régi, az meg tót."