Diese Präsentation wurde erfolgreich gemeldet.
Wir verwenden Ihre LinkedIn Profilangaben und Informationen zu Ihren Aktivitäten, um Anzeigen zu personalisieren und Ihnen relevantere Inhalte anzuzeigen. Sie können Ihre Anzeigeneinstellungen jederzeit ändern.

Mérés vagy méricskélés? - Internet Hungary 2013

570 Aufrufe

Veröffentlicht am

Mérés vagy méricskélés? Vitaindító előadás, Internet Hungary 2013
A performance marketing komoly reményekre ad alapot, de legalább olyan keserű csalódásokat is okozhat. A csalódások fő oka a mérési módszertanok kiforratlanságában keresendő. Vagy nem? Ezt fejtegeti a felvezető előadás.

Veröffentlicht in: Marketing
  • Als Erste(r) kommentieren

Mérés vagy méricskélés? - Internet Hungary 2013

  1. 1. Mérés és méricskélés: micsoda különbség! Vitaindító előadás az Internet Hungary 2013 konferencia Reklámpiac szekciójában.
  2. 2. Egy gyors bemutatkozással illik kezdeni. Ezzel meg is volnánk. 
  3. 3. Vágjunk bele a vitaindítónak szánt előadásba, amelynek során az előadó már az előadásának alcímével is vitába száll. Mit is állít ez? Kánaán vagy pokol. Ez eddig akár el is fogadható két szélsőérték. Kicsit az átlagos időjárás jelentésekhez hasonlít, ahol az időjós napsütést ígér, de nem zárja ki azt sem, hogy helyenként tájfun söpör végig.
  4. 4. Minden olyan jó lehetne, de… de a mérési módszertan rossz, amatőr, kezdetleges stb.
  5. 5. Szerintem ne a módszertanokban keressük a hibát.
  6. 6. Bárcsak ott tartanánk, hogy ennek az ökoszisztémának minden más eleme tökéletesen működne.
  7. 7. Elég ha a legegyszerűbb kérést kezdjük el feszegetni. Miért mérünk? „Mert riportokat kell küldenünk havonta, hetente a főnöknek, az megbízónak.” „A számlák mellé adnunk kell valami igazolást a teljesítésről.” „Azért, mert így tudjuk vizualizálni az adatokat.” „A hatékonyságméréshez innen kapunk adatokat.” Van ezeknek bármi gyakorlati haszna egyébként? Ez egy kipipálandó feladat csak? Virtuális Xanax a könyvelőnek? Vizualizálunk – de jó, legalább sok drága erőforrást pazarolunk erre? Hatékonyságot mérünk – és mekkora a hatékonyság? Mérünk és riportálunk egy csokor felesleges adatot, amit a kutya sem használ semmire! Miért? Átlátjuk az előállított végtelen mennyiségű szám és adathalmazt? Levonjuk a tanulságokat egy-egy ilyen riportból? Támogatjuk ezzel a döntéshozást a saját vagy akár felsővezetői szinteken? Optimalizálunk bármit is az eredmények láttán?
  8. 8. Felelősök és határidők nélkül soha semmi nem készül el. Sokszor még így sem. IT ügyosztály: nem érünk rá, veszélyes, nincs rá ticket, nem a mi dolgunk, biztonsági szempontból kockázatos Logisztika: raktárkészlet vs. webshop kínálat. Több csatornás mérés és modellezés nem opcionális Ingyenes mérési eszközök sincsenek jól beállítva Elszámolási alap kell legyen a szereplők között
  9. 9. Sokan láttátok a filmek egyik nagy klasszikusát a Kirk Douglas főszereplésével készült Spartacust. Ennek egyik katartikus jelenete, amikor az elfogott lázadóktól azt kéri a római hadvezér, hogy adják ki, mutassák meg melyikük Spartacus, s akkor megússzák a keresztre feszítést – persze az alternatív ajánlat az életük végéig tartó rabszolgaság. Ekkor a hős rabszolgavezér önként feláll s azt mondja: „Én vagy Spartacus!”, de minden társa követi, s a rómaiak nem tudják ki is az igazi. Ennek a sztorinak a kiforgatásából született egy az életre sokkal jellemzőbb, remek póló felirat, amit itt láttok. Valami hasonló történik a klasszikus modellben a mérés kapcsán is.
  10. 10. Mérési pontonként / csatornánként a különböző vendorok ellenérdekeltek, a szerepek/felelősségek nem tisztázottak, sokszor nem is értik a másik területet, ha nem fizetjük meg ezt a munkát ne is várjunk érte színvonalas munkát. Klasszikus egymásra mutogatás történik: • • • • • • • • Rossz kreatív Rossz médiaterv Rossz mérés Rossz termék (ezt nyilván senki sem meri megmondani, még ha igaz is) Rossz ár Másik osztály felelőssége Szemét versenytársak Rohadt válság
  11. 11. Lustaság: „nem fogok még ezzel is foglalkozni, van nekem munkám elég”. Bizalmatlanság: „nem adok ki adatot, nem bízok az új mérési módszerekben, nem bízok a partnerekben, nem bízok senkiben”. Gyávaság: „nem próbálok én ki új módszereket, ki tudja mi lesz az eredménye?” Ostobaság: „nem értek hozzá, és nem fogom még ezt is megtanulni” „Közveszélyes munkakerülés”: „ha mérni fogunk, akkor az én feladatköröm is elszámoltatható lesz?”
  12. 12. Nem rakétatudomány ez sem. „Csak” úgy kell ezt is kezelni, mint minden fontos projektet. Meg kell határoznunk a célt, célokat. Ezek minél konkrétabbak, annál jobban követhető a sikeresség. Látogatottság, vásárlás, ismertség stb. Budget nélkül bele se fogjunk semmibe. A legrövidlátóbb ellenérv, hogy ingyenes az analitikai szoftver, nem kell ehhez pénz. Kell. Meg kell találnunk azt a szakembert vagy csapatot, akire rábízhatjuk ennek a felépítését és menedzselését. Ők nem ingyen fognak dolgozni. Határidők kellenek, mert határidő nélkül nem készül el egyetlen projekt sem. Végül, de nem utolsó sorban, mielőtt belekezdünk az elvárásainkat és a realitást szembesítsük: -Azért mert mérünk, még nem leszünk a szent grál birtokosai. -Ne várjunk azonnali eredményt, legfeljebb ha nagyon rosszul csináltunk valamit, azt fogjuk rövid időn belül látni. -Fontos a bizalom, ha nem bízunk meg a technológiában, szereplőkben, együttműködő partnerekben, nem osztjuk meg azokat az adatokat, amik nélkül nem lehet elemezni, döntéseket hozni, bele se vágjunk. -Bátorság nélkül sincs sok keresni valónk ezen a területen. Kísérletezni kell és folyamatosan finom hangolni. Aki fél az újtól vagy attól, hogy esetenként hibázik, nem lesz sikeres.
  13. 13. Ahhoz, hogy méricskélés helyett valóban mérjünk és abból azután levonjuk a tanulságokat, üzleti döntések szülessenek, néhány alapvető pontot kell megvalósítanunk illetve ezekkel kell felvérteznünk magunkat: - Tervezés - Bátorság - Bizalom -Józan paraszti ész

×