2. A vizsgálat tanulságai alapján milyen lehetőségei
vannak a vezetőnek a szervezet kreativitásának
növelésére?
• Kommunikáció – nyílt..
• Együttműködés
• Coaching
• Változások kezelése
• Konfliktusok kezelése
• Kreativitás
• Bátorság
Cél: tanulószervezetté válás
Hatékony vezetés: Hord és William A. Sommers (Vass, 2012)

3. A vizsgálat tanulságai alapján milyen lehetőségei
vannak a vezetőnek a szervezet kreativitásának
növelésére?
• Bizalmi légkör
• Szervezeti kultúra
támogatása, ötletek, -
• kísérletezés szabadsága-
értékelési rendszer
egyensúlya
• Munkahelyi bevonódás
• Megfelelő eszköz,
technika,
• Diskurzusok, kreatív terek
• Készségek, képességek,
ismeret fejlesztés
• Elegendő idő
• Sokszínűség, dinamikus
kreatív csapatok
• Siker – sikert szül
• Építő kritika - pozitívumok
• Projektek támogatása
Teret adni a kreativitásnak
Cél: Kreatív potenciál erősítése (Robinson, 2011)

4. Milyen összefüggéseket lát a kreativitás és innováció
valamint a professzionális tanuló szervezet között,
különös tekintettel a tudományos-elméleti alapokra
vonatkozóan?
• Kreativitás= az eredeti és értékes gondolatok létrehozásának folyamata. A
kreativitás alkalmazott képzelet.
• Innováció = újítás, új gondolatok a gyakorlatba való átültetésének folyamata. Újítás
alkalmazott kreativitás. Alkotni és újraalkotni.
• Három összefüggő folyamat:
 Képzelet
 Kreativitás- eredeti értékes ötleteket hoz létre
 Újítás- eredeti ötleteket a gyakorlatba ültetjük. A kreativitás szükséges, de nem elégséges az
újításhoz.
• Kulcsszavak:
 Coaching szemléletű vezetés
 a csapat,
 a csapatban tanulás,
 az én mesterré válása,
 szervezeti folyamatokra jellemző a feedback, és az előre mozdító mindenki számára
profitot jelentő „movingforward”.

5. Milyen összefüggéseket lát a kreativitás és innováció valamint
a professzionális tanuló szervezet között, különös tekintettel a
tudományos-elméleti alapokra vonatkozóan?
Eredeti,
értékes
ötlet
Kompetens
értékelők
Kreativitás
Befogadó
környezet
LLL (Lifelong
Learning)
Kreativitás
PLC
(professional
learning
communities)
Innováció

6. Milyen összefüggéseket lát a kreativitás és innováció
valamint a professzionális tanuló szervezet között,
különös tekintettel a tudományos-elméleti alapokra
vonatkozóan?
Peter Senge (1998.) a tanuló szervezetek öt alapelve
• Rendszerben gondolkodás– egyfajta holisztikus szemlélet, mely képes
távlatokban gondolkodni, figyelme kiterjed a teljes hálózatra, összefüggő
műveletekre.
• Önfejlesztés, önirányítás– személyes énünk mesterré válását jelenti, melybe a
tagok hatékonyságának fejlesztése, az egyén céljainak elérése, az
önmegvalósítás is támogatott, teret kap. A motiváció és az érdekeltség
dominál.
• Csoportos tanulás– a team munka, a közös gondolkodás képességének
fejlesztése. Lényegi eleme a dialógus, mely a tagok fejlődését is szolgálja.
• Közös jövőkép teremtése– a személyes jövőkép mellett csak a közös cél,
azonosságtudat az, ami eredményre viheti egy csapat tanuló szervezetté
válását. A közös jövő személyes célokra épül és megteremteni csak együttes
munkával lehet.
• Belső meggyőződés– attitűdváltozás, mentális minták meglátására, feltárására
alkalmas képesség tükrözi a szervezet kultúráját, gondolatvilágát.

7. Melyek a bölcsődei szervezet jellegzetességei a tanuló
szervezetiséghez kapcsolódóan?
• Intézmények között
Bölcsőde
Család
Óvoda
Korai fejlesztő
Gyermekjóléti
Szolgálat,
Családsegítő
Gyermekorvos,
védőnő
Fenntartó

8. Melyek a bölcsődei szervezet jellegzetességei a
tanuló szervezetiséghez kapcsolódóan?
• HTK
• Programok
• Képzés
• Mentorálas
• Gondozási egységek
Szerkezeti hierarchia
Intézményen belül:
Intézményvető
Csoportvezetők Csoportvezetők Csoportvezetők
Bölcsődei
részlegvezető

9. Hogyan összegezné kutatása folytatásának lehetőségeit, a
szisztematikus változások kezelésének a lehetőségeit,
különös tekintettel a bölcsőde szervezeti kultúrájára
vonatkozóan?
• Másodelemzések
 Kommunikáció
 Személyes stagnálás - Motiváció
 Kreativitás
• Csapatmunka (kutatás, fejlesztés)
• Vezetői…..
• Fejlesztési terv
• Kulcsemberek
• Erőforrások
• „Jó gyakorlatok” felkutatása
• Bérek?
Versenyben maradni, profitálni a kihívásokból!

10. Köszönöm a figyelmet!

11. Felhasznált szakirodalom
• Bakacsi Gyula (1998): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest.
• Balogh Lászlóné, Barbainé Bérci Klára, Rózsa Judit, Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes,
Tolnayné Falusi Mária és Vokony Éva(2009): A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai
szabályai. Módszertani levél Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest.
• Csíkszetnmihályi Mihály (2008): Kreativitás. Akadémia Kiadó, Budapest.
• DuFour Richard (2004): Professional
LearningCommunities,http://www.wauwatosa.k12.wi.us/ utolsó letöltés dátuma:
2013. április 17.
• Gordon Thomas (1977, szerk.): V.E.T. Vezetői eredményesség tréning.StudiumEffektive
Kiadó, Budapest.
• Kopp Mária és Pikó Bettina (2004): A kultúra és az életminőség kapcsolata Magyar
Tudományos Akadémia, Budapest.
• Robinson, Ken Sir (2011): Az alkotó tér. HVG Kiadó Rt., Budapest.
• Rúzsa Ágota (2009): A tanulószervezet és a nem formális tanulás
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/ OFI Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, utolsó
letöltés dátuma: 2013. március 24.
• Senge Peter M. (1998): Az Ötödik alapelv. HVG kiadó, Budapest.
• Vass Vilmos (2012): 7c, avagy bátorság a köbön. http://vassvilmos.blogspot.hu/