Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben
•
0 gefällt mir•799 views
Humánetológiai előadás
Empfohlen
Weitere ähnliche Inhalte
Ähnlich wie Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben
Ähnlich wie Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben (20)
Mehr von Csaba Molnar
Mehr von Csaba Molnar (12)
Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben
- 1. Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben Kerepesi Andrea és Molnár Csaba
- 2. Kultúrák összehasonlításának módszertana Vizsgálatok három fő faktor alapján csoportosíthatók (van de Vijver, 2002): (1) kontextuális faktorok részei-e a vizsgálatnak (2) feltáró vagy hipotézist ellenőrző vizsgálat (3) struktúra vagy szint-központú vizsgálat Ezek alapján 8 vizsgálati típus
- 3. (1) Kontextuális faktorok szerepe • pl. a résztvevők személyisége, szocioökonómiai státusza, iskolázottsága, életkora, stb. • Elsősorban országok közti összehasonlításkor fontosak • figyelembe vételével ezen vizsgálatok eredményei kevésbé félrevezetőek, pontosabban értelmezhetőek és könnyebben interpretálhatóak.
- 4. (2) Feltáró vizsgálatok • kultúrák közti különbségek kimutatása a cél • a vizsgálatot megelőzően nincs korábbi hipotézisük arról, hogy a különbségek milyen jellegűek • kutatások kezdetén jellemzőek.
- 5. (2) Hipotézistesztelő vizsgálatok • Vizsgálatok későbbi fázisára jellemző • a kutatóknak már vannak elképzeléseik, hogy a kultúrák közt milyen eltérések lehetnek
- 6. (3) Struktúra és szint központú vizsgálatok • struktúra központú vizsgálat – egy struktúra (pl. individualizmus) meglétét vizsgálják az adott kultúrában • szint-központú vizsgálat – egy adott struktúra milyen szinten van jelen a vizsgált kultúrában
- 7. Vizsgálat típusa a faktorok alapján I. Explorációs Hipotézis tesztelő Struktúra központú Környezeti (1) (2) faktorok Struktúra-központú, Struktúra központú, szerepét pszichológiai általánosíthatóság figyelembe különbségeket ot néző veszi figyelembe vevő vizsgálat vizsgálat Környezeti (3) (4) faktorok Struktúra központú Struktúra központú szerepét nem ökológiai kapcsolat környezeti veszi elmélet figyelembe
- 8. Vizsgálat típusa a faktorok alapján II. Explorációs Hipotézis tesztelő Szint-központú Környezeti (5) (6) faktorok Szint-központú, Szint központú, szerepét pszichológiai általánosíthatóságot figyelembe különbségeket néző veszi figyelembe vevő Vizsgálat vizsgálat Környezeti (7) (8) faktorok Szint központú Szint központú szerepét nem ökológiai kapcsolat környezeti elmélet veszi figyelembe
- 9. Párosodási rendszerek az embernél • monogámia, poligínia és poliandria is ismert • Az, hogy melyik alakul ki, – ökológiai hatások, – a földrajzi szélesség függvénye is. • Föld különböző pontjain különböző párosodási stratégiákat folytatnak, amelyek a helyi klimatikus viszonyok következményei. (Miller, 2000)
- 10. Párosodási rendszerek a trópusokon • inkább poligámia jellemző (83%: poligín, 16.5% monogám, 0.5% poliandrikus) • a meleg éghajlat miatt bőséges táplálékellátottság • nők képesek a férfiak segítsége nélkül is élelmet találni maguknak és gyereküknek • nem kerül jelentős hátrányba az az utód, amelyiknek apja nem segíti anyját
- 11. Párosodási rendszerek a trópusokon • férfiaknak megéri több energiát fektetniük új partnerek felkutatásába mint a szülői gondoskodásba Példa: ausztráliai őslakosok – poligínia van (akár 10 feleség/férfi) – lányokat születésükkor eljegyzik, általában egy idős férfihoz adják. – a nők párt csak házasságon kívül tudnak választani, fiatal férfiak csak idősek feleségeivel tudnak párosodni
- 12. Párosodási rendszerek a hidegebb éghajlaton • rosszabb a táplálékellátottság (főleg télen), • nők nem képesek egyedül összegyűjteni kellő mennyiségű élelmet. • szükséges az apa gondoskodása, hiszen az apa nélkül felnövő gyerekek nagy hátrányban vannak. • a férfiaknak érdemes a gondoskodásra fordítaniuk energiáik nagy részét.
- 13. Párosodási rendszereket befolyásoló egyéb tényezők • környezeti jellegzetességek • a jövőbeli források előre jelezhetősége • a parazitáltság (Gangestad & Simpson 2000) • Csoportméret gyűjtögető társadalmaknál • mortalitás fő tényezői előre jelezhetőek-e (pl. járványok, természeti katasztrófák nem előre jelezhetőek)
- 14. Jó gének vagy jó szülő? • egy apa kétféleképpen segítheti az utódját: – jó géneket ad neki (GGSS – good genes sexual selection), vagy – jó szülő módjára gondoskodik róla. • A szülői gondoskodásba (parental investment – PI) való befektetés eltérő a különböző ökológiai környezetben élő népcsoportok között.
- 15. Szociális viselkedés kultúrafüggő jellegzetességei • Latin-amerikai és észak- amerikai csoportok (Argyle, 1988) • a latin-amerikaiak többször veszik fel a szemkontaktust • többször fordulnak egymás felé • többször érintik meg egymást beszéd közben, • közelebb állnak a másikhoz beszélgetés közben, mint az észak-amerikaiak.
- 16. Család, mint szociális csoport vizsgálata Két vizsgálati szempont : struktúra és funkció. 1. család struktúráját jelenti, hogy hány tagból áll, valamint hogy e tagoknak mi a pozíciójuk a családon belül. 2. funkció:a család mennyire képes kielégíteni a tagok szociális és pszichológiai igényeit, pl. menedék, törődés egymással, a gyerek felnevelése, stb.
- 17. Család és kultúra • Minden társadalomnak megvannak az íratlan szabályai a családtagok szerepére vonatkozóan • Mások a jellemző családméretek, a család struktúrája és funkciója. • A gyűjtögető társadalmakra a kisebb családok, míg a földművelő kultúrákra a nagyobb családok jellemzőek.
- 18. Családtípusok Kétgenerációs családok • a nukleáris család, ahol a két szülő és a gyerekek élnek együtt. • egyszülős családok, ahol csak az egyik (elvált vagy eleve egyedül élő) szülő és a gyerekek élnek egy családként.
- 19. Családtípusok Háromgenerációs családok: nagyszülők, a szülők és gyerekeik, valamint sokszor további rokonok élnek együtt. Ezen belül többféle családtípus többféle szempont alapján: • pl. az anyai vagy az apai leszármazásvonal él-e együtt, • monogám vagy poligín család (pl. iszlám családoknál)
- 20. Családszerkezetet befolyásoló egyéb tényezők ökológiai viszonyok – mezőgazdasági társadalmakban a kiterjedt családok a jellemzőek. – vadászó-gyűjtögető társadalmakban, illetve a nagyvárosokban nukleáris család politikai rendszer ill. vallás: – poligám családok az iszlám országokban elfogadottak vallási és törvényi szempontból is – nyugat-európai és amerikai országokban nem elfogadott
- 21. Kognitív képességek variabilitása • kognitív képességbeli variabilitás teszi alkalmassá az embert arra, hogy egy adott kulturális kontextusban sikeres legyen. (Sternberg, 1997) • kulturális háttér az egyes csoportokban eltérő, így eltérő képességekre van szükség
- 22. Kognitív képességek variabilitásának mérése • IQ-tesztek • Kezdetben: munkahelyi alkalmassági vizsga • Kezdeti képlet: (mentális kor/valós kor) * 100 • Később bonyolultabb transzformációk
- 23. Kezdeti IQ-mérések • Tesztek a nyugati alapismereteket feltételezik, ezért félrevezető eredmények • Nyelvi nehézségek, olvasás ismeretének hiánya • Környezeti tényezők: "intelligencia", amelynek mérésére kidolgozták a teszteket, eltérő jelentéssel bíró fogalom a különböző kultúrákban
- 24. „Intelligencia” szó jelentése környezetfüggő • Nyugati kultúrák: racionális döntési képességet • a keleti kultúrák: a szociális interakciókban való sikeres "navigálás" képessége • Afrika: "okosság„, „szociális felelősségérzet"
- 25. Kognitív képességek és környezet • A sikeresség feltétele, hogy az illető kihasználja erősségeit, és kompenzálja gyengéit. • Az erősségek és gyengeségek azonban az eltérő környezetben eltérőek.
- 26. Példa: kenyai gyerekek és a Raven-teszt • Sternberg et al, 2001 • Kenyai gyerekek • Falusi környezetben élnek • Egész család földet művel, szinte minden gyerek földet fog művelni egész életében • Fontos a növényzet ismerete
- 27. Példa: kenyai gyerekek és a Raven-teszt • a környéken élő sok gyógynövényt ismerik • Részletesen ismerik elkészítésük módját, a helyszínt, ahol élnek • jól teljesítenek, mikor a helyi gyógynövényeket kell felismerni, és alkalmazásukat elmondani
- 28. Példa: kenyai gyerekek és a Raven-teszt Raven pszichológiai tesztben rosszul tejesítenek. gyógynövények felhasználásának pontos ismerete sokkal fontosabb a túléléshez, mint a hiányzó ábra helyes kiválasztása Környezet, élőhely és az adaptív ismeretek közti összefüggés!
- 29. Példa: ausztrál gyerekek vizuális memóriája • Az aboriginal gyerekek jobban teljesítettek vizuális memória jellegű feladatokban, mint a fehér gyerekek (Drinkwater 1976) • zairei és skóciai gyerekek teljesítménye ebben a feladatban nem különbözött (Boivin 1991)
- 30. Számfogalom • Eltérő, hogy az adott népcsoport- nak mennyire pontos kifejezéseik vannak a nagyobb értékekre. • Nyugati kultúrákban a milliós, milliárdos nagyságrendeket is pontosan használják • pl. a brazíliai törzseknél a számok megnevezése jóval egyszerűbb: – Pirahã törzs: „egy”, „kettő” és „sok” szavakkal jelzik, nincsenek további számok. (Gordon és munkatársai 2004) – A Mundurukú indiánoknak csak ötig vannak szavaik a számokra. (Pica et al, 2004)
- 31. Számfogalom és számtani műveletek • kettő fölötti mennyiségeket csak közelítő becslésre használják, • az ötven körüli mennyiségeket ugyanolyan pontosan becsülik meg, mint a franciák. • a matematikai műveletek pontos elvégzéséhez kellenek a számok, de pontos számfogalmak híján is lehet pontosan becsülni a mennyiségeket.
- 32. A matematikai képességek kontextusfüggése • Carraher et al, 1985 • Brazil utcagyerekek • Üzletelnek az utcán • IQ-teszten rosszul teljesítenek
- 33. A matematikai képességek kontextusfüggése II • Viszont a mindennapi tranzakciók során bonyolult számításokat végeznek • Absztrakt feladatok nem mennek • De „kontextusba helyezett” feladatokban jól teljesítenek
- 34. Színek • színek megjelölésére mindenhol diszkrét kategóriákat alkalmaznak, • árnyalatok elnevezésekor sincs átfedés a kategóriák között. • Egyes népcsoportoknál csak a világos és sötét, illetve fekete és fehér szavak • Ha egy harmadik színt is elneveznek, akkor az mindig a piros, majd ezt követi a zöld a sárga és a kék.
- 35. Színek tanulása • A új-guineai dani törzsben csak a „világos” és „sötét” szavakat használják. • gyerekek alapszíneket könnyebben és kevesebb hibával tanulták meg, mint a keverékszíneket. (Rosch 1973) • alapszínek felé valamiféle részrehajlást
- 36. Színek elnevezése • élőhelyre jellemzőbb színekre általában több kifejezés létezik • namíbiai Himba törzsnél a sivatag színeinek elnevezése igen változatos, a hideg színek elnevezése összevonva "burou" (Roberson és munkatársai 2006) • Érdekesség: nem igaz, hogy az inuitoknak sokkal több szavuk van a hóra, mint a délebben élő népcsoportoknak (Martin, 1986)
- 37. Színérzékelés • a színek elnevezésében adódó különbségeket a színek érzékelésében mutatkozó különbségek is okozhatják • Yamauchi (2002) két hétig, napi 4, 8, 12 órában színes kontaktlencsét vagy szemüveget viseltek az emberek • Néhány nap múlva ugyanazt a színt, amit korábban tiszta sárgának értékeltek, már pirosasnak látták azok, akik zölden megvilágított környezetben voltak, és fordítva • a színek érzékelésében nincs különbség, de a környezet színe hatással van arra, hogy az adott szín, egy árnyalatát milyenek érzékeljük.
- 38. Agresszió • fajspecifikus jellegzetesség, hogy a tanulás és a kultúra igen nagy mértékben befolyásolja az agresszív cselekedetek gyakoriságát és formáját. • Az emberek agresszióhoz való hozzáállását ugyanakkor befolyásolja az ökológiai környezet és a szociális környezet is. • Mindkettőre jó példa a yanomamo és a busman törzsek eltérő viselkedése (Eibl-Eibesfeldt 1989).
- 39. Yanomamo • A yanomamo indiánok kis csoportokban élnek a brazil őserdőkben, szűkös források között. • vadászatból tartják fenn magukat • egyes csoportok közt állandó ellenségeskedés dúl. • fontos, hogy a harcosok képesek legyenek megvédeni magukat és a saját zsákmányukat a másik elől. • A yanomamo szülők arra tanítják gyerekeiket, hogy mindenféle sérelmet azonnal toroljanak meg, tűrjék a fájdalmat. • A nevelés során az agresszív viselkedést jutalmazzák, így az agresszió a gyerek értékrendjében a későbbiekben igen fontos szerepet tölt majd be.
- 40. Busmanok • busmanok számára igen fontos az együttműködés, • csak a közös növényápolással tudják fenntartani magukat. • Ilyen helyzetben fontos, hogy minél kevesebb agresszív cselekedet forduljon elő, hiszen az ellenségeskedés a csoport fennmaradását is veszélyeztetné. • a busman szülők a gyerekeiket békés, udvarias viselkedésre nevelik. A verekedőket szétválasztják, leszidják, kibékítik. • A busman gyerekek számára az engedékeny, együttműködő, szelíd viselkedés a példa, számára az ilyen viselkedésforma értékes és követendő.
- 41. Agresszivitás modern társadalmakban • Andreu és munkatársai (1998) • amerikai férfiak hamarabb folyamodnak fizikai agresszióhoz, mint a spanyolok vagy a japánok, • a japánok szívesebben használnak verbális agressziót, mint az amerikaiak vagy a spanyolok.
- 42. Kooperáció • elkülönítenek individualista és kollektivista kultúrákat • az emberek én-tudata, csoporthoz tartozásfontossága és a kooperáció mértéke is különbözik.
- 43. Individualizmus • az emberek közötti kapcsolatok lazák, mindenkitől elvárják, hogy csak önmagával illetve a közvetlen családjával törődjön. • énközpontúbbak, elsősorban a személyes céljaikat hangsúlyozzák. • Hajlamosabbak, hogy csak magukra gondoljanak, • gyakrabban használják az „én” személyes névmást • A csoporttagokkal és a csoporton kívüliekkel is hasonló módon kommunikálnak, • egyenesebben, egyértelműbben beszélnek. • hangsúlyozzák a sikereiket
- 44. Kollektivista • az emberek születésüktől fogva egy összetartó csoport tagjai, • segítik egymást, lojálisak egymáshoz. • nagy hangsúly van a csoporton, itt inkább a „mi” személyes névmás használata az elterjedt. • Harmónia, lojalitás a fontos szempont, támogatandó, • konfliktusokat el kell kerülni, ha csak lehet, nincs olyan, hogy valaki nyilvánosan kifejezi az egyet nem értését. • A „nem” szó a harmóniát teszi tönkre a csoportban.
- 45. Társadalom és kooperáció • Ez az eltérő felfogás befolyásolja a csoporttagok közti kooperáció gyakoriságát, hatékonyságát. • a kollektivista értékek fokozzák a kooperációt, • Az individualista értékek követése, inkább a kompetitív célok elérését segíti. (Tjosvold 2003) Rabok Dilemmája: a kollektivista kultúrából származó emberekből álló csoportokban gyakoribb volt a kooperatív viselkedés, mint az individualista kultúrából származók alkotta csoportokban. (Cox 1991)