Identifying core components and indicators of successful transitions from child to adult mental health services - Review

1. IDENTIFYING CORE COMPONENTS AND INDICATORS OF
SUCCESSFUL TRANSITIONS FROM CHILD TO ADULT
MENTAL HEALTH SERVICES: A SCOPING REVIEW
KRISTIN CLEVERLEY, EMILY ROWLAND, KATHRYN BENNETT, LIANNE JEFFS, AND DANA GORE (TORONTO, CAN)
EUROPIAN CHILD AND ADOLESCENT PSYCHIATRY (2020) 29:107-121. FIRST PUBLISHED: 8 OCTOBER 2018
SZTE ÁOK GYIP
Cikk referáló 2020.04.30
Dr. Kis Tibor
Klinikai rezidens

2. BEVEZETÉS
 A kutatás célja: azoknak az intervencióknak a kulcs elemeinek azonosítása,
amik elősegítik a sikeres tranzíciót a gyermek- és serdülőkori és a felnőtt
mentális egészségügyi szolgáltatások között.
 Az életen át tartó optimális mentális egészségügyi ellátás kiemelten fontos.
 A két rendszer közötti tranzíció számos országban problematikus.
 Az éles határ a 18. életév, amikor a két ellátórendszer közötti váltásnak meg
kell történnie, az ellátás megszakadásának rizikóját vonja maga után.

3. BEVEZETÉS
 Az ellátás folytonossága a következőket foglalja magába:
 Hogyan éli meg a páciens az ellátást.
 Hogyan kapja az ellátást a páciens a különböző kezelési időszakokban.
 Az ellátás folytonosságának koherensnek és egymáshoz megfelelően
kapcsolódónak kell lennie, amit a megfelelő információáramlás, és ellátás
koordináció biztosíthat.
 10-ből 6 páciens nem veszi igénybe a felnőtt ellátást a tranzíciót követően.
 Ezen a területen nem igazán vannak megfelelő, átfogó kutatási eredmények.

4. BEVEZETÉS
 Egy nemrég megjelent összefoglaló tanulmány szerint, igen kevés intervenció
áll rendelkezésre a gyermek és felnőtt mentális egészségügyi ellátórendszerek
közötti tranzíció elősegítésére és ezek nem lettek értékelve és standardizálva.
 Az tranzíció hiányosságainak feltérképezése nem csak klinikai, kutatási és
egészségpolitikai szempontból fontos, mivel egyre több fiatal és családjuk
fejezik ki igényüket a mentális egészségügyi ellátás folytonosságának jobbá
tételére.
 Ezért ez a tanulmány áttekinti a témában fellelhető irodalmat és kutatási
eredményeket.

5. AZ ARKSEY ÉS O’MALLEY ÁLTAL KIDOLGOZOTT 6 SZAKASZOS ÁTTEKINTŐ
MÓDSZERT ALKALMAZTÁK

6. 1. SZAKASZ: KUTATÁSI KÉRDÉSEK
 1. Hogyan definiálható a gyermek és felnőttkori mentális egészségügyi ellátás
közötti tranzíció „sikeresége”?
 2. Milyen kulcs elemek és indikátorok voltak használva a gyermek és felnőtt
egészségügyi ellátórendszerek közötti tranzíciót elősegítő programok és
intervenciók azonosítására és értékelésére?

7. 2. SZAKASZ: KERESÉSI STRATÉGIA
 Kutatási könyvtáros dolgozta ki.
 A publikált irodalom keresésére szolgáló adatbázisok: Medline, Embase,
PsychINFO, Cochrane Database of Systematic Reviews, CINHAL (EBSCO),
Applied Social Science Index and Abstracts, Sociological Abstracts, Campbell
Library.
 A nem publikált irodalom („gray matter”) keresésére használt adatbázisok:
Google Advanced, Canadian Agency for Drugs and Technologies in Health
search tool.
 A keresés angol nyelvű irodalmakra volt limitálva, amik 1980 és 2016 között
jelentek meg.

8. 3. SZAKASZ: SZELEKCIÓ
 Először a cím és absztrakt áttanulmányozása történt:
 Bevételi kritérium: a gyermek ás felnőttkori egészségügyi ellátórendszerek közötti tranzíció
vizsgálata.
 Azok a tanulmányok, amik kizárólag a fejlődési rendellenességekre (ASD, Mentális
retardáció) korlátozódtak kizárásra kerültek.
 Két kutató (Kristin Cleverley, végzős egyetemi hallgató) kísérletileg tesztelte az
alkalmassági kritériumokat 25 véletlenszerűen kiválasztott tanulmányon.
 Cohen kappa kofficienst használva, az inter-observer agreement, kappa 0,88 (95% CI 0.66-
1.00) volt. Ami csaknem teljes egyezést jelent.
 Ezután a kutatók a Cochrane review software-t (Covidence) használva, minden tanulmányt
külön külön átvizsgáltak a bevételi kritériumok tekintetében.

9. 3. SZAKASZ: SZELEKCIÓ
 Teljes szöveges áttekintés:
 A további „peer-reviewed” tanulmányok és a „gray matter” irodalom teljes
szöveges áttekintése történt Kristin Cleverley és a végzős egyetemi hallgató által.
Ha nem egyezett a véleményük egy harmadik kutató Emily Rowland került
bevonásra.

10. 4. SZAKASZ: AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA
 Az adatokat excel táblázatban rögzítette, a második szerző (EC).
 A publikáció típusa, kutatás célja, az tranzíció definíciója, az tranzíció sikerének
definíciója, a tranzíciós intervenció/program leírása, a tranzíció kulcs elemeinek
elnevezése és leírása, mérése módszerek leírása, az indikátor sikerességének
bizonyítéka (amennyiben alkalmazható volt), rögzítésre került.
 Az első szerző (KC) öt véletlenszerűen kiválasztott tanulmány alapján tesztelte az
adatok reliabilitását.
 A kutató csoport elemezte az adatokat

11. 5. SZAKASZ: AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE
 A kutatási kérdéseknek megfelelően csoportosították és összegezték az adatokat.
 Az első kérdés megválaszolása végett a tranzíció sikerének definícióit ki gyűjtöttek és
rögzítettek az előfordulásaik számát.
 A második kérdés megválaszolása végett a kulcselemek és indikátorok összegzésre
kerültek.
 Figyeltek az egyetértésre és a reliabilitásra.

12. EREDMÉNYEK,
A DOKUMENTUMOK
SAJÁTOSSÁGAI

13. 1. KÉRDÉS: A GYERMEK ÉS FELNŐTT ELLÁTÁS KÖZÖTTI TRANZÍCIÓ
SIKERESSÉGÉNEK OPERACIONALIZÁLÁSA
 Nem volt egy átfogó standard definíció fellehető az irodalomban, azonban bizonyos aspektusok
megegyeztek.
 3 tanulmány a tranzíciót egy folyamatként írja le, nem pedig egy eseményként.
 Két definícióra való utalás 22 dokumentumban megtalálható volt.
 „Health transition in general”: Blum és mtsai.: „the purposeful, planned movement of adolescent an
young adults with chronic medical conditions from child-centered to adult-oriented health care system”.
 A gyermek és serdülőkori mentális egészségügyi szolgáltatások és a felnőtt szolgáltatásokra specifikus
definíció: Singh és mtsai.: A Blum és mtsai. által kidolgozott definíciót bővítették ki 4 specifikus
kritériummal:
 1. Információ átadás.
 2. Párhuzamos ellátás időszaka.
 3. Tranzíció megtervezése: legalább egy megbeszélés a páciens, gondviselő és a gyermek és felnőtt ellátás
szakemberei között, a tranzíció előtt.
 4. Az ellátás folytonossága: legalább 3 hónapig felnőtt ellátásban maradnia, vagy megfelelően elbocsájtva.

14. 2. KÉRDÉS: KULCS ELEMEK ÉS INDIKÁTOROK
 Klasszikus értelemben egyik kutatás sem rendelkezett kvantifikálható
indikátorokkal.
 Az egyik kutatásban 6 kulcselemet és összeillő komponenseket határozott
meg, ezt a felosztást használtak keretként a szerzők a feldolgozásnál.
 Ezek iránymutatásul szolgálhatnak a két ellátási rendszer közötti tranzíció
tekintetében.

15. 1. KULCSELEM: TRANSITION POLICY
 1. Egy integrált betegút, ellátási útvonal kidolgozása, ami leírja a tanzíciós eljárás lépéseit.
 2. Kidolgozni egy tranzíciós állásfoglalást, ami figyelembe veszi a serdülők/fiatal felnőttek és családjaik
véleményét és leírja a program/intézmények tranzícióról alkotott szemléletét.
 3. Egy szükség-vezérelt és fejlődésbeli sajátosságoknak megfelelő tranzíciós protokoll kidolgozása,
amivel mind a gyermekekkel és serdülőkkel mind a felnőttekkel foglalkozó szakemberek egyet értenek.
 4. Biztosítani, hogy a személyzet minden tagja megfelelő tudással, készségekkel és képzettséggel
rendelkezzen, amivel sikeresen tudják támogatni a tranzíciós folyamatot.
 5. Minden egyes tranzícióban résztvevőnek személynek (fiatal felnőtt, gondviselő, gyermek- és felnőtt
szakemberek) egyértelművé tenni a saját szerepét a folyamatban.
 6. A tranzíciós folyamat minden egyes lépésébe, döntéshozatalába belevenni a pácienst és gondviselőjét.
 7. Kidolgozni a tranzíciós protokoll értékelésére és minőségellenőrzésére alkalmas eljárást.

16. 2. KULCSELEM: TRANSITION TRACKING AND MONITORING
 1. Kialakítani egy eljárást, ami azonosítani tudja azokat a fiatalokat, akiknek
tranzícióra lesz szüksége a két ellátórendszer között.
 2. Kidolgozni egy folyamat nyomtatványt vagy „log book”-ot, amivel
követhetővé vállnak a tranzícióban részt vevő páciensek.

17. 3. KULCSELEM: TRANSITION READINESS
 1. Rendszeres tranzíciós felkészültség mérés, a páciensekkel és
gondviselőjükkel szoros együttműködésben, az igények és célok
azonosításával, folyamatosan felújítva.
 2. Tájékoztatni a pácienseket és a gondviselőket a gyermek és a felnőtt
ellátórendszer között fennálló különbségekről.
 3. Személyre szabott tranzíciós terv készítése a pácienssel és a gondviselővel
együttműködve, legalább 6 hónappal a tervezett tranzíciót megelőzően.

18. 4. KULCSELEM: TRANSITION PLANNING
 1. Azonosítani minden tranzícióban érdekeltet.
 2. A pácienssel és a gondviselővel együtt egy felnőtt ellátóegység megtalálása.
 3. A felnőtt ellátóegység alkalmassági kritériumainak ellenőrzése.
 4. A tranzíció optimális időzítésének megbeszélése a pácienssel és a gondviselővel.
 5. A pácienssel és a gondviselővel együttműködve, befejezni és rendszeresen frissíteni a személyre szabott
tranzíciós tervet (pl. célok, szükséges lépések megtétele, orvosi összefoglaló, sürgősségi ellátási terv).
 6. Azonosítani a páciensért felelős klinikust, a kapcsolat folytonosságának megőrzése végett. Azonosítani a
tranzíció során elérhető kapcsolattartó személyt.
 7. Legalább 6 hónappal a tranzíciót megelőzően, a gyermek-és serdülőkkel foglalkozó klinikus kezdeményezze a
kapcsolatfelvételt és a tranzíció megtervezését a felnőtt ellátóegységgel, beleértve közös megbeszélések tartása
vagy párhuzamos ellátás megkezdése, a páciens és a gondviselő bevonásával.
 8. Az alapellátással (családorvos) való kommunikációs csatornák kidolgozása (aktualizált farmakoterápiás és
kezelési terv).
 9. A pácienst és a gondviselőt ellátni öngondoskodásra alkalmas kapcsolattartási elérhetőségekkel (kulturálisan
megfelelő közösségi támogató csoportok, közösségi mentális- egészségügyi hálózat).
 10. Ellátni a pácienst és a gondviselőt, közösségi és egészségügyi eszközök, erőforrások elérhetőségeivel, arra az
esetre ha a felnőtt ellátórendszerből kiesnének.

19. 5. KULCSELEM: TRANSFER OF CARE
 1. Egy specifikus megbeszélésen vagy esetkonferencián részt kellene vennie
minden tranzícióban érdekeltnek (pl. páciens, gondviselő, klinikusok) az ellátás
átadása végett.
 2. Amikor a páciens állapota stabil, akkor alkalmas átadásra.
 3. Befejezni minden átadási dokumentációt (pl. beutaló, személyre szabott
tranzíciós terv, kórtörténet), és elküldeni a felnőtt ellátónak, és ellenőrizni az
átvételi elismervényt.

20. 6. KULCSELEM: TRANSFER COMPLETION
 1. A gondozó klinikus 3-6 hónappal az átadást követően felkeresi a pácienst és
a gondviselőt és ellenőrzi a felnőtt ellátásba való tranzíciót és konzultációt
ajánl.

21. DISZKUSSZIÓ
 A felnőtt és a gyermek ellátás között finanszírozási rendszerbeli különbségek vannak. Eltérő diagnózisok.
 A állami finanszírozási rendszerek gyakran egy merev életkorbeli elválasztást (betöltött 18. életév)
diktálnak, figyelmen kívül hagyva, hogy a páciens készen áll e a tranzícióra.
 A felnőtt ellátásban való váró listára helyezés is késlelteti a páciensek megfelelő ellátását.
 Az irodalomban nincs egyetértés a probléma megoldására, egyesek szerint a gyermek és serdülőkkel
foglalkozó szakemberek esetében ki kellene terjeszteni az életkori limitet 25 éves korig, speciális ellátást
kellene létrehozni 16-25 éves korig., nem sikerült eddig konszenzusra jutni.
 26 kulcspontot azonosítottak 6 kulcselem köré szervezve.
 Az egészségügyi rendeletek alkotói, klinikusok, és egyéb szakemberek, iránymutatásnak használhatják
ezeket a kulcselemeket.
 További kutatások tárgya lehet olyan indikátorok kidolgozása, amelyekkel értékelni lehet a tranzíciós
programokat és intervenciókat.

22. LIMITÁCIÓK
 Angol nyelvű dokumentumok.
 A legtöbb kutatás észak amerikai és európai volt.
 A keresőszavak nem voltak jól meghatározhatóak.
 Az eltérő fejlődésmenetű páciensekkel foglalkozó (ASD, mentális elmaradás)
kizárásra kerültek.

23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!