Diese Präsentation wurde erfolgreich gemeldet.
Wir verwenden Ihre LinkedIn Profilangaben und Informationen zu Ihren Aktivitäten, um Anzeigen zu personalisieren und Ihnen relevantere Inhalte anzuzeigen. Sie können Ihre Anzeigeneinstellungen jederzeit ändern.

Vámos Péter: Tibet a világpolitikában

Tibet és Kína mongol uralom, a
kínai trónt közel egy évszázadon
keresztül birtokló Jüan-dinasztia
(1278-1368) idején tartozott először
azonos politikai egységhez, majd Tibet
a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911)
idején került Peking formális irányítása
alá. A 18. század végétől két császári
helytartó (ambán) és a védelmükre kirendelt
helyőrség képviselte a központi
hatalmat Lhászában.

  • Loggen Sie sich ein, um Kommentare anzuzeigen.

  • Gehören Sie zu den Ersten, denen das gefällt!

Vámos Péter: Tibet a világpolitikában

  1. 1. Tibet a világpolitikában kormány vagy szervezet sem azonosult. A tibetieknek nem volt más választá­ suk, mint hogy képviselőiket Pekingbe küldjék tárgyalni. A felek 1951 májusá­ ban aláírták az ún. tizenhét pontos egyezményt („A központi népi kor­ mány és a tibeti helyi kormányzat egyezménye Tibet békés felszabadítá­ sának intézkedéseirőlquot;), amely Tibetet Mítosz és valóság a K N K részeként kezeli. Augusztusban a dalai láma elfogadta a megállapo­ dást, a kommunista vezetés pedig garantálta, hogy nem változtatja meg a T ibet és Kína mongol uralom, a előkészítéséhez. A tervezett „népi de­ kínai trónt közel egy évszázadon mokratikusquot; átalakítás a hagyományos fennálló politikai és társadalmi viszo­ keresztül birtokló Jüan-dinasztia politikai, gazdasági és társadalmi viszo­ nyokat. Ősszel a Népi Felszabadító (1278-1368) idején tartozott először nyok felszámolását jelentette. Mao a Hadsereg egységei minden ellenállás azonos politikai egységhez, majd Tibet kezdetektől meg volt győződve arról, nélkül bevonultak a tibeti fővárosba. a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) hogy fegyveres erő alkalmazása nélkül 1951-1959 között a K K P fokozta a idején került Peking formális irányítása a tibeti kérdés „rendezésequot; nem lesz politikai nyomást, de társadalmi támo­ alá. A 18. század végétől két császári lehetséges. Megtorló intézkedésektől gatottság hiányában nem sürgette a helytartó (ambán) és a védelmükre ki­ nem kellett tartania, hiszen a szovjet szocialista átalakítás végrehajtását. Mao rendelt helyőrség képviselte a központi tömb országai mellett a Tibettel hatá­ úgy vélte: a lakosság megnyerésére a hatalmat Lhászában. ros India és Pakisztán, valamint a tér­ legmegfelelőbb módszer az életkörül­ A kínai közgondolkodásban tehát a ségben különleges érdekeltségekkel mények javítása, az infrastruktúra fej­ Mandzsu Birodalom idején alakult ki az rendelkező Nagy-Britannia (ld. Hong­ lesztése. A K K P és a hadsereg népsze­ a képzet, hogy Tibet Kína része. A szom­ kong) is szinte azonnal elismerte a rűségét pedig az „elmaradottquot; politikai, szédjai által elismert „történelmiquot; ha­ KNK-t. társadalmi és gazdasági viszonyok, in­ tárokkal sosem rendelkező „politikaiquot; Pekingnek nem sikerült azonban tézmények átalakítása erősítheti. és „etnikaiquot; Tibet fogalma azonban Tibet politikai és vallási vezetőjét, a A „szocialista újjáépítésquot; felgyorsí­ már ebben az időben különvált egy­ dalai lámát tárgyalásra bírni a „békés tásának első komolyabb kísérletére (és mástól, mivel a mandzsuk a tibetiek ál­ felszabadításrólquot;, így 1950 októberé­ a Tibeti Autonóm Terület Előkészítő tal lakott keleti területek egy részét, ben a kínai hadsereg két hét alatt el­ Bizottságának létrehozására) 1956-ban Khamot, Szecsuan és Jünnan tarto­ foglalta Csamdót (Kham). A tibeti került sor. Válaszként zavargások tör­ mányhoz csatolták. A 19. században a kormány (Kasag) a nemzetközi közös­ tek ki Lhászában és főleg azokon a nyugati hatalmak megjelenésével és a séghez fordult, ám céljaival egyetlen Szecsuanhoz tartozó területeken, ahol mandzsu uralom hanyatlásával az a „demokratikus reformokquot; már ko­ ambán addig is korlátozott befolyása Történelmi találkozó: a pancsen láma, Mao Ce-tung rábban megkezdődtek. Júliusban szimbolikussá vált. és a dalai láma Pekingben, 1954 nyugati jelentések szerint 400 ezres, A Csing-dinasztia bukásától korabeli kínai források szerint 160 (1911) négy évtizeden át Tibet de ezres tüntetésekre került sor. facto független államként létezett. 1959 elejére az amerikai támoga­ Bár egyetlen ország sem ismerte el tással szerveződő tibeti ellenállási önálló államiságát, a tibetiek a köz­ mozgalom jelentős erővé vált. ponti kínai kormány beleszólása nél­ kül, önállóan irányították bel- és kül­ Tibeti felkelés, 1959 ügyeiket, sőt honvédelmükről is ma­ guk gondoskodtak. Ez az állapot 1959. március 10-én felkelés robbant 1949-ig állt fenn, amikor a Mao Ce- ki, mert Lhászában elterjedt a hír: a tung vezette kommunisták megsze­ kínaiak tőrbe akarják csalni a dalai lá­ rezték a hatalmat Kína egész területe mát. Kultúrestre hívják a hadsereg fő­ fölött, és megalakult a Kínai Nép­ hadiszállására, ahol le akarják tartóz­ köztársaság (KNK). tatni. Délben a tüntetők már „Függet­ lenséget Tibetnek!quot; és „Kínaiak el in­ Tibet státusa, 1940-1959 nen!quot; táblákkal vonultak fel Lhásza utcáin, han kínaiakat és együttműkö­ 1949. október l-jét követően a Kínai dő tibeti hivatalnokokat támadtak Kommunista Párt (KKP) azonnal ne­ meg, a kínai hadsereg egyik tibeti kilátott Tibet „felszabadításánakquot; tisztjét halálra kövezték. A pekingi vé­ 11
  2. 2. zetés kivárt, a hadsereg egységei nem meneti menedéket találjanak Észak- ból, a testvéri segítségnyújtás jegyében, kaptak tűzparancsot. Indiában. Magyarország is kivette a részét: 1956- Március 17-én a dalai láma elhagy­ Az 1959. márciusi tibeti felkelés ban került sor négy Csepel teherautó ta Lhászát. Távozása tovább fokozta brutális kínai elfojtását követően az első tibeti próbaútjára.) az indulatokat és az elkeseredést. indiai-kínai viszony látványosan meg­ 1959-re azonban már megjelentek 20-án a kínai hadsereg ellentámadást romlott. A z indiai közvélemény elítélte az első repedések Moszkva és Peking indított, és napokon belül szinte telje­ a kínai lépéseket és szolidaritásáról szövetségében. A tibeti kérdés önmagá­ sen felszámolta a tibeti ellenállást. A biztosította a tibetieket. A dalai láma ban ugyan nem játszott szerepet a két brutális fellépésnek tibetiek tízezrei április 18-i nyilatkozata után, amelyben kommunista nagyhatalom viszonyának estek áldozatul - mindez a „demokra­ Tibet függetlenségéért emelt szót, és megromlásában, a kínai-indiai viszony tikus reformokquot; védelme érdekében megköszönte az indiai kormánynak a feszültté válása azonban tovább rontotta történt. menedéket, a kínai propaganda is a szovjet-kínai kapcsolatokat. Moszkva Március 28-án Csou En-laj kínai hangnemet váltott. Kína-ellenességgel, súlyos hibának nevezte a kínai-indiai miniszterelnök bejelentette a tibeti Kína belügyeibe történő beavatkozás­ határkonfliktust, és semleges álláspon­ kormányzat feloszlatását, Tibet irányí­ sal vádolta Indiát. A z indiai sajtó vi­ tot foglalt el. tása a Tibeti Autonóm Terület Előké­ szont Kína elfogadhatatlan brutalitását A Szovjetunió megfontolásai között szítő Bizottsága kezébe került. Ennek ostorozta. Májusra a két ország közötti ekkor első helyen az enyhülési folyamat vezetésével a „második számú vallási - máig is rendezetlen - területi kérdé­ állt. Hruscsov az USA-ban tett látoga­ vezetőtquot;, a pancsen lámát bízták meg. sek is terítékre kerültek. 1962-ben a tását (1959) követően, a K N K megala­ (Peking mindvégig kihasználta a dalai két ország konfliktusa súlyos határhá­ kulásának 10. évfordulóján rendezett láma és a pancsen láma közötti nézet­ borúhoz vezetett. pekingi ünnepségen 40 perces beszédé­ eltéréseket. Utóbbi a K N K megalaku­ ben a kommunista Kína sikereinek ér­ lásától támogatta az új rendszert.) tékelése mellett hosszasan ecsetelte A kínai-szovjet viszony 1959. március 31-én a dalai láma ta­ Camp David szellemét, ill. az enyhülés nácsadói kíséretében elhagyta Tibetet, Amikor a kínai csapatok bevonultak fontosságát. A kínai vezetés furcsállta a és a határtól kétszáz kilométerre fek­ Tibetbe, a Szovjetunió légiereje segí­ semleges álláspontot, Mao pedig a vő, észak-indiai Dharamszalában tele­ tett a kínai fegyverzet, valamint a hadi­ szovjet vezető kijelentéseit egyenesen a pedett le. A következő hónapokban anyag-utánpótlás szállításában, a terü­ kínai forradalom megcsúfolásának és a tibetiek ezrei követték. let elfoglalását követően közreműkö­ személye elleni támadásnak tekintette. dött a szállítási útvonalak kiépítésében, a szovjet hírszerzés pedig az ellenállók Tibet és a hidegháború A kínai-indiai viszony mozgásáról szállított információt Pe­ Az 1950-es évek elején Kína és India kingnek. (Tibet szocialista átalakításá- Az U S A - miközben mindvégig el- szoros, már-már baráti viszonyt ismerte, hogy Tibet Kína része A Dialektika Buddhista Iskola az indiai Dharamszalában. A tibeti alakított ki egymással. Nehru emigráció központja sok ezer menekült tibetinek vált otthonává. Az - az 1950-1960-as években ak­ eleinte elutasította a Washing­ épületen Tibet önállóságát követelő felirat tívan támogatta a tibeti gerillák tonnal és Londonnal való mozgalmát, az 1980-as évek vé­ együttműködést a tibeti ellen­ ge óta pedig az emberi jogok állás támogatásában. 1954 áp­ tibeti megsértésére hivatkozva rilisában az India és Kína tibeti igyekszik nyomást gyakorolni területe közötti kereskedelmi Pekingre. és közlekedési egyezményben A K N K megalakulása Tibet Újdelhi formálisan elismerte kérdését a hidegháborús poli­ Peking Tibet feletti fennható­ tika kontextusába helyezte. ságát. Amikor 1956-1957-ben Tibet helyzetének kérdése te­ a dalai láma nem kívánt Indiá­ hát a szembenállás egy kevéssé ból hazatérni, Nehru arról ismert, ám annál fontosabb igyekezett meggyőzni, hogy a konfliktusává vált. A helyzetet tizenhét pontos egyezményben bonyolította, hogy 1950 októ­ garantált autonómia alapján berében, alig két héttel a Népi működjön együtt a kínaiakkal. Felszabadító Hadsereg tibeti A fokozódó kínai jelenlét mi­ bevonulását követően, az att aggódó indiai vezetés Észak-Koreát támogató kínai 1956-ban azonban hozzájárult, „önkéntesekquot; százezrei lépték hogy a C I A Tibetet támogató át a kínai-koreai határt. Az akciói során az ország légterét amerikai vezetés a koreai há­ is használhassa, sőt azt is eltűr­ borúban vállalta a közvetlen te, hogy a tibeti gerillák át- fegyveres konfliktust a kínai 12
  3. 3. erőkkel, Tibetért azonban nem volt len politikai üzenetet is közvetített. A hajlandó erre. Ehelyett a tibeti ellen­ kampány elindításában és támogatásá­ állás támogatását választotta. ban központi szerep jutott az U S A - Így 1951-ben Washington arra buz­ nak. A dalai láma tanácsadói javaslatát dította a dalai lámát, hogy a tizenhét elfogadva, Tibet ügyét nem geopoliti­ pontos egyezményt nyilvánítsa érvény­ kai kérdésként vetette fel, hanem az telennek és vonuljon száműzetésbe. Ám USA törvényhozásának a szabadságért a fiatal tibeti vezető Lhászában ma­ és az emberi jogokért való elkötelezett­ radt, így az U S A egyelőre nem állít­ ségére, apellált. A z első látványos sikert hatta csatasorba a kommunizmus ellen 1987-ben érte el, amikor beszédet folytatott hadjáratában. Az 1956-os csam- mondhatott a kongresszus emberjogi dói zavargások idején a C I A azonnal bizottságában (ahol kétszer is használ­ felvette a kapcsolatot a felkelés vezetői­ ta „a tibeti nép ellen elkövetett holo- vel, és 1957-től megkezdte a gerillák kausztquot; kifejezést), és a törvényhozás kiképzését és fegyverrel történő ellátá­ mindkét háza határozatban ítélte el a sát. Dokumentumokkal igazolható, hogy tibetiek emberi jogainak megsértését. ezek a fegyveresek vezető szerepet ját­ A beszédet követően halálos áldozato­ szottak az 1959-es felkelés kirobbantásá­ kat követelő tüntetésekre került sor Hegyi utakra tervezett Csepel teherautók a ban. Ekkor átmenetileg az amerikaiak Lhászában. Decemberben a Reagan­ Ihászai Potala-palota lábánál próbaúton, 1956 elvi álláspontja is megváltozott, hiszen adminisztráció törvénybe iktatta, hogy Tibetről mint kínai fennhatóság alatt ál­ előzően nem volt közvetlen kapcsolat. a tibetiekkel való bánásmód figyelem­ ló önálló országról kezdtek beszélni. Ezt követően kétszer, 1982-ben és mel kísérése az U S A Kína-politikájá­ A Johnson-adminisztráció az 1960- 1984-ben került sor Peking és a „tibeti nak fontos eleme. as évek közepén csökkentette a tibeti emigráns kormányquot; képviselőinek tit­ 1988-ban a dalai láma az Európai gerilláknak nyújtott támogatást. A kos tárgyalására. Miután az emigráns Parlamentben tartott beszédet, amely­ Nixon-Kissinger-vezetés pedig az U S A tibeti vezetés felismerte, hogy a függet­ ben - az 1984-es titkos pekingi tárgya­ európai és ázsiai politikájának össze­ lenség elérése irreális cél, a Teng által lásokon képviselt tibeti álláspontot kapcsolásával Kínát a Szovjetunióval meghirdetett „egy ország - két rend­ megismételve - nem fogadta el a Kína szemben ellensúlyként, a vietnami há­ szerquot; elv alapján politikai autonómiái által kínált korlátozott autonómiát, de borúban pedig közvetítőként akarta kért. Peking azzal utasította el a felve­ a nyilvánosság előtt először jelentette felhasználni, ezért a Pekinghez való tést, hogy Tibet nem hasonlítható ki, hogy a teljes függetlenségnél keve­ közeledés mellett döntött. Kissinger össze sem Tajvannal, sem Hongkong­ sebbel is beéri. A beszéd megerősítette 1971-es pekingi látogatását követően gal, mivel a terület Kína integráns ré­ a dalai lámáról mint kompromisszu­ az U S A leállította a tibeti ellenállás sze. A tárgyalások végül eredmény nél­ mos megoldást kereső politikusról al­ közvetlen támogatását, és a hivatalos kül zárultak. kotott képet. A Tibetért folytatott szóhasználatból is kikerült az „auto­ A kudarcot követően a dalai láma kampány nemzetközi sikerét jelzi, hogy nóm országraquot; történő hivatkozás. A z új eszközt alkalmazott. Nemzetközi 1989-ben a dalai lámát Nobel-béke­ 1970-es évek közepétől Tibet nem volt kampányt indított, amely a nyugati díjjal tüntették ki. A nemzetközivé többé tényező a hidegháborús szem­ világban azonnal széles körű támoga­ duzzadt mozgalom (amelynek során benállásban. tásra talált. Míg korábban csak vallási 1987-ben létrejött a Free Tibet Cam- vezetőként jelent meg, ezúttal közvet- paign [Szabad Tibet Mozgalom], 1988- A nemzetközi kampány szerepe ban pedig az International A kulturális forradalom nem kímélte a tibeti kolostorokat: a nyugat-tibeti Campaign For Tibet Caparong kolostorának romjai istállóként szolgáltak 1978 után a kulturális for­ [Nemzetközi Mozgalom radalommal leszámolni kí­ Tibetért] nevű szervezet) a vánó Teng Hsziao-ping a tibetiek nemzeti érzését és Tibeti Autonóm Területen a külföldi támogatásról al­ (1965) a kultúra és vallás kotott illúzióit erősítette újjáélesztését, a megma­ ugyan, ám a Tibetben élők radt kolostorok újranyitá- helyzetét nem javította. sát határozta el. Növelték a káderek között a tibetiek Kína: gazdaságfejlesztés arányát, megindult Tibet gazdasági fejlesztése, az A K K P - válaszul a külső életszínvonal emelése. és belső nyomásra - hatá­ A dalai láma és a kínai rozottabban lépett fel az hatóságok között a reform elégedetlenkedőkkel szem­ és nyitás politikáját meg- ben. 1989 tavaszán, a jú- 13
  4. 4. TIBET A 20. SZÁZADBAN A történelmi Tibet vitatott határa Közös kínai-tibeti ellenőrzési terület (1912-1950 között, nem hivatalos) A kínai Népi Felszabadító Hadsereg bevonulása Csamdoba, 1950. október A kínai Népi Felszabadító Hadsereg bevonulása Tibetbe, 1951 ősz A Tibeti Autonóm Terület 1965 óta Kínai tartományok területe Mai országhatár, tartományhatár Jünnan Mai kínai tartománynevek MIANMAR Ü-CANGj Történeti tartománynevek A 2006-ban átadott vasútvonal (BURMA) A dalai láma béke érdekében kifejtett tevékeny­ nius 4-i Tienanmen téri vérengzést köszönhetően ők lettek a fejlődés fő ségét Nobel-békedíjjal jutalmazták 1989-ben megelőzően, Tibetben rendkívüli álla­ haszonélvezői. A betelepültek és a potot rendeltek el, amely több mint egy helyi tibeti lakosság közötti szociális és életmódot vonzónak találó fiatal nem­ évig volt érvényben. A zavargásokból a életszínvonalbeli különbségek újabb zedékek felnövekedése az integráció pekingi keményvonalasok azt a követ­ feszültségek forrásaivá váltak. erősödése felé mutat. keztetést vonták le, hogy a nagyobb val­ A kínai fejlesztési program az el­ Nemzetközi jogi szempontból Tibet lásszabadság tovább erősítené a tibeti múlt másfél évtizedben látványos ered­ helyzete változatlan: a világ egyetlen nacionalizmust, ezért fokozták a kínai ményeket produkált (támogatják a kormányának sincs szándékában a Kí­ katonai jelenlétet és korlátozták a tibeti tibeti kultúrát, újranyitják a kolostoro­ nával fenntartott viszonyát Tibet füg­ nyelvhasználatot, a vallás gyakorlását. kat - a turizmus fejlesztése érdekében getlen államként való elismerésével ve­ Az 1990-es években Kína folytatta a is). A z infrastrukturális beruházások, szélyeztetni. A két hatalmas ország, gazdaságfejlesztés programját. A z új köztük a 2006-ban átadott Csing- Kína és India között fekvő, történelmi gazdasági lehetőségek és a központi tá­ haj-Tibet vasútvonal, jelentősen meg­ határokkal nem rendelkező Tibet szá­ mogatásokból való részesedés remé­ könnyítik a Tibet és Kína belső terüle­ mára a függetlenség elnyerése a közel­ nyében han nemzetiségű (kínai) és huj tei közötti kommunikációt. Hivatalos jövőben sem lehet reális cél. A Free (kínai muszlim) kereskedők, beruhá­ kínai adatok szerint 2006 és 2010 kö­ Tibet mozgalom és más nyugati szerve­ zók és munkások tízezrei telepedtek le zött a központi kormány 77,8 milliárd zetek tevékenysége alig több a valós ti­ Lhászában és más tibeti városokban. jüant (mintegy 10 milliárd dollárt) kí­ beti helyzetről mit sem tudó emberek­ Nyelvtudásuknak és az ország belső te­ ván 180 tibeti nagyberuházásra fordí­ nek egy divatos ügy érdekében folyta­ rületeivel fenntartott kapcsolataiknak tani. A gazdasági függőség és a kínai tott akcióinál, amelyek elsősorban mé­ diaesemények, Tibet nemzetközi elis­ mertségére semmiféle pozitív hatásuk A kínai politika látványos infrastrukturális beruházásai javítják a tibetiek életminőségét, egyben erősítik a Kína és Tibet közötti gazdasági függőséget, az integráció folyamatát. A világ nincs. A közhangulatot meglovagolva legmagasabban vezetett vasútvonala: a Csinghaj-Tibet vasút és a múltban elkövetett kínai kegyet­ lenkedésekre hivatkozva a Nyugat, el­ sősorban az U S A fékezni próbálja az egyre nagyobb politikai befolyásra szert tevő, gazdaságilag (és egyre inkább katonailag is) megállíthatatlan­ nak tűnő K N K - t . Kézenfekvőnek lát­ szik, hogy az évtized talán legfonto­ sabb kínai nemzeti ügye, a 2008-as pekingi olimpia előtt a Nyugat elérke­ zettnek látta az időt a Tibet-kérdés fel­ melegítésére, a nemzetközi közvéle­ mény mozgósítására, az egyre maga­ biztosabbá váló kínai vezetés defenzí­ vába kényszerítésére. VÁMOS PÉTER

×