Diese Präsentation wurde erfolgreich gemeldet.
Wir verwenden Ihre LinkedIn Profilangaben und Informationen zu Ihren Aktivitäten, um Anzeigen zu personalisieren und Ihnen relevantere Inhalte anzuzeigen. Sie können Ihre Anzeigeneinstellungen jederzeit ändern.
közöttük csak a 4-5 ezer méter magas
       FIGYELŐ                                                                       ...
is. Utóbbi jelenleg India Dzsammu-                      Ladakban a hegyek többnyire ko­                         Avalókités...
A tibeti nép eredete
A tibetiek körében saját eredetükre
vonatkozóan különböző mitikus törté­
netek élnek. Ezek egyike a b...
dett a folyóvölgyekben, keveredve az                                                               uralkodásáról hiteles t...
állt. Közülük sokan be is nősültek az                                                               Továbbra is fennmaradt...
Nächste SlideShare
Wird geladen in …5
×

Tibet korai története

2.676 Aufrufe

Veröffentlicht am

A történelmi Tibet, vagyis Belső Ázsiának
az a régiója, ahol a tibeti etnikumhoz tartozó népek különböző államalakulatokban éltek és
élnek, földrajzi értelemben a Tibeti fennsíkot
és az ezt határoló hegyláncok között húzódó folyóvölgyeket jelenti. A Tibeti-fennsík a legmagasabban fekvő és a legnagyobb kiterjedésű fennsík a Földön: területe mintegy
2,21 millió km2. Déli határát a Himalája,
az északit a Kunlun és az Altin-tag
hegyvonulatai képezik. E területen belül
található a Tibeti Autonóm Terület,
amely a Kínai Népköztársaság része,
területe 1,23 millió km2, tengerszint
feletti átlagos magassága 4900
méter. Ebben a tartományban hozzávetőlegesen
2,7 millióan élnek, hivatalos
adatok szerint 90%-uk tibeti, jelentős
részük mind a mai napig nomád állattartó,
ill. földműves.

Veröffentlicht in: Seele & Geist, Reisen
  • Loggen Sie sich ein, um Kommentare anzuzeigen.

  • Gehören Sie zu den Ersten, denen das gefällt!

Tibet korai története

  1. 1. közöttük csak a 4-5 ezer méter magas FIGYELŐ hágókon lehet átkelni - ha épp nem zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonal­ ban közel fekvő területek között lénye­ Tibet korai története ges etnikai, nyelvi, kulturális különbsé­ geket találunk. A folyók völgyeiben ős­ idők óta különböző letelepült, földmű­ velő népek éltek. E dárd és indoger­ mán etnikumú csoportok keveredtek az északról ideérkező, nomád állattartó tibeto-mongol népességgel. Földrajz és történelem Népcsoportok, életmód Hagyományosan több nagyobb tarto­ A történelmi Tibet, vagyis Belső- óceán felől érkező monszunfelhőket, Ázsiának az a régiója, ahol a ti­ így déli lejtői dús vegetációjú, csapadé­ mányt különböztetnek meg a történel­ beti etnikumhoz tartozó népek kos, kellemes éghajlatú vidékek, míg a mi Tibet területén. A z Északi-síkság, különböző államalakulatokban éltek és felföld, különösen a Csangtang-síkság Csangtang, a tulajdonképpeni felföld, élnek, földrajzi értelemben a Tibeti­ éghajlata félsivatagos és rendkívül hi­ lefolyástalan, sós vizű tavakkal tarkí­ fennsíkot és az ezt határoló hegylán­ deg. A terület hatalmas kiterjedése és tott, szeles pusztaság. Itt jórészt csak cok között húzódó folyóvölgyeket je­ rendkívül tagolt felszíne miatt igen nomád pásztorok élnek. Délen, a Cang- lenti. A Tibeti-fennsík a legmagasab­ nagy éghajlati különbségek tapasztal­ po (a Brahmaputra felső folyását ne­ ban fekvő és a legnagyobb kiterjedésű hatók az egyes tájegységek között. A vezik így) völgye mentén terül el Ü és fennsík a Földön: területe mintegy Tibeti-felföldön, i l l . a Himalája felső Cang tartomány, itt alakultak ki a legje­ 2 2,21 millió km . Déli határát a Himalá­ völgyeiben ered az indiai szubkonti­ lentősebb történelmi városok: Lhásza, ja, az északit a Kunlun és az Altin-tag nens és a kínai síkság nagy folyamai­ Sigace és Gyance; egyik mellékfolyója hegyvonulatai képezik. E területen be­ nak többsége, a Jangce, a Szalven, a mentén fekszik az ősi központ, Jarlung, lül található a Tibeti Autonóm Terü­ Huangho és a Mekong, a Brahmaput- a régi királyok temetkezési helye. A z let, amely a Kínai Népköztársaság ré­ ra, a Szatledzs, az Indus és a Gangesz. északkeleti tartomány neve Amdo, leg­ 2 sze, területe 1,23 millió km , tenger­ Emiatt ez a terület kulcsfontosságú a nagyobb tava a Kukunor-tó (tib. Mcho- szint feletti átlagos magassága 4900 szomszédos, alacsonyabban fekvő vidé­ szngon, kín. Csinghaj). A vidék legelői­ méter. Ebben a tartományban hozzá­ kek vízellátása szempontjából. A glo­ ről híres. Kham, a legkeletibb vidék fo­ vetőlegesen 2,7 millióan élnek, hivata­ bális felmelegedés egyik hatásának lyamok öntözte földjei igen terméke­ los adatok szerint 90%-uk tibeti, jelen­ tartják, hogy a himalájai gleccserek nyek. Északnyugaton terül el a legelők­ tős részük mind a mai napig nomád ál­ gyors ütemben olvadnak, és a hótakaró ben gazdag Ngari, itt található a Mána- lattartó, ill. földműves. tömege csökken, ami hosszabb távon szaróvar-tó (tib. Mapham-jumcho) és a ivóvízhiánnyal fenyeget a régió orszá­ hindu-buddhista szent hegy, a Kailásza. gaiban. A folyóvölgyek gyakran párhu­ Tibeti eredetű vagy a tibeti nyelv vala­ Domborzat és éghajlat zamosan haladnak, olykor csupán né­ mely nyelvjárását beszélő népcsopor­ A Himalája természetes éghajlati ha­ hány tucat kilométernyi távolságban tok élnek továbbá Nepálban, Bhután­ tárt képez: feltartóztatja az Indiai­ egymástól, ám mivel roppant mélyek, ban, az indiai Szikkimben és Ladakban Színes imazászlók között a 779-ben felavatott Szamjének, Tibet első A mai Tibet negyedik legnagyobb városa: Gyance 3977 méter magasan buddhista kolostorának látképe egy térbeli mandalát mintáz a tengerszint fölött fekszik. A város fölött erőd magasodik 3
  2. 2. is. Utóbbi jelenleg India Dzsammu- Ladakban a hegyek többnyire ko­ Avalókitésvara bódhiszattva, Tibet Kásmír tartományához tartozik, ősla­ párak. A folyóvölgyek teraszain „védőszentjequot;. Bronzszobor, 14. század kosai dárdok, ám a 8-9. században T i ­ jellemzően búzát, árpát, zabot, bet hűbérese volt, hasonlóan a Kara- hajdinát, kölest, lencsét és kü­ korum és a Magas-Himalája között el­ lönféle hüvelyeseket, kukori­ tenek el. A nomádok tradi­ terülő Baltisztánhoz. Ennek történelmi cát és kendert termesztenek. cionálisan nemezből és álla­ fővárosa Szkardu, lakói muszlim dár­ A rizst és a teát Kínából és ti bőrökből készült, négy­ dok és tibetiek; ma részben Pakisztán­ Nepálból importálják. zet alaprajzú, fekete sát- hoz, részben Indiához tartozik. A balti Gyógyfüvekből sokfélét rakban laknak, a lete- az egyetlen tibeti nyelvjárás, amely ismernek a tibetiek. A le­ lepült lakosság keskeny, arab írást használ. geltetésre alkalmas terü­ egy-két szintes, lapos tete­ Tibet ásványlelőhelyei a modern leteken hagyományo­ jű, fehérre meszelt házak­ időkig jórészt feltáratlanok voltak, pe­ san juhot, kecskét, ja­ ban él, háziállataival dig bőven található arany, vasérc, urán, kot, lovat tartanak, s együtt. réz és ólom a régióban. Ezzel szemben az állati termékek­ A közlekedés roppant igen kevés a fa, különösen a magasan kel cserekereske­ nehézkes volt a történel­ fekvő területeken. Közép-Tibetben és delmet folytatnak. mi időkben: jórészt gya­ A kereskedelmi, logosan, jak- vagy ösz­ hadászati utak a vérháton történt, a völgyekben és a sziklás hegyi utak gyak­ hágókon haladnak. ran leomlottak, a meg­ A tibetiek hagyományos ét­ áradt folyók elsodorták a hida­ rendjében a zabkása és pörkölt árpa kat, s a helyzet ma sem sokkal jobb. lisztjéből, valamint különféle húsokból, A Tibeti-fennsík és a környező kenyérből, savanyított tejből, túróból hegyvidék birtoklásának nagy jelentő­ és zöldségekből készített sűrű leves sége van, mind a vízkészletek, mind az foglalja el a fő helyet. A z étkezés fontos ásványkincsek, mind a hadászati­ eleme a tea, melyet vajjal, sóval készí- stratégiai ellenőrzés szempontjából. TIBET ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK FÖLDRAJZA A történelmi Tibet hozzávetőleges határa Tibet határa 1950 után Országhatárok Tartományhatárok Jünnan Mai kínai tartománynevek Ü-CANG Történeti tartománynevek Jelentős tibeti buddhista kolostor 4
  3. 3. A tibeti nép eredete A tibetiek körében saját eredetükre vonatkozóan különböző mitikus törté­ netek élnek. Ezek egyike a buddhista elemekkel átszőtt totemisztikus- animista hiedelmek szép példája: az együttérzést megszemélyesítő bódhi- szattva, Kegyes Pillantású Avalókités- vara, aki az indiai Potala-hegyen tró­ nol, egy majomvarázslót beavatásban részesített, s a Havas Hegyek Földjére, Tibetbe küldte, hogy fogadalmához hí­ ven gyakoroljon, az élőlények megsegí­ tése érdekében. Míg a majom egy szik­ lás hegyen az együttérzésen és a jelen­ ségek ürességtermészetén elmélkedett, egy démonasszony rátalált, s szerelem­ re gyúlt iránta. Egy 14. századi krónika így adja vissza a démonnő könyörgő szavait: O, Nagy Majomkirály, hallgass meg! A Belső-Ázsia fennsíkján honos jak háziasított változatának szinte minden részét hasznosítják a tibetiek: tejét, szőrét, bőrét, húsát. Munkaerejét teherhordásra vagy igába fogva Csöppnyi figyelmedért könyörgök! szántásra is használják Démonnép közé tetteim sodortak. A három nagy nyelvcsoport ezen belül: Nomád ősök Vágy ébredt bennem, és beléd szerettem, a kínai, a tibeto-burmai és a karen ág. Ez a vágy hajt hozzád, ezért kérlellek: E nyelvek eredendően izoláló jellegű­ A tibetiek ősei feltehetően egy k'iang- Bizony ha nem fogadsz magadhoz engem, ek és a tonalitásnak jelentésmegkülön­ nak nevezett nagy, nomád törzsi alaku­ Végül egy démonnak leszek majd társa, böztető szerepe van. A tibeto-birmán lathoz tartoztak. A nomadizáló lét­ S napra nap embert ölünk, tízezerszám, nyelveket beszélő népek valószínűleg módhoz harcias, hódító attitűd társult. Éjről éjre ezernyi lényt falunk föl, Kr. e. 4000 előtt válhattak el a kínai Hitviláguk feltehetően animista-tote- Démon-gyermekeink megsokasodnak, nép őseitől, amikor azok a Jangce völ­ misztikus jellegű volt, a majmot te­ S Havas Hegyek Országában miénk lesz gyében megkezdték a rizstermelést, az kintették totemállatuknak. Saját írással minden: előbbiek pedig továbbra is a nomád nem rendelkeztek, de valószínűleg volt Démon-birodalommá lesznek a városok, életmódot folytatták. A tibeti és a bur­ saját szóbeli irodalmuk. Feltehetőleg Démon-eledellé az emberek-állatok, mai népek és nyelvek elválása K r . e. az északkeleti puszták felől húzódtak így hát rám tekintve légy könyörületes, 500-ban mehetett végbe. délnyugat felé, s egy részük letelepe- Ne feledd együttérzés-fogadalmadat! (Fényes királytükör VII.) A nomád pásztorcsaládok hagyományos módon, nemezből és állati bőrökből készült, négyzet alaprajzú, fekete sátrakban élnek Az elbeszélés szerint Avalókitésva- ra majomtanítványa meghajlik az érve­ lés előtt, s utódaik népesítik be az ad­ dig lakatlan vidéket, tőlük származik a tibeti nép. Később Avalókitésvara ölt testet a dalai lámákban, ezért nevezik őt Tibet „védőszentjénekquot;, s ezért Potala a dalai lámák lhászai palotájá­ nak neve is. Tibet ősi történetéről nagyon kevés hiteles információnk van - jobbára le­ gendákra, a szomszédos népek króni­ káiban található feljegyzésekre és a nyelvészeti kutatások eredményeire kell hagyatkoznunk, mivel régészeti ásatások a ma Kínához tartozó terüle­ teken nemigen folytak. A tibeti nyelv a sino-tibeti nyelv­ család tagja, vagyis rokona a kínainak. 5
  4. 4. dett a folyóvölgyekben, keveredve az uralkodásáról hiteles történeti forrá­ őslakosokkal. E laza törzsi szövetség sok tanúskodnak. Ezek szerint be-betört a szomszédos államalakula­ Szongcen Gampo a 7. században élt, tok területére, olykor más népekkel hatalma alatt egyesítette az addig kötve átmeneti szövetséget. így pél­ egymással rivalizáló nemzetségeket, dául Kr. e. 63-ban a k'iangok csatla­ s megteremtette az egységes állam koztak az ázsiai hunok (hsziung-nu) alapjait: katonai jellegű adminisztrá­ hadjáratához, mely az akkori Kína ciót hozott létre, dinasztikus politi­ nyugati tartományai ellen irányult. A kával és katonai hódításokkal jelen­ nyugat felé irányuló területszerző tősen megnövelte a tibeti fennható­ hadjáratok nyomán jött létre a ma ság területét, megbízottai révén lét­ Nyugat-Tibetként ismert területen a rehozta a tibeti írást, megteremtette Zsangzsung Birodalom, melynek ál­ a buddhizmus államvallássá emelke­ lamvallása a később bön néven ismert désének lehetőségét, békeszerző­ képződmény lett. A vándorló k'iang déseket kötött a szomszédos birodal­ törzsek közül idővel kiemelkedett a mak uralkodóival. A diplomácia hszienpi népcsoport, akik a Kr. u. 5. szolgálatába állított házasságai közül században a Cangpo-folyó mentén te­ a két legfontosabb a kínai Tang- lepedtek le, s birtokba vették a ké­ dinasztiabeli Vencseng hercegnővel sőbbi Ü tartomány területét, a Jar- és a nepáli király leányával köttetett. lung és a Kjicsu völgyeit. E „honfog­ A nyugati szomszéd, a zsangzsung lalásquot; tekinthető a tibeti nép állam­ Szongcen Gampo, Tibet első történeti királya állam 634-ben elismerte Tibethez va­ alapítását közvetlenül megelőző tör­ a 7. században élt. Aranyozott szobra a ló hűbéri viszonyát, s ezt ugyancsak ténelmi eseménynek. Potala-palotában áll politikai házasságokkal erősítették A tibeti buddhista historiográfiai meg. Lhásza ekkor vált a tibeti biro­ völgyben temették el. A 28. uralkodó dalom fővárosává. M a itt áll a Potala, hagyomány a tibeti uralkodók legitimitá­ Lha Thothori Nyencen, aki a legendári­ sát részben égi, részben indiai eredetre a dalai lámák palotája, amely a 7. szá­ um szerint szanszkrit nyelvű, buddhista zadi régi királyi rezidencia helyén a vezeti vissza. Eszerint az ún. „égi kirá­ szövegeket kapott Indiából, amelyek­ lyokquot; sorában az első Nyatri Cenpo, aki 17. században épült. nek tartalma azonban akkor még isme­ Indiából érkezett a Cang-po völgyébe, retlen maradt számára. Szongcen Gampo és utódainak ural­ ott uralkodott, halála után pedig „égi kodása idején a tibeti állam mind je­ kötélenquot; visszatért az égbe. Hat utódja lentősebb hatalmi tényezővé lett hasonlóképpen távozott, ám a nyolca­ Tibeti uralkodók Belső-Ázsiában: elfoglalta a Kukunor- dik, Drigum Cenpo egy csatában vélet­ A szakrális királyok sorában a 33. tó környékét, a Tarim-medence meg­ lenül elmetszette az égi kötelet, nem uralkodó, Szongcen Gampo tekinthe­ szállásával pedig tibeti fennhatóság alá juthatott vissza az égbe, így a Jarlung- tő Tibet első történeti királyának, az ő került a Selyemút egy része. 751-ben a tibeti-karluk-abbászida (arab) katonai Járókelők a Ihászai Barkhoron. Az útvonal a Dzsokhang-kolostort veszi körül és hívők százai szövetség a híres Talasz menti csatá­ járják végig naponta. A szent út kis üzleteivel egyben fontos kereskedelmi központ is ban végleg megállította a kínaiak nyu­ gati irányú terjeszkedését. A tibeti se­ regek 763-ban elfoglalták Csangant, Kína akkori fővárosát is. A783. évi kí­ nai-tibeti szerződésben Kína elismerte a tibeti fennhatóságot az elfoglalt kínai területek felett, beleértve a Tarim- medencét is. 789-ben azonban felbom­ lott a tibeti-arab szövetség, s a belpoli­ tikai viszályok nyomán meggyengült ti­ beti kormányzatnak hamarosan terüle­ ti veszteségekkel kellett szembenéznie. A tibeti uralkodók (bcan-po, tkp. „törzsfőquot;) hatalma ugyanis erősen kor­ látozott volt: a régi hatalmukat féltő nemzetségfők igényt tartottak a kor­ mányzás befolyásolására: közülük ke­ rültek ki a főminiszterek (blon-cshen), s a döntéshozásban részt vevő állam­ tanács a „feudálisquot; nemesség tagjaiból 6
  5. 5. állt. Közülük sokan be is nősültek az Továbbra is fennmaradt a régensi uralkodói családba, s a mindenkori intézmény, és nagy jelentősége volt a császár kiskorúságának idején régensi Cikangnak (rci-khang), azaz a pénz­ hatalommal rendelkeztek. Nem cso- ügyminisztériumnak. A pancsen lá­ da, hogy az ifjú trónörökösök zöme mák intézménye ugyancsak a hata­ nem érte meg a nagykorúságot, ha- lommegosztás egy sajátos formáját nem még trónra lépésük előtt össze­ jelentette. esküvések, merényletek áldozatai A következő évszázad elejéig sike­ lettek. rült leküzdeni a kül- és belpolitikai nehézségeket, ám 1720-ban az orszá­ A buddhizmus és a bön harca got dzsungár csapatok támadták meg, s a belső ellentétektől megosztott ti­ A 9. század közepére a régi vallás, a betiek a kínai uralkodóhoz fordultak bön képviselőivel szövetkező régi segítségért. Ez végzetes lépésnek bi­ arisztokrácia a vallási és hatalmi el- zonyult: a segítség megérkezett - és lentéteket oly mértékig kiélezte, hogy ott is maradt. Bár a kínai császár nem a központi hatalom meggyengült, s az foglalta el Tibetet, de átvette a mon­ állam rivalizáló fejedelemségekre gol kánok patrónusi intézményét, s hullott szét, feudális anarchiába két helytartót, ún. ambánt nevezett süllyedt. Ez a buddhizmus hanyatlá­ ki, a békét fenntartandó. 1793-tól sát is jelentette, a szerzetesek keletre végleg megszilárdult az ambanátus és nyugatra menekültek, a buddhista Az első dalai láma. Falfestmény a dharamszalai intézménye: a tibeti állam irányítása Norbulingka-főtemplomban formálisan továbbra is a lhászai kor­ iratokat elégették, a szent építménye­ ket lerombolták. A Kínában és a mány kezében maradt, ám a kormány Tarim-medencében fekvő tibeti hó­ főminiszterekkel együtt gyakorolt, va­ felett álló két ambán a fővárosban ál­ doltságok elvesztek, az uralkodókat sor­ lamint személyesen segítette a főkan­ lomásozó kínai helyőrségre támasz­ ra meggyilkolták. Egyik leszármazott­ cellár. A tibeti kormányzat fő végre­ kodva közvetlenül érvényesíthette a kí­ juk Nyugat-Tibetbe menekülve, az ot­ hajtó szerve a Kasag (bka'-shag) volt. nai érdekeket. Tibet hivatalos uralko­ tani Lhacsen-dinasztia és a Ladaki K i ­ Négy miniszter, ún. kalön (bka'-blon) dói, a dalai lámák közül négy meg sem rályság megalapítója lett, amely a tibeti alkotta: három világi tisztviselő és egy érte a nagykorúságot, hanem tisztázat­ monarchia örököseként (egészen a 19. magas rangú szerzetes, s a dalai láma lan körülmények között fiatalon el­ századig) többé-kevésbé független ma­ nevezte ki őket. A Kasag kiadhatott a hunyt, s a formálisan a hatalmat gya­ radt. Itt éledt újjá a buddhizmus is, s a földbirtokokra vonatkozó rendeleteket korló régensek is állandó belpolitikai tibeti állam 11. századi konszolidációja anélkül, hogy ezt a dalai lámának je­ csatározások résztvevői voltak. nyomán innen térhetett vissza Tibetbe, lezte volna, viszont nem volt jogköre a A kínai befolyás egészen a 19. szá­ az indiai tudós, Atísa vezetésével. szerzeteseket érintő ügyekben eljárni, zad végéig konzerválódott, változást az A 13. századtól kezdődően a tibeti ott egy szerzetesi főhatóság gyakorolta angol gyarmati terjeszkedés jelentett. állam létét döntően a mongol befolyás e jogokat. Amikor Kőrösi Csoma Sándor a magyar határozta meg, a két állam között ún. A döntés-előkészítés a Gyűlésben, a őshaza felkutatására indult a 19. század patrónus-viszony alakult ki: a minden­ Chokdüben (chogsz-dusz) zajlott, elején, tervezett útjáról a háborúk, dip­ kori mongol kán biztosította katonái­ amelynek volt egy szűkebb és egy bő­ lomáciai nehézségek térítették le, s a brit val a rendet az országban, ily módon vebb köre: a Kisebb és a Nagyobb fennhatóság alatt álló Kasmírba sodró­ világi fennhatósággal rendelkezett, ám Gyűlés. Ebben világi hivatalnokok és dott. Éveket töltött nyugat-tibeti kolos­ elismerte az éppen regnáló tibeti egy­ kolostori tisztviselők vettek részt, a torokban, s így vált egy új tudomány­ házfőt mint szellemi vezetőt. A 16. szá­ Nagyobb Gyűlésben rajtuk kívül a terület, a tibetisztika úttörőjévé. zadban Altan kán uralkodása alatt lét­ földbirtokos arisztokrácia, a katonai A modern korban a tibeti nép ön­ rejött a dalai lámák intézménye, amely vezetők, valamint a kereskedők és az álló államisága a szomszédos és távo­ a hathatós pártfogásnak köszönhetően iparosok is képviseltették magukat. A labbi nagyhatalmak diplomáciai manő­ úgy megerősödött, hogy 1642-től a da­ Gyűlés álláspontjának meghallgatása vereinek áldozatául esett. A folyamat lai lámák nemcsak az egyházi, hanem a nélkül semmilyen stratégiai kérdésben nem zárult le, még ma is vannak vita­ világi hatalmat is gyakorolták, vagyis nem hoztak döntést. tott hovatartozású területek pl. India létrejött a teokratikus állam, amely a A kormányzás és a közigazgatás és Kína között. 20. század közepéig fennállt. minden szintjén, hadügyi vonalon is, SZEGEDI MÓNIKA érvényesült a világi és a szerzetesi kö­ rök hatalommegosztása, amely kölcsö­ A téma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk a A teokratikus állam kormányzása következő köteteket: Barraux, R.: A dalai lámák nös ellenőrzést s ennek révén viszony­ története. Bp., 1995.; Hoffmann, H.: A tibeti mű­ A dalai lámának teljhatalma volt, amit lag kiegyensúlyozott kormányzást tett veltség kézikönyve. Bp., 2001.; Shakabpa, W. D,: azonban általában a kabinetjével és a lehetővé. Tibet története. Bp., 2000. 7

×