1.
Buddha
Belső Ösvénye
FELFEDEZŐ ÚT
BELSŐ VILÁGUNKBA
quot;Az ember valódi lényege a jóság. Ha igazán emberi lényekké
szeretnénk válni és értelmet akarunk adni létezésünknek,
alapvető fontosságú, hogy j ó szívünk legyen.quot;
Dalai Láma
2500 évvel ezelőtt Buddha útjára indította „tudományos for­
radalmátquot;. Tanítása t ö b b mint vallás: bensőnk feltárásának t u ­
dománya és művészete, a Belső Ösvény, melynek gyakorlója
feltárja m i n d az elméje, m i n d pedig az elméje által tapasztalt
jelenségvilág valódi természetét. Ugyanakkor ez az út egy
hiteles életbölcselet is - egy életvitel, mely az élet értelmé­
vel foglalkozik, és segít megértenünk, hogyan oldhatjuk meg
életünk és a világ szenvedésének kérdéseit.
Írta: Csöpel Láma
Fényképezte: Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség és Szanyi Gergő

2.
SZELLEM
E uddha quot;tudományos forradalmaquot; gyorsan elterjedt Ázsia
fejlett szellemiségű és nyitott gondolkodású országai­
ban. A z évszázadok során Európát is több hullámban
elérte - az ókortól kezdve egész napjainkig - és megterméke­
nyítő hatást fejtett k i a Belső Ösvény nagy közép-ázsiai, közel-
csak kétezer bitre figyelünk. E z azt jelenti, hogy egy olyan v i ­
lágban élünk, ahol minden, amit észlelünk, csak a jéghegy csú­
csa - csak azt vesszük észre, amit a szokásaink megengednek,
miközben figyelmen kívül hagyjuk a fennmaradó hatalmas
információtömeget - a számtalan lehetőség hatalmas jéghe­
keleti és európai megvilágosult gyakorlóinak közvetítésével. gyének n e m látható részét. A tudatunk pedig a saját adottsá­
A Nyugaton uralkodó szűklátókörű vallásos és tudományos gai és korlátai alapján végzi a szűrést. Itt az idő, hogy új irányt
dogmatizmus és babona azonban csak a legutóbbi időkben vegyünk. Lássuk be: a világegyetem hatalmasabb és gazda­
veszített annyit erejéből, h o g y e megvilágosult eszmék szé­ gabb, mint amilyennek gondoltuk eddig. Messze meghalad­
les körű, nyílt és közvetlen elterjedése itt is lehetővé váljon. ja gondolataink és fogalmaink lehetőségeit. A megvilágosult
A z utolsó nagy akadály a „klasszikusquot; természettudományos közvetlen megtapasztalás lehetősége és képessége bennünk
szemlélet volt, amelynek földhözragadt dogmáit alaposan be­ van. A h o g y a n az álomból fel tudunk ébredni, ebből a most
leverték az iskolában m i n d a n n y i u n k fejébe. A huszadik szá­ átélt viszonylagos ébrenléti állapotból is képesek vagyunk fel­
zad azonban gyökeres fordulatot hozott: az új kvantumfizi­ ébredni a tökéletesen felébredt állapotba.
ka és agykutatás elsöpörte az elavult szemléleteket, és kitárta
a kaput a belső és külső világ elválaszthatatlanságán alapuló
megismerés felé.
Testünk érzékszervein keresztül rengeteg ínformáció érkezik
tudatunkba, amelyet feldolgozunk, érzékszerveinkkel újra és
újra átszűrünk, és m i n d e n lépésnél elvész egy csomó informá­ Volt a világon néhány ember, aki a saját tudatával kezdett fog­
ció. Végül kiderül, hogy tudatunk önellátó. A g y u n k négyszáz lalkozni, s ezáltal mérhetetlen segítséget nyújtott megszám­
milliárd bit információt dolgoz fel másodpercenként környe­ lálhatatlan lénynek. Ilyen volt Buddha is, 2500 évvel ezelőtt.
zetünkről, testünkről, érzéseinkről és az időről, de m i ebből Apja őt is arra akarta nevelni, h o g y mások tudatával foglal-
Norbulingka, a Dalai Láma nyári palotája Lhászában

3.
kozzon: legyen király. Ő azonban egy nap
apja elé állt, és így szólította:
- Kérlek, válaszolj nekem egy pár kérdés­
re! Te jó király vagy, népedet boldogítani
akarod, igazságos uralkodó vagy. A z e m ­
berek életében alapvetőek a betegségből,
az öregségből, valamint a halálból faka­
dó szenvedések. Te, m i n t király, a ren­
delkezésedre álló összes csodálatos esz­
közzel, meg tudod-e az embereket óvni
ezektől a szenvedésektől?
A király elgondolkozott, és azt válaszolta:
- Nem.
Buddha így folytatta:
- A k k o r m i értelme mindannak, amit te­
szel? Én mindezektől a szenvedésektől
akarom megszabadítani n e m csak népe­
met, hanem a világ összes lényét!
Buddha otthagyta a palota m i n d e n kényel­
mét és elindult, hogy gyógyírt találjon a lé­
nyek szenvedésére. Először felkereste a leg­
nagyobb tanítókat, ám azt tapasztalta, hogy
ők sem voltak birtokában a végső válasznak.
Ezután hat évet töltött szigorú, magányos
aszkézisben, azonban ráébredt, hogy az ön­
sanyargatás n e m célravezető. „Ha túlfeszí­
ted a húrt, elpattan. H a túl lazára engeded,
nem ad hangot.quot; - magyarázta egy, a Szkí­
ta Bölcs közelében elhaladó zenész tanítvá­
nyának. A hagyomány azt mondja, e szavak
hatására hagyott fel Buddha az aszkézissel,
és talált rá a középútra, majd rövidesen el­
érte a megvilágosodást, a végleges felébre­
dést a zavaros tudat szenvedéssel teli világá­
ból. Sziddharta, a szkíta királyfi harmincöt
éves korában lett Buddha, vagyis ekkor érte
el a tökéletesen felébredt buddha állapotot.
Röviddel megvilágosodása után tanítani
kezdett. Négy évtizeden át járta az indiai
A mécsesek minden lény megvilágosodásáért lobognak
szubkontinens kiterjedt földjét, amely ab-
Jó - rossz
Földünkön óriásiak a vallási előítéletek, és a belőlük táplálkozó problémák. nagyobb hasznunkra válna, ha fejlesztenénk a gondolkodásmódunkat arról,
Mi ezeknek az alapjuk? A jó és a rossz fogalmait övező zűrzavar. A rossz hogy miért vagyunk a világon. Bizonyos cselekedetek, gondolatok formálnak
cselekedetekért Isten megbüntet, a jókért megjutalmaz. Egyszerűnek tűnik,
bennünket, közelebb visznek valódi természetünkhöz ezek a szeretetből táp­
lálkozó jótékony cselekedetek. Másfelől vannak olyan cselekedetek, amelyek
nem formálnak, sőt rombolnak, eltávolítanak eredeti természetünktől - ezek
az erőszak megnyilvánulásai, az ártalmas tettek. Ez nem a jó vagy a rossz
kérdése. Mindenkinek isteni természete van. Gondolatainkkal, szavainkkal és
tetteinkkel mi teremtjük a világot.

4.
SZELLEM
ban az időben egybefüggött Közép-Ázsiával. Járt és tanított
Közép-Ázsiában, a szkíták földjén is. N e m alapított vallást,
nem nyilatkoztatott k i dogmákat. Tanítása a tökéletesen fel­
ébredt buddha állapothoz vezető utat mutatja meg, gyakorlati
módon. B u d d h a 2500 éve, mindmáig nagy hatást gyakorol a
világra. Számtalan embernek és lénynek hozott boldogságot
azáltal, hogy saját elméjével foglalkozott.
A tibeti buddhizmus legszentebb
Buddha-szobra Lhászában
Buddha saját életében és a világban megtapasztalta a m i n d e ­
nütt jelenlévő szenvedés - betegség, öregség, halál - tényét,
és a végső kivezető utat kereste. Hosszú évekig tartó meditá­
ció gyakorlattal végül eljutott a felismerésig, hogy a világban
tapasztalt m i n d e n szenvedés egyetlen végső okra vezethető
vissza, arra, hogy a tudatunk zavaros állapotban van: n e m is­
merjük önmagunk és a világ igaz természetét. A zavaros t u ­
datot a cselekedeteinkkel programozzuk, s ezek ereje, a kar­
ma, fogva tart minket a négy alapvető zavaros tudatállapotban,
melyekben kezdet nélküli idők óta, életről-életre vergődünk.
Ezek a következők: álom, ébrenlét, halál és a haláltól a követ­
kező újjászületésig terjedő állapot. Megvilágosodásával B u d d ­
ha megtapasztalta, hogy amint az álomból fel lehet ébredni a
hétköznapi ébrenléti állapotba, ugyanúgy a zavaros tudat álla­
potából is lehetséges a felébredés a tökéletesen felébredett ál­
lapotba. Ebben a tiszta tudatállapotban nincs többé szenvedés,
hasonlatosan ahhoz, ahogyan a rémálomban átélt szenvedés
az ébredés után semmivé válik. Buddha tanítása a tapasztalt
vezető útmutatása, melynek segítségével m i is végigjárhatjuk
a tudatunk tiszta állapotához vezető saját utunkat.
quot;Évezredek sötétjét elűzi egyetlen gyertyafénye -
Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot!quot;
Buddha
A Dhvaja (harci zászló) a 11
90 The Explorer 9. SZÁM, 2008. IV. É V F O L Y A M tibeti győzelmi jelkép egyike

5.
Buddha, vagyis Buda
Buddha nevében a quot;hquot;-t sem az indusok, sem az angolok nem ejtik. Ezt mi a
németektől vettük át - helytelenül. Helyes kiejtése tehát: Buda.
B u d d h a három nagy ciklusban tanított, a Tan kerekét három
ízben forgatta meg. Első alkalommal a Négy nemes igazsá­
got magyarázta: 1. a szenvedés tényét, 2. a szenvedés okát, 3. a
szenvedés megszűnését, 4. a szenvedésből kivezető ösvényt.
Másodszor az összes jelenség megfoghatatlan nyitottság-ter­
mészetét tanította, mely szerint a világon m i n d e n összefügg
m i n d e n mással, a dolgok egymástól való függésben kelet­
keznek.
H a r m a d i k alkalommal az összes lény eredendő alapvető j ó ­
ság-természetéről tanított. Eszerint m i n d e n lénynek buddha­
természete van (az állatoknak is) a m i azt jelenti, hogy képe­
sek eljutni a tiszta tudat tökéletesen felébredt állapotába, ha
megfelelően törekednek erre.
E törekvésben első dolgunk az erőszakmentesség megvaló­
sítása, a nem-ártás. Erre épül a második lépés, az egyetemes
gyengédség, szeretet és együttérzés gyakorlása, mely kivétel
nélkül minden lény felé irányul elfogulatlanul, beleértve ellen­
ségeinket is. A z egyetemes jóság olyan, mint a Nap, mely jókra,
rosszakra egyaránt ragyog. A gyakorlás fő eszköze a meditá­
ció, melynek segítségével egyre mélyebben tárjuk fel a ben­
nünk rejtőző értékeket. A meditáció a jelenben-lét gyakorlata,
a felébredés a teljesség megtapasztalása a jelenben.
„Az elme mindennek lényege,
Az elme, ha tiszta, minden tiszta.
Az elme, ha világos, minden világos.
Az elme, hajói van, minden jól van.
Az elmém mindennek a lényege.quot;
Szitu Rinpocse
A katmandui Boudhanath-ot őrző
sárkányszobrok egyikének szeme

6.
Tibeti kolostor
aranyozott teteje
Nepál legszentebb buddhista szentélye,
a Boudhanath, azaz a Nagy Sztúpa

7.
A Kőrösi Csorna Sándor
Békesztúpa a Mátra aljában,
Tar település mellett található
Védelmező Bódhiszattvák,
Mindannyian rendelkezünk elegendő ké­ azaz megvilágosultak, akik
nem léptek át a Nirvánába
pességgel és bölcsességgel ahhoz, hogy lé­
tünk valódi értékeit feltárjuk és formába
öntsük. Ebben n e m szükséges, sőt n e m
is lehetséges másokra hagyatkozni. Igaz
értékeink éppen attól igazak, hogy m i an­
nak tapasztaljuk meg őket. A tudomány
és a vallások megmondják, hogy a d o l ­
gok hogyan vannak, m i a világ, hogyan
jött létre, m i a dolgunk, hogyan válha­
tunk jóravaló személyekké. A világegye­
tem... a Teremtő... a teremtés... az ítélet...
de m i történik, ha kételkedünk? Talán
hallgattassuk el, tagadjuk le legbenső és
legőszintébb gondolatainkat?
Buddha Belső Ösvénye teljesen más meg­
közelítést kínál: tegyük félre a megkér-
9. SZÁM, 2008. IV. ÉVFOLYAM The Explorer 93

8.
SZELLEM
Zarándokok a nyugat-tibeti Kailá-
szon, a világ legszentebb hegyén Tara, a női Buddha
dőjelezhetetlen dogmákat! Hagyjuk a mások által ránk kény- datunknak egy spirituális része, ahova be is hatolhatunk. E z ­
szerített normákat, induljunk el a saját u t u n k o n ! A belső út zel a képességgel valamennyien rendelkezünk.
m i n d e n fordulója új tájakat, új távlatokat, új lehetőségeket
nyit meg. A belső utazás az első kézből nyert tapasztalás útja. E z a feladatunk ebben az életünkben. Fejlesszük ezt a csodát,
Tanítói n e m próbálnak kész válaszokat adni, tanításai n e m amit tudatnak hívnak, és megtanuljuk, hogyan teremtsünk a
írják elő, m i t csináljunk, csak útjelző táblákkal, útmutatás­ lehető legjobb módon, m i n d e n lény javára. Azért létezünk,
sokkal szolgálnak. Buddha Belső Ösvénye a lehetőségek útja, hogy alkossunk, és hogy csendben átitassuk a teret tiszta esz­
az első kézből nyert eleven tapasztalásé. Minél inkább elmé­ mék és gyengéd, szeretetteljes gondolatok és cselekedetek se­
lyülsz benne, a világ annál tágasabb, gazdagabb, rejtélyesebb regeivel. Azért létezünk, hogy felismerjük és méltányoljuk igaz
és csodálatosabb lesz. énünket, ahol valós esélyünk nyílik arra, hogy megismerjük
az elménk igaz természetét. A m i k o r ez a szemléletváltás be­
A Belső Ösvény nagy hasznunkra lehet, a létezés magasabb következik, akkor veszi kezdetét a megvilágosodás útja. Egy
szintjén megérthetjük az önmagunkhoz, az emberekhez és a nap valamennyien elérhetjük a megvilágosodás szintjét. E l ­
világ dolgaihoz fűző valóságos viszonyunkat. És itt a bensőnk érkezhetünk a megvilágosodás birodalmába, ahol nincs ítél­
szerepe is fontosabbá válik. Felfedezhetjük, hogy létezik t u ­ kezés, gyűlölet, nincsenek próbák. H o g y a n mérhetők a ha-
Egy hagyomány szerint a szent Manasza-
rovár-tó közelében fekvő Kailász azonos a
szent Meru-heggyel, azaz a világ közepével

9.
Az első buddhista szerzetesi közös­
ségeket maga Gautama Buddha Buddhista zarándok
alapította 2500 évvel ezelőtt kézi imamalommal
tások? Élni kell az életet, megalkuvás és h u n népeknél, akik közül a tibetiek
nélkül képezni kell a tudatunkat, és az­ és a mongolok máig buddhisták. Szkíta­ Korunk paradoxona
tán majd meglátjuk, megváltozott-e v a ­ h u n mesterek közvetítésével eljutott Kí­
lami. És ha bekövetkeznek a változások, nába, majd Japánba, és Kelet- és Délkelet-
Nagyobbak a házak - kisebbek családjaink;
akkor az életünk ismerőivé és irányító­ Ázsia számos országába. Déli irányban
több a kényelmünk - kevesebb az időnk;
ivá válunk. E z létünk értelme. Sri Lankába, Hátsó Indiába és Indoné­
több a végzettségünk - kevesebb értelmünk;
ziába jutott el. A buddhizmus a X X . szá­
több a tudás - kevesebb az ítélőképesség;
A tanítások útmutatását követve a gya­ zad közepéig a világ legelterjedtebb val­ több a szakértőnk - több a problémánk;
korló megtapasztalja m i n d saját benső­ lása volt, s a század második felében az több a gyógyszer - kevesebb az egészség.
jének - elméjének -, m i n d pedig kör­ egész világon sok követőt vonzott. M a
nyezetének - a külső világnak az igaz szinte az egész világon találhatók közös­ Megjártuk a Holdat oda-vissza,
természetét. B u d d h a Belső Ösvényé­ ségek, melyek B u d d h a belső ösvényét de bajos köszönteni a szemben lakót.
nek alapvető üzenete az, hogy a külső gyakorolják. Több a számítógép, több az információ,
több példányban készülnek másolatok,
világot lehetetlen megismerni belső v i ­
mint valaha - ám kevesebb a kommunikáció.
lágunk megismerése nélkül, sőt éppen
belső világunk feltárása vezet el külső „Mi emberek, amellett, hogy rendelke­ Nagyok lettünk mennyiségben,
valóságunk megismeréséhez. zünk a képességgel, hogy boldog éle­ de minőségben aprók;
tet teremtsünk maguknak, másokat gyors ételek és lassú emésztés ideje ez;
Buddha a tanítványok hatalmas tömege­ is képesek vagyunk segíteni. Termé­ magas ember törpe jellemmel;
it vonzotta maga köré, és számos tanít­ szetes teremtő képességünk van, na­ égbe szökő nyereségek -
ványa eljutott a felébredett tudatállapot­ gyonfontos, hogy erre ráébredjünkquot; ám sekély kapcsolatok;
ba. Eltávozása után a Tan északi és déli e korban sok van a kirakatban,
de a szobában semmi.
irányban terjedt. Közép- és Belső Ázsi­ Dalai Láma
ában évszázadokon át virágzott a szkíta
9. SZÁM, 2008. IV. ÉVFOLYAM | The Explorer | 95