Diese Präsentation wurde erfolgreich gemeldet.
Wir verwenden Ihre LinkedIn Profilangaben und Informationen zu Ihren Aktivitäten, um Anzeigen zu personalisieren und Ihnen relevantere Inhalte anzuzeigen. Sie können Ihre Anzeigeneinstellungen jederzeit ändern.
TANANYAGa rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a      személy- és vagyonőrök képzéséről és...
TartalomjegyzékBevezetés ....................................................................................................
I.6.2. A személy- és vagyonőr intézkedésével, az általa alkalmazott kényszerítő eszköz   alkalmazásával kapcsolatos panasz...
III.3.5. Felfegyverkezve elkövetés ..........................................................................................
BevezetésA tananyagot a Személy- és Vagyonvédelmi- Magánnyomozói Szakmai Kamara állítottaössze, annak érdekében, hogy Ön m...
külön felkészített gyakorlati oktató közreműködésével fogja frissíteni, elmélyíteni, illetvebővíteni. Az előzőekben összef...
hatósági jogkörgyakorlással felruházott személyek munkájának segítésén keresztül a közrendés közbiztonság javításához.I.2....
4. biztonságszervező.Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításánakeljárásrendjéről szóló 150...
I.2.4. Felügyeleti bírságA rendőrség felügyeleti bírsággal sújthatja azt,   1. aki a személy- és vagyonvédelmi, illetve ma...
I.3.2. Nyilvántartás vezetési kötelezettségA vállalkozásnak a naplóban kell nyilvántartást vezetnie a szerződésekről. A na...
A titoktartási kötelezettség alól törvényi előírás, valamint – saját adatait érintően – a megbízóés a megbízott adhat felm...
Ezek a kötelezettségek az alábbiak:   1. riasztás esetén köteles meggyőződni arról, hogy a riasztás nem a rendszer nem    ...
Az intézkedés által elérni kívánt cél általában több módon érhető el, ennek megfelelően aszemély- és vagyonvédelmi feladat...
Az intézkedéssel érintett személy kérésére a vagyonőr köteles a tevékenységérevonatkozó felhatalmazást, hitelt érdemlően i...
3. az üggyel érintett személyeket haladéktalanul értesítse (üzletbetörés esetén az       üzlet tulajdonosát),   4. biztosí...
A vagyonőr a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadókötelezettségei érvényesítése célj...
A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a személy- és vagyonőr – jóllátható helyen, jól olvashatóan, a te...
I.5.2.1. A jármű, valamint a csomag átvizsgálás taktikájaAz intézkedés során a jármű, valamint a csomag átvizsgálását az a...
9. folyamatosan figyelemmel kell kísérni az átvizsgálandó személy aktuális pszichés       állapotát, magatartását, viselke...
3. a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a       rendezvényről eltávolíthatja;    4. a pénz- ...
Tananyagközi kérdések III.   1. Hogyan kell eljárnia jogsértés elkövetésén tetten ért személlyel kapcsolatos      intézked...
2. az intézkedés vagy kényszerítő eszköz      2.1. alkalmazásának helyszínét,      2.2. alkalmazásának időpontját,      2....
5. Van-e lehetőség a panasszal kapcsolatos döntéssel szembeni fellebbezésre?                                Ellenőrző kérd...
d) A titoktartási kötelezettsége alól törvényi előírás, valamint – saját adatait      érintően – a megbízó és a megbízott ...
Ennek értelmében rendészeti feladatokat ellátó személynek minősül:   1. a természetvédelmi őr,   2. az erdővédelmi szolgál...
önkormányzati rendészeti szervet hozhat létre. A szabályozás értelmében önkormányzatirendészeti szervet több önkormányzat,...
Ellenőrző kérdések II.II./1.Válassza ki az állítást helyessé tevő választ!A közterület-felügyelőt…   a) csak szolgálati ig...
c) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban      meghatározott egyenruhája, szol...
Az Sztv. rendelkezései szerint elzárással is büntethető szabálysértések:   1. magánlaksértés (Sztv. 166. §);   2. önkényes...
II.3.2. Helyszíni bírságolásII.3.2.1. Helyszíni bírság kiszabására jogosultakA rendőrség, a rendőr, bármely szabálysértés ...
A tulajdon elleni szabálysértésSztv. 177. § (1) Aki   a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jo...
III./4.Az alábbi felsorolásból válassza ki az állítást helyessé tevő jogsértéseket!A tulajdon elleni szabálysértések köréb...
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Személy  és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr.  Horváth Attila)
Nächste SlideShare
Wird geladen in …5
×

Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)

21.339 Aufrufe

Veröffentlicht am

http://www.kabinetedu.hu

Veröffentlicht in: Bildung
  • Follow the link, new dating source: ❶❶❶ http://bit.ly/2F4cEJi ❶❶❶
       Antworten 
    Sind Sie sicher, dass Sie …  Ja  Nein
    Ihre Nachricht erscheint hier
  • Dating for everyone is here: ❤❤❤ http://bit.ly/2F4cEJi ❤❤❤
       Antworten 
    Sind Sie sicher, dass Sie …  Ja  Nein
    Ihre Nachricht erscheint hier
  • Ezen az egy oldalon van fent ez a dokumentum és ti még azt is letiltjátok hogy lelehessen tölteni -.-"
       Antworten 
    Sind Sie sicher, dass Sie …  Ja  Nein
    Ihre Nachricht erscheint hier

Személy és vagyonőrök képzése - online változat (BM-OKTF - Dr. Horváth Attila)

  1. 1. TANANYAGa rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján Személy- és vagyonőrök képzéséhez online változat dr. Horváth Attila
  2. 2. TartalomjegyzékBevezetés .................................................................................................................................... 5Jó munkát és sikeres felkészülést kívánunk! .............................................................................. 6I. Fejezet: Szakmai ismeretek..................................................................................................... 6I.1. A személy-és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó, illetve azzal szervesenösszefüggő főbb jogszabályok ................................................................................................... 6I.2. A tevékenység területei, megkezdésének és folytatásának feltételei ................................... 7 I.2.1. A tevékenység megkezdésének feltételei ...................................................................... 7 I.2.2. Az előírt szakképesítések .............................................................................................. 7 I.2.3. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására jogosító igazolvánnyal kapcsolatos előírások.............................................................................................................. 8 I.2.4. Felügyeleti bírság .......................................................................................................... 9Tananyagközi kérdések I. ........................................................................................................... 9I.3. A személy- és vagyonőr kötelezettségei .............................................................................. 9 I.3.1. Szerződéskötési kötelezettség, írásbeliség .................................................................... 9 I.3.2. Nyilvántartás vezetési kötelezettség ........................................................................... 10 I.3.3. Formaruha viselési kötelezettség ................................................................................ 10 I.3.4. Adatváltozás bejelentési kötelezettség ........................................................................ 10 I.3.5. Titoktartási kötelezettség ............................................................................................ 10 I.3.6. Adatvédelmi kötelezettség .......................................................................................... 11 I.3.6.1. Az adatkezelés főbb szabályai ............................................................................. 11 I.3.7. A felhatalmazás, a jogosultság igazolásának kötelezettsége ...................................... 11 I.3.8. Távfelügyeleti tevékenység végzésével kapcsolatos kötelezettségek ......................... 11I.4. A személy- és vagyonőr jogköre és intézkedéseire vonatkozó alapvetések ...................... 12 I.4.1. Az intézkedések alapelvei ........................................................................................... 12 I.4.2. Az intézkedéseket befolyásoló tényezők, szempontok ............................................... 13 I.4.3. Az intézkedéseket befolyásoló személyi tényezők ..................................................... 13 I.4.4. Az intézkedések végrehajtásának általános szabályai ................................................ 13Tananyagközi kérdések II. ....................................................................................................... 14I.5. Az egyes intézkedések, az alkalmazható támadáselhárító eszközök ................................. 14 1.5.1. Az egyes intézkedések ............................................................................................... 14 I.5.1.1. Felhívás az intézkedéssel érintett kilétének igazolására ...................................... 14 I.5.1.2. A bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel kapcsolatos intézkedések ..................................................................................................................... 14 I.5.1.3. Közterületnek nem minősülő létesítmény őrzése ................................................ 15 I.5.1.4. Rendezvénybiztosítási feladatok ellátása ............................................................. 16 I.5.1.5. Szállítmánykísérési, pénz és érték szállítási feladatok ........................................ 16 I.5.1.6. Elektronikus megfigyelőrendszer működtetése ................................................... 17 I.5.2. Az intézkedések során alkalmazható főbb mozzanatok végrehajtási taktikái ............ 17 I.5.2.1. A jármű, valamint a csomag átvizsgálás taktikája ............................................... 18 I.5.2.2. A ruházat átvizsgálásának taktikája ..................................................................... 18 I.5.2.3. Az ittas valamint a kábítószer hatása alatt álló személyekkel szembeni intézkedések taktikája ...................................................................................................... 19 1.5.3. A támadáselhárító eszközök alkalmazása .................................................................. 19Tananyagközi kérdések III. ...................................................................................................... 21I.6. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és annakkivizsgálása .............................................................................................................................. 21 I.6.1. Jelentéstétel intézkedésről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról ............................. 21 I.6.1.1. A jelentések tartalmi, formai követelményei ....................................................... 21 2
  3. 3. I.6.2. A személy- és vagyonőr intézkedésével, az általa alkalmazott kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos panasz ...................................................................................... 22Tananyagközi kérdések IV. ...................................................................................................... 22Ellenőrző kérdések I. ................................................................................................................ 23I.7. A rendészeti feladatokat ellátó személyek ......................................................................... 24 I.7.1. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek köre .............................................. 24I.8. Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelő ................................................... 25 I.8.1. Az önkormányzati rendészeti szerv létrehozása, feladatai ......................................... 25 I.8.2. A segédfelügyelő alkalmazásának feltételei és a segédfelügyelők feladatai .............. 26Tananyagközi kérdések V. ....................................................................................................... 26Ellenőrző kérdések II. .............................................................................................................. 27II. Fejezet: Szabálysértési jogi ismeretek ................................................................................. 28II.1. A szabálysértési jog fogalma, felelősség .......................................................................... 28 II.1.1. A szabálysértés fogalma ............................................................................................ 28II.2. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények ..................................................... 28 II.2.1. Büntetések ................................................................................................................. 28 II.2.2. Intézkedések .............................................................................................................. 29II.3. Eljárási rész....................................................................................................................... 29 II.3.1. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok ...................................................................... 29 II.3.2. Helyszíni bírságolás ................................................................................................... 30 II.3.2.1. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak ............................................................. 30 II.3.2.2. Helyszíni intézkedésként alkalmazott helyszíni bírság ...................................... 30 II.4. A személy- és vagyonőr munkában leggyakrabban előforduló szabálysértések .......... 30Tananyagközi kérdések VI. ...................................................................................................... 31Ellenőrző kérdések III. ............................................................................................................. 31III. Fejezet: Büntetőjogi ismeretek ........................................................................................... 32III.1. Büntetőjog általános rész ................................................................................................ 32 III.1.1. A bűncselekmény fogalma, súly szerinti felosztása, a bűnösség ............................. 32 III.1.1.1. A bűncselekmény fogalma ................................................................................ 32 III.1.1.2. A bűncselekmény súly szerinti felosztása ......................................................... 32 III.1.1.3. A szándékosság és a gondatlanság .................................................................... 33 III.1.2. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai ............................................................. 33 III.1.3. A bűncselekmény elkövetői ..................................................................................... 33 III.1.3.1. Tettesek ............................................................................................................. 33 III.1.3.2. Részesek ............................................................................................................ 34 III.1.4. A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok ........................................................ 34 III.1.4.1. A kényszer és a fenyegetés................................................................................ 34 III.1.4.2. A jogos védelem ................................................................................................ 35 III.1.4.3. A végszükség..................................................................................................... 35III.2. A Büntető Törvénykönyv szankciórendszere ................................................................. 36Tananyagközi kérdések VII. .................................................................................................... 36 III.2.1. A büntetések ............................................................................................................. 36 III.2.1.1. Büntetések ......................................................................................................... 36 III.2.1.2. Mellékbüntetés .................................................................................................. 36 III.2.2. Az intézkedések........................................................................................................ 37III.3. A Büntető Törvénykönyvben definiált fő fogalmi kategóriák ........................................ 37 III.3.1. Hivatalos személy .................................................................................................... 37 III.3.2. A közfeladatot ellátó személy .................................................................................. 38 III.3.3. Erőszakos magatartás ............................................................................................... 39 III.3.4. Fegyveres elkövetés ................................................................................................. 39 3
  4. 4. III.3.5. Felfegyverkezve elkövetés ....................................................................................... 39 III.3.6. Érték, kár, vagyoni hátrány ...................................................................................... 39Tananyagközi kérdések VIII. ................................................................................................... 39Ellenőrző kérdések IV. ............................................................................................................. 40IV. Fejezet: Egyes bűncselekmények és szabálysértések ........................................................ 41 Emberölés ......................................................................................................................... 43 Erős felindulásban elkövetett emberölés .......................................................................... 43 Testi sértés ........................................................................................................................ 43 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ................................................................ 44 Segítségnyújtás elmulasztása ........................................................................................... 44 Garázdaság ....................................................................................................................... 44 Rendbontás ....................................................................................................................... 45 Közokirat-hamisítás ......................................................................................................... 45 Rablás ............................................................................................................................... 46 Lopás ................................................................................................................................ 46 Sikkasztás ......................................................................................................................... 47 Példa: ................................................................................................................................ 47 Csalás ............................................................................................................................... 47Csalást követ el az a személy, aki idős személyeket felkeres a lakásukon és különbözőmunkálatok elvégzésére pénzt kér tőlük. ................................................................................. 47Tananyagközi kérdések IX. ...................................................................................................... 48V. Fejezet: Büntető-eljárási és kriminalisztikai ismeretek ....................................................... 48V.1. A büntetőeljárás-jog fogalma ........................................................................................... 48V.2. A büntetőügyekben eljáró hatóságok ............................................................................... 48 V.2.1. A bíróság ................................................................................................................... 48 V.2.2. Az ügyészség ............................................................................................................. 48 V.2.3. A nyomozó hatóság ................................................................................................... 48 V.2.3.1. A nyomozó hatóság feladata .............................................................................. 48V.3. A büntetőeljárásban résztvevő személyek ........................................................................ 49V.4. Az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések ..................................... 49V.5. A bizonyítás ...................................................................................................................... 49 V.5.1. A bizonyítás tárgya .................................................................................................... 49 V.5.2. A bizonyítás eszközei ................................................................................................ 49V.6. A büntetőeljárás megindítása nyomozással ...................................................................... 50 V.7. A büntetőeljárás szakaszai............................................................................................ 50 V.8. A helyszíni szemle és a helyszínbiztosítás feladatai .................................................... 50 V.8.1. A helyszín és a helyszíni szemle ........................................................................... 50 V.8.2. A helyszínbiztosítás feladata ..................................................................................... 51 V.9. Az adatgyűjtés .............................................................................................................. 51Ellenőrző kérdések V. .............................................................................................................. 52 4
  5. 5. BevezetésA tananyagot a Személy- és Vagyonvédelmi- Magánnyomozói Szakmai Kamara állítottaössze, annak érdekében, hogy Ön minél hatékonyabban felkészülhessen a rendészetifeladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrökképzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben (a továbbiakban:Rendelet) előírt vizsgakötelezettség teljesítésére.A tanulást, valamint a felkészülést kívánjuk hatékonyabbá és eredményesebbé tenni azzal,hogy a tananyag használatához egy sajátos módszert ajánlunk az olvasó szíves figyelmébe. Amódszer kizárólag e tananyag segítségével alkalmazható eredményesen, ami a tanulástelősegítő tananyagközi kérdések pontos időben történő megválaszolásával érhető el.Ennek lényege abban áll, hogy olvassa el figyelmesen egymást követően legalább kétszer azegy-egy ponthoz (alponthoz) tartozó szövegrészt. Az elolvasás után ott, ahol definíciót talál,azt tanulja mindaddig, amíg fejből képes annak lényegét visszaadni. Ahol viszontfelsorolással találkozik, ott többször is mondja fel magának fejből a leírtakat olyansorrendben, ahogyan az a jegyzetben található. Ha az előzőekben leírtaknak megfelelően márelsajátította a tananyagrészt, térjen rá a tananyagközi kérdések megválaszolására,megoldására. Amennyiben az általunk ajánlott lépések sorrendjét betartotta, nem fognehézséget okozni a helyes válasz megadása. Ha mégse tudna válaszolni a feltett kérdésre,olvassa el ismét az adott tananyagrészt. E kérdések ugyanis nem ismeretellenőrző kérdések,hanem a tanulást, pontosabban a memorizálást segítő kérdések. Ezeket a kérdéseket egy-egyrésztéma áttanulmányozása közben oldja tehát meg. Szerepük itt nem az, hogy tájékozódjonarról, hogy milyen mértékben sikerült elsajátítania az anyagrészt a tanulás során.Ellenkezőleg, azt szolgálják, hogy ráirányítsuk a fontosabb tételekre, elvekre a figyelmet, éseközben elsajátíttassuk a tananyag legfontosabb részeit. A sokéves oktatási tapasztalatainkigazolják, hogy az a tanuló, aki az előzőekben ismertetett szisztémának megfelelően készül,sokkal jobb eredményt ér el a vizsgákon, mint mások. Arra azonban ügyeljen, hogy ne aválaszokat tanulja meg, hanem magát a tananyagot.Az ún. továbblépéshez szükséges ellenőrző kérdések tesztjellegű kérdések. Itt is ajánlható aza szisztéma, amely szerint, ha a helyes válasz megtalálása nehézségbe ütközne, nyugodtanlépjen vissza az adott tananyagrészhez, tanulmányozza ismét azt át, majd oldja meg afeladatot. Ezért biztosítottuk a tananyagban való visszalépés lehetőségét.A tananyag szövegében – az egyes fejezet, cím és alcímek mellett – talál félkövér betűkkelszedett részeket is. Kérjük, ezeket figyelmesen tanulmányozza át, mert ezek egészen biztosanszerepelnek majd a vizsgakérdések között.Amennyiben valamelyik kérdéskört mélyebben kívánja megismerni, nézze át a hivatkozottjogszabályt a hozzá kapcsolódó indoklással együtt, valamint az ajánlott irodalmat, vagykölcsönözze ki a szakkönyvtárból a vonatkozó irodalmat, avagy forduljon bátran a tananyagoktatójához, előadójához. Az oktató elérhetősége annál a képző intézménynél található meg,ahol Ön jelentkezett a képzésre.Ez a tananyag alapvetően a Rendeletben meghatározott elméleti ismereteket és a gyakorlatiismeretekhez kapcsolódó elméleti alapvetéseket tartalmazza. Ön az intézkedések, az arányosmérvű kényszerítő testi erő, illetve támadáselhárító eszközök gyakorlati alkalmazásáravonatkozó – már korábban elsajátított, meglévő – ismereteit a gyakorlati foglalkozásokon 5
  6. 6. külön felkészített gyakorlati oktató közreműködésével fogja frissíteni, elmélyíteni, illetvebővíteni. Az előzőekben összefoglalt oktatási módszer alkalmazásával – az elméleti ismeretekönálló vagy jelenléti elsajátításával, illetve a gyakorlati ismeretek jelenléti elsajátításával –valósul meg összességben a gyakorlatorientált képzés. Jó munkát és sikeres felkészülést kívánunk! I. Fejezet: Szakmai ismeretekI.1. A személy-és vagyonvédelmi tevékenységre vonatkozó, illetve azzal szervesenösszefüggő főbb jogszabályok  Magyarország Alaptörvénye;  a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény;  A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.);  a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény;  a Rendőrségről szóló 1994. XXXIV. törvény;  az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény;  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény;  a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.), ami immár egy egységként tartalmazza a szabálysértésekkel összefüggő valamennyi eljárásjogi kérdést csakúgy, mint az egyes szabálysértésként azonosított törvényi tényállást. Ez utóbbi körülmény miatt a törvény – hatályba lépésével egyidejűleg – hatályon kívül helyezte az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet is, valamint kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy 2012. május 31-éig valamennyi, önkormányzati rendeletben szerepeltetett, szabálysértésekre vonatkozó rendelkezésüket helyezzék hatályon kívül;  a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, illetve az azt 2013. július 1- jével felváltó, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.);  a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.);  a sportról szóló 2004. évi I. törvény;  a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III.31.) Korm. rendelet,  a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve az azt 2013. március 15-én felváltó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény;  a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet.Ma már egyértelmű elvárás: a magánbiztonsági szolgáltatás területén dolgozók – akülönböző jogszabályi kötelezettségeik szigorú megtartásával, illetve a számukra biztosítottjogosítványaik következetes gyakorlásával – érdemben legyenek képesek hozzájárulni a 6
  7. 7. hatósági jogkörgyakorlással felruházott személyek munkájának segítésén keresztül a közrendés közbiztonság javításához.I.2. A tevékenység területei, megkezdésének és folytatásának feltételeiA személy- és vagyonvédelmi tevékenység négy szakmai területet foglal magában.Ide tartozik:  a természetes személyek életének és testi épségének védelme,  az ingatlan, illetve ingóság őrzése,  a szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,  a rendezvény biztosítása.A személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket egyéni vállalkozóként, illetve az egyéni cégvagy gazdasági társaság keretében (a továbbiakban együtt: vállalkozás), valamintszemélyesen lehet végezni.I.2.1. A tevékenység megkezdésének feltételeiA személy- és vagyonőr az a magyar állampolgár – illetve a szabad mozgás és tartózkodásjogával rendelkező személy – lehet, aki 1. nagykorú, 2. cselekvőképes, 3. a feladata ellátásához előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.Az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet a fenti feltételek teljesülése esetén semvégezhet 1. akit a foglalkozásának gyakorlásától eltiltottak, az eltiltás időtartamára; 2. aki büntetett előéletűnek minősül; 3. aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig; 4. akit a Btk-ban meghatározott és az SzVMt-ben nevesített bűncselekmények valamelyikéért jogerősen elítélték, amíg 4.1 a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, a) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, b) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig; 4.2. szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig; 4.3. szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig.I.2.2. Az előírt szakképesítésekSzemély- és vagyonvédelmi tevékenység személyes végzéséhez a következő szakképesítésekvalamelyikével kell rendelkezni: 1. biztonsági őr, 2. testőr, 3. vagyonőr, 7
  8. 8. 4. biztonságszervező.Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításánakeljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján 2013. szeptember 1-jétől aszakképesítés megnevezése a biztonsági őr helyett személy- és vagyonőr, amelynek aszakképesítés-ráépülései az alábbiakra változtak: 1. fegyveres biztonsági őr, 2. kutyavezető-vagyonőr, 3. testőr.Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyestörvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.törvény (Továbbiakban: Törvény) alapján a személy- és vagyonőri tevékenység, – 2014.január 01-jét követően – csak abban az esetben kezdhető meg, illetve folytatható, ha aszemély- és vagyonőr a Törvényben meghatározott ismereteket elsajátította és avonatkozó vizsgakövetelményeknek eleget tett.I.2.3. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására jogosító igazolvánnyalkapcsolatos előírásokAz SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységek (ideértve a magánnyomozói tevékenységszervezését és irányítását is) személyes végzését csak az arra jogosító, érvényesigazolvány birtokában lehet megkezdeni. A feladatellátás időtartama alatt az igazolványt aszolgálatot ellátónak magánál kell tartania.Nem szükséges ugyanakkor igazolvány az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére,szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunkához, amennyiben a hálózatépítéshelyén jelen van a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy.Az igazolványt kiadmányozó rendőrség azt bizonyos, meghatározott esetekben jogosulthaladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül 1. visszavonni, 2. bevonni, 3. elvenni.A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül azigazolványt 1. visszavonja, ha kiadásának személyi feltételei már nem állnak fenn, 2. időlegesen, hat hónapra bevonja, ha az igazolvány jogosultja SzVMt-ben foglalt szabályokat súlyosan megsértette, 3. a birtokos ellen indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig bevonja, ha a kiadásra vonatkozó feltételek már nem állnak fenn.Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen folytató személyt kétévi vagyennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményelkövetésén tetten érik, a rendőr az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenébenelveszi. 8
  9. 9. I.2.4. Felügyeleti bírságA rendőrség felügyeleti bírsággal sújthatja azt, 1. aki a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet (ideértve a magánnyomozó tevékenység szervezését és irányítását is) személyes végzésre jogosító igazolvány nélkül végzi, 2. aki az SzVMt-ben meghatározott tevékenység végzésére jogosító szabályokat megszegi, 3. a vállalkozást, amely az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet jogosulatlanul végzi, 4. a vállalkozást, amely a tevékenységre vonatkozó, törvényi előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt.Tananyagközi kérdések I. 1. A személy- és vagyonőr mely tevékenységi körökben, szakmaterületeken tevékenykedik? 2. Milyen feltételei vannak a személy- és vagyonőri tevékenység megkezdésének? 3. Milyen kizáró okok vonatkoznak a személy- és vagyonőri tevékenység végezhetőségére? 4. A rendőrség milyen eljárási cselekményeket, és mely esetekben végezhet a személy- és vagyonőr igazolványával kapcsolatban? 5. Mit jelent a személy- és vagyonőri tevékenységgel összefüggésben a „felügyeleti bírság” intézménye?I.3. A személy- és vagyonőr kötelezettségeiAz SzVMt.-ben a személy- és vagyonvédelmi, tervező-szerelő, illetve magánnyomozóitevékenységet folytató kötelezettségei az alábbiak szerint kerül megfogalmazásra: 1. szerződéskötési kötelezettség, amelyet írásba kell foglalni; 2. vállalkozások nyilvántartás vezetési kötelezettsége a szerződésekről; 3. személy- és vagyonőrzési feladatokat ellátó személy formaruha viselési kötelezettsége; 4. adatváltozás bejelentési kötelezettség; 5. foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség; 6. adatvédelmi kötelezettség; 7. a felhatalmazás, a jogosultság igazolásának kötelezettsége.I.3.1. Szerződéskötési kötelezettség, írásbeliségAz SzVMt hatálya alá tartozó tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kellfoglalni.A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítéseérdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenységvégzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Azalvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést. 9
  10. 10. I.3.2. Nyilvántartás vezetési kötelezettségA vállalkozásnak a naplóban kell nyilvántartást vezetnie a szerződésekről. A naplóban – vagymás alkalmas módon – kell nyilvántartani: 1. a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét, 2. a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét, 3. az egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát.A naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig meg kell őrizni.I.3.3. Formaruha viselési kötelezettségKözterületen vagy nyilvános helyen ingatlant, vagy ingóságot őrző vagyonőrzési feladatokatellátó személynek minden esetben formaruhát kell viselnie, amelyen fel kell tüntetni 1. annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel munkaviszonyban áll, továbbá 2. a vagyonőr nevét és 3. a „vagyonőr” megjelölést.Amennyiben a vagyonőr egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, és alvállalkozóként teljesítszolgálatot, a saját formaruháját vagy annak a vállalkozásnak a formaruháját is viselheti,amellyel a feladat ellátására megbízási szerződést kötött.Közterületen vagy nyilvános helyen végzett tevékenység esetén az elektronikaivagyonvédelmi rendszert tervező vagy szerelő esetében – formaruha hiányában: 1. a vállalkozás nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, valamint 2. az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő elnevezést kitűzőn kell megjeleníteni.Feladatainak ellátása során a személy- és vagyonőrök nem használhatnak a MagyarHonvédségre, rendvédelmi szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, illetve máshatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésrealkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést. Ez a szabály nem vonatkozik azönkéntes tartalékos a Magyar Honvédség objektumai őrzésével kapcsolatos személy- ésvagyonvédelmi tevékenységére.I.3.4. Adatváltozás bejelentési kötelezettségAz igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeibenbekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni alakóhely szerint illetékes rendőrségnek.I.3.5. Titoktartási kötelezettségAz SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet végző személyt foglalkozási (hivatásbeli)titoktartási kötelezettség terheli tevékenységének végzése alatt és annak megszűnésétkövetően is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzetttudomást. 10
  11. 11. A titoktartási kötelezettség alól törvényi előírás, valamint – saját adatait érintően – a megbízóés a megbízott adhat felmentést.A szerződés teljesítése során kívülálló harmadik személyről jogszerűen tudomására jutott, aszerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízottat tájékoztathatja,kivéve, ha bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.I.3.6. Adatvédelmi kötelezettségAz SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése sorántudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyanfelhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetvecsak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükségesmértékű és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár.I.3.6.1. Az adatkezelés főbb szabályaiA személy- és vagyonőri tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése sorántudomására jutott és rögzített személyes adatokat 1. a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését, 2. ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, annak megállapítását, 3. legkésőbb a szerződés megszűnésétkövető hat hónap elteltével köteles megsemmisíteni.A tevékenységet végző személy köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általamegismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában meg kellsemmisíteni, illetve törölni kell legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével.Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépésidőpontja rendszeres belépés esetén) a belépésre való jogosultság megszűnésekor, delegkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével, alkalmi belépés esetén atávozástól számított huszonnégy óra elteltével meg kell semmisíteni.I.3.7. A felhatalmazás, a jogosultság igazolásának kötelezettségeAz SzVMt hatálya alá tartozó személy az igazolványát köteles magánál tartani és ahatósági ellenőrzéskor azt bemutatni.Az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazásthitelt érdemlően igazolni.I.3.8. Távfelügyeleti tevékenység végzésével kapcsolatos kötelezettségekTávfelügyeleti rendszer alkalmazásával, ellenérték fejében távfelügyeleti tevékenységetvégező személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyentevékenységet végző személy a megbízás teljesítése során a fentieken túl egyéb feladatokelvégzésére is köteles. 11
  12. 12. Ezek a kötelezettségek az alábbiak: 1. riasztás esetén köteles meggyőződni arról, hogy a riasztás nem a rendszer nem megfelelő üzemeltetéséből ered, valamint a riasztás valódiságát és kiváltó okát ellenőrizni; 2. köteles továbbá a naplóba bejegyezni a kötelezettsége teljesítését, a kötelezettséget teljesítő személy nevét, a teljesítés idejét és módját.A kötelezettsége teljesítését követően – ha szükségessé válik – kezdeményezi a rendőrségintézkedését. Ha a rendőrségi intézkedés kezdeményezése kötelezettsége teljesítése nélkültörténik úgy a rendőrség jogosult a felmerülő – az önköltségszámítás szabályai alapjánkiszámított – költségeit a tevékenységet végzővel szemben érvényesíteni.I.4. A személy- és vagyonőr jogköre és intézkedéseire vonatkozó alapvetésekA személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosultságai az SzVMtrendelkezései, vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolhatóak.Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a személy- és vagyonőr hatósági jogkörreltovábbra sem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja, viszontközreműködésével elő kell azt segítenie.Az SzVMt hatálya alá tartozó személyeket megillető jogosultságok áttekinthetőségeérdekében azokat az egyes intézkedésekhez társítva fogjuk szemléltetni. Mielőtt azonban azegyes intézkedéseket sorba vennénk, szükséges lehet az intézkedésekre vonatkozó – aszakképzés keretében már elsajátított – általános követelmények felfrissítése.I.4.1. Az intézkedések alapelveiAz intézkedések alapelvei 1. jogszerűség, 2. szükségesség, 3. arányosság, 4. szakszerűség 5. biztonságosság.A jogszerű feladat-végrehajtás, intézkedés alatt azt értjük, hogy a személy- és vagyonőr amindenkor hatályos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatívhatározatok, utasítások) maradéktalan megtartásával, az írásban rögzített tevékenység ellátásaérdekében, az ott megjelölt kereteket nem meghaladóan látja el feladatait.Az intézkedések alkalmazása sohasem lehet öncélú, azok csak a megbízó érdekkörébeneljárva, szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében és csak a szükséges ideigalkalmazhatóak.Az arányosság – a szükségesség elvével együttesen – egyensúlyt biztosít a végrehajtottintézkedés típusa, annak során alkalmazott eszköz és az intézkedéssel elérni kívánt cél között.Azt fejezi ki, hogy az alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amelynyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. 12
  13. 13. Az intézkedés által elérni kívánt cél általában több módon érhető el, ennek megfelelően aszemély- és vagyonvédelmi feladatokat ellátó személy számára biztosítani kell a mérlegeléslehetőségét. A cél eléréséhez szükséges intézkedések kiválasztásához nyújt támpontot aszükségesség és arányosság alapelve. Eszerint a feladatokat ellátó személynek arendelkezésére álló lehetőségek közül azt kell kiválasztania, amely a legkisebbjogkorlátozással, a legkisebb sérüléssel vagy károkozással biztosítja az intézkedéseredményességét.Összefoglalva tehát a több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint a támadáselhárítóeszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedésselérintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.Az intézkedések fontos eleme a biztonságosság, ezért annak módját, helyét úgy kellmegválasztani, hogy egyidejűleg szavatolható legyen a vagyonőr és az intézkedésében érintettszemély biztonsága is.Mindezek kellő szakértelemmel és az egyes taktikai eljárások készségszintű, biztonságos,rutinos – de nem a figyelmetlenséget és hanyagságot eredményező rutinszerű – végrehajtássalbiztosítani képes a legitim, hatékony és eredményes, azaz professzionális munkavégzést.I.4.2. Az intézkedéseket befolyásoló tényezők, szempontokAz intézkedés során az alábbi tényezők befolyásolhatják az intézkedés kimenetelét,eredményességét: 1. évszak, 2. időjárás, 3. napszak, 4. helyszín, 5. az egyszerre intézkedés alá vont személyek száma, 6. az intézkedés alá vont személyek viselkedése, 7. az intézkedések helyszínén lévő emberek, tárgyak, állatok, általában a környezet, 8. az intézkedés alá vont személyeknél tartott eszközök.I.4.3. Az intézkedéseket befolyásoló személyi tényezőkAz intézkedés alá vont személy (ek) jellemzői, személyes tulajdonságai befolyásolhatják azintézkedést, ezért mindig figyelemmel kell lenni az intézkedés alá vont személy 1. nemére, 2. életkorára, 3. állampolgárságára (beszéli-e a nyelvünket?), 4. viselkedésére, 5. testalkatára (biztosított-e az esetlegesen szükségessé váló erőfölényünk?), 6. fizikai adottságára, 7. esetlegesen ismert iskolázottság szintjére.I.4.4. Az intézkedések végrehajtásának általános szabályaiAz intézkedéseket a napszaknak megfelelő köszönéssel, és az intézkedésre okot adókörülmény, és az intézkedés megnevezésével kell elkezdeni. Ezek a szabályokmellőzhetőek amennyiben az intézkedéssel érintett cél, a személy- és vagyonőr, vagy másszemély élete, testi épsége, a vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges. 13
  14. 14. Az intézkedéssel érintett személy kérésére a vagyonőr köteles a tevékenységérevonatkozó felhatalmazást, hitelt érdemlően igazolni.Tananyagközi kérdések II. 1. Sorolja fel a személy- és vagyonőr legfontosabb kötelezettségeit! 2. Mit jelent a személy- és vagyonőr formaruha viselési kötelezettsége? 3. Mit jelent a személy- és vagyonőr adatvédelmi kötelezettsége? 4. Sorolja fel a személy- és vagyonőr intézkedéseire vonatkozó alapelveket és határozza meg a tanultak alapján azok tartalmát! 5. Milyen intézkedést befolyásoló tényezőket, szempontokat tud felsorolni?I.5. Az egyes intézkedések, az alkalmazható támadáselhárító eszközök1.5.1. Az egyes intézkedésekI.5.1.1. Felhívás az intézkedéssel érintett kilétének igazolásáraA személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során – az alábbi, speciális esetekbenjogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa errefelkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosságmegállapítására – indokolt esetben – igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.I.5.1.2. A bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel kapcsolatosintézkedésekA Be. alapján a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, kötelesazonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrségetértesíteni.Az SzVMt. alapján a személy- és vagyonőr jogosult bűncselekmény, illetve szabálysértéselkövetésének tetten érésekor 1. az elkövetőt a cselekmény abbahagyására felszólítani, 2. a cselekmény folytatását megakadályozni, 3. az elkövetőt elfogni, 4. az elkövető birtokában lévő bűncselekményből vagy szabálysértésből származó dolgot elvenni, 5. az elkövetőtől a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetéséhez használt dolgot elvenni, 6. az elkövetőnél lévő támadásra alkalmas eszközt elvenni.Az elfogott személyt – a rendőrség értesítését követően – haladéktalanul át kell adni azügyben eljárni jogosult nyomozó hatóság képviselőjének. Így kell eljárni a tetten értszemélytől elvett dolgokat illetően is.Amennyiben a személy elfogására nem került sor, vagy visszatartása során a tetten értszemély eltávozott, a rendőrség értesítése nem mellőzhető.Bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének tetten érésekor – az elkövetőelfogásán kívül – a személy- és vagyonőr feladatai az alábbiak: 1. értesítse a rendőrséget, 2. a tetten érést haladéktalanul jelentse szolgálati elöljárójának, diszpécsernek, munkahelyi vezetőjének stb., 14
  15. 15. 3. az üggyel érintett személyeket haladéktalanul értesítse (üzletbetörés esetén az üzlet tulajdonosát), 4. biztosítsa a tárgyi bizonyítási eszközöket a rendőrség kiérkezéséig, 5. tanúkat kutasson fel, 6. a tanúkat kérje meg, hogy a rendőrség kiérkezéséig maradjanak a helyszínen, 7. amennyiben a tanúk nem akarják megvárni a rendőrök megérkezését, írja fel a nevűket, elérhetőségüket, illetve kérdezze ki őket, hogy pontosan mit láttak, 8. nyomok keletkezése, illetve anyagmaradványok visszamaradása esetén azokat biztosítsa a helyszínbiztosítás szabályai szerint, 9. amennyiben rendelkezésre állnak térfigyelő vagy vagyonvédelmi kamerafelvételek gondoskodjon azok rendelkezésre állására, rendőrség részére történő átadására, 10. amennyiben a tetten ért személy elfogásakor sérülést szenvedett gondoskodjon az elsősegélyben való részesítéséről, szükség esetén mentőkihívással (jegyezze fel a kiérkező mentőorvos nevét, honnan érkeztek, a mentő rendszámát, a mentőorvos által közölt elsődleges diagnózist, ha elszállították az elkövetőt, hogy melyik kórházba, bent tartják-e stb., illetve a mentőkihívás és a mentő helyszínre érkezésének időpontját), 11. amennyiben az elkövetőt nem sikerült elfogni, illetve visszatartani, akkor jegyezze meg a személyleírását, ruházatát, különös ismertető jelét, nála lévő tárgyakat, csomagot, ha gépkocsival távozott annak rendszámát, típusát, színét stb., 12. a helyszínre érkező rendőröket pontosan és részletesen tájékoztassa, 13. az elfogott személy rendőröknek történő átadását írásban (jegyzőkönyvben) rögzítse (nevezett személyt sérülés és panasz nélkül átadtam, illetve átvettem), 14. az elfogásról két napon belül készítsen részletes írásbeli jelentést a munkáltatója részére, 15. a tett intézkedéseit a szolgálati naplóban (eseménynaplóban) pontosan és részletesen írja le.I.5.1.3. Közterületnek nem minősülő létesítmény őrzéseA vagyonőrt az alábbi jogosultságok illetik meg a megbízó közterületnek nem minősülőlétesítményének őrzése során: 1. az általa őrzött területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt felhívni: 1.1. kiléte igazolására, 1.2. a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, 1.3. jogosultságának igazolására, 2. a felhívás megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani, 3. a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni, 4. a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni, 5. a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni, 6. az elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni, 7. a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani. 15
  16. 16. A vagyonőr a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadókötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlésemellett akkor hívhat fel, ha 1. megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; 2. e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át és az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.A személy- és vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot – a szerződés keretei között – azőrzött területen (létesítményen) kívül is – a fenti jogköre alkalmazásával – védhet, deelektronikus megfigyelőrendszert közterületen nem alkalmazhat.I.5.1.4. Rendezvénybiztosítási feladatok ellátásaA rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó személy jogosult mindazon intézkedésekmegtételére, amelyekre a személy- és vagyonőr jogosult. A rendezvénybiztosítási feladatokatellátó személy: 1. a zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja – különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében a) csomagja tartalmának bemutatására felszólítani, b) rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, c) ennek visszautasítása esetén, a rendezvényen való részvételét megtiltani. 2. a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt a) kilétének igazolására felszólítani, b) a rendezvényen való részvételét megtiltani, c) távozásra felszólítani, d) amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni. 3. a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényeken rendezői feladata során a sportról szóló törvényben meghatározottak szerint, a sportrendezvényről eltávolítandó személyt a rendőrség kiérkezéséig visszatartani, abban az esetben, ha személyazonosságát a személy- és vagyonőr felhívásra nem igazolja. 4. a sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv alkalmazottja vagy a rendező (személy- és vagyonőr) egyaránt jogosult.I.5.1.5. Szállítmánykísérési, pénz és érték szállítási feladatokA szállítmánykísérési, pénz és érték szállítási, a rendezvénybiztosítási feladatokat ellátószemély jogosult felhívni 1. a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, 2. a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására. 16
  17. 17. A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a személy- és vagyonőr – jóllátható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyektájékozódását elősegítő módon – köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni 1. a közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről, 2. a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről, 3. arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés), 4. az elektronikai vagyonvédelmi rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről, 5. a személy- és vagyonőr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.Az intézkedések végrehajtása során a vagyonőrnek biztosítania kell, hogy az érintett személyszemélyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelenszemély tudomására jutásától megóvja.Ha a megbízó meghatározott dolgoknak, a közterületnek nem minősülő létesítményébe,területére, illetve zárt területen vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja,biztosítani kell e dolgok biztonságos és harmadik személytől elzárt tárolását.I.5.1.6. Elektronikus megfigyelőrendszer működtetéseA személy- és vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-,valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, aszerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az adatvédelmi jogok érvényesítésemellett, illetve meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet.E tevékenysége során a személy- és vagyonőrzési feladatokat ellátó személy jogi értelembenis adatkezelőnek minősül.A személy- és vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve amagánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetesszemély kifejezetten hozzájárul.Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés azemberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen,kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.I.5.2. Az intézkedések során alkalmazható főbb mozzanatok végrehajtási taktikái 17
  18. 18. I.5.2.1. A jármű, valamint a csomag átvizsgálás taktikájaAz intézkedés során a jármű, valamint a csomag átvizsgálását az alábbiak szerint kellvégrehajtani. 1. A személy- és vagyonőr – például telephelyre történő be- és kiléptetés esetén – a járművek átvizsgálását külső szemrevételezéssel kezdje, majd az utastérrel, csomagtérrel, végezetül – amennyiben az indokolt, vagy a végrehajtott feladat részét képezi – a motortérrel folytassa. Az ajtókat, a csomagtartót és a motorháztetőt a járművezetővel nyitassa ki. 2. A járművek átvizsgálása során a járművezetőt, az utasokat minden esetben szállíttassa ki a járműből. A csomagtérbe, motortérbe a személy- és vagyonőr csak akkor hajoljon be, ha az intézkedés alá vont személy olyan távolságra áll, hogy ellene a csomagtartó vagy a motorház tetejének lecsukásával támadást ne tudjon végrehajtani. 3. Csomagok, rakományok, illetve különféle tárgyak ellenőrzése során azok kiszedésére, mozgatására a jármű vezetőjét kérje fel. Ha a jármű vezetője a felkérésnek nem tesz eleget, akkor őt a rendészeti feladatokat ellátó személy állítsa félre, helyette más személyt kérjen fel. Végső soron a tárgyak mozgatását a rendészeti feladatokat ellátó személy is végezheti, ha őt a társa biztosítani tudja és arra az őrségutasítás (technikai szabályzat) lehetőséget biztosít. 4. Támadásra alkalmas eszköz hirtelen elővételének megakadályozása érdekében a rakodást végző személy kezét folyamatosan figyelni kell. 5. Hatósági plombával, vámzárral (zárjeggyel) biztosított árufuvarozás esetén a zárat nem lehet felnyitni, vagy felnyittatni. Épségének, sértetlenségének ellenőrzése azonban végrehajtható.I.5.2.2. A ruházat átvizsgálásának taktikájaKülön törvényi felhatalmazás alapján – például sportrendezvényen történő beléptetésnél – aszemély- és vagyonőri tevékenységet végző személy részére biztosított a ruházatátvizsgálásvégrehajtásának lehetősége is. A rendkívül nagy körültekintést és gyakorlatot igénylőfolyamat során az alábbi, kiemelten fontos végrehajtási kritériumoknak érvényt kell szerezni: 1. az átvizsgálást végrehajtó személy- és vagyonőrnek stabil, biztonságos testtartást kell felvennie; 2. a személy- és vagyonőrnek mindvégig törekednie kell arra, hogy a számára biztosított támadáselhárító eszközeit – szükség szerint – akadálytalanul használni tudja; 3. az átvizsgálást úgy kell végrehajtani, hogy az nyugodt, határozott, szisztematikus, de viszonylag gyors legyen; 4. kerülni kell a kapkodó mozdulatokat és felületes, elnagyolt módon történő végrehajtást; 5. amennyiben az átvizsgálás során feltalálásra kerül egy szúró-, vágóeszköz, illetve egyéb veszélyes eszköz, minden esetben folytatni kell az átvizsgálást, mert feltételezhető, hogy az intézkedés alá vont személy további hasonló eszközöket is birtokol; 6. a ruházatot ne ütögessük, hanem simítással, esetleg gyűrögetéssel vizsgáljuk át, fokozott figyelemmel az esetlegesen elrejtett eszközökre; 7. az átvizsgálás során először az ellenőrzött személy által közvetlenül elérhető testzóná- kat kell átvizsgálni; 8. célszerű, ha az átvizsgálás során folyamatosan kommunikál a személy- és vagyonőr az átvizsgálandó személlyel, mert ez által lekötheti a figyelmét, illetve kontrollálhatja szándékát a kérdéseire adott válaszok és a talált eszközök vonatkozásában; 18
  19. 19. 9. folyamatosan figyelemmel kell kísérni az átvizsgálandó személy aktuális pszichés állapotát, magatartását, viselkedését, reakcióit; 10. amennyiben lehetőség van rá, törekedni kell arra, hogy az átvizsgálandó személy instabil, az intézkedés akadályozására, támadásra alkalmatlan helyzetben legyen; 11. az elvett eszközöket biztonságba kell helyezni, szavatolva, hogy illetéktelen ne férhessen hozzá; 12. a ruházat átvizsgálása semmilyen körülmények között sem történhet szeméremsértő módon.A ruházat átvizsgálását az intézkedés alávont személlyel azonos nemű személy- és vagyonőrhajthatja végre (pl.: labdarúgó mérkőzésre történő beléptetés végrehajtása során).I.5.2.3. Az ittas valamint a kábítószer hatása alatt álló személyekkel szembeniintézkedések taktikájaAz ittas személyekkel szemben történő intézkedés, a kommunikáció módjai: 1. Az ittas emberek magatartása teljesen kiszámíthatatlan, gyakran ellentmondóan, logikátlanul cselekszenek, apátiából indulatosságba csaphatnak át, ezzel veszélyeztetve a rendészeti feladatokat ellátó személy testi épségét. 2. Az ittas személyekkel szembeni intézkedés óvatosságot, fokozott figyelmet, körültekintést igényel. 3. A személy- és vagyonőr ne bocsátkozzon vitába az ittas személlyel, ne fordítson neki hátat. 4. Az ittas személyek rendkívül érzéketlenek a fájdalomra és más külső behatásokra, fizikai erejük megsokszorozódhat, ezt minden esetben számításba kell venni.A kábítószer hatása alatt álló személyekkel szemben történő intézkedés, a kommunikációmódjai: 1. A kábítószer használata személyiségkárosodást okoz, amelynek külső, fizikai nyomai is vannak. Előfordulhatnak magatartási zavarok, zavartság, agresszivitás. 2. A kábítószert élvezőkkel szembeni intézkedéshez elővigyázatosságra, figyelemre, mindemellett pedig határozottságra van szükség. 3. A kommunikáció során a lehető legrövidebben, egyértelműen kell fogalmazni, kerülni indokolt a bonyolult megfogalmazásokat, az összetett mondatok használatát.1.5.3. A támadáselhárító eszközök alkalmazásaA személy- és vagyonőr feladatainak ellátása során – az alábbi kötelmek figyelembevétele mellett – 1. arányos mérvű kényszerítő testi erőt, 2. vegyi eszközt (gázspray), 3. gumibotot, 4. őrkutyát, 5. lőfegyvertalkalmazhat.A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával 1. a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja; 2. a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja; 19
  20. 20. 3. a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja; 4. a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot,őrkutyát, valamint – az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint –lőfegyvert tarthat magánál, de azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségesetén alkalmazhatja. (A kutyavezető-vagyonőr részére az Országos Képzési Jegyzékszakképesítési ráépülést ír elő!)Közterületen őrkutyát igénybe vevő kutyavezető-vagyonőr a tevékenységét csak arendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő,engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyávalláthatja el.Amennyiben a személy- és vagyonőr a szolgálatteljesítése, illetve feladatai ellátása soránarányos mérvű kényszerítő testi erőt, valamint jogos védelmi helyzetben vagyvégszükségben támadáselhárító eszközt alkalmazott, az alábbiak szerint járjon el: 1. haladéktalanul jelentse szolgálati elöljárójának, diszpécsernek, munkahelyi vezetőjének stb., 2. értesítse a rendőrséget, 3. biztosítsa a tárgyi bizonyítási eszközöket a rendőrség kiérkezéséig, 4. amennyiben a rendőrség a helyszínre nem vonul ki, a tárgyi bizonyítási eszközöket mellékelje a jelentéséhez, 5. tanúkat kutasson fel, 6. a tanúkat kérje meg, hogy a rendőrség kiérkezéséig maradjanak a helyszínen, 7. amennyiben a tanúk nem akarják megvárni a rendőrök megérkezését, vagy a rendőrök nem vonulnak ki, írja fel a nevűket, elérhetőségüket, 8. nyomok keletkezése, illetve anyagmaradványok visszamaradása esetén azokat biztosítsa a helyszínbiztosítás szabályai szerint, 9. ha változtatott a helyszínen, akkor arról adjon pontos tájékoztatást a kiérkező rendőröknek (mit és miért változtatott), 10. amennyiben rendelkezésre állnak térfigyelő vagy vagyonvédelmi kamerafelvételek gondoskodjon azok rendelkezésre állására, rendőrség részére történő átadására, 11. amennyiben a személy sérülést szenvedett gondoskodjon az elsősegélyben való részesítéséről, szükség esetén mentőkihívással (jegyezze fel a kiérkező mentőorvos nevét, honnan érkeztek, a mentő rendszámát, a mentőorvos által közölt elsődleges diagnózist, ha elszállították a személyt, hogy melyik kórházba, bent tartják-e stb., illetve a mentőkihívás és a mentő helyszínre érkezésének időpontját), 12. amennyiben a személy a helyszínről eltávozott, akkor jegyezze meg a személyleírását, ruházatát, különös ismertető jelét, nála lévő tárgyakat, csomagot, ha gépkocsival távozott annak rendszámát, típusát, színét stb., 13. a helyszínre érkező rendőröket pontosan és részletesen tájékoztassa, 14. az arányos mérvű kényszerítő testi erő, illetve a támadáselhárító eszköz alkalmazásáról két napon belül készítsen részletes írásbeli jelentést a munkáltatója részére, 15. a tett intézkedéseit a szolgálati naplóban (eseménynaplóban) pontosan és részletesen írja le. 20
  21. 21. Tananyagközi kérdések III. 1. Hogyan kell eljárnia jogsértés elkövetésén tetten ért személlyel kapcsolatos intézkedése során? 2. Milyen főbb feladatai vannak a személy- és vagyonőrnek a közterületnek nem minősülő létesítmények őrzése során? 3. Milyen főbb feladatai vannak a személy- és vagyonőrnek általában a rendezvények biztosítása, és különösen a sportrendezvények biztosítása során? 4. Milyen taktikai szabályok vonatkoznak a jármű, valamint a csomag átvizsgálására? 5. Milyen taktikai szabályoknak kell érvényt szereznie ruházatátvizsgálás során? 6. Mit értünk az SzVMt hatálya alá tartozó tevékenységet ellátó személyek részére biztosított támadáselhárító eszközök alatt? 7. Milyen esetekben alkalmazhatja a személy- és vagyonőr a részére biztosított támadáselhárító eszközöket?I.6. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és annakkivizsgálásaI.6.1. Jelentéstétel intézkedésről, kényszerítő eszközök alkalmazásárólA személy- és vagyonőrnek az intézkedéséről, amennyiben kényszerítő eszközökalkalmazására is sor került szóban – haladéktalanul, rövid úton – jelentést kell tennie amunkáltatójának.Az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a személy- és vagyonőr –két napon belül – írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató azintézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.A kivizsgálás során a munkáltató 1. kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén meghallgatja azt, 1.1. akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint 1.2. azt, aki az eseménynél jelen volt és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó személy – ide nem értve a rendészeti feladatokat ellátó személyt – a meghallgatásához hozzájárult, 2. tisztázza a rendészeti feladatokat ellátó személy jelentésében észlelt esetleges ellentmondásokat, továbbá 3. a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja ki a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét abban az esetben, ha az a) pontban foglaltak alapján hozzájárulásra jogosult személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja, illetve elérhetősége a munkáltató írásos megkeresésének kibocsátását követő 30 napon belül nem vált ismertté.A munkáltató a kivizsgálás során tett megállapításait írásban rögzíti. Ennek során állást foglala jogszerűség, ezzel összefüggésben a szükségesség és az arányosság követelményénekmegtartásáról.I.6.1.1. A jelentések tartalmi, formai követelményeiAz írásbeli jelentés tartalmazza 1. annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták, 21
  22. 22. 2. az intézkedés vagy kényszerítő eszköz 2.1. alkalmazásának helyszínét, 2.2. alkalmazásának időpontját, 2.3. alkalmazásának időtartamát, 2.4. alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját, 2.5. típusát, 2.6. alkalmazásának rövid leírását, 3. a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, esetleges egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét, amennyiben elszállították a sérültet, akkor az egészségügyi intézmény megnevezését, 4. a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka, 5. a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka, 6. amennyiben keletkezett anyagi kár, annak mértékét, 7. mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka, 8. a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, 9. a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint 10. az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.I.6.2. A személy- és vagyonőr intézkedésével, az általa alkalmazott kényszerítő eszközalkalmazásával kapcsolatos panaszA személy- és vagyonőr intézkedése esetében az, akinek jogát vagy jogos érdekét sértette azSzVMt-ben meghatározott kényszerítő eszköz alkalmazása a személy- és vagyonvédelmi,valamint magánnyomozói kamarához (továbbiakban: kamara) fordulhat panasszal.A kamaránál a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztőjeaz őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon,de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónaponbelül lehet előterjeszteni.Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt azintézkedés helye szerint illetékes az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja elharminc napon belül közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálását az országos szervezetalapszabályában kijelölt szerve bírálja el.Tananyagközi kérdések IV. 1. Milyen esetekben és milyen időintervallumokra figyelemmel kell a személy- és vagyonőrnek jelentést tennie, illetve készítenie? 2. Határozza meg az írásbeli jelentés tartalmi követelményeit! 3. Milyen esetekben és ki jogosult a személy- és vagyonőr intézkedésével kapcsolatban panaszt előterjeszteni? 4. Az előterjesztett panasszal összefüggésben ki jár el? 22
  23. 23. 5. Van-e lehetőség a panasszal kapcsolatos döntéssel szembeni fellebbezésre? Ellenőrző kérdések I.I./1.Jelölje a mondatot helyessé tevő állításokat!Közterületen vagy nyilvános helyen ingatlant, vagy ingóságot őrző vagyonőrzésifeladatokat ellátó személynek minden esetben formaruhát kell viselnie, amelyen fel kelltüntetni… a) annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel munkaviszonyban áll, b) annak a vállalkozásnak, vagy természetes személynek a nevét, akinél a feladatát ellátja, c) a vagyonőr azonosító számát, d) a vagyonőr beosztását, e) a vagyonőr nevét, f) a „vagyonőr” megjelölést, g) a „biztonsági őr” megjelölést.I./2.Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat, amelyek a vagyonvédelmi tevékenységszakmaterületei közé tartozik! a) a jogi személyek életének és testi épségének védelme b) szállítmány kísérése c) pénz és érték szállítása d) az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények védelme e) ingóság leltározása f) ingatlan őrzése g) nagy kiterjedésű helyszínek biztosítása h) rendezvénybiztosításI./3.Válassza ki a helyes állítást, állításokat! a) A személy- és vagyonvédelmi, tervező-szerelő, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató kötelezettségei közé tartozik a felhatalmazása, jogosultságának igazolása. b) Feladatainak ellátása során a vagyonőrök használhatnak a Magyar Honvédségre, rendvédelmi szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, illetve más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést. c) Az intézkedéssel érintett személy kérésére a vagyonőr köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást, hitelt érdemlően igazolni. 23
  24. 24. d) A titoktartási kötelezettsége alól törvényi előírás, valamint – saját adatait érintően – a megbízó és a megbízott adhat felmentést a vagyonőr részére. e) A vagyonőri tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését követő 36 hónap elteltével köteles megsemmisíteni. f) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével. g) A személy- és vagyonőr – figyelemmel az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényre – 2014. január 01-jét követően hatósági jogkörrel rendelkezik.I./4.Az alábbi felsorolásból válassza ki a személy- és vagyonőri tevékenység ellátása soránvégzett intézkedésekre vonatkozó alapelveket! a) szükségesség b) mértékletesség c) erős fizikum d) hatékonyság e) környezeti ártalmak kerülése f) arányosság g) bátorság h) méltánytalanság i) szakszerűség j) biztonságosságI./5.Válassza ki a helyes állítást, állításokat! a) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a vagyonőr elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni. b) Közterületnek nem minősülő létesítmény őrzése során a vagyonőr jogosult az általa őrzött területre belépő személyt felhívni kilétének igazolására. c) A sportrendezvény helyszínén szolgálatot teljesítő vagyonőr – a vonatkozó előírások megtartásával – jogosult a sportrendezvényről eltávolítandó személyt a rendőrség kiérkezéséig visszatartani.I.7. A rendészeti feladatokat ellátó személyekI.7.1. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek köreAz egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyestörvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.törvény vezette be a jogi környezetbe a rendészeti feladatokat ellátó személyek fogalmát,azzal, hogy egyértelműen definiálta az e körbe tartozókat csakúgy, mint a részükre biztosítottjogosultságokat. 24
  25. 25. Ennek értelmében rendészeti feladatokat ellátó személynek minősül: 1. a természetvédelmi őr, 2. az erdővédelmi szolgálat tagja, 3. a hegyőr, 4. a formaruházatnál meghatározottak kivételével a hivatásos vadász, 5. az erdészeti szakszemélyzet, 6. a jogosult erdészeti szakszemélyzet, 7. a halászati őr, 8. a közterület-felügyelő, 9. az önkormányzati természetvédelmi őr, 10. a mezőőr.A rendészeti feladatokat ellátó személyt intézkedési és kényszerítőeszköz-használatijogosultság illeti meg a feladatai ellátása során.A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabálybanmeghatározott 1. egyen- vagy formaruhája, 2. a szolgálati igazolványa és 3. a szolgálati jelvényeigazolja.A szolgálati igazolvány tartalmazza 1. a rendészeti feladatokat ellátó személy 1.1. családi és utónevét, 1.2. fényképét, 1.3. feladatkörét (pl.: „halászati őr”, vagy „közterület-felügyelő”, stb.), 2. a munkáltatójának nevét, 3. a kibocsátó megnevezését, valamint 4. az igazolvány egyedi azonosítóját (azonosító szám).Fontos kihangsúlyozni, hogy sem a személy- és vagyonőr, sem pedig a polgárőr nemminősül rendészeti feladatokat ellátó személynek. Éppen ezért nem illetik meg az e körbetartozókat a rendészeti feladatokat ellátó személyek, intézkedési- és a kényszerítőeszközhasználati jogosultságai sem!I.8. Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelőI.8.1. Az önkormányzati rendészeti szerv létrehozása, feladataiMagyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján atelepülési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékénekvédelméről kényszerítő eszköz alkalmazására önálló költségvetési, vagy az önkormányzatszervezet belül kialakított szervezet létrehozásával is gondoskodhat.Ennek alapján – a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, afővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés – a polgármesteri(főpolgármesteri) hivatal a meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezetiegységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként 25
  26. 26. önkormányzati rendészeti szervet hozhat létre. A szabályozás értelmében önkormányzatirendészeti szervet több önkormányzat, társulásos formában is működtethet.Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható 1. az önkormányzati természetvédelmi őr, 2. a közterület-felügyelő, 3. a mezőőr, 4. az erdészeti szakszemélyzet, 5. a jogosult erdészeti szakszemélyzet 6. a halászati őr és 7. a segédfelügyelő.I.8.2. A segédfelügyelő alkalmazásának feltételei és a segédfelügyelők feladataiA rendészeti feladatokat ellátó személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét azönkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka törvénykönyvéről szólótörvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati segédfelügyelő istámogathatja. Ez a feladatkör szintén újdonság, korábban ilyen – jogilag is egyértelműenmeghatározott – „szereplő” nem volt megtalálható a közrend, közbiztonság körébentevékenykedő személyek között.A szabályozás értelmében segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet,aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához előírt képesítésifeltételekkel rendelkezik. A képesítés feltételét a vonatkozó belügyminiszteri rendeletekrészletesen meghatározzák.A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen éskülterületen végzett munkáját kizárólag az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészetiszakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi őr jelenlétében ésutasítása szerint végezheti. A segédfelügyelő közreműködése ugyanakkor nem terjedhet ki arendészeti feladatot ellátó személy intézkedéseire, illetve a kényszerítő eszközökalkalmazására.A segédfelügyelő – a vagyonőrhöz hasonlóan, kizárólag önvédelmi célból – vegyi eszközt,rendőrbotot és szolgálati kutyát tarthat magánál, valamint önvédelmi célból testi kényszertalkalmazhat.A segédfelügyelő feladata ellátása során az önkormányzat által meghatározottformaruhát viseli.Tananyagközi kérdések V. 1. Határozza meg a rendészeti feladatokat ellátó személyek körét? 2. Mi igazolja a rendészeti feladatot ellátó személyt? 3. A tanultak alapján az Ön véleménye szerint a személy- és vagyonőr is beletartozik a rendészeti feladatot ellátó személyek körébe? 4. Kiket értünk a segédfelügyelők meghatározás alatt? 26
  27. 27. Ellenőrző kérdések II.II./1.Válassza ki az állítást helyessé tevő választ!A közterület-felügyelőt… a) csak szolgálati igazolvánnyal kell ellátni b) csak szolgálati jelvénnyel kell ellátni c) szolgálati igazolvánnyal, és szolgálati jelvénnyel kell ellátniII./2.Válassza ki a helyes állítást, állításokat! a) A segédfelügyelő csak akkor intézkedhet önállóan, ha a jegyző, vagy egy önkormányzati ügyintéző is jelen van. b) A segédfelügyelő aláírja a rendészeti feladatot ellátó személy által készített elismervényt. c) A segédfelügyelő feladata ellátása során az önkormányzat által meghatározott formaruhát viseli. d) Önkormányzati rendészeti szerv tagjaként csak akkor foglalkoztatható a vagyonőr, ha egyéni vállalkozó. e) Rendészeti feladatot ellátó személynek minősül az Országos Polgárőr Szövetség tagjaként nyilvántartott polgárőr, amennyiben polgárőri szolgálatát a lakhelye szerinti településen látja el. f) Rendészeti feladatot ellátó személynek minősül az erdészeti szakszemélyzet és a hegyőr is.II./3.Jelölje a mondatot helyessé tevő állításokat!A rendészeti feladatot ellátó személy szolgálati igazolványa tartalmazza… a) a rendészeti feladatokat ellátó személy családi és utónevét, b) a rendészeti feladatokat ellátó személy születési évszámát, c) a rendészeti feladatokat ellátó személy lakcímét, d) a rendészeti feladatokat ellátó személy feladatkörét, e) a munkáltatójának nevét, f) a munkáltató telephelyének címét, g) a kibocsátó megnevezését, h) az igazolvány egyedi azonosítóját.II./4.Válassza ki a helyes állítást! a) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban meghatározott egyenruhája, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa külön-külön is igazolja. b) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa külön-külön is igazolja. 27
  28. 28. c) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban meghatározott egyenruhája, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa együttesen igazolja. d) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa együttesen igazolja. e) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája, rendfokozata, szolgálati jelvénye és szolgálati igazolványa együttesen igazolja.II./5.Válassza ki a helyes állítást! a) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal korlátozott mértékben rendelkezik, közterületen és külterületen végzett munkáját elsősorban az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi őr jelenlétében és utasítása szerint végezheti. b) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és külterületen végzett munkáját kizárólag az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi őr jelenlétében és utasítása szerint végezheti. c) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen, nyilvános helyen, külterületen, illetve magánlakásban végzett munkáját kizárólag az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi őr jelenlétében és utasítása szerint végezheti. II. Fejezet: Szabálysértési jogi ismeretekII.1. A szabálysértési jog fogalma, felelősségII.1.1. A szabálysértés fogalmaSzabálysértések azok a jogsértő magatartások, amelyek a bűncselekményekhez képestenyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadottegyüttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetvemeghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokbaütköznek.II.2. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezményekII.2.1. BüntetésekA szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: 1. a szabálysértési elzárás, 2. a pénzbírság, 3. a közérdekű munka. 28
  29. 29. Az Sztv. rendelkezései szerint elzárással is büntethető szabálysértések: 1. magánlaksértés (Sztv. 166. §); 2. önkényes beköltözés (Sztv. 167. §); 3. távoltartó határozat megszegése (Sztv. 168. §); 4. rendzavarás (Sztv. 169. §); 5. garázdaság (Sztv. 170. §); 6. közbiztonsági tevékenyég jogosulatlan végzése (Sztv. 171. §); 7. tiltott prostitúció (Sztv. 172. §); 8. veszélyes fenyegetés (Sztv. 173. §); 9. feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel (Sztv. 174. §); 10. valótlan bejelentés (Sztv. 175. §); 11. hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás (Sztv. 176. §); 12. járművezetés az eltiltás tartama alatt (Sztv. 177. §); 13. tulajdon elleni szabálysértés (Sztv. 178. §), ami egy tulajdonképpeni gyűjtő jellegű törvényi tényállás, hiszen magába foglalja az 50 000 forintot meg nem haladó értékre elkövetett a) lopást, b) rongálást, c) sikkasztást, d) jogtalan elsajátítást, e) orgazdaságot, f) csalást, g) hűtlen kezelést; 14. jogosulatlan vadászat (Sztv. 179. §).II.2.2. IntézkedésekA szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: 1. a járművezetéstől eltiltás, 2. az elkobzás, 3. a kitiltás, 4. a figyelmeztetés.II.3. Eljárási részII.3.1. A szabálysértés miatt eljáró hatóságokAz általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosikerületi) hivatala.Hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében 1. a rendőrkapitányság vagy 2. az egyes feladatok ellátására létrehozott speciális rendőri szerv, illetve 3. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervejár el.Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el. 29
  30. 30. II.3.2. Helyszíni bírságolásII.3.2.1. Helyszíni bírság kiszabására jogosultakA rendőrség, a rendőr, bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot.Szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – a rendőrön kívülmás hatóság, illetve annak tagja is helyszíni bírságot szabhat ki.Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt azonban csak a rendőrség hivatásosállományába tartozó személy szabhat ki helyszíni bírságot.II.3.2.2. Helyszíni intézkedésként alkalmazott helyszíni bírságHelyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszínibírság kiszabásának van helye.A helyszíni bírság összege 5 000 forinttól 50 000 forintig, hat hónapon belül ismételtelkövetés esetén 70 000 forintig terjedhet. Bizonyos szabálysértések esetén a helyszínibírság összege rendeletben előírt, az eljáró hivatalos személynek nincs lehetősége amérlegelésre.Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását – a helyszíni bírság meg nemfizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásávaligazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.II.4. A személy- és vagyonőr munkában leggyakrabban előforduló szabálysértésekRendzavarásSztv. 169. § (1) Aki a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását, szabálysértést követ el. (2) Aki nyilvános rendezvényen a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, szabálysértést követ el. (3) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll. 30
  31. 31. A tulajdon elleni szabálysértésSztv. 177. § (1) Aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást, c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezeléstkövet el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.Tananyagközi kérdések VI. 1. Mely esetekben jogosult a rendőr helyszíni bírságolásra? 2. Mely hatóság az általános szabálysértési hatóság? 3. Határozza meg a szabálysértés fogalmát! 4. Mely szabálysértéseket vont a jogalkotó az elzárással is büntethető szabálysértések körébe? 5. Milyen büntetéseket és intézkedéseket lehet alkalmazni szabálysértési eljárásban? Ellenőrző kérdések III.III./1.Egészítse ki az alábbi felsorolást!A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) a szabálysértési elzárás b) a pénzbírság c) a közérdekű munkaIII./2.Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás!Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekménytvalósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendeletközigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. a) Igaz b) HamisIII./3. Válassza ki a helyes állítást! 1. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén hetvenezer forintig terjed. 2. A helyszíni bírság összege kétezer forinttól húszezer forintig, hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén ötvenezer forintig terjed. 3. A helyszíni bírság összege négyezer forinttól harmincezer forintig, hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén ötvenezer forintig terjed. 31
  32. 32. III./4.Az alábbi felsorolásból válassza ki az állítást helyessé tevő jogsértéseket!A tulajdon elleni szabálysértések körébe tartozik…. a) a rongálás b) a tolvajlás c) a lopás d) a csalás e) a rablás f) a sikkasztás g) az okirat-hamisításIII./5.Az alábbi felsorolásból válassza ki az állítást helyessé tevő jogsértéseket!Az elzárással is büntethető szabálysértések közé tartozik… a) az önkénytelen beköltözés b) a magánlaksértés c) a prostitúció d) a valós bejelentés e) a közbiztonsági tevékenyég jogosulatlan végzése f) a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel g) a jogosulatlan vadászat h) a hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás i) a közigazgatási határozat rendelkezéseinek megszegése III. Fejezet: Büntetőjogi ismeretekIII.1. Büntetőjog általános részIII.1.1. A bűncselekmény fogalma, súly szerinti felosztása, a bűnösségIII.1.1.1. A bűncselekmény fogalmaBűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli –gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk.büntetés kiszabását rendeli.III.1.1.2. A bűncselekmény súly szerinti felosztásaA bűncselekményeket súlyuk szerint 1. bűntettre vagy 2. vétségreosztjuk fel. 32

×