3. Az 1932-ben elkészült modern
stílusú épület tervezője Kotsis Iván
műegyetemi tanár. Az egyszerű
vonalú épület legmagasabb része a
15 méter magas torony.
A templom belsejében a
monumentalitás hökkent meg, ahol
a teret a hatalmas kereszt uralja. A
második világháború alatt a
településen menedéket talált
francia hadifoglyok egy kis Szent
Terézt ábrázoló szobrot faragtak,
amelyet szintén itt helyeztek el. A
szobor talapzatán a kétnyelvű
felirat szövege: "Köszönet a
lovagias magyar nemzetnek!".
4. Egy Árpád-kori templomrom
fénytörténete
Bár 1930-as években az Alföld
legjelentősebb Árpád-kori
templomromának nevezték a mai
Soltszentimre határában található
építészeti emléket, mára szinte teljesen a
feledés homályába került. A
pusztatemplom manapság Szent Imre
halálának csillagászati pillanatában
bekövetkező érdekes fénybevetülésével
hívja fel újra a figyelmet.
Ha az ember egy pusztába vetett
templomra bukkan, mely az építészeti
jegyei alapján nyugodtan lehet majd ezer
éves is, akkor egy pillanatra
elgondolkodik. Vala itt nyüzsgő életnek
kellett lenni! A középkorban az
előrenyomuló török sereg szinte a földdel
tette egyenlővé Vadkert-Szentimre
térségét. A fölgyújtott nádfödeles házak
agyagfalát néhány évtized alatt
szétmosta az eső. S az maradt meg, ami
időtálló, ami tömör: egy kőépület. De
immár ez is boltozat nélkül élte túl a
nehéz időket. Pusztába vetett rommá
vált, s nem maradtak meg mások
mellette, mint akik pásztorkodással
foglalkoztak a vidéken. Az írott emléket
fölváltotta az élőszó, az emlékezet, amely
a megszentelt hely történetét továbbadta
nemzedékről-nemzedékre.
5. Az átutazó legelőször a Gömbkilátót
pillantja meg Várdombon. A domb
egész évben nyugalmas és közkedvelt
kirándulóhely. A kilátó esti
kivilágítása a távolabbi veszprémi
partokról is látható. A várdombon a
nyolcvanas években számtalan nyári
rendezvény vonzott nagyobb
tömegeket, rendelkezett szabadtéri
színpaddal, impozáns pergolával. A
domb tövében található a Hétház utca,
amely a város legelső villanegyede
volt. A város főutcáján – a Dózsa
György út mentén – a posta
klasszicista épületét láthatja az
átutazó. A régi üzletsorok helyén az
utóbbi években elegáns üzleti negyed
épült. Fonyód felé haladva balra még
fellelhetők Balatonboglár régi fényét
felidéző polgári villák. Az új bevásárló
központtal szemben a többször
átépített vasútállomás épülete tűnik
fel. A Balatonbogláron tartósan időző
üdülő és kiránduló vendég számára a
város sokszínű arcát mutatja.
6. Nevezetességei :
Római katolikus templom (műemlék) – tervezte: Dr Kotsis
Iván (volt műegyetemi tanár), építette: Varga Béla (egykori
plébános, a Nemzetgyűlés egykori elnöke, a lengyel iskola
alapítója)
Művelődési ház, a háború alatt lengyel iskolának helyt adó
épület
Evangélikus templom (tervezte: Nagy Tamás)
„Vörös” kápolna (műemlék)
„Kék” kápolna (műemlék)
Gömbkilátó
Gróf Teleki Pál miniszterelnök bronzszobra (állítva: 2005-
ben)
Varga Béla „Nemzeti Sírhelye” (helyreállítva: 2005-ben)
Hajókikötő (az első balatoni kompjárat kikötője)
Bárány-kúria
Ágoston-Madách-kastély
Urányi János sport és szabadidő központ
7. Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet
Buzássy Pince
Dél-Balatoni Borút Egyesület
Hujber Pince Balatonboglár
Ignáczy Borpince
Illés Gyula és Fiai Családi Pincészet
Katona Borház
Kékfrankos pince
Kishegyi Pince
Koltai Pince
Konyári Pincészet
Légli Szőlő és Bortermelő Kft.
Miklós Pince
Országh Pince
Szent Anna Borház
Szent Donát Pince
Szent Donatus pincészet
Szent Kristóf Pincészet
Szentpály Pincészet
Topos Pince
