Diese Präsentation wurde erfolgreich gemeldet.
Wir verwenden Ihre LinkedIn Profilangaben und Informationen zu Ihren Aktivitäten, um Anzeigen zu personalisieren und Ihnen relevantere Inhalte anzuzeigen. Sie können Ihre Anzeigeneinstellungen jederzeit ändern.

Kórházi mentálhigiéné

1.353 Aufrufe

Veröffentlicht am

Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.

Veröffentlicht in: Bildung
  • Loggen Sie sich ein, um Kommentare anzuzeigen.

Kórházi mentálhigiéné

  1. 1. K ó rh ázi mentálhigiéné Bara Tünde Málnási Zsuzsánna
  2. 2. <ul><li>Kórházi mentálhigiéné alatt érthetjük: </li></ul><ul><li>Megértetni a betegekkel, milyen életmódváltozás szükséges számukra a betegségük miatt, ez hogy érinti mindennapi életüket. </li></ul><ul><li>Segíteni, hogy fel tudják dolgozni a betegséggel kapcsolatos problémáikat, érzelmi nehézségeiket, megbirkózzanak a betegség tudatával. </li></ul><ul><li>Segíteni a kommunikációt a páciens és a családja között . </li></ul><ul><li>Gyakorlati és konkrét segítséget nyújtani a pácienseknek. </li></ul><ul><li>Segíteni a korházból való elbocsátás előtt az otthoni ápolás megszervezésében. </li></ul>
  3. 3. <ul><li>Kórházi felvételkor, a páciensnek nincs ideje az új helyzethez adaptálódni, az készületlenül éri, ilyenkor szükséges felmérni a páciens lehetséges támogató rendszerét, mozgósítani a támogatás forrásait. </li></ul><ul><li>Közös keretek: </li></ul><ul><li>- Mindketten a kórházi szociális munkásként dolgozunk </li></ul><ul><li>- Ugyanazon betegekkel mindketten kapcsolatba kerülünk: sürgősségi osztályon, amikor a beteg krízis állapotában van, pszichiátrián, amikor már szakorvosi ellátásban részesül </li></ul><ul><li>- TEAM - munka: betegről való információ, ennek családi háttere, korházba kerülés körülményei... </li></ul><ul><li>- Szoros összefüggés a két téma között: öngyilkosság és depresszió </li></ul>
  4. 4. <ul><li>PSZICHOEDUK ÁCIÓ DEPRESSZIÓS SZEMÉLYEKNÉL </li></ul><ul><li>Fontos szerepet tölt be a korszerű pszichiátriai ellátásokban a kliensek és hozzátartozóik informálása betegségükről, ennek kezeléséről és az ezzel való leghatékonyabb együttélésről. A pszichoedukáció ebben nyújt segítséget. </li></ul><ul><li>A szakirodalom javaslatai szerint az optimális klinikai szolgáltatásoknak szerves része kellene legyen a pszichoedukáció, amelyet minden súlyos mentális zavarban szenvedő személy és családja igénybe vehet. </li></ul><ul><li>A pszichoedukáció: egy szolgáltatás vagy program, amely egy specifikus tanulási és oktatási forma. </li></ul><ul><li>Formái : egyéni, csoportos és a családok pszichoedukációja. </li></ul>
  5. 5. <ul><li>Pszichoedukávió depressziós személyeknél </li></ul><ul><li>-Dowrick és mtsai (2000) </li></ul><ul><li>-Jaap van der Stel (2004) </li></ul><ul><li>-Antonucció és mtsai (1998) (néhány készség megtanítása, amelyek javítják az érzelmi állapotot) </li></ul><ul><li>-Lewinsohn (Coping with Depression Course-depresszióval való megküzdés ->egészséges tevékenységek gyakoriságának növelése, depressziós állapotot fenntartó tényezők csökkentése vagy kiiktatása) </li></ul>
  6. 6. <ul><li>Pszichoedukáció depressziós személyek hozzátartozóinak </li></ul><ul><li>- Hozzátartozók tájékoztatása, hogy miként őrizhetik meg saját lelki egyensúlyukat, miként támogathatják hozzáállásukkal depresszióban szenvedő hozzátartozójukat </li></ul>
  7. 7. <ul><li>A kutatás alapkérdése: </li></ul><ul><li>A pszichoedukációt, mint csoportos beavatkozási módszert hazai populáción még nem ültették gyakorlatba. Folyamatban van a program bevezetése depresszióban szenvedő személyeknek az ambuláns és a pszichiátriai ellátás szolgáltatásai közé (Programul National în Sănătate Mintală 2007 ), ez érdekében egy pszichoedukációs kézikünyv készült (Petrovai és mtsai, 2008). </li></ul><ul><li>A kutatás célkitűzése: </li></ul><ul><li>Elsődleges cél a depressziós személyeknek összeállított pszichoedukációs program hatékonyságának a vizsgálata. A depresszió prognózisát befolyásolják: a kliens által észlelt szociális támasz, kliens által alkalmazott megküzdési stratégiák, családon belüli kapcsolatok milyensége. </li></ul><ul><li>Szeretném megvizsgálni, hogy a pszichoedukáció során az imént felsorolt tényezők milyen hatással vannak a kliens depressziójának és életminőségének változására </li></ul>
  8. 8. <ul><li>Hipotézisek </li></ul><ul><li>A pszichoedukációban részesülő személyek a Beck Depresszió Skálán elért depresszió – pontszáma és a Depresszió Életminőség Skálán mért szubjektív életminőség megítélésének pontértéke alacsonyabb lesz a posztteszten, mint a csoportba való jelentkezéskor a preteszten. </li></ul><ul><li>A kézikönyv hasznosságáról kedvező visszajelzések lesznek depresszióban szenvedő személyek és hozzátartozóik értékelésében. </li></ul><ul><li>Célcsoport </li></ul><ul><li>-Csíkszeredai elmegyógyászaton kezelt személyek, akik depressziójukkal küzdenek </li></ul>
  9. 9. <ul><li>A kutatásban alkalmazandó eszközök: </li></ul><ul><li>Beck Depresszió Skála (BDI) </li></ul><ul><li>Depresszió Életminőség Skála (QLDS) </li></ul><ul><li>Észlelt Szociális Támasz Multidimenzionális Kérdéssor (MSPSS) </li></ul><ul><li>Rövid Cope Kérdéssor (megküzdési stratégiák) </li></ul><ul><li>Kérdéssor a Családon belüli Érzelmi Bevonódás és Kritika mérésére (FEICS) </li></ul>
  10. 10. <ul><li>Beavatkozás célkitűzése: </li></ul><ul><li>Elméleti és gyakorlati segítségnyújtás a klienseknek és hozzátartozóiknak a betegséggel történő megküzdésben. </li></ul><ul><li>A cél, hogy jobb rálátást nyerjenek betegségükre és a létező kezelési lehetőségekre. </li></ul><ul><li>Kevesebb bűntudatot, tehetetlenséget és szorongást érezzenek azzal kapcsolatosan, ami velük történik. </li></ul><ul><li>Megküzdési stratégiákkal ismerkedjenek meg. </li></ul><ul><li>A visszaesések lehetőségének és gyakoriságának megelőzése érdekében felismerjék, hogy mit tehetnek. </li></ul>
  11. 11. <ul><li>A beavatkozás struktúrája: </li></ul><ul><li>10 ülésre tervezem: </li></ul><ul><li>I. Találkozás: szervezési kérdések, bemutatkozás, ismerkedés, elvárások. </li></ul><ul><li>II. Találkozás : a résztvevőknek a depresszióval és a segítségkéréssel kapcsolatos hiedelmeik feltárása, megbeszélése. Információ átadás betegségükkel kapcsolatosan és ennek kockázati és védő tényezőiről. </li></ul><ul><li>III. Találkozás : információk a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelésről, ezen kezelések betartásának fontosságáról. </li></ul><ul><li>IV. Találkozás : a résztvevők számukra fontos értékeknek a megfogalmazása, személyes célok kitűzése saját maguk számára </li></ul><ul><li>V,VI,VII,VIII. Találkozás : megküzdési mechanizmusok/stratégiák </li></ul><ul><li>IX, X. Találkozás : visszaesések megelőzésére öszzpontosítani, betegséget megelőző tünetek azonosítása ; visszaesést megelőző terv és az egészségmegőrző terv összeállítása. </li></ul>
  12. 12. A krízisintervenció hatékonysága öngyilkossági kisérletet elkövető személyek esetében A kutatási probléma Kutatásomban öngyilkossági kísérletet vagy öngyilkossági gesztust elkövetett személyekkel foglalkozom. A kutatás során szeretnék választ kapni olyan kérdésekre mint pl. miért fordulnak egyes személyek e rossz megoldás felé, miért válik meg az ember olyan könnyen az élettől, melyek azok az okok, amelyek az illető ily nagy mértékű elkeseredettségét okozzák?
  13. 13. <ul><li>Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan halálesetet, amelyet közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak valamilyen pozitív vagy negatív tette idézett elő, ha tudta, hogy aktusa szükségképpen erre az eredményre vezet. </li></ul><ul><li>Az öngyilkossági kísérlet az az így definiált aktus, amely megszakadt mielőtt a halál bekövetkezett volna. (Durkheim, 2003) </li></ul>
  14. 14. <ul><li>A kutatási minta bemutatása </li></ul><ul><li>Kutatásom célcsoportja öngyilkossági kísérletet elkövettet személyek, akik korházi ellátásra szorultak és így bekerültek a nyilvántartásba. </li></ul><ul><li>Kutatásom helyszíne a Csíkszeredai Megyei Sürgösségi Kórház Sürgösségi Osztálya, ahová bekerül minden öngyilkossági kísérletet túlélő személy, aki orvosi ellátásra szorul és az elkövetés helyszíne a csíki körzet. A beteg állapotának súlyossága függvényében beutalódik a kórház valamelyik osztályára vagy a pszichiátriai osztályra kerül, ahol pszichiátriai ellátásban is részesül. </li></ul>
  15. 15. <ul><li>Kutatási adatok: </li></ul><ul><li>A kutatási adatokat dokumentum elemzés segítségével gyűjtöttem, sikerült adatokat szereztem az öngyilkosság alakulásáról 2000-től, valamint információkat kaptam az öngyilkossági kísérletet elkövetők szociodemográfiai jellemzőiről (életkor, nem, képzettség, munkaviszony) valamint a kísérlet körülményeire vonatkozó adatokról (ideje, helye, módszerválasztás). </li></ul>
  16. 18. 2009-ben öngyilkossági kisérletet elkövető személyek adatai
  17. 20. <ul><li>Krízisintervenciós beavatkozási terv: (6-7 ülés) </li></ul><ul><li>Az első találkozás célja, hogy a katasztfófát elhárítsam és egy minél közelebbi időpontban állapodjunk meg </li></ul><ul><li>első ülés : igyekszem egy megfelelő kapcsolat kialakítására, a feszültségek csökkentésére, konkrét kérdéseket fogalmazok meg a krízist előidéző életeseményről, az ezzel való szembesülés során keletkezett tünetekről és az egyén lehetőségeiről. Az interjút az utóbbi 2-3 hétben bekövetkezett eseményekre, változásokra irányítom. </li></ul>
  18. 21. <ul><li>2-3 ülés: igyekszem a problémára fokuszálni, tisztázni a krízis folyamatát és a kiváltó okokat, tisztázom, hogy mit próbált tenni a megoldások érdekében és miért nem vált az be. Az egyén önértékelését erősítem, kutakodom, hogy kiket vonhatok még be a munkába (családtagok, barátok). </li></ul><ul><li>4-5 ülés: feladatokat adok a páciensnek (először kisebb, majd nagyobb) ) és megbeszéljük a lehetséges alternatívákat és akadályokat ; úgy tervezem, hogy a középpontban mindig az egyéni, családi erő és a támogató szociális háló álljon. </li></ul><ul><li>6-7 ülés : csökkentem az ülések hosszát, a klienssel együtt megvizsgáljuk az eredményeket, ugyanakkor megerősítem </li></ul>
  19. 22. <ul><li>KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! </li></ul>

×