2. a megemlékezésről az Országgyűlés 2000.
június 13-án elfogadott határozata
rendelkezett
időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a
napon tartóztatták le a szovjet megszálló
hatóságok Kovács Bélát, a Független
Kisgazdapárt főtitkárát
3. Született:
1796
Apa: Gracchus Babeuf
Nevelő szülők: Marx, Engels, Lenin
Gyermekkor: 1796-1917 illegalitásban
Felnőtt kor :1917-1989 hatalmon a Föld 1/5én
Haldoklás:1989-től
7. elmaradottság
gazdasági válság
ideológiai erőszak
értelmiség, szabad sajtó elnyomása
szellemi hanyatlás
egész civilizációk megsemmisítése
egyházak módszeres kirablása
felbecsülhetetlen történelmi és esztétikai
értékek elpusztítása
8. 1921-1922 éhínség a Szovjetunióban
5 millió halott
1932-1933 éhínség a Szovjetunióban
6 millió halott
1937-1938 nagy terror a Szovjetunióban
680-690 000 halott
1940 a Katyni mészárlás
4500 halott
9. 1946-1947 éhínség a Szovjetunióban
500 000 halott
1958-1962 a „nagy ugrás” évei Kínában
30-50 millió halott
1966-1971 kulturális forradalom Kínában
2-3 millió halott
1975-1979 vörös khmerek Kambodzsában
1-2 millió halott
10. „1928-29 folyamán a szovjet rendszer létrehozta a GULAG-ot (Glavnoje
Upravlenije Lagerej – a Táborok Legfelsőbb Parancsnoksága), amely
általánosan elterjedt a szovjet típusú rendszerekben. Különösen hírhedtté
váltak a kínai, a vietnámi és a román táborok, ahol valóságos agymosást,
pszichológiai, majd fizikai megsemmisítést folytattak. (…) Az 1918 nyarán
létrehozott első szovjet koncentrációs táborokban a foglyok többségére, akik
túszok voltak, gyors halál várt; akár a Szolovki-szigeteken, a Fehér-tenger
egykori kolostoraiban létesített fegyenctelepekre zárták őket, akár a doni
kozákok 1920-as internálótáboraiba, amelyeket maga a kormány is
„haláltáborok” néven emlegetett. (…) Az éhínséget fegyverként használták
lázadó vagy lázadással gyanúsított népcsoportok ellen. Ez elsősorban a
gyermekek, a betegek és az öregek között pusztított. Kambodzsában
nyolcszázezer, a Szovjetunióban 10-12 millió, Kínában 30-40 millió embert
irtottak ki kiéheztetéssel. Legutóbb, az ezredforduló táján Észak-Koreában
több tízezer ember pusztult bele az alultápláltságba, többségük gyermek
volt.”
Stephane Courtois: A kommunizmus bűnei. In.: Rubicon 2001/4-5.
11.
12. Ha összeadjuk a kommunista rendszer
(szovjet, kínai, kelet-európai, észak-koreai,
afganisztáni, kambodzsai és vietnámi)
valamennyi áldozatainak számát,
akik kitelepítések, kivégzések, kényszermunka
és éhínség következtében haltak meg a
végösszeg megközelíti a:
100 millió főt.
14. Élt: 1947-1989
Anyja neve: Magyar Kommunista Párt
Apja neve: a szovjet Vörös Hadsereg
Születésénél bábáskodtak:
Amerikai Egyesült Államok
Nagy-Britannia
Franciaország
Testvére: Tanácsköztársaság (1919)
15. a munkás-paraszt hatalom biztosítása
egypárti diktatúra kiépítése
pártállami rendszer létrehozása
magántulajdon felszámolása
a magyar hagyományok, tradicionális
erkölcsi értékek eltörlése
proletár internacionalizmus
17. állandó fenyegetettség, az ellenőrzöttség
érzésének kiépítése
a társadalmi bizalmatlanság légköre a
mindennapokban
egyéni és kollektív bűntudat kialakítása
a proletáruralom önkényének legitimitása az
ÁVH-nak a törvények és a társadalom feletti
mindenhatósága
irracionálissá váló terror – mindenki
ellenséggé válhat, bárkire sor kerülhet
18. Kun Béla
„MagyarországonTibor
Szamuely a szocialista rendszer Rákosi Mátyás nevéhez kötődő
korszaka egyedülálló a magyar történelemben az emberek tömeges
Rákosi Mátyás („Rákosi-korszak” 1945-1956)
meghurcolása tekintetében. A társadalom minden egyes tagját
közvetlenül Józsefellenőrizni és rettegésben tartani. A politikai
Révai kívánta
rendőrség (GRÜ, PRO, ÁVO ÉS ÁVH néven) kb. 9 ezer alkalmazottal és
Gerő ezer besúgóval dolgozott. Bárkit bármivel megvádolhattak
mintegy 35Ernő
Farkas Mihály
és elhurtolhattak. 1949 és 1956 között politikai célllal a magyar felnőtt
lakosság 25-30%-a ellen indult eljárás – ennyi bűnöző viszont egyetlen
Péter Gábor
társadalomban sincs. „
Rajk László
Gyarmati György cikke nyomán, Rubicon,
Kádár János („Kádár-korszak” 1957-1989)2001/3. sz.
…
A nép „egyszerű fiai”
19. növekvő elmaradottság Nyugat-Európához
képest
gazdasági válság
önkizsákmányolás
romló egészségügyi állapot
erkölcsi hanyatlás
politikából való teljes kiábrándulás
a mindenkire kötelező törvények iránti
bizalom megszűnése
20.
1945: szovjet fogságba került
189 608 fő
1946: szovjet munkaszolgálat, „málenkij
robot”
600 000-650 000 fő,
ebből meghalt 250 000-350 000 fő
1951: Budapestről kitelepítés
12 704 fő
1950-1953: Recskre internálás
1300 fő
1950-1953: Hortobágyra telepített
kb. 10000 fő
21. 1956-os forradalom következtében:
2000 fő meghalt
20 000 fő megsebesült
350 főt kivégeztek
22 000 főt bebörtönöztek
13 000 főt internáltak
200 000 fő elmenekült az országból
24. A kommunizmus: Lenin forradalma
A kommunizmus: Sztálin forradalma
A kommunizmus: Az összeomlás
Szigorúan ellenőrzött életek
25. Ljudmila Ulickaja: Imágó
Szilvási Lajos: Ördög a falon
Morus Tamás: Utópia
Ungvári Tamás: Bűnbeesés után
Arthur Koestler: A kalandos életű zseni
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Bertha Bulcsu: Kommunizmus, délutáni napfényben
George Orwell: 1984
George Orwell: Állatfarm
26. Stéphane Courtois,Nicolas Werth,Jean-Louis
Panné,Karel Bartosek,Jean-Louis
Margolin,Andrzej Paczkowski:
A kommunizmus fekete könyve
Halmos Ferenc (szerk.): Száz rejtély a magyar
kommunizmus történetéből
Halmos Ferenc (szerk.): Száz rejtély a magyar
kommunizmus történetéből
Nemere István: Dezinformáció
Moldova György: Kádár János
27. Bacsó Péter: A tanú (1969)
Bacsó Péter: Te rongyos élet (1983)
Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátaim
(2012)
Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
Jancsó Miklós: Fényes szelek (1968)
Maár Gyula: Töredék (2006)
4 hónap, 3 hét, 2 nap
Good Bye, Lenin!