EuroVelo kerekasztal Érd

Hinweis der Redaktion

1. COWI PowerPoint design manual 03.07.04 Felkérés: Érdi Tekergők Cél: Duna-menti kerékpáros turizmus térségi fejlesztése Gondolatébresztő előadás, a teljesség igénye nélkül Nem térek ki pl a kpozás fejlesztésének gazdasági jelentőségére, hiszen ez a jelenlévők számára úgyis ismert (Kép forrása: Érdi Tekergők )
2. COWI PowerPoint design manual 03.07.04
3. COWI PowerPoint design manual 03.07.04 COWI 2006-ben készítette el az EuroVelo hazai szakaszainak nyomvonaltervét, 2008-ban az ideiglenes EV6 útirányjelző és információs táblázási tervét Gerinchálózati nyomvonalakat az Országos Területrendezési Terv (törvény) határozza meg A végleges nyomvonal átszeli a térséget, bár Százhalombattától délre nem készült terv a jobb partra Hazai forrásból, Útpénztárból 2007-2013 között évi 2 Mrd Ft-ot tervezték támogatni többek között EuroVelo szakaszok építését Jelenleg a támogatás nem elérhető (Kép forrása: KKK) Háttér: Jelenleg a legjobban kiépített, kitáblázott – összefüggő szakasz Magyarországon a Rajkától-Mosonmagyaróvárig, illetve a Szobtól Dunakesziig tartó szakasz, de további, nem összefüggő szakaszokon is kiépítettek már jó minőségű kerékpáros útvonalszakaszokat. 2008-ban a teljes Duna-menti szakaszt (Rajka és Hercegszánt/Kölked) között összefüggően – ideiglenes – útirányjelző és információs táblarendszerrel látták el. Magyarországon az EuroVelo hálózat hiányzó elemeit a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) által kiírt pályázatokon keresztül megszerezhető állami forrásból építik és/vagy jelölik ki. A turisztikai célú kerékpárutak építésének támogatására a KHEM (korábban Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium) és az Önkormányzati Minisztérium (korábban Magyar Turisztikai Hivatal, Gazdasági Minisztérium) közös pályázatot írt ki, mely pályázatok elbírálásánál a Balaton körüli, a Duna és Tisza menti EuroVelo, illetve az ezekhez a nyomvonalakhoz csatlakozó útvonalak elsőbbséget kaptak. A hazai kerékpáros turizmus kialakulatlan szervezeti rendszerében a legjelentősebb határon túli együttműködésnek az EuroVelo „projekt” tekinthető. Az ECF által kezdeményezett hálózati tervet elfogadva, az épített infrastruktúrára, illetve a szolgáltatási háttérre vonatkozó szabványokat honosítva az UKIG (és utódintézménye, a KKK) kerékpáros civil szervezetek bevonásával dolgozik a hazai EuroVelo szakaszok fejlesztésén. Az útvonalak nyomvonalát és határmetszési pontjait a 2007-ben elkészült tanulmányterv rögzíti. A szolgáltatási háttér folyamatos fenntartásáért felelős civil-vállalkozói együttműködés egyelőre kialakulatlan, jelentős formális nemzetközi együttműködési tevékenységről a helyzetfeltárás idején nem áll rendelkezésre információ. Az EuroVelo keret és az országos főutak menti kerékpárutak fejlesztésére allokált útpénztári keretet átcsoportosították egyéb célokra. A legfontosabb EuroVelo nyomvonalakon (és a legjelentősebb közlekedésbiztonsági célú, főútvonalak menti nyomvonalakon) jelenleg nincsen pályázati lehetőség: az OTrT-ben rögzített gerinchálózaton kívüli regionális és helyi turisztikai nyomvonalak fejlesztése az egyes ROP-okban pályázható 2009-től. A települési önkormányzatok elvileg bármilyen forrásra pályázhatnak, de jellemzően szűkös anyagi körülményeik miatt kizárólag a belterületük kerékpáros fejlesztésére törekszenek, ami a speciális szakértelem lokális hiánya miatt gyakran kétes eredményeket hoz (az előkészítetlenül, megfelelő egyeztetés nélkül és elavult tervezési elvek alapján megvalósuló, gyenge minőségben kivitelezett infrastruktúra sok esetben csak tovább rontja a kerékpáros közlekedés biztonságát és akadálymentességét – ld. „járdakerékpárutak”). Külterületi szakaszok fejlesztése nem érdeke a települési önkormányzatoknak, főleg viszonylag hosszú szakaszok esetében, illetve ha a létrejövő hálózat nem érinti az adott település belterületét. Megoldás lehet olyan kistérségi együttműködési megállapodások megkötése, amelyek keretében az ilyen települések a törvény szerint tulajdonukba veszik a megvalósított infrastruktúra-elemet, de annak fenntartását másik, a térség kerékpáros fejlesztésében érdekeltebb település(ek)re bízzák. A jelenlegi centralizált infrastruktúrafejlesztési gyakorlat korlátozza az érintett szervezetek széleskörű és pozitív partnerségét és együttműködését. A hálózatos infrastruktúrafejlesztéshez elengedhetetlen a központilag elképzelt hálózattal érintett szervezetek közötti folyamatos és hatékony kommunikáció, koordináció és érdekegyeztetés. Ennek érdekében javasolt az infrastruktúrafejlesztési tervek hatékony „társadalmasítása”, a participáció elvének megfelelő koordináció feltételeinek megteremtése az összes érintett szervezet között, a helyi elképzelések egyeztetése az országos jelentőségű célokkal. Összefüggő kerékpárosbarát útvonalak kijelölése és megvalósítása: EuroVelo túraútvonalak befejezése Országos gerinchálózati elemek útirányjelző táblázása, hiányzó szakaszok megvalósítása Regionális és térségi úthálózatok kijelölése és megvalósítása a települések, látnivalók felfűzésével: Mintaprojektek – megközelítés biztosításával További turisztikai célterületeken Nagyvárosok és jelentős turisztikai desztinációk környezetében, napi kirándulásokra alkalmas kerékpáros útvonalak létrehozásával +KTF 70. oldal tovább! A főváros és a megyeszékhelyek a potenciális kerékpározók célcsoportjának nagy száma miatt kiemelt küldőterületnek számítanak. Ennek ellenére jelenleg például a fővárosból csak egyetlen útvonalon, a Duna mentén (északi és déli irányban) lehet kijutni kerékpárral viszonylag biztonságos és akadálymentes útvonalakon: az útirányjelző táblarendszerrel jelölt EuroVelo 6. ideiglenes nyomvonalán. Ezért az infrastruktúrafejlesztés elsődleges feladatai közé tartozik a jelentős számú és az átlagosnál magasabb életszínvonalon élő nagyvárosi lakosság, mint a kerékpáros turizmus egyik – közvetlen és közvetett módon is érintett - jelentős célcsoportjának kiszolgálása a helyi, szabadidős célú kerékpáros útvonalak fejlesztésék ösztönzésével, támogatásával.
4. COWI PowerPoint design manual 03.07.04 Mit csináltunk még a COWO? 2009 ÖM megbízásából Kerékpáros Turizmusfejlesztési Stratégia Szakmai és civil egyeztetése során értékes segítséget kaptunk az Érdi Tekergő Egyesülettől/Magyar Kerékpárosklubtól is Az egyik legfontosabb eredmény: célcsoport-piramis Hol kezdjük a kerékpáros turizmus fejlesztését? Hát az alapoktól! (Forrás: KTF 2009, Econoconsult-COWI, megb: ÖM)
5. COWI PowerPoint design manual 03.07.04 Jól látszik a táblázatból, hogy a különböző célcsoportoktól mire számíthatunk A helyiek igényeinek a kielégítése az elsődleges feladat Ehhez a kerékpározást kvázi területfejlesztési eszközként felhasználva a térségi kerékpáros kultúrát kell fejleszteni A „valódi” turisták érkezése közvetett hatása az alapvető fejlesztéseknek (Forrás: KTF 2009, Econoconsult-COWI, megb: ÖM)
6. Még egyszer felteszem a kérdést: Valóban „az út a cél”? 2 kép a híres Ennstal Radweg egy-egy szakaszáról Ott sincs kolbászból a kerékpárút! Érdemes példát venni: szolgáltatások kiegyensúlyozott és ütemezett fejlesztése a folyamatos kerékpározhatóság biztosításával Mi kell mindehhez? (Kép forrása: MK, http://picasaweb.google.hu/magyar.kerekparosklub/KerekparralAzEnnsVolgyeben# )
7. A Kerékpáros Turizmusfejlesztési Stratégiában általánosságban mutattuk be a fejlesztési feladatokat Érdi Tekergők koncepciójában sok minden megtalálható, helyi szemüvegen keresztül Ez pozitív, és tekinthető „kályhának”, kiindulópontnak Feladatok között kiemelendő a marketing – az EuroVelo széles körben ismert brand, érdemes használni! (Forrás: KTF 2009, Econoconsult-COWI, megb: ÖM)
8. Mi az, amit egy tanácsadó cég hozzá tud tenni a munkához? Aktuális helyzetnek megfelelően képes teljes körűen előkészíteni fejlesztést és katalizálni a folyamatot, koordinálni az érintettek együttműködését A szakmai háttéren túl természetesen elengedhetetlen az ÖSSZES érintett együttműködése Hazai analóg példa a Dunakanyar bal part, ahol már a 90-es években kialakult egy hosszabb összefüggő szakaszon alapuló, prosperáló turisztikai célterület Folyamatos kommunikáció teremti meg az elkötelezettséget! Remélhetőleg mától kezdve ez egyre intenzívebb lesz (Kép forrása: COWI )
9. Részletes problématérkép Felkészülés az infrastruktúra-fejlesztésre, de hangsúlyozandó, hogy ez csak egy feladat a sok közül Hálózati terv, koncepció felülvizsgálata az aktuális problématérkép alapján (Problématérkép forrása: Kiss A., COWI )