dr. Sonkoly Gabor

1. A kulturális örökség
harmadik rezsimje és
az örökség szintjei
Sonkoly Gábor, ELTE BTK
MKE, Szeged, 2019.7.31.

2. Az előadás tematikája
 A kulturális örökség fogalma
 A kulturális örökség rezsimjei
 A kulturális örökség szintjei
 A kulturális örökség nemzeti keretben
 Kulturális örökség és bölcsészettudományok
 A kulturális örökség a harmadik rezsimben: Európa példája
 A kulturális örökség kutatásaa harmadik rezsimben
 Következtetések
MKE, Szeged, 2019.7.31.

3. A kulturális örökség fogalma
 A kulturális örökség a prezentista fogalmak leginkább intézményesült
tagja (emlékezet, megemlékezés, identitás, emberiség elleni bűntett,
amelyeket ki lehet egészíteni a hely és a táj fogalmaival)
 Eredetileg a francia és az angol nyelvben alakul ki mai értelmében, és a
nemzetközi kulturális intézmények (UNESCO) térnyerésével terjed el és
épül szinte minden nemzetállam törvényhozásába, majd politikai és
tudományos diskurzusába
 Eredetileg adminisztratív fogalomról van szó, amelyik lassan, de biztosan
a tudományos diskurzus részévé válik
MKE, Szeged, 2019.7.31.
.

4. A kulturális örökség rezsimjei
Rezsim Időszak Norma Intézmények
1. c.1790-
c. 1960
Nemzeti örökség
Döntően műemlék
Nemzeti és lokális
intézmények
2. c.1960-
c. 1990
Világörökség
Tárgyi és természeti örökség
UNESCO és szakmai
szervezetek
3. c.1990- Holisztikus megközelítés
Tárgyi, szellemi, természeti, kultúrtáj,
kulturális jogok, városi táj, stb.
EU???

5. A kulturális örökség szintjei
 A kulturális örökség sikerének egyik oka, hogy fokozatos tágulása
során is semleges és integratív tudott maradni
 Az identitásképzés átjárható a szintek között (helyi, nemzeti,
regionális, kontinentális, világ)
 A szintek összekapcsolhatóak (pl. Hungarikum)
MKE, Szeged, 2019.7.31.

6. A kulturális örökség nemzeti keretben
 Francia fogalom (patrimoine), melynek születése a francia forradalomhoz köthető, ahol a Nation
tulajdonba veszi a kiváltságos rendek javait
 Angol fogalom (heritage), melynek születése az ipari forradalom és a gyors modernizáció által
elveszett épületek, tájak (értékek, tárgyak, szokások) megmentését foglalja keretbe
 Minden más esetben recepcióról van szó, amely vagy nem nyilvánvaló a nyelvi közelség
(patrimonio), vagy épp a nyelvi távolság (Denkmal, Heimat) miatt
 A kulturális örökség második rezsimje egybeesik a nyugati társadalmak demokratizálódásával, a
posztmodern fordulatokkal, a participatív elvek kidolgozásával és a kisebbségi identitások
kidolgozásával
 Az ezektől való politikai elhatároltság miatt Közép- és Kelet-Európa sem a kulturális örökségbe, sem
a kulturális örökséghez kapcsolódó társadalmi-kulturális gyakorlatokba nem kapcsolódik be
 A kultúra fogalmának kortárs intézményesülése
MKE, Szeged, 2019.7.31

7. A kulturális örökség hazai intézményesülése
 A kulturális örökség megjelenése utal a múlt politikai felhasználásának módjára
 1985 – Magyarország (3. keleti blokk államként) csatlakozik a Világörökségi
Egyezményhez (budapesti Európai Kulturális Fórum)
 1998–2010 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (felváltja a kultúrát)
 2001. LXIV. tc. Kulturális örökségvédelemről szóló törvény
 2001–2012 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (felváltja a műemlékvédelmet)
 2011. LXVII. tc. Törvény a világörökségről
 2012. XXX. tc. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény
 Látszólagos jogharmonizáció (1990-es/2000-es évek)
MKE, Szeged, 2019.7.31

8. Kulturális örökség és bölcsészettudományok
A tudományos intézményesülés előtt (– 1800-as évek)
Hivatalos történelem Népi történelem
A történettudomány kora (1800-as–1960-as évek)
Történelem (történettudomány) Örökség (Első rezsim nemzeti előtörténetek)
(patrimone, Denkmalschutz, Heimatschutz, patrimonio,
kulturális javak, stb..)
Történettudomány Iskolai történelem
A posztmodern viták/fordulatok korszaka (1960-as-1980-as évek)
Történelem (történettudomány) Kulturális örökség
(Második rezsim: nemzetközi intézményesülés)
Iskolai történelem
A prezentista bizonytalanság korszaka(1990-es évek)
Történelem (történettudomány) Kulturális örökség
(Harmadik rezsim: diverzifikáció és tudományos igények)
Iskolai történelem, Public History, Geschichtskultur, cultura histórica
Kulturális örökség tanulmányok
MKE, Szeged, 2019.7.31

9. A kulturális örökség rezsimjei
Rezsim Időszak Norma Intézmények
1. c.1790-
c. 1960
Nemzeti örökség
Döntően műemlék
Nemzeti és lokális
intézmények
2. c.1960-
c. 1990
Világörökség
Tárgyi és természeti örökség
UNESCO és szakmai
szervezetek
3. c.1990- Holisztikus megközelítés
Tárgyi, szellemi, természeti, kultúrtáj,
kulturális jogok, városi táj, stb.
EU???

10. Európa példája – készülődés 2021-27-re
 Az 1.és 2. rezsimre jellemző intézmények kiterjedt
hálózata
 Globális szempontból az európai műemlék- és
örökségvédelmi hagyomány egyedülálló
 Újabb EU-s kezdeményezések
 Európai Örökség Napok
 Európai Örökség Cím
 Európai Történelem Háza
 EU Kulturális Örökség Díj /Europa Nostra Díj
 FP7 és H2020 projektek

11. Európa példája – készülődés 2021-27-re
A kutatási eredmények fragmentált
finanszírozási, intézményi és disszeminációs
rendszere
Nincs egységes EU-s örökség kutatási stratégia
Hiányzik az európai örökségvédelem oktatási és
kutatási hálózata (Európai Örökség Tanszékek)

12. Az európai örökség megkonstruálása
 2018 Európai Kulturális Örökség Éve (1985 ’zene’, 1988 ’mozi és televízió’, 1990 ’turizmus’,
2001 ’nyelvek’, 2008 ‘interkulturális párbeszéd’) 2008-2018 sok, jelentős változás, ami
előtérbe hozza az európai identitás kérdését
 A kultúra szerepe az európai projektben (1992 “közös kulturális örökség”)
 A vezető politikusok ciklusai (jean Monnet ‘bon mot’-ja)
 Finanszírozási ciklusok (áttörés: FP7 – 2007-2013)
 Politikai-gazdasági események (2005, 2007-8, 2016)
 A kulturális örökség fogalmi fejlődése
 A kulturális örökség kellőképp neutrális fogalom ahhoz,hogy ne sértsen nemzetiállami
kompetenciákat, mégis kifejezzen egységet

13. Példák 1. - MEMOLA projekt (H2020)
 Memola projekt, Granada (www.memolaproject.eu)
 Mediterrán hegyvidéki tájak rekonstrukciója
 Vízvédelem
 Talajvédelem
 Tárgyi örökség
 Szellemi örökség
 Governance, közösségépítés
 C. 1000 kistelepülés rehabilitációja eddig
 Nemzetközi referencia
MKE, Szeged, 2019.7.31.

14. Példák 2. – Európai Örökség Cím
 Az EÖC nem merev kategóriák szerint épül (három
válogatási szempont)
 Viszonya a Világörökséghez
 Javorca temploma és kulturális tája, Tolmin, Szlovénia
 Szinergia a természeti és a kulturális örökség között.
 A Szent Lélek Emléktempom, amit az első világháborúban
harcoló katonák építettek az isonzói fronton
MKE, Szeged, 2019.7.31.

15. A kulturális örökség kutatása 3. rezsimben:
az örökség élmény
 A kortárs kulturális örökség fogalom a konzerválás központúságtól az érték-orientált felé
mozdul
 A ‘változás kezelés’ nyithat a befogadó (integráló) társadalom irányába, mivel a kulturális
örökségben megjelenő gazdasági és társadalmi értékeket jobban figyelembe veszi
 A kulturális örökség,mint a demokrácia és a jólét forrása
 Igen fontos regionális különbségek a kulturális örökség értelmezésében
 Ideális esetben a kulturális örökség a demokratizálódás és a társadalmi integráció
eszköze, de a múlt kritikátlan intézményesülését is elősegítheti ott, ahol a hatalom
autoriter reflexszel iktatja ki a tudományos kritikát

16. A kulturális örökség kutatása 3. rezsimben:
európai örökség
 Pozitív és lelkesítő európai identitás eszköze, amely figyelembe veszi Európa
összetett jellegét, belső különbségeit, valamint helyi/regionális/nemzeti értékeit
 A kritikai és inkluzív európai kulturális örökség tanulmányok/kutatás egy olyan
paradigmaváltást igényel, amely a módszertani fordulatok belső vitái után
lehetővé teszi a társadalom felé való nyitást
 Az akadémiai és az örökségvédelmi szektornak össze kell fognia egy olyan
hasznos párbeszédben, ahol a társadalmi nyitás a közös cél, de ez nem hozza
alávetett helyzetbe a kutatást

17. A kulturális örökség kutatása 3. rezsimben:
módszertan és tématerületek
 A különböző európai kulturák kulturális örökség fogalmának
összehasonlító elemzése, amely figyelembe veszi a nyelvi és a
történeti meghatározottságot
 A módszertani nacionalizmus helyett multinacionális kutatások,
amelyek jobb eredményhez vezetnek,mint a nemzeti kutatások
összessége
 A digitális örökségvédelem kritikai értelmezése, amely nem újfajta
kirekesztést vezet be, illetve a közösség-építéshelyett nem a
szélsőséges individualizációt segíti elő
MKE, Szeged, 2019.7.31.

18. A kulturális örökség kutatása 3. rezsimben:
intézmények
 kutatási eredmények nem feltétlenül követik, segítik egymást, mivel
az EU intézményrendszerén belül szétszórva helyezkednek el
 A holisztikus kutatás fontos elemei megvannak, de megoldásra vár
szorosabb, intenzívebb kapcsolódásuk
 Előkészítésre vár az Európai Kritikai Kulturális Örökség
Tanszékek/Központok hálózata, ami közös kutatásokat és a
tanrendeket tud majd végezni, kidolgozni, illetve vezetni
MKE, Szeged, 2019.7.31.

19. Részletesebb
kifejtés:
 Sonkoly, Gábor –
Vahtikari, Tanja:
Innovation in
Cultural Heritage
Research,
Brussels, 2018
 Sonkoly Gábor:
Bolyhos tájaink,
Budapest, 2018
MKE, Szeged, 2019.7.31.

20. Következtetések
 Bolyhos fogalom – egyszerre adminisztratív, politikai, tudományos
 A kultúra intézményesülése komplex és holisztikus módon
 Harmadik rezsim: holisztikus szemlélet - folyamatos idő, folyamatos
tér, közösség
 Igen jelentős nemzeti és regionális különbségek
 A kulturális örökség felválthat (műemlékvédelem) vagy
megkérdőjelezhet (néprajz, történettudomány) hagyományos
diszciplínákat, tudásformákat – könyvtártudomány, illetve a könyvtár
intézménye?
 Paradigmaváltás történik az EU finanszírozása terén
MKE, Szeged, 2019.7.31

21. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
sonkoly.gabor@btk.elte.hu
MKE, Szeged, 2019.7.31.

22. MKE, Szeged, 2019.7.31.