Ez a diasorozat egy konferenciáról szól.

1. TÓVÁRI JUDIT
BIBLIOGRÁFIAI
ADATFELDOLGOZÁS
****
Elektronikus bibliográfiai források
ISBD és MARC formátumú
bibliográfiai leírása
Dialógus Kiadó

2. Felsőoktatási tankönyv
Tóvári Judit
Bibiliográfiai adatfeldolgozás. 4., Elektronikus bibliográfiai források ISBD
és MARC formátumú bibliográfiai leírása / Tóvári Judit. – Felsőtárkány :
Dialógus, 2003. – 151 p. : ill. ; 24cm.
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, ill. rövidített kiadásának
jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
© Tóvári Judit 2003
© Dialógus Kiadó 2003
Dialógus Kiadó
3324 Felsőtárkány, Hegyalja u. 15.
Telefon: 06-30-9118-005 E-mail: tovarij@ektf.hu
Tipográfia, kiadványszerkesztés: Tóvári Judit
Készült a ZsZs Kiadó (Nyírbátor) nyomdájában, 2003-ban. Felelős vezető: Nagy István
Tel/fax: (42) 283-778
2

3. Tartalommutató
Előszó 7
Fogalmak szótára 11
1. lecke, Bibliográfiai forrástipológia 29
1.1 A könyvtár a digitális korban 30
1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az
átértékelődése 31
1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai 32
1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói 34
1.4.1 Bridge Disc 34
1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio) 34
1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive) 34
1.4.4 CD–R (CD Recordable) 35
14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory) 35
14.6 CDV (Compact Disc Video) 35
1.4.7 DVC (Digital Video Casette) 36
1.4.8 DVD 36
1.4.9 DVI (Digital Video Interactive) 37
1.4.10 Foto-CD 38
1.4.11 Hajlékony lemez 38
1.4.12 Video-CD 38
Feladatok 38
2. lecke, Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai
leírásába 39
2.1 Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabványai 40
2.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység 40
2.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus 41
2.2. A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai 42
2.2.1 A bibliográfiai források figyelembevételének sorrendje 43
Önellenőrző kérdések 46
3. lecke, A bibliográfiai leírás szerkezete 47
3.1 A bibliográfiai leírás szintje 48
3.1 Az egy- és többlépcsős leírás 48
3.2 A bibliográfiai leírás felépítése 51
3.2.1 Adatcsoport – adat – adatelem 51
3.2.2. Az egyezményes jelek 51
3.2.3 Az adatok írásmódja 52
a) Nagybetűk használata 52
b) A számok írásmódja 53
c) Téves adatok és sajtóhibák 53
d) A leírás nyelve és írásrendszere 54
d) A bibliográfiai adatokban előforduló szimbólumok 54
Önellenőrző kérdések 55
4. lecke, A leírás 1. adatcsoportja, a Cím- és szerzőségi közlés 57
4.1. Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 58
4.1.1 Az 1. adatcsoport adatainak bibliográfiai forrásai 58
4.1.2 Az 1. adatcsoport szerkezete 58
4.1.3. A címadatok 60
4.1.3.1. A főcím 60
4.1.3.1.1 A főcím kiválasztása azonos nyelvű adatok közül 60
3

4. 4.1.3.1.2 A főcím kiválasztása azonos különböző nyelvű adatok közül 61
4.1.3.1.3 A címváltozat 61
4.1.3.1.4 A főcím leírása 61
4.1.3.1.4.1 Az egyszerű főcím speciális alakjai 62
4.1.3.1.4.2 A vagylagos cím 64
4.1.3.1.4.3 Az összetett cím 64
4.1.3.1.5 Cím nélküli bibliográfiai források főcíme 65
4.1.3.3. Az egyéb címadat 65
4.1.3.4 Az eredeti cím 66
4.1.4 A bibliográfiai forrás általános megnevezése 67
Önellenőrző kérdések 68
5. lecke, A szerzőségi közlés 69
5.1 A szerzőségi adat értelmezése elektronikus bibliográfiai források
esetében 70
5.1.1 A szerzőségi adat részei és egyezményes jelei 72
5.1.2 A szerzőségi adatok bibliográfiai forrása, az adatok leírásának módja 72
5.1.3 A szerzőségi adatok egyezményes jelei 74
5.1.4 A függelék adatai a leírásban 74
5.1.5 A szerzőségi adatok sorrendje a leírásban 75
Önellenőrző kérdések 76
6. lecke, A gyűjtemények leírása 77
6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 78
6.1 Különböző szerzők műveinek gyűjteménye 78
6.1.1 Összefoglaló cím nélküli gyűjtemény 78
6.1.2 Összefoglaló címmel rendelkező többszerzős gyűjtemény 79
6.2 A szerzői gyűjtemény 81
Önellenőrző kérdések 82
7. lecke, A párhuzamos adatok 83
7.1 A párhuzamos adatok 84
7.1 A párhuzamos adatok 84
7.1.1 A párhuzamos címadat 84
7.1.2 A párhuzamos szerzőségi adat 84
Önellenőrző kérdések 86
8. lecke, A kiadásjelzés 87
8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 88
8.1. A leírás 2. adatcsoportja, a Kiadás 88
8.1.1. Az adatcsoport szerkezete 88
8.1.2 Az adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei 88
8.1.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 89
9. lecke, A bibliográfiai forrás speciális adatai 91
9.1 A leírás 3. adatcsoportja, speciális adatok 92
9.1 A leírás 3. adatcsoportja, speciális adatok 92
9.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás adatainak mennyisége 94
10. lecke, A megjelenés adatai 97
10.1 A megjelenés értelmezése elektronikus bibliográfiai források esetében 98
4

5. 10.2 A 4. (Megjelenés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai
forráshelyei 98
10.3 A leírás nyelve, az adatok írásmódja 98
10.4 Az adatcsoport szerkezete 98
10.5 A megjelenés helye 99
10.5.1 A megjelenés helyének nyelvtani alakja 99
10.5.2 A megjelenés helyének párhuzamos adata 100
10.5.3 Egy kiadó több székhellyel 100
10.5.4 A kiadványban nem közölt megjelenési hely 101
10.6 A kiadó neve 102
10.6.1 A kiadó nevének megállapítása 102
10.6.2 A kiadó nevének alakja 102
10.6.3 A kiadó nevének párhuzamos adata 103
10.6.4 Az ismeretlen kiadó 103
10.7 A megjelenés éve(i) 103
10.7.1 A megjelenés évének megállapítása 103
10.7.2 A megjelenés évének alakja a leírásban 104
10.7.3 A gyártás székhelye és a gyártó neve 105
10.8 Közös kiadások megjelenési adatcsoportja 105
Önellenőrző kérdések 106
11. lecke, A fizikai jellemzők 107
11.1. Az 5. (Fizikai jellemzők) adatcsoport szerkezete 108
11.2 A fizikai hordozó megnevezése és terjedelme 108
11.3 Egyéb fizikai jellemzők 109
11.4 Méret 109
11.5 Mellékletek 110
12. lecke, A sorozat adatai 111
12.1 A leírás 6. adatcsoportja, a Sorozat 112
12.1.1 Az adatcsoport szerkezete 112
12.1.2 A sorozat főcíme 113
12.1.2.1 A főcím értelmezése egyszerű sorozati cím esetén 113
12.1.2.2 A főcím értelmezése összetett sorozati cím esetén 114
12.1.3 A sorozat párhuzamos címe és egyéb címadata 115
12.1.4 A sorozat szerzőségi közlése 115
12.1.5 A sorozat ISSN-je 116
12.1.6 A sorozaton belüli szám 116
12.1.7 Egyidejűleg több sorozatba tartozó bibliográfiai forrás 117
Önellenőrző kérdések 118
13. lecke, A Megjegyzések 119
13.1. A leírás 7. adatcsoportja, a Megjegyzések 120
14. lecke, A terjesztés adatai 129
14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei130
5

6. 14.1 A 8. (Terjesztés) adatcsoport adatai, egyezményes jelei, bibliográfiai forráshelyei130
14.1.1 Minták az adatcsoport szerkezetére: 130
14.1.2 A szabványos nemzetközi azonosító szám 130
14.1.3 A kulcscím 131
14.1.4 A csomagolás 131
14.1.5 A terjesztési feltételek és az ár 131
15. lecke, Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú
feldolgozása 133
15.1 Meződefiníció 134
15.1.1 A 856-os adatmező tartalomjelölői 134
15.1.1.1 Az indikátorok 134
15.1.1.1.1 A belépési mód kódolása az első indikátor értékével 134
15.1.1.1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás bibliográfiai kapcsolatainak
kifejezése a második indikátor értékével 135
15.1.1.2 A leggyakrabban előforduló almezőkódok 136
Gyakorló feladatok 143
6

7. Bevezetés
Kedves Hallgató!
Ennek a tankönyvnek az anyaga – a könyvek formai feldolgozásának ismeretein
keresztül – segít Önnek megérteni a bibliográfiai források formai feldolgozásának
jelentőségét a nemzetközi információcsere szempontjából. A feldolgozómunka első
lépéseit sajátíthatja el segítségével. Kövesse tanácsainkat, értse meg a szövegeket,
tekintse át a példákat, válaszoljon a kérdésekre és próbálja megoldani a feladatokat.
A tankönyv és a hozzá tartozó segédletek – mint a feladatgyűjtemény és a példatár
– végigvezetik Önt a rögzített információ formai feldolgozásának a folyamatán. Ezt a
munkát nyelvi határoktól függetlenül a világon mindenhol azonos szabályok szerint
végzik. Azon túlmenően, hogy a világ összes könyvtárában és katalógusában (legyen
az hagyományos vagy gépi) otthonosan fog mozogni, ugyanezeken a helyeken
keresett szakember is lesz. Az információ feldolgozása napjainkban egyre nagyobb
jelentőséget kap az élet minden területén. A feldolgozás alapelvei nagyon hasonlóak,
ezért az itt megszerzett ismereteket nem csak könyvtárakban tudja majd hasznosítani.
Alapos és pontos felkészülésre van szükség, mert munkájának eredménye
meghatározza az információ visszakereshetőségét nemzetközi szinten, így alapját
képezi az összes többi könyvtári munkafolyamat eredményességének. Munkájától is
függ majd a könyvtárhasználók elégedettsége.
A tankönyv tartalmi áttekintése
A tankönyv az alábbi tagolásban tartalmazza az elméleti ismereteket:
Fogalmak szótára
1. lecke, Bibliográfiai forrástipológia
2. lecke, Bevezetés az elektronikus bibliográfiai források bibliográfiai
leírásába
3. lecke, A bibliográfiai leírás szerkezete
4. lecke, A leírás 1. adatcsoportja, a Cím– és szerzőségi közlés
5. lecke, A szerzőségi közlés
6. lecke, A gyűjtemények leírása
7. lecke, A párhuzamos adatok
8. lecke, A kiadásjelzés
9. lecke, A bibliográfiai forrás speciális adatai
10. lecke, A megjelenés adatai
11. lecke, A fizikai jellemzők
12. lecke, A sorozat adatai
13. lecke, A Megjegyzések
14. lecke, A terjesztés adatai
15. lecke, Az elektronikus bibliográfiai forrás MARC formátumú
feldolgozása
Beküldendő feladatok
Mit fog tudni, mire lesz képes e tankönyv ismeretanyagának
elsajátítása végén?
Mindig szem előtt fogja tartani a könyvtári bibliográfiai források sokféleségét,
azok eltérő formai jellegzetességeit.
Képes lesz azoknak a szabályoknak a pontos alkalmazására, amelyekkel lehetővé
válik minden egyes bibliográfiai forrás kétséget kizáró azonosítása és visszakeresése.
7

8. Képes lesz valamennyi könyvtártípusban a hagyományos és online katalogizálási
munkák önálló végzésére. Az elsajátított alapismeretek alkalmazásával és önálló
ismeretszerzéssel képes lesz a speciális bibliográfiai forrástípusok önálló
feldolgozására, a munka szervezésére és irányítására, a szabványosítás munkájában
való részvételre.
A módszerek ismeretében érezni fogja a fontosságát a nemzeti bibliográfiai
forrástermés közkinccsé tételének, a publikus hazai tudományos eredmények
nemzetközi adatbázisokhoz történő eljuttatásának, amivel a szolgáltatás kiváló
minőségének a letéteményesévé válik.
Képes lesz
 megérteni a bibliográfiai tétel, illetve rekord célját és funkcióját,
 alkalmazni a vonatkozó szabványokat és nemzetközi előírásokat,
 összekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot,
Megérti a jelentőségét a csapatmunkának, az együttműködés fontosságának, ezért
 keresi a társakat és a szövetségeseket,
 szakszerű hálózati munkára törekszik és a szakmai szolidaritás értékeit
sem téveszti szem elől.
Tetszik Önnek ez a perspektíva?
Nagyon remélem, hogy igen, mert a könyv ilyen személyeknek készült!
Fontos elvárás:
Ön a könyvtár–informatikus szakma felsőfokú végzettségű szakembere lesz.
Legyen a tudására és képességeire büszke, de mindig kellő tisztelettel a tudomány
iránt! Ehhez az (is) szükséges, hogy ne csak gyakorlatban tudjon megoldani egy
feladatot, hanem ehhez legyen elegendő elméleti felkészültsége is!
Felkészült a szép, ámde nem könnyű utazásra? Ha igen, ne hagyja abba, ha
nehézségekbe ütközik, mert az információs szakma számít az Ön jövendő tudására és
közreműködésére!
Hogyan használja ezt a tankönyvet?
A tankönyv az alábbi nagyobb egységekből épül fel:
I. Bevezető
II. A leckékre tagolódó tananyag. Minden lecke az alábbi szerkezeti
egységekből áll:
1. A lecke céljának leírása
2. A lecke tartalmának rövid ismertetése
3. A lecke elméleti anyagának a közlése, úgymint
 az elméleti tudnivalók leírása
 definíciók
 példák
 a megértést segítő kérdések
 a megértést segítő részfeladatok.
Az elméleti anyag egyes részeiben ikonok segítik az eligazodást.
A leckék végén találja a tananyag elsajátítását ellenőrző kérdéseket.
Hogyan tanulja a tárgyat?
A sikeres munkához feltétlenül szükséges, hogy
8

9.  Először a fogalmakkal jöjjön tisztába, mert enélkül a tananyag szövege sem
érthető. A tankönyv elején fogalomgyűjteményt talál, ami később is segíti abban,
hogy egy-egy fogalmat könnyen vissza tudjon keresni, ha nem egészen biztos annak
tartalmában.
 A leírás szabályainak tanulásakor kis lépésekben haladjon és a megtanult
szabályt elektronikus bibliográfiai források leírására azonnal próbálja meg
alkalmazni!
 Amikor leír egy bibliográfiai adatot, az adat fogalmát tartalmazó kérdéssel
ellenőrizze, hogy helyesen értelmezte-e azt.
 A bibliográfiai leírást a leírandó bibliográfiai forrás, a besorolási adatot viszont
az elkészült leírás alapján készítse!
Fontos, hogy tudatosan végezze a feladatát, ezért minden részmegoldás előtt tegye
fel magának a kérdést:
Miért így oldottam meg?
Ha a "miért"-re meg tudja fogalmazni a szabatos választ, nagy valószínűséggel
megértette a tananyagot.
Eger, 2002-2003.telén
Dr. Tóvári Judit
főiskolai tanár
9

10. 10

11. Fogalmak szótára
Adat
Bibliográfiai forrásból, esetlegesen a bibliográfiai forrással kapcsolatos egyéb
bibliográfiai forrásból származó olyan információ, amelyet a leírásban adatelemként
kell rögzíteni.
Adat nyelve
Az a nyelv, amelyen az adatot a bibliográfiai forrás közli. (L még: Bibliográfia
nyelve ; Katalógus nyelve)
Adatállomány
Lásd Fájl
Adatbázis
Logikai szerkezetű, információk tárolására, kezelésére és megjelenítésére szolgáló
számítógépes adatállomány, amelyet adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza
alkot.
Adatbázis kezelő program
Olyan alkalmazói program, amely strukturált adatállományok kezelésére és
tárolására, adatok keresésére és megjelenítésére alkalmas.
Adatcsoport
A leírás funkcionálisan öszetartozó adatelemekből álló egysége.
Adatelem
Olyan információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport, amely a bibliográfiai leírás
valamely adatcsoportjának a része. A rendszer által kezelt legkisebb egység.
Adatelhagyás
A bibliográfiai forráson közölt leírható, de le nem írt könyvészeti adat.
Adatfájl
Az egymással kapcsolatban levő, egységként kezelt rekordok gyűjteménye, amely
tartalmazhat számokat, betűket, szimbólumokat, vagy ezek kombinációit. Az
adatfájlok eszerint lehetnek numerikus fájlok, szövegfájlok és grafikus fájlok.
Adatbibliográfiai forrás
A bibliográfiai forrás meghatározott részei, illetve egyéb (külső, idegen) bibliográfiai
források, amelyekből a bibliográfiai forrásra vonatkozó bármilyen iformáció
nyerhető.
Lásd még: Belső források, Idegen források, Külső források
Adatkészlet neve
Lásd: Fájl-név
Adattömörítés
Az adattárolás, adatátvitel hatékonyságát növelő módszer, amellyel csökkenteni lehet
a tároláshoz, átvitelhez eredetileg szükséges területet. Az információ használatához
az eredeti formát vissza kell állítani (ki kell csomagolni).
Alárendelt cím
Az összetett cím azon része, amely a közös cím alapján összetartozó bibliográfiai
források egyyikének megkülönböztetésére, és a közös címmel – esetenként az
11

12. alárendelt cím megjelölésével – együtt az adott bibliográfiai forrás megnevezésére
szolgál.
12

13. Alárendelt cím megjelölése
Összetett cím esetén az alárendelt címet megelőző vagy azt helyettesítő sorszám
vagy egyéb ilyen értelmű megnevezés
Alkalmazói program
Olyan elektronikus bibliográfiai forrás, amelynek segítségével a felhasználó egy
speciális feladatot meg tud oldani a számítógépes rendszerben. Például
táblázatkezelők, adatbáziskezelő programok, a kiadvány- és szövegszerkesztő
programok, játékprogramok, speciális célú üzleti, oktatási, tudományos és gyakorló
programok.
Alcím
Lásd: Egyéb címadat
ASCII fájl1
Szövegfájl, amelyben 128 féle karakter megjelenítésére és továbbítására van mód,
karakterenként 7 bit és egy paritásbit használatával.
Alsorozat
Fősorozat keretében megjelenő sorozat.
Alsorozati cím
Fősorozat keretében megjelenő sorozat címe.
Alsorozati megjelölés
A sorozat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az alsorozati címet
megelőző betű.
Átírás
Egy írás jelrendszerének egy másik írás jelrendszerével való betű szerinti
(transzliteráció) vagy hangzás szerinti (transzszkripció) helyettesítése.
Authority fájl
A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adatok listája.
Belső források
Az elektronikus bibliográfiai forrás használata során a képernyőn megjelenő, a
bibliográfiai forrásra vonatkozó közlések (pl. címképernyő, főmenü, indító ikon,
névjegy, programközlés, honlap, a fájl tárgysort tartalmazó fejléce vagy egyéb
feltűnően megjelenített azonosító információ. Lásd még: Idegen források, Külső
források
Betűrendes katalógus
Betűrendbe rendezhetõ formai (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) és
tartalmi (tárgyszavak) besorolási adatokat egyaránt tartalmazó keresztkatalógus. (A
leíró katalógusnál bővebb fogalom!) A köznapi nyelvben helytelenül a leíró
katalógust értik alatta.
Belépés
Az adatfájlhoz, vagy a programhoz való hozzáférés módszere. (Lásd még: Helyi
belépés ; Távoli belépés)
Bibliográfia nyelve
Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia
1
American Standard Code for Information Interchange amerikai szabványos információcsere kód
13

14. tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L
még: Adat nyelve ; Katalógus nyelve)
Bibliográfiai adatbázis
Olyan speciális szerkezetű elektronikus bibliográfiai forrás, amely bibliográfiai
egységekről készített rekordokat tartalmaz (például szaterületi adatbázisok, könyvtári
katalógusok, hivatkozás-adatbázisok).
Bibliográfiai egység
Az a bibliográfiai forrás, amelyről a bibliográfiai leírás készül. Más néven: a leírás
tárgya.
Bibliográfiai kapcsolat
Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti
például az előzmény vagy a folytatás címe.
Bibliográfiai leírás
Meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben, formában és sorrendben
leírt adatok összessége, amely a bibliográfiai forrás azonosítására szolgál.
Bibliográfiai szint
A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő
jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy
analitikus.
Bibliográfiai tétel
Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a bibliográfiai forrás formai és tartalmi
adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal
kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord)
Borítócím
Olyan címváltozat, amely a borítón található.
CAD program
Olyan alkalmazói program, amelyet tervezői munka során használnak tudományos,
műszaki és építészeti, két- és háromdimenziós modellezésre. Az egyszerű
eszköztervező programoktól az épülettervezésen át CAD programokkal támogatják
pl. a repülőgép-tervezést, az integrált áramkörök és a molekulák tervezését.
CD– hanglemez
Hangjelek digitális rögzítésére szolgáló optikai lemez. A CD–hanglemezeket az
MSZ 3424/9 Bibliográfiai leírás. Hangdokumentumok bibliográfiai leírása szabvány
előírásai szerint kell leírni.
CD–I
Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
CD–MO2
Mágneses optikai lemez. A nagykapacitásúoptikai lemez felületén az információk
mágneses pit-ekben (mélyedésekben) helyezkednek el. Az adatok rögzítése, olvasása
és törlése lézerfénnyel történik. A CD–MO-t főleg professzionális célokra
használják.
CD–R
2
Compact Disc-Magneto-Optic
14

15. Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
CD–ROM3
Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
Cím
Lásd: ágazati cím; alcím; alsorozati cím; borítócím; címváltozat; előbbi cím; előcím;
előzmény címe; eredeti cím; folytatás címe; főcím; gerinccím; közös cím; összetett
cím; párhuzamos cím; részcím; sorozatcím; utóbbi cím.
Címképernyő
A fájl nyitó képernyője, amelyen az azonosításhoz szükséges adatok megjelennek.
Címváltozat
A könyv címoldalán közölt címeknek (főcímnek, párhuzamos címnek, alcímnek,
kötetcímnek) az egyéb elõzékeken olvasható változata.
CIP (Cataloging in Publication)
A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel.
Compact disc
Számítógépes optikai lemez
Copyright
A címlap hátoldalán © jel után közölt adat, amely a szerzői jog tulajdonosát jelöli.
Tartalmaz egy évszámot, amely a jog regisztrálásának éve.
Digitális mágnesszalag
4 mm–es írható/olvasható, digitális adatok tárolásáraíés lejátszására alkals
nagykapacitású mágnesszalag, amelyet jellemzően archiválásra használnak.
Dinamikus bibliográfiai forrás
A hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai forrás (például Web-lap,
adatbázis), amely ugyanazon címen, de tartalmát tekintve változóan, általában
bővítve, frissítve jelenik meg.
Directory
Fájlnevek listája, amelyik információt ad a fájl méretéről, a készítés, illetve
módosítás időpontjáról, a tárolóeszközön elfoglalt helyéről.
Disc
Optikai eszköz
Disk
Mágneses eszköz
DOI4
Elektronikus bibliográfiai források és jogos tulajdonosaik azonosítására szolgáló
azonosító kódrendszer
Dokumentáció
A kiadó által a fájlhoz készített információs anyag (nyomtatott, vagy számítógéppel
olvasható kézikönyv), amiben leírják, hogy a fájl, vagy a rendszer hogyan működik.
A bibliográfiai forrástípus általános megnevezése
A bibliográfiai források azon osztályának, csoportjának teljes vagy rövidített neve,
3
Compact Disc Read-Only Memory
4
Digital object identifieder
15

16. amelybe a leírt bibliográfiai egység tartozik. E szabályzat szerint: Elektronikus dok.
(Így, rövidítve.)
Dolby Digital
Többcsatornás hang, mintavételi frekvenciája 48 kHz és 24 bit. A bitráta 64 kbps és
448 kbps között változhat, és a normál érték 384 az 51 csatornás hang és 192 a
sztereó hang esetében. A legtöbb Dolby Decoder kissé magasabb bitrátát támogat.
DTP5
Lásd: Kiadványszerkesztő program
Dublin Core
Lásd: Metaadatok
DVD
Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
DVI
Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
EGA6
Grafikus képernyő szabvány. Felbontása 640x350 képpont és 16 szín
Egyéb címadat
A bibliográfiai forrás jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, a
főcímet kegészítő, magyarázó, vagy módosító szó, mondat vagy kifejezés.
Egyezményes jelek
Lásd: A leírás egtyezményes jelei
Egylépcsős leírás
Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több
kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes
adatcsoportok együttesen tartalmazzák.
Egységes helymeghatározó
Lásd: URL
Egységes helymegnevezés
Lásd: URN
Eredeti cím
A bibliográfiai forrás eredeti nyelvű első kiadásának a címe.
Fájl
Lásd: Számítógépes fájl
Fájl-név
Alfanumerikus karakterek sorozata, amely azonosítja az adat-, vagy programfájlt.
Fakszimile kiadás Lásd: hasonmás kiadás
Firmware
A számítógépben levő chipben tárolt program.
Floppy lemez
5
Desktop publishing
6
Enhanced graphic adapter
16

17. Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók,
illetve onnan olvashatók. Diskette néven is ismert.
Formátum
A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási,
megjelenítési és csereformátum.
Fotó–CD (Photo CD)
Lásd a tankönyv 1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
Főcím
Olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a bibliográfiai forrás tartalmára
vonatkozik.
Fősorozat
Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg.
Frissítés
Elektronikus bibliográfiai források karbantartása, illetve bővítése új adatokkal.
Függőcím
Olyan cím, amelyik önmagában nem alkalmas a bibliográfiai forrás azonosítására.
Ehhez még egy közös címre is szükség van. Függő cím például a függelék, vagy az
alsorozat címe.
Függőcím–jelölő
Szó, betű, szám, vagy ezek kombinációja, amelyik kötőjellel, vagy anélkül
kapcsolódik a függőcímhez, megkülönböztetve ezzel a közös címhez tartozó
sorozatokat.
Generikus cím
Olyan egyszerű cím, amely csupán a bibliográfiai forrás típusának, műfajának,
jellegének megnevezéséből vagy az időszakosságra utaló szóból, kifejezésből áll.
Gopher
Hierarchikus menürendszert kínáló, kliens-szerver elven működő szoftver és
szolgáltatás a hálózati információbibliográfiai források böngészéséhez.
Göngyöleg
A bibliográfiai forrástól elválasztható, annak elhelyezésére szolgáló tárgy.
Green–book
A Sony és a Philips által 1987–ben kidolgozott szabvány a CD–INTERACTIV (CD–
I) optikai adathordozó leírására.
Hajlékony lemez
Lásd: Floppy lemez
Hardver
A számítógép fizikai komponense
HD (hard disk)
Merevlemez
Header
Fejléc
Helyi elérés
A fájl elérésének módja. Az eléréshez fizikai hordozó szükséges, amelyet a
használónak be kell helyeznie a számítógépbe. Lásd még: Távoli elérés
17

18. HiColor (High color)
16 bites színmélység, 64000 szín.
Hírcsoport
Hálózat útján, Interneten hozzáférhető faliújság rendszerek, amelyek mindegyikében
egy–egy témakörben elektronikus levélben lehet elhelyezni többnyire nyilvánosan
olvasható hírleveleket, üzeneteket.
Hírlevél (elektronikus)
Számítógépes hálózaton rendszeresen megjelenített elektronikus időszaki kiadvány,
amely általában időszerű, de gyorsan elévülő tartalmú, szerző nélküli közleményeket
tartalmaz. Az elektronikus hírlevelet gyakran társaságok, egyesületek, szövetségek
teszik közzé azzal a céllal, hogy saját munkatársaikat tájékoztassák a testület
tevékenységéről.
Honlap (home page)
Egy WWW–n hozzáférhető hipertext bibliográfiai forrás nyitó-, vagy fő képernyője,
kezdő oldala. A nyitó lap általában Web-lapok sorát kínálja fel mutatók (linkek,
ugrópontok, csatolók) formájában, amelyek különböző rendszerekről,
szolgáltatásokról, termékekről stb. nyújtanak információt és szavakra, URL–ekre
való rámutatással (rákattintással) lehetővé teszik más elektronikus bibliográfiai
források elérését
Hozzáférés
Elektronikus bibliográfiai források, adattárak és programok elérésének módja
Lásd még: Helyi elérés, Távoli elérés
HTML (Hypertext Markup Language)
A WWW–hez létrehozott leíró nyelv. Eredetileg az SGML erősen leegyszerűsített
alkalmazása volt, melyet folyamatosan fejlesztenek.
HTML fájl
Olyan, számítógépben vagy elektronikus hordozón tárolt fájl, amelynek egyes
pontjain linkeket, ugrópontokat, csatolókat helyeztek el a fájl más pontjaihoz vagy
más elektronikus bibliográfiai forrásokhoz történő kapcsolódás elősegítésére. A
hipertext szerkezetű fájl használói ezeket a mutatókat követve, tetszőleges
sorrendben haladhatnak az elektronikus bibliográfiai forrásban.
Hypermedia
Szó szerinti fordítása "médián felüli", több mint a média. A klasszikus médiumokat,
mint például a képet és a hangot a multimédia alkalmazása során a lefutás más
helyeihez kapcsolja és plusz információkkal (mint például szöveg és grafikus
ablakok) egészíti ki. Ezáltal ezek "túlnőnek" a kalsszikus médiumokon, tehát ebben
az értelemben hypermédiumok lesznek.
Hypertext
Szó szerinti fordítása "szövegen felüli", több mint a szöveg. A hyperszövegek, illetve
hyperkönyvek olyan szövegek, amelyek a számítógépen működnek, és amelyeket
interaktív módon is felhasználhatunk. Ha az egérrel ráklikkelünk egy fogalomra,
akkor ezáltal előhívhatjuk a fogalomhoz tartozó háttérinformációkat, vagy többet
időzhetünk a szöveg egy részénél, ahol az érintett fogalomról részletesebben
olvashatunk. Még további multimédia elemek, mint például a képek vagy hangok is
képesek a szöveg értelmét kiemelni. A szöveg ezáltal sokkal több információt képes
szolgáltatni, így hypertext-té válik.
HUNMARC
18

19. A géppel olvasható katalogizálás magyar szabványa. Lásd még: MARC
Időszaki kiadvány
Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást
követő részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásul, keltezésük,
időrendi, vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fajtái: hírlap,
folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók,
közlemények, tanulmánygyűjtemények, időszakosan megjelenő adat- és címtárak,
időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai. Az
időszaki kiadvány többféle adathordozón is megjelenhet (például nyomtatott
változatban, elektronikus változatban).
Idegen forrás
Olyan adatbibliográfiai forrás, amely nem része és nem melléklete az elektronikus
bibliográfiai forrásnak (például nyomtatásban vagy elektronikus formában megjelent
kiadói katalógus, bibliográfia, árjegyzék, ismertetés, szabályzat, kézikönyv,stb.).
Időszakosság (elektronikus bibliográfiai forrásé)
Az időszaki kiadvány részegységeinek megjelenési gyakorisága, illetve a frissítések
gyakorisága. (Nem tévesztendő össze az új kiadásokkal, verziókkal).
Interaktív
Az ember és a számítógép valós idejű párbeszédét, a felhasználó által végzett aktív
irányítást igénylő, illetve azt lehetővé tevő programok és felhasználói felületek
jelzője. A legtöbb közvetlenül elérhető adatbázis és az összes multimédia alkalmazás
interaktív.
Interaktív kompakt lemez
Lásd: CD–I
Interaktív multimédia
Elektronikus bibliográfiai forrás, melynek két tulajdonsággal kell rendelkeznie:
1) használója számítástechnikai eszközökkel nem lineárisan navigálhasson benne,
2) használója két-, vagy többféle módon tárolt információ (hang, szöveg, kép,
animáció, videó) kombinációját kezelhesse a megjelenítés rendeltetésének vagy
jelkészetének megfelelően.
International Standard Book Number
Lásd: ISBN
International Standard Serial Number
Lásd: ISSN
Internet
Nagyméretű számítógépes hálózat, amely számos kisebb (helyi, regionális és
országos) egymással összekapcsolt hálózatból épül fel. Ezek Internet protokollt
(kommunikációs szabványt: TCP /IP), vagy más hasonló protokollt használnak. Az
Internet – többek között – a következő szolgáltatásokat nyújtja: fájltranszfer,
elektronikus levelezés, távoli bejelentkezés, hírcsoportok
ISBD (International Standard Bibliographic Description)
A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa
ISBN (International Standard Book Number)
Könyvek nemzetközi azonosító száma.
19

20. ISSN (International Standard Serial Number)
Időszaki kiadványok nyolc számjegyből álló nemzetközi azonosító száma. Az ISSN
a kulcscímmel együtt azonosítja az időszaki kiadvánít.
JPEG (Joint Photographic Expert Group)
A rövidítés jelenti magát a csoportot, akik kidolgozták, illetve az általuk kidolgozott
grafikus állományformátumot is. A JPEG kódolást az ISO 10918 szabvány
definiálja. A JPEG eljárással 10...30:1 tömörítés érhető el. A tömörítési eljárásnak a a
lényege, hogy az adatokat azon a helyen redukálják, ahol a legkevésbbé tűnik fel a
hiányuk. A redukálás faktora tetszés szerint beállítható a JPEG-eljárással. Körülbelül
a 24–es faktortól lép fel az adatok tömörítése miatt olyan fokú vesztesség, hogy a
tömörített képek minősége láthatóan rosszabbodni fog. A JPEG-eljárást
tulajdonképpen csak állóképek tömörítésére fejlesztették ki, de "Motion-JPEG"–ként
mozgó képrészletekhez is felhasználható. Ebben az esetben a klip minden egyes
képét a JPEG tömöríti.
Kartridzs Lásd: Mágnesszalag kartridzs
Katalógus
A könyvtár állományát formai és tartalmi szempontból feltáró tájékoztatási
segédeszköz. Bibliográfiai tételekből és utalótételekből épül fel. (Lásd még: Leíró
katalógus; Betűrendes katalógus).
Katalógus nyelve
Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus
tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (Lásd
még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve).
Képernyő
A számítógéphez kapcsolt, az adatok megjelenítésére szolgáló hardver eszköz
Lásd még: Periféria, Terminál, EGA, VGA, SVGA
Kereső program
Olyan program, amelyet adatbázisokban, illetve az Interneten tárolt adatok, illetve
bibliográfiai források – a használók által meghatározott ismérvek alapján történő –
összegyűjtésére és megjelenítésére használnak. Segítségévéel a kívánt adatok
felkutathatók, kereshetők, megjeleníthetők (például böngészők, keresőrendszerek,
keresőmotorok, keresőautomaták).
Kiadás (elektronikus bibliográfiai forrásé)
Az elektronikus bibliográfiai forrás valamennyi példánya, amelyet ugyanarról a
mesterpéldányról készítettek, illetve hálózaton megj elenő bibliográfiai forrás
esetében az, amit a bibliográfiai forrást nyilvánosságra hozó személy vagy testület
kiadásként jelöl meg. Egy kiadást azonosítani lehet a bibliográfiai forrásban található
kiadási adatközlés alapján, de erre a katalogizáló következtethet a tartalom
jellegzetes eltérései, vagy a kiadó információi alapján is. Lásd még: Verzió
Kiadásjelzés
A bibliográfiai forrás (illetve a benne foglalt mű új kiadására vagy kiadásváltozatára
vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a "kiadás" kifejezést (vagy
nyelvi megfelelőjét), vagy pedig e kifejezéssel kiegészíthető, a kiadásra vonatkozó
szöveges, illetve számszerű közlésből áll. Lásd még: Kiegészítő kiadásjelzés
Kiadó (elektronikus bibliográfiai forrásé)
Az a személy vagy testület, aki vagy amely anyagi és/vagy adminisztratív (irányítási,
20

21. igazgatási) felelősséget vállal egy elektronikus bibliográfiai forrás előállításáért vagy
távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetén közzétételéért. E felelősség különböző
mértékben terjedhet ki egy alkotás szellemi és fizikai kibocsátására, az adatok
gyűjtésétől kezdve azok számítógépes konverziójáig.
Kiadványszerkesztő program
Közreadásra alkalmas minőségű, szöveges és grafikus bibliográfiai források (például
időszaki kiadványok, könyvek) előállítására alkalmas alkalmazói program.
Kiegészítő kiadásjelzés
A bibliográfiai forrásban szereplő kifejezés, amely arra utal, hogy a kiadás egy adott
kiadáson belül jelent meg, vagy hogy a kiadás egy bizonyos kiadás változatlan
újranyomása.
Lásd még: Kiadásjelzés
Kísérő anyag
Lásd: Melléklet
Kolofon
Impresszum adatokat tartalmazó záradék.
Kompakt lemez
Lásd: CD, CD–I, CD–MO, CD–R, CD–ROM, Foto–CD
Könyvek nemzetközi azonosító számozása
Lásd ISBN
Közös cím
Az összetett cím azon része, amely az összetartozó bibliográfiai források
mindegyikében szerepel (közös főcím), és amely az alárendelt címmel, illetve az
alárendelt cím megjelölésével együtt szolgál a bibliográfiai forrás megnevezésére.
Központozás
Lásd: A leírás egyezményes kötelező jelei
Közreadó
Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért
felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része.
Közreműködő
Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának
létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet
tölt be.
Kulcscím
Az időszaki kiadvány – nemzetközi nyilvántartásban történő azonosítása céljából
megállapított cím, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik az időszaki kiadvány
ISSN–jével
Külső forrás
Helyi hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrás esetén a fizikai hordozó címkéje,
a bibliográfiai forráshoz mellékelt dokumentáció vagy egyéb kísérő anyag, például
használati utasítás, tároló doboz. Távoli hozzáférésű bibliográfiai forrás esetén a
hálózati elérésre, használatra vonatkozó nyomtatott bibliográfiai forrás
Lásd még: Belső forrás, Idegen forrás
A leírás egyezményes jelei (másképpen: egyezményes jelek)
Kötelező jelek, amelyek a bibliográfiai forrásról készített leírásban az adatelemeket
21

22. és adatcsoportokat – a főcimet kivéve – megelőzik vagy lezárják a nyomtatott vagy
elektronikus formában terjesztett bibliográfiai kiadványokban és a katalógus-
tételeken. Az egyezményes jelek részben vagy általában elhagyhatók, ha szerepüket
más – e jelek funkcióját helyettesítő – módszerek (például az adatok megnevezései)
veszik át.
A leírás tárgya
Az a bibliográfiai forrás (bibliográfiai egység), amelyről a leírás készül.
Leíró katalógus
Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint
szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! Lásd ott).
Lemez
Lásd: Floppy; Merevlemez; Multimédia CD-ROM, és a tankönyv 1.4 Az elektronikus
bibliográfiai forrás fizikai hordozói c. alfejezetében
Lezárt leírás
A több egységben megjelent bibliográfiai forrás olyan leírása, amelyben a leírt
adatok további kiegészítést nem igényelnek
Lásd még: Bibliográfiai egység; Nyitott leírás
Logikai rekord
Lásd: Rekord
Mágneslemez
Lásd: Floppy; Merevlemez
Mágnesszalag kartridzs
Tartósan dobozba rögzített, egyetlen orsóra tekert mágnesszalag, amely vissza-
tekercselés nélkül újra használható.
Mágnesszalag kazetta
Szögletes tartóba helyezett kisméretű mágnesszalag, amely két orsóhoz rögzítve
tekeredik és amelyre/amelyről szalagmeghajtó segítségével lehet az elektronikus
bibliográfiai forrást írni/olvasni.
Mágnesszalag tekercs
Nem rögzített orsóra tekert mágnesszalag, amelyre/amelyről szalagmeghajtó
használatával lehet az elektronikus bibliográfiai forrást írni/olvasni.
MARC (MAchine–Readable Cataloging)
Géppel olvasható formátum. Katalogizálási szabvány. Az egyes országok
betűkódjának hozzáadásával a nemzeti szabványt jelöli. (L. még: HUNMARC)
MD
Lásd: Minidisc
Megjelenés adatai (elektronikus bibliográfiai forrásé)
A kiadóra, a terjesztőre, ezek székhelyére, valamint a megjelenés évére vonatkozó
adatok összessége. A távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai források
megjelenési adatai is a kiadóra, terjesztőre, azok székhelyére valamint a megjelenés
évére vonatkozó adatok összességét jelentik.
Megjelenési gyakoriság
Lásd: Időszakosság
Melléklet
Olyan bibliográfiai forrás vagy egyéb, nem bibliográfiai forrás jellegű kísérő anyag,
22

23. amely az elektronikus bibliográfiai forrás járulékos része, általában vele együtt
használandó, bár attól fizikailag elkülönül. A melléklet megjelenhet hagyományos
vagy egyéb (például elektronikus) hordozón.
Menü
Egy fájlba beépített választási lehetőségek jegyzéke, általában a fájlok nevét
hierarchikus rendben tartalmazó tartalomjegyzék vagy egyéb lista, amelyből a
fájlokat különböző rendezési szempontok szerint lehet keresni és megjeleníteni
(például betűrendben, dátum vagy méret szerint, vagy ikonok alapján grafikus
felhasználói interfész esetén. "Katalógus"-nak is nevezik.
Merevlemez
Szilárd lemeztartóba elhelyezett, a számítógép háttértárolójaként szolgáló nem
hajlékony mágneslemez, amelyre/amelyről elektronikus bibliográfiai források
írhatók, olvashatók. A merevlemezek lehetnek akár rögzítettek (a számítógépbe
beépítettek), akár hordozhatók (mozgathatók).
Metaadatok
Távoli hozzáférésű elektronikus bibliográfiai forrásokban (például azok fejlécében)
megadott, az elektronikus bibliográfiai forrásra jellemző, azonosítására, keresésére és
hozzáférésére szolgáló szabványos adatelem sor (cím, szerző, közreadó, tárgy, műfaj,
formátum, nyelv, kapcsolat, azonosító, téma stb.) (Metadat-szabvány például a
Dublin Core).
Minidisc (MD)
A külső behatásoktól védett, zárt tokba épített 64x64 mm-es, újraírható optikai
adattároló, amely csak hanganyag tárolására alkalmas. A 74 percnyi felvétel
akárhányszor törölhető, helyére új felvétel készíthető. A minidisc hanglemezeket az
"MSZ 3424/8 Bibliográfiai leírás. Hangbibliográfiai források" c. szabvány előírásai
szerint kell leími.
MMX (multimedia extension)
A multimédia alkalmazások minél gyorsabb lefutása érdekében kifejlesztett, 8 db 64
bites regiszterből álló processzor.
Monografikus szintű leírás
Egyetlen fizikai egységből álló bibliográfiai forrásról készített lezárt leírás.
MPEG
Tömörítési eljárás mozgóképek tárolásához. Többcsatornás digitális hang, amely 48
kHz mintavételi frekvenciát és 16 bitet használ. Az MPEG formátumban lévő
állományok nevének kiterjesztése rendszerint: .mpg.
Multimédia
A szöveg mellett, vagy helyett jellemzően álló- és/vagy mozgóképet, animációt,
hangot is tartalmazó elektronikus információbibliográfiai forrás, illetve ilyenek
kezelésére, átvitelére alkalmas eszközök jelzője.
Multimédia CD–ROM
Interaktív módon kezelhető adathordozó, amely bármilyen típusú információk
(szöveg, állókép, hang és videó) tárolására alkalmas.
Multisession
Egy "session" egy lezárt felvevőterületet jelent a CD–ROM lemezen. Az írható CD-
knél, – különösen a Photo–CD és más CD–R-médiumok esetében – több
felvevőterület is írható egymás után a CD–re. Ilyen esetben beszélünk a multisession
CD-ről. Ahhoz, hogy az első után a többi sessiont is le lehessen olvasni, a CD–ROM
23

24. meghajtónak "multisessionképesnek" kell lennie, tehát a fel kell készülnie arra, hogy
több mint egy felvevősession várható a CD-n.
NTSC (National Television Systems Committee)
Az Egyesült Államokra, Kanadára, Japánra, valamint Közép- és Dél-Amerika egyes
részeire érvényes, a 525 soros 30 kép/másodperces frekvenciájú televíziós sugárzás
szabványa. Európa, Ausztrália, Közép- és Dél-Amerika bizonyos részei a PAL
(Phase Alteration Line) szabványt használják, amely 625 képsort és 25
kép/másodperces frekvenciájú képet jelent. A két szabvány nem kompatíbilis. A
DVD–n található MPEG videó digitális formában tárolható, de csak az egyik
rendszer számára lett kialakítva. Lásd még: PAL
Nyitott leírás
A több fizikai egységből álló bibliográfiai forrásnak egy vagy több egységéről
készített leírás, amelynek befejezetlenségét az jelenti, hogy egyes adatai még
kiegészítést igényelnek Lásd még: Bibliográfiai egység, Lezárt leírás
Online
Közvetlen hálózati összeköttetés melletti működésmód jelzője (például távoli
adatbázisban való keresés, fájl letöltés); tágabb értelemben is használják, mindenféle
hálózaton végezhető tevékenység vagy azon keresztül elérhető szolgáltatás
jellemzésére.
Online szolgáltatás
Információk elérését támogató, számítógépes hálózatra alapozott szolgáltatás.
OPAC (Online Public Access Catalog)
Olyan katalógus, amelyben a felhasználó terminálon keresztül keres.
Operációs rendszer
Egy számítógépes konfiguráció működtetését kezelő program.
Optikai lemez
Lézerfénnyel leolvasható adatokat tartalmazó, hordozható, nem hajlékony lemez,
amelyen a biteket a lemez felületén kialakított mélyedések, illetve azok hiánya jelzi
Lásd még: CD–I, CD–MO, CD–R, CD–ROM, DVD
Orange–book
A Sony és a Philips által 1990–ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm
átmérőjű CD–R leírására. Lásd még: Red–book; White–book; Yellow–book
Összefoglaló cím
Olyan cim, amely a gyűjteményben, illetve több egységben megjelent, önálló címmel
is ellátott műveket (bibliográfiai forrásokat) összefoglalja.
Összetett cím
A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím
megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt.
PAL (Phase-Alternation Line)
Európa, Ausztrália, Közép- és Dél-Amerika bizonyos részein szokásos,
másodpercenként 25 képpel dolgozó színestévé-rendszer. A színek közvetítésénél
soronként változó, a színre vonatkozó információkat használ, miáltal a közvetítést
zavaró tényezők megszűnnek. Ezáltal a színek közvetítése biztonságosabb, mint az
NTSC–rendszernél. Lásd még: NTSC
24

25. Párhuzamos adat
A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy
más számozási rendszerben.
Példány
Az azonos kiadású kiadványok egyike.
Periodikum Lásd: időszaki kiadvány
Photo CD
Lásd Foto-CD
Program
Lépések sorozata, amelyek utasítják a számítógépet bizonyos feladatok elvégzésére.
Producer
Egy számítógépes állomány létrejöttéért pénzügyi és/vagy adminisztrációs
felelősséget vállaló személy, vagy testület. Felelősséget vállalhat a munka kreatív és
technológiai részéért is.
Red–book
A Sony és a Philips által 1992–ben kidolgozott szabvány a 120 mm és 80 mm
átmérőjű CD–AUDIO (CD–A), CD–SINGLE (CD–S), CD–GRAFIC (CD+G), CD–
VIDEO (CD–V) leírására.
Lásd még: Orange–book; White–book; Yellow–book
Régiókódok
Biztonsági rendszer, amely meggátolja, hogy az egyik régióban megjelentetett és
eladott DVD–ket más területeken lejátsszák. A DVD–filmeket 6 különböző
régiókóddal látják el.
Rekord
Egységnek tekinthető szavak, számok, szimbólumok csoportja. Rekord például a
bibliográfiai forrás formai és tartalmi adatait géppel olvasható formában, mezőkbe és
almezőkbe rendezve tartalmazó tétel. Tartalmazza a visszakereséséhez szükséges
besorolási adatokat is. (Lásd még: Bibliográfiai tétel; Formátum)
SECAM (Séquentiel a Memoire)
Ez a Franciaországban használatos színes tévérendszer, amely különböző kelet–
európai országokban is elterjedt. Másodpercenként 50 félképpel dolgozik.
Jellemzője, hogy csak minden második képsor színének információját tárolja el egy
speciális tárolómédiumon, ami aztán hivatkozásként szolgál a köztük fekvő sorokra.
A színekre vonatkozó információk "részlegesen vándorolnak a memóriába", mint azt
a francia szó is elárulja.
SGML (Standard Generalized Markup Language)
Szabványos jelölő nyelv elektronikus bibliográfiai források belső szerkezetének
leírására, beleértve az egyes elemeket jelölő címkék (tag–ek) definiálásának módját
is; az SGML segítségével elvben bármilyen bibliográfiai forrás leírható, függetlenül
az azt tároló és megjelenítő számítógépes környezettől.
Sorozat
Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül –
saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül
az egyes részegységek lehetnek könyvek vagy időszaki kiadványok.
25

26. Sorozatcím
A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt – a sorozat
egészére vonatkozó – főcím.
SVHS (Super VHS)
A VHS–videorendszer egy technikailag jobb kivitelezése. A normál Video–8
rendszerrel összehasonlítva ennél a rendszernél is – mint a Hi–8-nál – jobb
szalaganyag, megváltoztatott felvevőfrekvencia, finomabb videofejek és hasonló
berendezések segítségével a képek felvétele során elérhető egy olyan magas
minőség, ami csaknem megfelel a TV által befogott képek minőségének.
Számítógépes optikai lemez
Hordozható, nem hajlékony lemez, adatok optikai formában történő tárolására,
amihez a lézer-technológiát használja. Optikai lemez például a CD–ROM (Compact
Disc Read Only Memory), vagy a DVD (video disc), rendszerint 12 cm átmérővel.
Számítógépes fájl
Lásd: Adatfájl ; Programfájl
Számozási adat
Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető
megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám,
betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem
minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése.
Szerkesztő
Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának
összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős.
Szerző
Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának
alkotója, és aki/amely e tartalomért elsõsorban felelős.
Szerzői funkciók
A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők
Szerzőségi adat
A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi
személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő
szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az
ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi
adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók).
Szerzőségi közlés
A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége.
Szoftver
Meghatározott célra szolgáló programok összessége.
Szövegelhagyás
A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az
elhagyása.
Távoli elérés
A fájl elérésének módja abban az esetben, amikor a felhasználónak nem áll
rendelkezésére a kézzel fogható fizikai hordozó. A mikroszámítógépek
merevlemezei is ide tartoznak. Lásd még: Helyi elérés
26

27. Teljes leírás
A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza.
Szabályai az azonos típusú adatok és adatelemek felsorolását csak kivételesen
korlátozzák.
Teljes szövegű bibliográfiai forrás
Olyan számítógépes információbibliográfiai forrás, amely a bibliográfiai forrás(ok)
teljes szövegét elérhetően tartalmazza.
Terjesztő
A bibliográfiai forrást forgalomba hozó természetes vagy jogi személy.
Több egységben megjelent elektronikus bibliográfiai forrás
Olyan eseti megjelenésű elektronikus bibliográfiai forrás, amely több, összetartozó,
előre meghatározott számú egységben jelenik meg. Az egyes egységeknek saját
Címük és szerzőségi közlésük lehet, tartalmilag egy vagy több műből állhatnak
Típusjelölő kifejezés
Az a kifejezés, amivel megnevezi a leírás tárgyának bibliográfiai forrástípusát, vagy
a hordozót.
Többlépcsős leírás
A többkötetes könyvről készített olyan szerkezetű leírás, amelyben a közös címre,
majd a kötetcímre vonatkozó adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák.
Transzliteráció
Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének a másik
írásrendszerben mindig ugyanazon betű felel meg.
Transzszkripció
Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer betűinek a másik
írásrendszerben hangzásuk szerinti betű felel meg.
True color
24 bites színmélység (16,7 millió szín).
UAP (Universal Availability of Publications)
Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége.
UBC
Universal Bibliographic Control
Újság
Lásd: Elektronikus időszaki kiadvány
Uniform Resource Locator
Lásd: URL
Uniform Resource Name
Lásd: URN
Update
Lásd: Frissítés
URL (Uniform Resource Locator = egységes helymeghatározó)
Szabványos jelölésrendszer különböző típusú (Web, gopher, newsgroup, ftp, stb.)
Internet információbibliográfiai források helyének és típusának meghatározására. Az
URL a bibliográfiai forrás típusát, a szolgáltató gép (a szolgáltató) nevét (domain
név), és esetleg egy állomány vagy alkönyvtár elérési útvonalát tartalmazza.
27

28. URN (Uniform Resource Name = egységes helymegnevezés)
Számítógépes program által generált szabványos azonosító kód, amely alkalmas a
hálózaton megjelenő elektronikus bibliográfiai források egyértelmű azonosítására, és
amely magába foglalja a bibliográfiai források egyéb azonosítóit (ISBN, ISSN, DOI
stb.).
Vagylagos cím
A főcím második része, amelyet „vagy” kötőszó, illetve ennek különböző nyelvű
változatai kapcsolnak a cím első részéhez.
Változat
Lásd: Verzió
Verzió
A kiadás rokon fogalma, amely kisebb-nagyobb kiadási eltérésekre utal.
VGA (Video Graphics Adapter)
Korlátozott felbontóképességű (640x480 képpont) grafikus képemyők szabványa.
Video-8
A VHS-videorendszer konkurrense; kisebb kazettákkal és szalagokkal (8 mm)
működik. A Video-8 különösen a Camcorder és a hordozható videorendszerek
körében terjedt el, amivel a kazetták sokkal kézreállóbbak, mint a VHS-rendszernél.
White-book
A Sony, a Philips, a JVC és a Matsushita által 1993-ben kidolgozott szabvány optikai
adathordozó, a 120 mm átmérűjű CD-Video (CD-V) leírására.
Lásd még: Red-book; Yellow-book; Orange-book
Videókártya
Mozgóképek megtekintését lehetővé tevő, a számítógépbe helyezett kártya.
Web-lap
Egy Web-területen lévő hipertext bibliográfiai forrás egy lapja.
Web-terület: valamely intézmény vagy személy által készített és ilyenként
meghatározott, önálló domain néven (például oszk.hu) azonosított, önálló egységnek
tekinthető információk és szolgáltatások a WWW–n.
WWW (World Wide Web = Világháló): hipertext (illetve hipermédia) kapcsolatokra
épülő, kliens–szerver elven működő hálózati szolgáltatás, amely szöveges vagy
multimédia információk terjesztésére, illetve a hálózati információbibliográfiai
források böngészésére szolgál.
Yellow-book
A Sony, a Philips, a JVC és a Matsushita által 1994-ben kidolgozott szabvány a 120
mm és 80 mm átmérűjű CD–ROM és a CD–ROM /XA leírására.
Lásd még: White-book; Red-book; Orange-book
28

29. 29

30. 1. lecke
Bibliográfiai forrástipológia
Ebből a leckéből megismerheti az elektronikus bibliográfiai források jellemzőit,
lehetséges csoportosításukat, felosztásukat. Ismereteket nyújt a fizikai hordozók
felismeréséhez, amire a bibliográfiai leírás 7. adatcsoportjának elkészítésekor
szüksége lesz.
A lecke tartalma:
1.1 A könyvtár a digitális korban
1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás jellegzetességei, a példány fogalmának az
átértékelődése
1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és típusai
1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói
1.4.1 Bridge Disc
1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio)
1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive)
1.4.4 CD–R (CD Recordable)
14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory)
14.6 CDV (Compact Disc Video)
1.4.7 DVC (Digital Video Casette)
1.4.8 DVD
1.4.9 DVI (Digital Video Interactive)
1.4.10 Foto-CD
1.4.11 Hajlékony lemez
1.4.12 Video-CD
Feladatok
30

31. 1.1 A könyvtár a digitális korban
A digitális korban átértékelődik a könyvtár fogalma. Míg a hagyományos
könyvtárfelfogás a bibliográfiai forrás fizikai birtoklására helyezte a hangsúlyt,
mára ez áthelyeződött az információ elérhetővé tételére, ami a könyvtárak hálózati
információközvetítő szerepének a hangsúlyozását, a falak nélküli könyvtár
elfogadottá válását vonja maga után. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felhasználó
számára biztosítani kell a megfelelő bibliográfiai forrás és szolgáltatás megtalálását,
amihez azonos eszközökkel elérhető elosztott szolgáltatásokra, a gyűjtemények
hipermédia feldolgozására van szükség. A multimédia tartalom mindennapos
követelménnyé válik.
A könyvtár állományának egyre jelentősebb részét képezik tehát az elektronikus
úton elérhető tartalmak, amelyeket éppúgy szolgáltatnia kell, mint a hagyományos
bibliográfiai forrásokat. A megfelelő szolgáltatás előfeltétele ezeknek az elektronikus
bibliográfiai forrásoknak a könyvtári feldolgozása.
A katalógus fogalmának az átértékelődése
A hagyományos katalógus funkciója, hogy tájékoztasson egy adott könyvtár
állományáról, elvezessen az ott megtalálható bibliográfiai forrásokhoz. Ez a
katalógus a bibliográfiai forrás adatain kívül ezért csak a helyileg tárolt bibliográfiai
források fizikai értelemben vett lelőhelyéről ad információt.
A hálózati bibliográfiai forrásokat is szolgáltató falak nélküli könyvtár katalógusa
ezzel szemben elérhetést biztosít mind a helyben tárolt, mind a hálózaton elérhető
(tehát fizikailag valahol máshol tárolt) anyagokhoz. Ez azt is jelenti, hogy már
nemcsak az információ lelőhelyének adatait adja meg, hanem magához az
elektronikusan tárolt információhoz való hozzáférést is biztosítja. Magát az
információt szolgáltatja, nemcsak a lelőhelyet.
A katalógus fogalmának az átértékelése tehát azt jelenti, hogy a saját állományról
nyújtott bibliográfiai adatszolgáltatás kibővül a nemcsak saját állományból elérhető
teljes szövegű információ szolgáltatásával. A felhasználó kétféle bibliográfiai
forrással fog találkozni:
 azok a bibliográfiai források, amelyek eléréséhez a katalógus csak a
lelőhely-adatokat adja meg, és
 azok a bibliográfiai források, amelyek linkeken keresztül közvetlenül
elérhetők.
A katalógus fogalma más szempontból nem változik, továbbra is az a feladata,
hogy formai és tartalmi szempontból rendszerezett információt szolgáltasson egy
meghatározott felhasználói kör számára.
A katalógus tehát továbbra is a könyvtár gyűjtőkörének a függvénye marad. A
hálózaton elérhető bibliográfiai források közül is csak azokat fogja a könyvtár
katalogizálni, amelyek beletartoznak a gyűjtőkörébe. Ezek általában azok az
eszközök, amelyek
 a helyi felhasználók számára fontos kutatási anyagok,
 amelyekkel a tájékoztató szolgáltatások fejleszthetők,
 amelyek a könyvtárosok készségeit és tudását fejlesztik.
31

32. 1.2 Az elektronikus bibliográfiai forrás
jellegzetességei, a példány fogalmának az átértékelődése
Az elektronikus hozzáférésű bibliográfiai forrásoknak vannak olyan sajátosságaik,
amelyek az elérhetőséget, megfoghatóságot illetően jelentősen eltérnek a nyomtatott
bibliográfiai forrásokétól.
Például:
A nyomtatott könyv mindig egyedi, befejezett, változtathatatlan, kezelése lineáris.
Ha ugyanazon mű akár változatlan formában is, de újabb kiadásban megjelenik, az
egy újabb bibliográfiai forrásnak számít, új leírás készül róla. A példány egyúttal
fizikai egységet is jelent.
Ezzel szemben az elektronikus bibliográfiai forrás képlékeny, változtatható, a
különböző bibliográfiai források linkekkel összekapcsolhatók, fizikai, de nem szerzői
jogi értelemben korlátlanul másolhatók. A példány sem olyan egyértelmű, mint a
nyomtatott könyv esetében, mert magát a bibliográfiai forrást egyidejűleg több
felhasználó is elérheti és használhatja.
Alaposan át kell tehát gondolni, hogy elektronikus környezetben mit is értünk
bibliográfiai forrás alatt, és mi a célja a feldolgozó munkának.
A feldolgozó munka célja bibliográfiai forrástípustól függetlenül mindig a
bibliográfiai kontroll megvalósítása.
Célja annak ellenőrzése, számbavétele, hogy egy bizonyos felhasználói kör
számára milyen rögzített szellemi tartalmak állnak rendelkezésre ország- és nyelvi
határoktól függetlenül, vagy egy meghatározott más szempont – például nyelvi,
földrajzi határ, téma, stb. – szerinti gyűjtőkörben milyen bibliográfiai források
jelentek meg. Az elektronikus bibliográfiai forrás képlékenysége miatt éppen a
bibliográfiai kontroll szempontjából tűnik problematikusnak.
A bibliográfiai forrást a fogalom meghatározásakor megközelíthetjük
 a bibliográfiai forrás, mint tárgyi valóság oldaláról, és megközelíthetjük
 a tárgyi valóságban rejlő információ oldaláról.
Ha a bibliográfiai forrást a tárgyai valóság oldaláról közelítjük meg, azt egy
homogén, egyetlen fizikai tulajdonságként értelmezzük, aminek például állandó
oldalszáma, gerincmérete van, lineáris tartalommal bír, amit egy vagy több szerző
alkotott. E megközelítés szerint a bibliográfiai forrás például könyv, kotta, időszaki
kiadvány, stb. Ezek a bibliográfiai források a maguk fizikai valóságában alkotnak
gyűjteményt, amit vagy tematikusan, vagy bibliográfiai forrástípusok szerint
rendeznek. A tárgyi valóság oldaláról megközelített bibliográfiai forrás egyedi és
állandó.
Ha a bibliográfiai forrást az információ oldaláról közelítjük meg, azt látjuk, hogy
az információ nem csupán valamely kézzel fogható, a maga fizikai valóságában
létező bibliográfiai forrásban jelenhet meg, hanem olyan heterogén bibliográfiai
forrásban is, amelyben az információk hiperlinkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az
elektronikus bibliográfiai forrást maga a felhasználó is manipulálhatja,
összekapcsolhat bibliográfiai forrásokat vagy azok részeit, és ebből kifolyólag új
bibliográfiai forrást hozhat létre. Ez a lehetőség már szerzői jogi kérdéseket is felvet,
nevezetesen azt, hogy ki a szerzői jog tulajdonosa a manipulált, ezáltal új
32

33. bibliográfiai forrás esetén. A bibliográfiai forrás ebben az esetben is egyedi
marad, de nem állandó.
Az elektronikus bibliográfiai forrás legfontosabb jellemzője tehát a digitálisan
kódolt tartalom, amely
 vagy valamilyen fizikai hordozón jelenik meg, és ekkor használatához
számítógéphez illesztett periféria (lemezmeghajtó) szükséges, vagy
 távoli elérésű bibliográfiai forrás, amikor a fizikai hordozót máshol
tárolják.
Az elektronikus bibliográfiai forrás leírásakor a bibliográfiai kontroll
megvalósítása érdekében tehát információt kell nyújtani a leírás tárgyához
kapcsolódó olyan jellemzőkről, mint például hipertext, linkek, web oldalak, verziók,
megjelenítési formátumok, navigációs lehetőségek, stb.
1.3 Az elektronikus bibliográfiai források fajtái és
típusai
Az információ rögzítésének módja számos bibliográfiai forrástípust
eredményezett. E bibliográfiai forrástípusoknak saját, egyedi vonásai lettek, amelyek
csak arra a bibliográfiai forrástípusra jellemzőek, és megkülönböztetik a többitől.
Az alábbi táblázatban a nyomtatott és az elektronikus bibliográfiai források főbb
típusainak a felsorolását látja. Eddigi ismeretei alapján próbáljon meg bibliográfiai
forrástípusonként olyan jellemzőket összegyűjteni, amelyek csak arra a típusra
jellemzők.
A nyomtatott bibliográfiai források Az elektronikus bibliográfiai források
típusai típusai
 Könyv  Program
 Időszaki kiadvány  Adat típusú bibliográfiai forrás
 Kotta  Online szolgáltatás
 Képi bibliográfiai források
A fenti táblázatba foglalt típusok mindegyikét tovább lehet osztani, így például az
időszaki kiadvány lehet hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat; a kotta lehet partitúra,
szólam, stb. Az elektronikus bibliográfiai források típusai közül az adatbibliográfiai
forrás az, amelyik a hagyományos bibliográfiai forrástípusok mindegyikét is
magában foglalja. Például az elektronikus adatbibliográfiai forrás is lehet időszakos
megjelenésű, lehet szöveg, kép, hangzó anyag és mindezek együttese is.
A számítógép megjelenésének egyenes következménye volt egy olyan új
bibliográfiai forrástípus megjelenése, amelynek használatához számítógépre van
szükség, mert tartalma digitálisan kódolt. Ennek a tartalomnak az elérése kétféle
módon történhet:
1. vagy úgy, hogy a felhasználó maga helyezi be személyi számítógépébe e
tartalom fizikai hordozóját, például a CD–ROM-ot,
2. vagy úgy, hogy hálózaton keresztül éri el. Ennek legtipikusabb esete az
interneten keresztül elérhető bibliográfiai forrás.
33

34. Az első esetben helyi hozzáférésű, a második esetben távoli hozzáférésű
bibliográfiai forrásról beszélünk.
Az elektronikus bibliográfiai forrásokat a megjelenés gyakorisága szerint is
csoportosíthatjuk, eszerint lehetnek
 eseti megjelenésű bibliográfiai források, amelyek egy vagy több fizikai
egységből is állhatnak, de ezek az egységek befejezett egészként jelennek
meg, mint például az egy- vagy többkötetes könyv,
 időszakos megjelenésűek, mint például az elektronikus újságok, hírlevelek.
Az elektronikus bibliográfiai forrás három nagy típusra osztható:
1. Program, amely lehet
 alkalmazói program,
 adatbáziskezelő program,
 biztonsági program,
 CAD program,
 játékprogram,
 grafikai program,
 kiadványszerkesztő program,
 programnyelv,
 szövegszerkesztő program,
 táblázatkezelő program,
 zenei program,
 rendszerprogram,
 keresőprogram,
 operációs rendszerprogram,
 programozási nyelv program,
 segédprogram,
 vírusirtó program.
2. Online, vagy offline formában elérhető elektronikus adatforrás, úgymint
 ábrázolás,
 betűkészlet,
 bibliográfiai adatbázis,
 felmérési adat,
 folyóirat (időszaki kiadvány),
 hangzó anyag,
 hírlevél (időszaki kiadvány),
 interaktív multimédia,
 játék,
 kartográfiai anyag,
 kép,
 kotta,
 kutatási jelentés,
 napilap (időszaki kiadvány),
 népszámlálási adat,
 szöveg,
 szöveges adatbázis,
 térkép.
34

35. Ezeknek a bibliográfiai forrásoknak lehet nyomtatott változatuk is. Az
elektronikus változat mind helyi, mind távoli elérésű egyaránt lehet. A programok
csak elektronikusan érhetők el.
3. Az online szolgáltatás, mint elektronikus bibliográfiai forrás külön kategóriát
képvisel. Lehet nyilvános, de lehet csak egy bizonyos felhasználói kör számára
hozzáférhető.
1.4 Az elektronikus bibliográfiai forrás fizikai hordozói
A fizikai hordozó csak a helyi elérésű elektronikus bibliográfiai forrás esetében
értelmezhető!
A nem papír alapú hordozók különböző fajtái más-más forrás tárolására
alkalmasak, tehát nem a hordozó anyag önmagában, hanem a hordozott forrással
együtt dönti el, hogy elektronikus bibliográfiai forrásnak számít-e, vagy sem.
(Például a papír, mint hordozó anyag önmagában még nem dönti el, hogy a
dokumentum könyv-e, vagy időszaki kiadvány).
De igaz ez a megállapítás a hálózati dokumentumokra is, mert
Ügyeljen arra, hogy ne keverje össze az elektronikus bibliográfiai forrást magával
a hordozóval!
Például:
Az Encarta’ 95 című elektronikus bibliográfiai forrás
típusa interaktív multimédia, műfaja enciklopédia, a mű
fizikai hordozója pedig CD–ROM.
Leggyakrabban az alábbi hordozók fordulnak elő:
1.4.1 Bridge Disc
Olyan CD–ROM/XA formátumú lemez, amely audio és vizuális adatokat
egyaránt tartalmaz, és mind PC CD–ROM meghajtón, mind CD–I meghajtón
lejátszható, de a PC–n történő lejátszáshoz speciális program szükséges. Ilyen bridge
disc a Foto CD, a Video CD, vagy a Karaoke CD.
1.4.2 CD–DA (Compact Disc Digital Audio)
Az audio CD (CD–DA, Compact Disc Digital Audio) leírását a Philips és a Sony
cégek 1982–ben jelentették meg a Red-book-ban, és ezzel elkezdődött a színes
könyvek korszaka.
A CD eredetileg hanghordozónak készült. A számítógépes fejlesztők és
piackutatók azonban hamarosan rájöttek, hogy nemcsak hangadatok rögzíthetők
digitálisan, hanem számítógépes adatok is. Így hozták létre 1984-ben az első CD–
ROM-ot. Az adattárolás megoldása után az eredeti típust CD–DA-nak nevezték el.
35

36. Csaknem minden ma megvásárolható zenei anyaghoz ilyen formátumú lemezeken
juthatunk hozzá. Az adathordozó felülete hangsávokra (track) oszlik, amelyeket
rendszerint 2 másodperc szünet választja el egymástól. A hangsávok hangkódolási
formátuma azonos a Windows Wave file-formátuméval. A CD–DA 72 percnyi
műsor rögzítésére képes. Hagyományos CD lejátszókon, CD–I és CD–ROM
meghajtókon is lejátszható. (A hagyományos CD–lejátszó azonban nem képes
értelmezni sem a CD–I-t, sem a CD–ROM-ot.)
1.4.3 CD–I (Compact Disc Interactive)
Interaktív optikai lemez, ami álló- és mozgókép rögzítésére egyaránt alkalmas. Ez
volt az első olyan technológia, amelynek segítségével CD méretű korongra másoltak
mozifilmeket. A kép és a hang azonban rossz minőségű volt, így nem terjedt el
annyira, mint a DVD.
1.4.4 CD–R (CD Recordable)
Egyszer írható, és többször olvasható optikai lemez. A felvitt adatok nem
törölhetők, nem módosíthatók.
14.5 CD–ROM (Compact Disc Read Only Memory)
Kb. 600 MB adatot rekordok, állományok formájában tároló, 12 cm átmérőjű
optikai lemez. CD–ROM meghajtókon audio CD is lejátszható, de az audio CD
meghajtója a CD–ROM-ot nem tudja értelmezni. A CD lemezek bevezetősávja
tartalmazza a lemez tartalomjegyzékét, a legutolsó sáv vége után pedig a zárókód
található. Amikor a CD lejátszó ezt a kódot érzékeli automatikusan leállítja a lemezt.
A CD–ROM-on hatékonyan tárolhatunk különböző típusú állományokat, melyek
megváltoztatására nincs szükség. Az audio CD csak egyszeres sebességgel játszható
le, a CD–ROM sebessége viszont igen gyorsan elérte a 24-48-szoros értéket. A CD–
ROM és az audio CD között alapvetően két különbség van:
1. Mindkét rendszer szektorokra osztja a lemez felületét, de az audio CD esetén
nincs jelentősége a szektor tartalmának. CD–ROM-nál a szektorban felhasználói és
egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók. Minden lemez legfeljebb 333 000
szektort tartalmazhat.
2. Az audio CD sáv (zeneszám) szervezésű, a CD–ROM-on az adatok
állományokba szervezettek. Minden CD–ROM olvasásához szükség van
állománykezelő rendszerre.
A CD–ROM nem használhatja a szektor minden bájtját adattárolásra. Az audio
CD viszont minden bájtot a hangadatok tárolására használ. A szektorban lévő első 12
bájt a szektorok elválasztására szolgáló szinkronizációs mintát tartalmaz. A szektor
azonosítása a szinkronmintával és a szektor hosszával közösen történik. A következő
négy bájt fejlécet alkot, amelyből 3 bájt időadatot, az utolsó pedig szektormódot
határoz meg. A fejlécben lévő információ lehetővé teszi a számítógép számára, hogy
azonosítsa az olvasott szektort. Az egyszeres sebességű CD–ROM másodpercenként
75 szektort olvas be. A számítógép sokkal érzékenyebb, mint az emberi fül. A
számítógépes programban egy hiányzó bit a program összeomlását okozhatja, míg a
36

37. zenében egy hiányzó bitet valószínűleg nem is hallunk. A szektor logikai blokkokra
tagolható.
A hangadatok nem javítható hibája jellemzően egy rövid, szinte alig hallható
kattanásként jelentkezik. Ezzel szemben az adat CD nem javítható hibája az egész
lemezt használhatatlanná teszi. Ezzel kész a felírandó blokk, melyben 588
csatornabit található A CD–ROM-lejátszó hibaérzékelő és javító rendszere nagyon
erős, a CD-lemez gyártóknak komoly figyelmet kell fordítaniuk a lemez minőségére,
hogy a keletkező hibák ne haladják meg a hibajavító rendszer teljesítőképességét. A
tipikus CD hibajavító rendszer kétszer két jelet ad ki a hibákkal kapcsolatban.
14.6 CDV (Compact Disc Video)
Ötpercnyi videókép, és 20 perc hanganyag tárolására alkalmas optikai lemez. A
videókép miatt lejátszásához speciális eszközre van szükség.
1.4.7 DVC (Digital Video Casette)
Digitális videokazetta.
1.4.8 DVD (Digital Video Disc, illetve Digital Versatile
Disc)
A mozgóképek és a mozifilmek számítógépes és házi lejátszásának az igénye
indította el egy új, nagy kapacitású hordozó kifejlesztésének a munkálatait az 1990–
es évek első felében. Olyan médiát kerestek, amely a VHS formátumnál jobb
minőségű, és hosszabb játékidejű felvételek rögzítését teszi lehetővé.
A Hitachi, a Matsushita, a Mitsubishi, a Philips, a Pioneer, a Sony, a Thomson, a
Time Warner, a Toshiba és a JVC 1995–ben konzorciumot alkottak az új
adathordozó gyártására, és megállapodtak abban, hogy az új optikai tároló neve DVD
legyen. A DVD tehát fantázianév, ami két jelentést is hordoz. Kezdetben Digital
Video Disc-nek nevezték, később a Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez)
használata terjedt el. Fejlesztése most is folyik, a család elemeinek szabványosítása
jelenleg is tart. A DVD rendszer felülről kompatibilis a létező CD–DA és CD–ROM-
lemezekkel, amelyek olvasását vagy kettős fókuszú optikai rendszerrel, vagy külön
olvasólézerrel oldják meg. A DVD-meghajtók 1997. júniusától a CD–R lemezeket is
tudják olvasni.
A DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez. Tárolási kapacitása
azonban – az oldalak és a tárolási rétegek számától függően – 7–25-szöröse a
megszokott értékeknek. A kétrétegű, kétoldalas univerzális optikai lemez 16 GB adat
tárolására alkalmas. Egy DVD lemezen kilencórányi kitűnő minőségű videó és
többcsatornás térhatású hang, interaktív számítógépes programok, vagy 30 órányi
CD minőségű zene tárolható.
Különbség van a DVD–Video és a DVD–ROM között. DVD-nek gyakran a
DVD–Video-t nevezik. Ez utóbbi csak videót tartalmaz, és televizióhoz kapcsolt
DVD lejátszóban játszható le. A DVD–ROM számítógépes adatokat tartalmaz, és a
számítógéphez csatlakoztatott DVD–ROM lejátszóban olvasható. A különbség az
audio-CD és a CD–ROM közti különbséghez hasonlítható. A DVD–ROM meghajtót
tartalmazó újabb számítógépek a DVD–Video lejátszására is képesek.
37

38. A lézersugárral olvasott digitális információt a spirál alakba rendezett
mikroszkopikus méretű mélyedések és kitüremkedések hordozzák a lemezen. A több
réteg olvasásához eltérő hullámhosszú lézert alkalmaznak. Míg egy CD kapacitása
kb. 0,67 gigabájt, addig egy DVD–5 (egyoldalú, egyrétegű) kapacitása kb. 4,38
gigabájt. Ez 133 perc kitűnő minőségű mozgókép és hang tárolására elég. A DVD–
5–ön kívül még három formátum létezik: DVD–9, amely egyoldalú, kétrétegű lemez
7,95 gigabájt kapacitással. A DVD–10, amely kétoldalú, egyrétegű lemez, 8,75
gigabájt kapacitással. A DVD–18 lemez, amely kétoldalú, kétrétegű, 15,9 gigabájt
kapacitással.
Az alapvető fizikai különbség a lemezek között, hogy a DVD-lemez mindig két
0,6 mm vastagságú lemezből összeragasztással készül, és mindkét oldalon tárolhat
adatokat. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a lemez mindkét oldalán két
felvételi réteg alakítható ki.
A DVD olyan funkciókkal is rendelkezik, amelyeket a hagyományos szalagon
tárolt filmek nem tettek lehetővé. Például a DVD lemezen tárolt film bármelyik
pontjától lejátszható, szüneteltethető a lejátszás, lassítva vagy gyorsítva játszható le,
vagy a képkockák kimerevíthetők. Az is lehetséges, hogy a néző a film
főszereplőjévé váljék, vagy tetszése szerint megváltoztassa a történet végét.
A lejátszás jelszóval védhető, amivel megakadályozható, hogy a gyerekek
megnézzék a nem nekik készült, korhatáros filmeket. Mivel a DVD óriási
tárolókapacitással rendelkezik, lehetővé vált, hogy ugyanazt a filmet többféle
verzióban, nyolc különböző szinkronban tárolja. A DVD hang PCM, MPEG–2 vagy
Dolby Digital típusú lehet.
A régiókódok
A filmstúdiók a DVD szabványba épített régiókódokkal ellenőrzik a filmek
külföldi terjesztését. Minden lejátszó számára meghatározzák az eladás helyének
(földrajzi régiójának) a kódját, így tehát maga a lejátszó akadályozza meg, hogy a
lemez a meghatározott földrajzi régión kívül lejátszható legyen. A kódok használata
nem kötelező, a lemezkészítők döntik el, hogy élnek–e ezzel a lehetőséggel vagy
sem. Az olyan lemezek tehát, amelyek nem tartalmaznak régiókódot, bármelyik
országban lejátszhatók.
1. Észak-Amerika
2. Japán, Európa, Dél-Afrika, Közel-Kelet (Egyiptom is)
3. Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia (Hongkong is)
4. Ausztrália, Új-Zéland, Csendes-óceáni szigetek, Közép- és Dél-Amerika,
Karib-szigetek
5. Korábbi Szovjetunió, Indiai félsziget, Afrika (Észak-Korea és Mongólia is)
6. Kína
7. Foglalt
8. Különleges helyek, mint például repülőgépek, óceánjárók, stb.
Szimbólumok
A régiójel szimbóluma a pici földgömb, rajta számmal. Ez azt jelzi, hogy hányas
régióban játszható le a lemez.
Feltüntetik az alkalmazott hangrendszert (MPEG, Dolby Digital, stb). A
többnyelvű lemezeknél nem mindegyik nyelven van többféle minőségű hangsáv, és
többnyire az elsődleges nyelv legjobb minőségű sávtípusát jelölik meg a dobozon.
38

39. Ikon jelzi a tévé (PAL vagy NTSC), az esetleges Macrovision védelmet, és a
képarányt
A lemez kialakítására vonatkozó információkat az alábbi rövidítésekkel jelzik:
SS-SL (Single Side, Single Layer): egyoldalas, egyrétegű, (DVD-5).
SS-DL (Single Side, Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű, (DVD-9).
SS-RSDL (Single Side, Reverse-Spiral Dual Layer): egyoldalas, kétrétegű.
DS-SL (Dual Side, Single Layer): kétoldalas, egyrétegű, (DVD-10).
DS-DL (Dual Side, Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű, (DVD-17).
DS-RSDL (Dual Side, Reverse-Spiral Dual Layer): kétoldalas, kétrétegű.
A DVD-k fajtái:
 DVD–Video (mozgóképek tárolására)
 DVD–Audio (hang tárolására)
 DVD–ROM (adatok tárolására)
 DVD–RAM (adat, közvetlen (direkt) elérésű)
 DVD-R és DVD-RW (adat; az R egyszer írható [recordable], az RW
újraírható [rewritable])
 DVD+R és DVD+RW (fenti kettőhöz hasonló, azokkal rivalizáló formátum)
1.4.9 DVI (Digital Video Interactive)
A tömörített, digitalizált videorészletek számítógépen történő lejátszására szolgál.
A lejátszáshoz szükség van egy speciális DVI–kompatibilis videokártyára.
1.4.10 Foto-CD
Kompakt lemez, amely 35 mm-es színes diaképeket vagy negatív fényképeket
tárol digitalizált fomában. Használatához "multi–session" elnevezésű CD–ROM
lejátszó szükséges, amely a lemezre nem egyidőben felvitt képek megjelenítésére is
alkalmas.
1.4.11 Hajlékony lemez
Hordozható, hajlékony mágneslemez, amelyikre a számítógépes fájlok írhatók,
illetve onnan olvashatók. Diskette néven is ismert.
1.4.12 Video-CD
MPEG-1 formátumú filmet tartalmazó lemez, amely lejátszható számítógépeken,
asztali CD-I lejátszókon, valamint Video-CD berendezéseken. Közel azonos a minősége
a VHS-sel, és alkalmazható a sztereo hangformátum is.
39

40. Feladatok
1. Gondolja végig, hogy eddigi tanulmányai, vagy előzetes ismeretei alapján
milyen
 szövegszerkesztő programot,
 táblázatkezelő programot,
 keresőprogramot,
 operációs rendszerprogramot,
 vírusirtó programot tudna felsorolni!
2. Látogasson el a http://www.irodalmiakademia.hu, vagy a
http://www.pim.hu/object.d8f182da-fdfa-45ba-914f-2688ce822346.ivy web-oldalra,
keresse meg Esterházy Péter Harmonia caelestis című művét és gondolja végig,
milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy ezt a művet távoli hozzáférésű
elektronikus bibliográfiai forrás formában meg lehessen találni! Az adatokat
hasonlítsa össze a könyvek azonosításához szükséges adatok körével! Mit tapasztal?
3. Eddigi ismeretei alapján állapítsa meg, a könyvek bibliográfiai leírásához
képest milyen eltéréseket tapasztal az elektronikus bibliográfiai forrás alábbi
lerásaiban?
Révai nagy lexikona [elektronikus dok]. – Frissített változat. – Szöveg és képek
. – Budapest : Cyberstone, cop. 1996. – 4 CD-ROM ; 12 cm
Főcím a 4., indító lemez címképernyőjéről. – Működési követelmények: 486 DX2 66 Mhz ; 4 MB
RAM ; 30MB HDD ; 2x CD-ROM ; 512 Kb ; VGA kártya ; egér ; DOS vagy Windows. –
Papírtokban : ár nélkül. – Eredeti nyomtatott kiadása: Budapest : Révai, 1911-1935
Hatályos magyar törvény- és jogszabálygyűjtemény [elektronikus dok.]. –
Szöveges adatbázis. – Budapest : Argenta, cop. 1994. – 1 floppy ; 14 cm
Főcím a címképernyőről. – Működési követelmények: 386 SX CPU ; 5.25" floppy meghajtó ; MS-
DOS
Filmkultúra [elektronikus dok.] : a Magyar Filmintézet magazinja = the digizine
of the Hungarian Filminstitute. – Folyóirat. 1996- . – Budapest : M. Filmint. : NIIF,
1996
Rendszertelenül. – Előbb: Filmkultúra [nyomtatott] = ISSN 0015-1580. – A hozzáférés módja:
WWW URL: http://www.filmkultura.iif.hu
ISSN 1418-8740
40

41. 2. lecke
Bevezetés az elektronikus bibliográfiai
források bibliográfiai leírásába
Ebben a leckében a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges alapfogalmakról,
a bibliográfiai leírás elkészítéséhez szükséges bibliográfiai forráshelyek
értelmezéséről, azok figyelembevételének sorrendjéről lesz szó.
A lecke tartalma:
2.1 Az elektronikus bibliográfiai források leírásának szabványai
2.2 Bibliográfiai egység – fizikai egység
2.3 Egy mű, többféle bibliográfiai forrástípus
2.2. A bibliográfiai adatok bibliográfiai forrásai
2.2.1 A bibliográfiai források figyelembevételének sorrendje
41