Diese Präsentation wurde erfolgreich gemeldet.
Die SlideShare-Präsentation wird heruntergeladen. ×

A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak

A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak

Herunterladen, um offline zu lesen

A bemutatómban a kommunikációkutatásról írtam, annak önállósodása utáni koráról. Benne van például az 1970-es,1980-as évek, a televízió hatásai, és még sorolhatnám.

A bemutatómban a kommunikációkutatásról írtam, annak önállósodása utáni koráról. Benne van például az 1970-es,1980-as évek, a televízió hatásai, és még sorolhatnám.

A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak

  1. 1. A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
  2. 2. Tartalom
  3. 3. Az 1960-as évek válsága és megújulás – információkritika • • • • A kommunikációelméletben különböző magyarázatok és megoldási modellek váltogatták egymást. Az 1964. évi royaumont-i konferencia: majdnem mindenki mást ért az „információ" alatt.  Norbert Wiener: az információfogalom interdiszciplináris voltát emelte ki  André Lwoff: a molekuláris biológiának az égvilágon semmi köze sincs az információelmélethez  Benoit Mandelbrot: a matematikai információelméletnek a híradástechnika kivételével egyik tudományban sincs szerepe George Gerbner azt kutatja van-e összefüggés a televízióban bemutatott erőszak és a agresszivitásnövekedés között R. M. Liebert és munkatársai 1973-as kutatása:  1951-1953 között 15%-kal emelkedett agresszív jelenetek száma a médiában  1964-ben már 90%-kal növekedett ez a szám
  4. 4. A kommunikációs rendszer és a strukturalizmus • • A strukturális iskoláknak nagy befolyása van kommunikációkutatásra Három gondolatrendszert érdemes kiemelni:  Talcott Parsons: kommunikációt a kulturális alrendszerbe sorolta.  Claude Lévi-Strauss: . a társadalmi kommunikáció három szinten folyik: egyrészt nők kommunikálódnak, másrészt áruk és szolgáltatások, harmadrészt pedig az üzenetek  Marsal McLuhan:  a technológiai újítások az emberi képességek és érzékek kiterjesztését jelentik  szerinte az emberiség technológiai innovációinak három alapvető csoportja: 1. a fonetikus ábécé kitalálása 2. a könyvnyomtatás megjelenése 3. a távíró feltalálása
  5. 5. Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az önelemzésig) • • • • A kommunikációkutatásban határozott új irány figyelhető meg Három gondolatrendszert érdemes kiemelni:  a mikroszinttől (pszichológiai) a makroszintig (társadalmi perspektíva)  A schrammi hagyomány mellett feltűnt egyerősebben társadalmi és kritikai irány A '70-es évek kommunikációkutatási irányzatira kontextuális és folyamatelvűség volt jellemző. Új területek születtek:  az információtudomány  hipertudomány
  6. 6. Az 1980-as évek – a média hatásának vizsgálata • • A kommunikációkutatást eddigre már egyértelműen a média nagyközönségre gyakorolt hatásának vizsgálata határozta meg A tömegkommunikáció hatásai: 1. A lövedékelmélet: a befogadó passzív, és teljesen ki van szolgáltatva a médiának, mely azonnali és direkt hatást képes kiváltani belőle 2. A korlátozott hatások elmélete: a befogadó nem teljesen passzív a kommunikációban 3. A moderált hatások elmélete: a média csak meghatározott feltételeknél képes befolyásolni a befogadót 4. A kultivációs modell: szerint a műsorok nemcsak tájékoztatnak, hanem formálják a nagyközönséget 5. Az erős hatások modellje: a televízióban látott erőszak agresszivitást vált ki a műsorokat néző gyermekek és tizenévesek körében (amelyet az amerikai Nemzeti Mentálhigiénés Intézet tisztifőorvosa 1982-es közvélemény kutatása)
  7. 7. A televízió hatásai • Három kategória az erőszak hatására irányuló kutatásoknál: 1. A filmes erőszak kivált-e valamilyen utánzó magatartás:  :Albert Bandura, 1963 2. A filmben látott erőszak milyen érzelmi reakciókat vált ki a nézőkből:  Frydman, 1980  A. H. Stein és L. K. Friedrich, 1972  W. D. Wells, 1973 3. A katarzis-elmé-let jelentősége  Feshbach és Singer
  8. 8. Az új médiumok, a hálózati globalizáció és a média-konvergencia • • • A hagyományos médiumok a digitalizáció révén, közelítenek egymáshoz. A televíziózásra fordított idő számos országban növekszik. E. M. Noam a tömegkommunikáció korszakának három stádiumát különböztette meg: 1. A limitált tömegkommunikáció 2. A sokcsatornás média 3. A kiber-média Az újmédiumok a kommunikációs folyamatokat interaktívvá teszik.
  9. 9. Az információs társadalom • • • Az információs társadalom a XXI. század meghatározó fogalma. . Napjainkban a kommunikációkutatás három szint szerint történik: 1. a társadalom egészének és intézményeinek makroszintjén (szociológiai) 2. az egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai) 3. a technikai vizsgálat szintjén (fizikai). Az információforradalom összetevői: az információ robbanásszerű növekedése és a technikai (digitális) forradalom. Jellemzők erre a társadalomra:  az információs technikák fontossága  az információhoz való szabad hozzájutás, az információ létrehozása és felhasználása  szabad, zökkenőmentes kommunikáció az idő és tér korlátjának kikapcsolásával  az élet különböző területeinek globalizálódása
  10. 10. • Az információrobbanás legjellemzőbben az alábbi területeket érinti: 1. A tudományos területeket 2. A társadalom tagjait 3. Az információs iparágat a) a hardvereszközök teljesítményének ugrásszerű növekedése b) az eszközök ár- és teljesítményarányának kedvező alakulása c) a kommunikáció sebességének növekedése d) a hálózatok elterjedése, információs autósztráda, Internet
  11. 11. A virtuális valóság • • • Az új tudomány megszületését a Dartmouth College-ban megrendezett, 1956-os I. Mesterséges Intelligencia Konferenciához kapcsolják. Fogalma: angol: virtual reality (VR)- virtuális/látszólagos valóság. Ezzel a szókapcsolattal nevezik meg azokat a számítógépes alkalmazásokat, amelyek segítségével a felhasználó által bejárható, felfedezhető mesterséges, háromdimenziós világokat lehet létrehozni A virtuális valóság kutatásával számos tudomány foglalkozik vagy közvetlen, vagy közvetett módon, persze nem egységes véleménnyel.
  12. 12. A mesterséges intelligencia • • • • • A mesterséges intelligencia - az angol szakirodalomban artifical intelligence (AI) Mesterséges intelligenciakutatás az észlelés kulcsfontosságú aspektusait próbálja számítógéppel szimulálni. Célja, hogy intelligens módon viselkedő gépet tudjanak létrehozni. A számítógépes tudomány aránylag új alkalmazási területe, annak legdinamikusabban fejlődő ága. Képviselők: Herbert A. Simon és Allen Newell A mesterséges intelligencia mindazon dolgokat foglalja magába, amelyek segítségével az emberi gondolkodás, a problémamegoldási és kommunikációs tevékenységek számítógéppel megvalósíthatóak. Alkalmazási területei:  emberi cselekvések felismerése  háztartási és gépjárműipari alkalmazás  ipari szakértői rendszerek  műszaki területeken adatértékelés, rendszerdiagnózis, jelenségek jóslása  internetbe ágyazott intelligens rendszerek együttműködése  intelligens keresés, ügynöki hálózat
  13. 13. Jövőkép – a kommunikáció kiteljesedése • • • A filozófusok a számítógépnek az emberi kommunikáció fejlődésére gyakorolt hatásában két ellentétes folyamatra figyeltek fel 1. Másodlagos szóbeliség- Walter J. Ong álltal 2. az elektronikus írásbeliség A tömegkommunikáció jellemzőit Angelusz az alábbiakban látja:  A TV-zés a közönség koncentrációját és a figyelemnek meghatározott üzenetekre való fókuszálását korábban soha nem látott mértékben valósította meg.  A társadalom rövid idő alatt képes kontaktust teremteni és számukra bizonyos közleményeket eljuttatni. Különböző változások, melyek létrejönnek a számítógépes kommunikáció terén
  14. 14. Köszönjük a figyelmet!

×