Rosta Miklós: Rendszerparadigma és az intézmény közgazdaságtan: nem egy, de nem is kettő

Rendszerparadigma és az
intézmény közgazdaságtan:
nem egy, de nem is kettő
Rendszerparadigma és az intézmény
közgazdaságtanRosta Miklós
„Nem vettétek észre, hogy én már réges-rég intézményi
közgazdász és viselkedési közgazdász vagyok?”
(Kornai János 2014:57)
Szeged, 2015. március 19.

Az előadás felépítése
 Összehasonlítás szempontjai
 Rendszerparadigma rövid jellemzése
 Intézményi közgazdaságtan rövid jellemzése
 Kiindulópont, mint közgazdasági előzmények
 Azonos probléma-fókusz
 Főbb fogalmak
 Módszertan
 Következtetés
 Összehasonlítás eredményének összegzése

közgazdaságtan
Azonos paradigmában gondolkodunk-e Kornai
alapján?
 Azonos vagy egymással közeli rokonságban álló
„rejtvények” megoldásán fáradoznak;
 Azonos vagy egymással közeli rokonságban álló
fogalmi apparátust használnak;
 Azonos vagy hasonló módszertant használnak
megfigyelésre.
Rosta Miklós
Kornai 1999:586
Ugyanakkor ez nem jelent feltétlenül azonos
kiindulópontot, vagy következtetéseket Kornai szerint.

Röviden a rendszerparadigmáról
 Rendszer egésze – rész-egész viszony
 Interdiszciplináris
 Események intézményi kereteire koncentrál
 Történelmi beágyazottság/determináció
 Egyéni preferenciák rendszer specifikusak
 Nagy társadalmi-gazdasági átalakulások
 Diszfunkcionális működésre koncentrál
 Módszer: összehasonlítás – térben/időben

 Marx
 Hayek (osztrák iskola)
 Mises (osztrák iskola)
 Polányi (szubsztantív
iskola)
 Schumpeter
 Eucken (Freiburgi iskola)
Akiket Kornai nem sorol fel: a német
történeti iskola meghatározó
alakjai
(első generáció: Wilhelm Roscher,
Bruno Hildebrand, Karl Knies;
második generáció:
Gustav Schmoller, Max Weber,
Werner Sombart.
„…a rendszerparadigma anyanyelve német… ”
(Madarász 2008:99)
Rendszerparadigma közgazdasági előzményei

Rendszerparadigma mint innováció
 Kornai előbb használta a rendszerparadigma
eszköztárát, mint ahogy az összeállt egy jól
megragadható paradigmává. A rendszerparadigma
eszköztárát már az Anti-equilibriumban és még
inkább kikristályosodva A szocialista rendszerben
alkalmazta.

Új intézményi közgazdaságtan (NIE)
 Az intézmények – amelyeket a NIE górcső alá vesz – a
társadalom tagjainak cselekvését és a közöttük lévő
interakciókat irányító szabályok. Ezen intézmények
meghatározzák a gazdasági szereplők közötti
tranzakciók költségeit.
 A gazdasági cselekvés intézményi környezetére
fókuszál, így pl.: a jogi környezetre, kormányzási
struktúrákra. Az egyes társadalmi alrendszerek
kölcsönhatásaitól nem tekint el.
 A NIE nem veti el a neoklasszikus közgazdaságtan
axiómáit és emberképét, hanem kitágítja annak
látókörét.

Forrás: Richter (2005:167)
Furubotn&
Richter(1984)
Langlois
(1986)
Nabli&
Nugent(1989)
Hariss,et.al.
(1995)
Drobak&Nye
(1997)
Clague(1997)
Tranzakciós költségek gazdaságtana X X X X* X X
Tulajdonjogok elmélete X X X X* X X
Evolúciós gazdaságtan X** X
Közösségi döntések és
politikai gazdaságtan
X X
Szerződések elmélete X X
Új intézményi gazdaságtörténet
NIE approach to history
X X
Modern osztrák gazdaságtan X
Alkotmányos választás elmélete X
Közösségi cselekvés X X
Az új intézményi közgazdaságtan részterületei

Azonos szellemi gyökerek
 Kornai által említett szerzők mindegyikét
tekinthetjük az új intézményi iskola előzményének
(Lásd Furubotn - Richter 2005; Pagano 2007 –
Marx és NIE kapcsolatáról)
 Plusz: német történeti iskola – erre fókuszálok,
nem azért, mert ez a legjelentősebb közös szellemi
ős, hanem azért mert erről kevés szó esik!

A német történeti iskola
megkülönböztető vonása a szembenállás a klasszikus,
illetve a neoklasszikus paradigmával. Azaz:
 megkérdőjelezi a deduktív módszer kizárólagos használatát,
hangsúlyozza a történeti és statisztikai tárgyalásmód szükségességét;
 tagadja a gazdaságtan változatlan természeti törvényeit, figyelmét az
elméletek és intézmények összefüggésére irányítja, megmutatja, hogy
különböző korok és országok különböző rendszereket igényelnek;
 elveti az abszolút laissez faire rendszer üdvös voltába vetett hitet;
ragaszkodik a jog, a közgazdaságtan és az etika szoros kapcsolatához,
elégtelennek tartja ama tudományos magyarázatot, amely az önérdeket
tekinti a gazdasági cselekvés egyetlen mozgatójának.

A német történeti iskola szerint
 bármely társadalmi vagy intellektuális jelenség csak
történeti fejlődése megismerésén keresztül érthető meg.
 az egyes kultúrák, nemzetek és társadalmak individualitása
kiemelkedően fontos.
 organicizmus – a társadalom, mint élő és növekvő szervezet
metaforája, ahol az egész több és minőségileg más, mint a
részek összege, ezért nem tartható kiindulópont a gazdaságot
az atomisztikus gazdasági alanyok cselekvéseiből ábrázoló
megközelítés;
 fejlődés – a gazdaság ábrázolásában a statikus állapottal
szemben a változás a mérvadó, vagyis nincsenek általában igaz
és örök szabályszerűségek;
 egyediség – minden egyén, nemzet vagy kultúra sajátos és
megkülönböztetendő entitás.

Német történeti iskola és az új intézményi
közgazdaságtan kapcsolata
 „ The German Historical School might be classified
as still another branch of ‘institutional’ economics.”
Richter-Fureboton 2005:42)
 Alapvetően North és Schmoller kapcsolata erős.
(Richter 1996)
 Mindketten az intézményi környezetre fókuszáltak;
klasszikus közgazdaságtani tételeket nem fogadják
el (nem ugyanazon mértékben elutasítóak).
 Schmoller inkább a régi intézményi
közgazdaságtan úttörője Schumpeter szerint.

Új intézményi közgazdaságtan és Kornai
kapcsolata
 O. E. Williamson név szerint említi Kornai 1971-es
Anti-equilibrium kötetét, mint a NIE egyik előzményét.
Közös pont a szembenállás a klasszikus egyensúlyi
(walrasi) közgazdaságtannal.
 „új intézményi közgazdaságtan és politikai
gazdaságtan, amely a gazdasági cselekvés
intézményi meghatározottságát vizsgálja anélkül, hogy
feladná az analitikus elméletalkotás igényét. Ez az a
kutatási irány, amely Kornai János életművében is
testet ölt.” (Gedeon 2013:38)

Közös pont: kritika a klasszikus
közgazdaságtannal szemben
 Kritika Kornaitól, a NIE képviselőitől (pl.: Coase vagy
Williamson) és Schmollertől is: a klasszikus /
neoklasszikus közgazdaságtan parciális elemzése túl
absztrakt, a valósághoz kell kötni (Lásd: Menger és
Schmoller vitáját: Methodenstreit).
 Javaslat is azonos: átfogó, összehasonlító intézményi
vizsgálatra van szükség!
 Az emberi viselkedés és motiváció kulcskérdés
mindhárom esetében (gondoljunk Kornai PKK-jára);
neoklasszikus közgazdaságtan célracionális
emberképét elutasítják, de nem azonos módon!

 Koordináció kulcskérdés mind a NIE és Kornai
esetében is: láthatatlan és látható kéz is kell!
 Tranzakció-fókusz mind a kettőnél megvan.
 DE! Kornai sokáig nem tekintette magát
intézményi közgazdásznak, ami érthető, hiszen
ő erőteljesebben elkülönül a klasszikus és a
neoklasszikus közgazdaságtantól (Pl.:
módszertani holizmus vs. módszertani
individualizmus).

Azonos vagy egymással közeli rokonságban
álló „rejtvények” megoldásán fáradoznak
 Rendszerváltozás
 Gazdasági rendszerek elemzése (kapitalizmus vs. szocializmus)
 Kapitalizmus típusok
 Kína
 Bizonyos ágazatok rendszerszemléletű elemzése (pl.: egészségügy)
 Melyek a gazdasági változtatások politikai feltételei, és melyek a
politikai változások gazdasági feltételei?
 Evolúciós, spontán vagy állami eszközökkel kell a fejlődést
elősegíteni?

Azonos vagy egymással közeli rokonságban álló
fogalmi apparátust használnak
 Gazdasági rendszerek
 Tulajdonjog
 Koordináció
 Motiváció – Viselkedés
 Evolúció

Azonos vagy hasonló módszertant használnak
megfigyelésre.
 Gedeon (2013:42) szerint: „A gazdasági szereplők viselkedését a
gazdasági intézmények határozzák meg, a gazdasági intézményeket
pedig a politikai intézményekből érthetjük meg, mondják az új
politikai gazdaságtan képviselői [North, Wallis és Weingast, 2009,
Acemoglu és Robinson, 2012]. Nos, ez olyan felismerés, amely
Kornai hiánygazdasági elméletének sarkköve is volt.”
 Matematikai modellezés hátrányainak felismerése (nem elutasítása);
modellezés szükségességét mind Kornai, mind NIE (lásd: Ménard
2001) felismeri.
 A valóság megfigyeléséből indul ki, így állításai tesztelhetőek. A
Methodensteitenben mind Kornai mind a NIE képviselői Menger
oldalán állnak.

Felhasznált irodalom
 Kornai J. (2014). A puha költségvetési korlát. Kornai János válogatott munkái, IV. kötet. Kalligram
Kiadó, Pozsony
 Kornai, J. (1999). A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, 46(7-8), 585-99.
 Gedeon P. (2013). Az anti-equilibriumtól a szocialista rendszerig és tovább. Kornai János 85
éves. Köz-gazdaság, 8(2), 35-45.
 Madarász Aladár (2008). Visszatérhet-e a „nagy elmélet” a közgazdaságtanban? Megjegyzések a
rendszerparadigma elmélettörténetéhez. Közgazdasági Szemle, 55(2), 95-106.
 Richter, R. (2005). The New Institutional Economics - Its Start, Its Meaning , Its Prospects.
European Business Organization Law Review, 6(2), 161-200.
 Furubotn, E. G., & Richter, R. (2005). Institutions and economic theory: The contribution of the
new institutional economics. University of Michigan Press.
 Pagano, U. (2007). Karl Marx after new institutional economics. Evolutionary and Institutional
Economics Review, 4(1), 27-53.
 Richter, R. (1996). Bridging old and new institutional economics: Gustav Schmoller, the leader of
the Younger German Historical School, seen with neoinstitutionalists' eyes. Journal of Institutional
and Theoretical Economics, 152(4), 567-592.
 Ménard, C. (2001). Methodological issues in new institutional economics. Journal of Economic
Methodology, 8(1), 85-92.

Prezentáció címe
Köszönöm a figyelmet!
Rosta Miklós, PhD
miklos@rosta.hu
Budapesti Corvinus Egyetem
Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék
1093 Budapest, Fővám tér 8.
Név

Rosta Miklós: Rendszerparadigma és az intézmény közgazdaságtan: nem egy, de nem is kettő

Recommended

Recommended

More Related Content

More from SZTE-GTK

More from SZTE-GTK (9)

Rosta Miklós: Rendszerparadigma és az intézmény közgazdaságtan: nem egy, de nem is kettő