1.
Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
50.PM MŰHELY (2021. szeptember 16) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „A projektmenedzsment kompetencia fejlesztése és mérése”
Időpont: 2021. szeptember 16. 16-18 óra
Helyszín: BME I. ép. B. 110 tanácsterem (Bp. XI. Magyar Tudósok krt 2) + YouTube
online videokonferencia
A Műhelyben részvevők (36) : Bérczi Zoltán, Bíró Ivett, Birovetz László, Czifra
Julianna, Csényi Sándor, Facskó Edina, Fodor Andrea, Hegedűs László, Heigl
Tamás, Horváth Nikolett, Karasai Krisztina, Kerékfy Pál, Klimkó Gábor, Kormos
Márk, Koszper Károly, Köberl Kinga, Krizsanyik Csaba, Kunsági László, Lipi Gábor,
Medgyesi László, Melis Norbert, Mezner Ákos, Pálvölgyi Lajos, Pásztor Károly, Péter
Gábor, Prónay Gábor, Rozsovits Péter, Szeidermann Péter, Szeszler Zsolt,
Szkenderovics Ildikó, Takács Udvari Csongor, Tóth János, Ulicsák Béla, Vincze
Kornél, Zana Tibor, Zolnai Antal.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, külön tisztelettel dr.
Pálvölgyi Lajost, PMP-t, a PM szakma kiemelkedő képviselőjét, a Műhely téma
vezetőjét. Pálvölgyi sikeres, hazai- és nemzetközi PM pályafutását az elmúlt években
a PM oktatási-pedagógai kérdések kutatásával egészíti ki, mint az ELTE Eötvös
Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felsőoktatás- és
Innovációkutató Csoport tagja.
A jelenlegi Műhely jelentőségét növelte, hogy ötvenedik alkalommal került
megrendezésre. Prónay Gábor megemlékezett a 2010. március 25-i első Műhely
indulásáról és visszaemlékezésként az elmúlt több mint tíz év alatt megbeszélt
témákat sorolt fel (stratégia és PM, felelősség-hatalom, extrém PM, kockázat
kezelés, PM és jog, agilitás, PM és államigazgatás, kommunikáció, szponzor szerep,
projekt érettség, csapat építés, nők a projektvezetésben, motiváció,
konfliktuskezelés, a vezetés árnyoldala, önszerveződő csapatok,
portfoliómenedzsment). A Műhely célkitűzései és a workshopok szakmai munkája a
bevezető blogok megismerésével (https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html)
és az összefoglalókat tartalmazó Linkedin csoportban
(www.linkedin.com/groups/4315748) követhetők.
A Műhely beszélgetések témáját a megelőző Műhely résztvevői választják ki a
felvetett témák közül. Korábban a Műhely résztvevői Pálvölgyi Lajos témajavaslatát
fogadták el, aki a Műhely beszélgetés előkészítésére a
https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon bevezető, tájékoztató
előadás szöveget tett közzé.
Pálvölgyi Lajos bevezetésként elmondta, hogy a globalizálódó, digitalizálódó
világban a projektmenedzsment szerepe nő, a mesterséges intelligencia az
adminisztrációs feladatokban (adatgyűjtés, ellenőrzés, jelentés készítés, stb.)
tehermentesítheti a PM-eket, ugyanakkor a komplex feladatok megoldásban az
integrációs menedzsment nélkülözhetetlen marad, sőt egyre nagyobb szerepet kap.
2027-re az előrejelzések szerint 88 millió PM-re lesz szükség. Az egyedi
tömeggyártás irányába történő fejlődés mellett az egyedi összetett feladatok
területén a projektek világa az emberi munkavégzés számára továbbra is kiemelt

2.
Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16
2
jelentőségű marad, és így a projektkompetencia nemcsak a PM-ek számára, de az
alkotó munka minden résztvevője számára fontos.
A bevezető áttekintette a sokirányú kompetencia definíciókat, ahol a kompetencia
külső személetben azt jelenti, hogy az egyén adott helyzetben ténylegesen megteszi
azt, amit adott szerepében elvárunk tőle, viselkedése felelősségteljes és autonóm.
Vannak, akik a kompetenciát úgy értelmezik, hogy a fogalomba beleértik a
tapasztalatokat is. Ez valóban megtehető, bár Pálvölgyi felfogása szerint a
tapasztalat nem új kategória a fentiekhez képest, hanem az ismeretek, képességek
és attitűdök keletkezésének egyik lehetséges útját-módját jelöli. Tanulmányok
mutatják ki, hogy a kompetencia szint szoros kapcsolatban van a projektek
sikerességével.
Ennek megfelelően sokféle projekt szerep és projekt típus különféle
projektkompetenciát igényel (mindez még kiterjeszthető programokra és a
projektportfóliókra is). A jó hír az, hogy bármennyire is sokféle projektkompetencia
képzelhető el, ezek között azért nem kevés hasonlóság van. A projektvezetői szerep
kiválasztásával, a szükséges kompetenciák már többféleképpen meghatározásra
kerültek. Célszerűen a két nagy PM szakmai világszervezet (PMI, IPMA) definícióit
érdemes megismerni, alkalmazni.
A Project Management Institute (PMI) a projekt-, program- és
portfóliómenedzserek legnagyobb világszervezete, amely a projektvezetői
kompetenciákat a Talent Triangle® keretében három nagy tartalmi csoportban
foglalja össze. Ezek: (1) a stratégiai és üzleti, (2) a vezetési, valamint (3) a
projektmenedzsment módszertani témákhoz kapcsolódnak. A PMI koncepciót a
„Project Manager Competency Development Framework (PMCD)” alapozza meg. Az
alapváltozatban a kompetencia három dimenziója szerepel: (1) az ismeret, amely a
projektmenedzsment tudásterületeihez kapcsolódik, és a minősítő vizsgákkal
mérhető, (2) a teljesítőképesség, amelyet a projektvezető megfigyelhető
tevékenysége és annak eredménye bizonyít, és (3) a személyes kompetencia,
amely a megfelelő viselkedésben mutatkozik meg (PMI, 2017). Az ismeret itt azt
jelenti, hogy a projektvezető tudja (el tudja magyarázni), hogy mikor mit kell tennie; a
teljesítőképesség (performance competence) pedig azt, hogy reális helyzetben
ténylegesen meg is tudja tenni azt. Képes helyesen alkalmazni ismereteit, és
felismeri azt, hogy mikor mire van szükség. Képes végrehajtani a módszertan
lépéseit a gyakorlatban, és ezeket megfelelően kombinálni. A személyes
kompetencia (personal competence – pl.: kommunikáció, vezetői-menedzseri
képesség, etikusság) pedig azzal egészíti ki mindezt, hogy a projektvezető
tevékenységét olyan személyes és szociális képességek, és érzelmi intelligencia
birtokában fejti ki, amelyek segítik őt az akadályok és konfliktusok felismerésében és
kezelésében, a csapat motiválásában, és általában a megkívánt vezetői szerep
megvalósításban. A PMI PMDC továbbfejlesztett változata az alapváltozat három
dimenzióját két újabbal egészíti ki. Az egyik a szervezeti dimenzió, amely a
szervezeti környezettel kapcsolatos kompetenciákra utal, a másik pedig az iparág-
specifikus dimenzió, amely az adott iparággal kapcsolatos egyedi kompetenciákat
tartalmazza.
Az International Project Management Association (IPMA) szervezet felfogása
szerint a személyes kompetencia ismeretek (információ és tapasztalat),
szakképzettség és képességek alkalmazása a kívánt eredmény elérése érdekében
adott feladathelyzetben (kontextusban). Az „Individual Competence Baseline (ICB)” a

3.
Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16
3
megkívánt kompetenciák aprólékosan kimunkált rendszerét és a kapcsolódó
indikátorokat tartalmazza. Az IPMA megközelítése három kompetenciaterületre terjed
ki: (1) az emberekkel kapcsolatos kompetenciák: ezek a személyes és társas
kompetenciák, (2) a gyakorlattal kapcsolatos kompetenciák: ezek a
projektmenedzsment módszerekhez kapcsolódó kompetenciák, és (3) a
perspektívákkal (perspectives) kapcsolatos kompetenciák: ezek a környezethez és
a kontextushoz kapcsolódnak. (IPMA, 2015) Az egyes területekhez tartozó
komponenseket az alábbi 1. táblázat tekinti át. Erre épül az IPMA négyszintű
nemzetközi projektmenedzsment minősítési rendszere.
1. táblázat: A projektmenedzser kompetenciák áttekintése az ICB szerint (IPMA,
2015)
Perspektívák Emberek Gyakorlat
• Stratégia
• Átfogó irányítás
(governance):
struktúrák és
folyamatok
• Megfelelőség:
standardok és
szabályozások
• Hatalom és érdek
• Kultúra és értékek
• Önreflexió és
önmenedzsment
• Személyes integritás és
megbízhatóság
• Személyes kommunikáció
• Kapcsolatok és elköteleződés
• Vezetés
• Csapatmunka
• Konfliktus és válság
• Találékonyság
• Tárgyalás
• Eredményorientáltság
• Projekttervezés
• Célok, követelmények és
haszonelemek
• Terjedelem, tartalom
• Ütemezés
• Szervezet és információ
• Minőség, pénzügyek
• Erőforrások, beszerzés
• Terv és kontroll
• Kockázat és lehetőség
• Projektérintettek
• Változtatás, egyensúly
A kompetencia fejlesztések a tanulásfelfogások-tanuláselméletek három tipikus
megközelítése alapján (reformpedagógia, kognitív pszichológia, konstruktív
pedagógia), különböző szervezeti keretekben (formálistanulás, nem formális tanulás,
informális tanulás) valósulhatnak meg. A huszadik század elején kibontakozó
reformpedagógia (John Dewey) a projekteken keresztüli tanítás követendő példáját
dolgozta ki. A kognitív pszichológia a tanulás-emlékezés, az agyműködés kutatására
épül. A szakmai tapasztalatok sokszor hierarchikusan szerveződő kognitív sémák
formájában, tacit tudásként rögzülnek. A szakmai fejlődésben fontos szerepet
játszhatnak a kognitív disszonanciák. Az érzelmi viszonyok jelentősen
befolyásolhatják az eredményességet (jobban emlékszünk arra, ami érzelmi
hangsúlyt kapott; ill. enyhén negatív légkörben egyes kognitív teljesítmények jobbak
is lehetnek, mint pozitívban). A konstruktív pedagógia abból indul ki, hogy saját
egyéni belső világmodelljét mindenki maga hozza létre, maga konstruálja. Emiatt az
egyének belső kognitív struktúrája különböző, ennek megfelelően a tudás szubjektív,
az értelmes tanulás számára az előzetes ismeretek, az interakciók, a tanulási
környezet és csoportmunka meghatározók. A kompetencia fejlesztésben az
önirányított tanulás képessége, valamint a tanulást fenntartó érdeklődés és motiváció
alapvető jelentőségű.
Egy korszerű oktatási rendszerben a projektkompetencia fejlesztése már az általános
iskolában elkezdődik, és a középfokú képzésben tovább folytatódik. Ennek jól bevált
módja a csoportmunka és a projektalapú tanulás (PBL, project based learning). Ezek
a módszerek hatékonyan segítik a tanulást a legkülönfélébb területeken, erősíthetik

4.
Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16
4
az iskola és a való világ kapcsolatát, fejlesztik az önismeretet, és a 21. század
munkavállalói számára kulcsfontosságú szakmafeletti (transzverzális)
kompetenciákat. A projektkompetencia alapvető elemei mindenki számára fontosak,
mivel élete során mindenki kapcsolatba kerül fontos projektekkel, nemcsak a
munkahelyén, hanem a magánéletben is.
A korszerű felsőoktatás sem létezhet kollaboratív tanulás és projektalapú tanulás
nélkül. A projektmunka a hallgatók számára a tapasztalatszerzés értékes lehetősége
a választott szakmai területen, és egyben lehetőség arra is, hogy jövőbeli hivatásukra
készülve vállalatok és intézmények működésébe is bepillantást nyerjenek. A
kompetenciafejlesztő tréningek azonban nem kapnak megfelelő súlyt a
felsőoktatásban (később a vállalati továbbképzésben kell pótolni). Ennek oka a
magas erőforrásigény és költségszint, valamint az erős gyakorlatorientáltság
szükségessége lehet.
A projektkompetencia mérése egyrészt pontosabb megismerést és előrejelzést tesz
lehetővé, másrészt pedig, Péter Drucker szavaival élve „ha valami nem mérhető,
akkor nem is irányítható”. A mérés kérdése legalább kétféleképpen közelíthető meg.
Az egyik lehetőség az, hogy készítünk egy mérőeszközt, és azt mondjuk, hogy a
projektkompetencia az, amit ez az eszköz mér (lásd intelligenciatesztek). A másik
lehetőség pedig az, hogy elméleti megfontolások alapján kompetencia modell készül
és ebből kerül levezetésre a mérési módszer. A projektkompetencia komplexitása
nehézzé teszi a mérést. A mérés fogalma kétféle módon értelmezhető. Kevésbé
szigorú értelemben mindenfajta tájékozódás (adatgyűjtés), értékelés (elemzés)
mérésnek nevezhető. Szigorúbb értelemben az előbbi nem biztos, hogy valóban
mérésnek tekinthető (inkább csak becslés ismeretlen hibával). Az „igazi” mérés
ugyanis azt jelenti, hogy meghatározott szabályok szerint kerülnek számok
hozzárendelésre egy halmaz elemeihez, jelen esetben a kompetenciaállapotokhoz.
A gyakorlatban inkább a mérés kevésbé szigorú módja terjedt el. Mind a két
hivatkozott projektmenedzsment szervezet jól kidolgozott vizsgarendszerrel
rendelkezik ilyen módszerekre építve. A vizsgák tartalmát az adott szervezet (PMI
vagy IPMA) kompetenciamodelljei definiálják. Az ismereteket felmérő kérdőívek és a
különféle tesztek mellett például olyan szimulációs gyakorlatokat, szituációs
feladatokat alkalmaznak, mint az értékelő központok (assessment center). Jó
szolgálatot tehet egy 360 fokos visszajelzés is. Ezek a jövőben kiegészíthetők akár a
digitális technológiát alkalmazó játékokkal és szimulációkra épülő innovatív értékelő
technikákkal is (Bialik et al., 2016; Brilingaité et al., 2018; González-Marcos et al.,
2015).
A projektkompetencia mérésével kapcsolatban illusztráció gyanánt röviden
bemutatásra került két konkrét példa. Az egyik mérés a kollaboratív
problémamegoldó képességre vonatkozik (Pásztor-Kovács et al, 2020). Ez az
összetett képesség a projektben közreműködő csapattag, de maga a projektvezető
számára is alapvető jelentőségű. A szociális képességekre irányul, ahol a modellben
a csoportban való részvételre (együttműködés, gondolatmegosztás), nézőpont
illesztésekre (adaptivitás, alkalmazkodás) és a szociális szabályozásra (mások
elfogadása, felelősségvállalás, önértékelés) vonatkoznak.
A másik kérdőíves eljárás nem önértékelésre, hanem a szituatív módszerre épül. A
bemutatott megoldás alapszintű módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazásának

5.
Prónay 50. PM Muhely osszefoglalo - PM kompetencia fejlesztese es merese -2021 szeptember 16
5
kognitív képességét méri (vagy inkább becsüli), elképzelt projekthelyzetekben. A
válaszadónak ezek részletgazdag leírásából kell megértenie a projekt szempontjából
lényeges mozzanatokat, és meghatároznia azt, hogy mit tenne a felkínált
lehetőségek közül. A történetbe ágyazott kontextus elemek egyes későbbi
kérdéseknél fontossá válhatnak. A kitöltő vagy felületesen végigfut a kérdőíven, vagy
a történetben figyelmesen előre haladva, gondolkodva, tanulva keresi és találja meg
a helyes válaszokat. Itt tehát valamennyire már az attitűd is beleszól az eredménybe,
anélkül, hogy hatását elkülönítve mérni tudnánk.
A projektkompetencia több dimenzióra épül. Az egyes dimenziók különálló mérése
alapján nem mondható ki, hogy ki rendelkezik fejletteb projektkompetenciával, mivel
a dimenziók eredményeit nem vonhatjuk össze egyetlen számértékbe. Az oktatás-
képzés egyes dimenziókat fejleszt. Vajon ezek maguktól állnak össze harmonikusan
működő egységekké? A mérési szint problémájának kezelését segítheti az összetett
képességek ráfordításalapú mérésére javasolt újszerű eljárás véges sok
feladatosztály esetén (Pálvölgyi, 2020). A módszer a szokásos dimenzionális
megközelítéssel szemben feladatorientált megközelítésre épít, és bemutatja a
fejlettségi állapotok rendezésének egyfajta lehetőségét.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői megismerhették a
projektkompetencia definícióit és mérésének- fejlesztésének megoldási lehetőségeit.
Ezek az ismeretek lehetőséget adnak projektmenedzsment kultúra fejlesztésére, a
projektek sikerességét növelő „kompetens” projektmenedzserek kiválasztására, a
minősítési rendszer fejlesztésére.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, elfogadták -
Prónay Gábor által támogatott – Fodor Andrea kiemelkedő tapasztalatú PM
tanácsadó által bemutatott javaslatát a 2021. november 18-án megrendezésre
kerülő 51. PM Műhely témájának: "Szerepkörök a projektekben (projektvezető,
projektportfólió menedzser, business analyst, scrum master, product owner,
agile coach…) – feladatok, hatáskörök, felelősségek”.
A Műhely az alábbi kérdésekre keresi a választ :
1. Milyen szerepkörök használatosak a projektek sikeres menedzselésében ?
2. A projektmenedzsment érettségével hogyan változnak a projekt felelősségek ?
3. A megnövekedett feladat mennyiség milyen projekt-program szervezési
megoldásokat (működési model) igényel ?
A Műhely beszélgetés bevezető blogja, várhatóan 2021.októbertől lesz olvasható a
https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon.
A Műhely szervezői várják a szakértői jelentkezéseket a jövőbeli Műhelyekre.
Az 51. Projektmenedzsment Műhely beszélgetést 2021. november 18-án
csütörtökön, 16–18 óra között tartjuk a BME ipari parkban levő (Bp. XI. Magyar
Tudósok krt 2) B. épület 110 tanácstermében. Online hozzáférést a YouTube video
közvetítés biztosít (jelentkezőknek az elérhetőség kiküldésre kerül)
Budapest, 2021. szeptember 20.
Dr. Prónay Gábor