1.
Prónay 47. PM Muhely osszefoglalo - Konfliktusmenedzsment -2020 november 19
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
47. PM MŰHELY (2020. november 19) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „Konflliktusmenedzsment”
Időpont: 2020. november 19. 16-18 óra
Helyszín: Microsoft Teams online videokonferencia
A Műhelyben részvevők (44) : Ádám Attila, Barosi Mihály, Bella Szilvia, Bíró Csaba, Bíró Ivett,
Borsi Mihály, Borsiné Krisztik Ágnes, Cziffra Csaba, Czifra Júlia, Csapó Krisztián, Cseh Viktor,
Garai György, Gruhala Péter, Haberle Gusztáv, Hegedűs László, Horváth Viktor Gyula, Juszt
Péter, Károlyi András, Kerese István, Kneiszel Krisztián, Kovács László, Kuczogi Tamás,
László Emese, Majoros András, Melis Norbert, Mészáros Zoltán, Mosonyi Diana, Nagy Tamás,
Neumann Balázs, Oltyán Gábor,Páncsics Zsombor, Patkós Anikó, Pécs László, Prónay
Gábor, Rajnai Viktor, Salamon Sándor, Solti Mihály, Szabó Lóránd, Szalay Gábor, Szeszler
Zsolt, Szkenderovics Ildikó, Varga Jázmin, Zsolnai Antal, Zsótér Antal.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, külön tisztelettel Mosonyi
Dianát a Műhely téma vezetőjét. Az új, Műhely iránt érdeklődőkre tekintettel, röviden bemutatta
a tíz évvel ezelőtt indult, negyedévente megrendezésre kerülő Műhely célkitűzéseit és
workshop szakmai munkáját a bevezető blogokkal
(https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html) és az összefoglalót tartalmazó Linkedin
csoporttal (www.linkedin.com/groups/4315748). Felhívta a figyelmet a 2021. április 8-án
megrendezésre kerülő 23. PROJEKTMENEDZSMENT FÓRUM-ra (információk decembertől
a www.hte.hu/web/projekt2021 oldalon lesznek találhatók, az előző Fórum információi a
www.hte.hu/web/projekt2019 oldalon olvashatók).
A Műhely beszélgetések témáját a megelőző Műhely résztvevői választják ki a felvetett témák
közül. A megelőző Műhely Mosonyi Diana jelentkezését fogadta el, aki a Műhely beszélgetés
előkészítésére a https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon bevezető,
tájékoztató előadás szöveget tett közzé.
Mosonyi Diana bevezetésként elmondta, hogy projektek folyamán is kialakulhatnak érdek-,
érték- és szerepkonfliktusok is, de gyakran -akár egészen egyszerű- félreértésekből adódnak
a problémás helyzetek. Félreértés akkor alakul ki, amikor egy atrocitást, amely súrolja a
személyes értékhatárunkat, kezeletlenül hagyunk. Két ember interakciójában ilyen eset szinte
bármikor előfordulhat, úgy, hogy általában az egyik fél észre sem veszi azt. Nincs tudatában
annak, hogy az általa használt verbális kifejezés és/vagy a non-verbális kommunikáció a másik
félben milyen hatást vált ki. Egy konfliktus kialakulását és elmélyülését pedig félreértések
előzik meg, melyek a kezeletlenségükből fakadóan akaratlanul elraktározódnak és sérelemmé
alakulnak. A sérelem minden esetben távolságtartást, a kommunikáció- és a információ
áramlás csökkenését, minőségének romlását, az együttműködési készség csökkenését és
végső soron a kapcsolat megromlását eredményezi, ami a konfliktus melegágya. Egy nyíltan
felvállalt nézeteltérés, de még a rejtett, vagy elhúzódó konfliktusok hatására is, hosszabb-
rövidebb ideig minden érintett félben feszültség keletkezik, ami könnyen eltereli a munkáról a
figyelmet. Ez szinte automatikusan az egyéni teljesítményre is negatív hatással van, hiszen a
munkatárs nem tud száz százalékosan a feladatára összpontosítani. A teljesítmény romlása
megmutatkozhat többek között az adott feladatra fordított idő megnövekedésében, minőségi
hiányosságokban, ami vállalati szervezetekben pénzügyi veszteségekben is megjelenik.
Látni kell, hogy a konfliktusok maguktól nem oldódnak meg és téves az a felfogás, hogy „az
idő megoldja”. A konfliktusokat kezelni, menedzselni kell, ami a negatív hatások csökkentését,
a pozítív hatások növelését jelenti. A konfliktusmenedzsment célja a fejlődés elősegítése, az
eredményesség növelése. Megfelelő kezelés esetén a csoportok eredményessége javul.
Hatékony megoldás a konstruktív konfliktus kezelés, ami
• ítélet mentes meghallgatást (nemcsak egy igazság létezik)
• hibák beismerését,

2.
Prónay 47. PM Muhely osszefoglalo - Konfliktusmenedzsment -2020 november 19
2
• döntési felelősséget
• konfliktus és személy szétválasztását
• asszertív kommunikációt
• megoldási hajlandóság felmérését foglalja magában.
A konfliktus kezelésben segítséget jelenthet egy bizalmas vállalati konfliktus kezelő
(szervezeti ombuds), aki teljes titoktartásban szisztematikusan tárja fel a felmerülő
problémákat és a lehetséges megoldásokat. Az ombuds a személyes összetevők
mellett a visszatérő, szervezeti problémák feltárásban a vezetőknek is segítségére
van. A szisztematikus konfliktus kezelés jellemzői a titoktartás, pártatlanság és
függetlenség. Az így végzett konfliktus kezelés eredményei : előrejelzés/megelőzés,
objektív vélemény, kockázat felmérés.
Ezt követően kezdődött meg a beszélgetés a bevezető blogban megfogalmazott
kérdések alapján. Az első kérdés az volt, hogy a vezetők miért nem foglalkoznak a
konfliktusok kezelésével, mikor az kimutatható veszteségeket jelent ? Alapjárati
konfliktus szint minden vállalatban megvan, ennek megfelelően a feladat a konfliktus
szint csökkentése. A vállalatok méretüktől függően bizonyos tehetetlenséggel
rendelkeznek reagálásban, mert a konfliktus hatások a KPI-okban csak hosszabb
távon érzékelhetők. A konfliktusok észlelése a vállalati szintektől függően az adott
szintű vezetők felelőssége, de adott esetekben vállalati konfliktuskezelők is segítségre
lehetnek. A vélemények megerősítették, hogy a konfliktusmenedzsment erősen
kultúra függő és ezen belül is a hibázás elfogadás hiánya vezet arra, hogy a
konfliktusok kezelése büntetés felvetéssel kezdődik elhanyagolva a dicséretet érdemlő
cselekedeteket. A vezetők kellő nyitottságának hiányában, függőségi viszonyban a
konstruktív probléma megoldás nehéz. A következő kérdés a destruktív és konstruktív
konfliktusok lehetőségeit vizsgálta. Többek véleménye szerint a konstruktív konfliktus
közös pontok megléte esetén tud kialakulni. Ez a közös pont a vállalati stratégia és
eredményességben való egyetértés lehet. Teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy
a konfliktusmenedzsment minősége erőteljesen vállalati kultúrától függ. Magas bizalmi
szintű, eredmény érdekeltségű, versenyhelyzetben lévő vállalatoknál megvalósulhat
az őszinte, nyílt kommunikáció, ami lehetővé teszi az érdekek egyeztetését, a
konszenzus megtalálását. Ezekben a vállalatokban van lehetősége ombuds funkció
működésének, ahol megvalósulhat a konfliktuskezelő ombuds stratégiai szintű vállalat
ismerete. Ilyen esetekben megvalósulhat az egyéni problémák bizalmas kezelése, a
konfliktusok konstruktív rendezési kultúrájának terjesztése és ugyanakkor a vállalat
vezetés, döntéshozók tájékoztatása a kritikus vállalati folyamatokról, a munka
környezetet körülvevő légkörről. Az ombuds a konfliktus kezelési módszerek között jól
használhatja a mediáció módszerét. Javaslatként hatékony konfliktus kezelési
módszerként hangzott el „5 MIÉRT?” módszer, ahol a probléma gyökérnek feltárása
történi öt egymásutáni MIÉRT kérdéssel. Ez a módszer jól el tudja választani az emberi
érzelmeket a problémától és így jut el a probléma gyökeréhez elősegítve a megoldást.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői áttekinthették a
konfliktusmenedzsment szerepét a vállalati működésben és megoldásokat találtak a
konfliktusok feltárására és kezelésére. A rendkívül intenzív közös beszélgetés, gondolkozás
elősegítette, hogy a résztvevők gyakorlati tapasztalataik megvitatásával elfogadják az
átbeszélt fogalmakat, jelenségeket és a jövőben tudatosabban keressék a megoldásokat a
konfliktusok kezelésére, hozzájárulva szervezeteik hatékonyabb működéséhez.

3.
Prónay 47. PM Muhely osszefoglalo - Konfliktusmenedzsment -2020 november 19
3
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, elfogadták, Prónay Gábor
által támogatott, Járdán Tamás javaslatát a 2021. január 28-án megrendezésre kerülő 48. PM
Műhely témájának a "Projektportfolió menedzsment (PPM) vizualizációs módszertan"
témát. Járdán Tamás téma bemutatójában leírta, hogy a műhely célja a sok projektet
menedzselő szervezetek, komplex portfolió kezeléséhez átlátható, jól kezelhető módszertan
bemutatása, használatának bevezetése. A Műhely beszélgetés az alábbi kérdésekre keresi
majd a válaszokat:
1. Mennyi projektünk van? Milyen típusokba, kategóriákba sorolhatók ezek?
2. Mik ezeknek az aktuális és a legfontosabb jellemzőik?
3. Hogyan jelenítsük meg ezeket?
4. Hogyan segíthet a PPM Canvas megoldás a portfólió és a kapcsolódó projektek
megjelenítésében?
5. Milyen szerepkörök lehetnek hasznosak a működtetésében?
6. Milyen fórumokat érdemes definiálni?
7. Hogyan motiválhatja a projekttagokat és a teljes szervezetet?
A Műhely beszélgetés bevezető blogja, várhatóan 2020. december elejétől lesz olvasható a
https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon.
A Műhely szervezői várják a szakértői jelentkezéseket a 2021. április 22-i és az öszi
(szeptemberi, novemberi) Műhely.
A 48. Projektmenedzsment Műhely beszélgetést 2021. április 28-án csütörtökön, 16–18
óra között tartjuk a Microsoft Teams rendszerben („PM Műhely csoport” – további információ
kérhető a gpronay@gmail.com címen). Téma : Portfoliómenedzsment vizualizációs
módszertan
Budapest, 2020. november 20.
Dr. Prónay Gábor