1.
Prónay G 43. PM Muhely oosszefoglalo - Onszervezodo csapatok a PM-ben -
2019november21
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
43. M MŰHELY (2019. november 21.) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „Az önszerveződő csapatok a projektmenedzsmentben”
Időpont: 2019. november 21. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (23): Balogh István, Barosi Mihály, Barton András,
Blumenschein Máté, Bozsár Gabriella, Csalló Miklós, Csendes István, Csényi Sándor, Gaál
Csaba, Juszt Péter, Kovács Endre, Koszper Károly, Marhefka István, Oltyán Gábor, Páncsics
Zsombor, Péter Gábor, Prónay Gábor, Sinkó Annamária, Szalay Dalma, Szeszler Zsolt,
Szkenderovics Ildikó, Thomán Gusztávné, Vértes Ádám.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, a Műhely munka
bevezetőjeként rámutatott, hogy az egyre komplexebbé váló projektek menedzselésében
egyre nagyobb szerep jut az agilis szemléletnek és ennek megfelelően az önszerveződésnek.
A Műhely beszélgetés ennek a témának az áttekintését kívánta elősegíteni. A téma
moderátorának a megelőző Műhely Marhefka István jelentkezését fogadta el, aki a Műhely
beszélgetés előkészítésére a https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment/43-pm-muhely--
marhefka-istvan--onszervezodo-csapatok-a-projektmenedzsmentben.html oldalon minden
részletre kitérő, egyértelműen megfogalmazott előadás szöveget tett közzé.
Marhefka István bevezetésként elmondta, hogy szakmai karrierjét szoftver fejlesztőként
kezdte. Sok éves tapasztalattal coachingra váltott és most szervezetek önszerveződés
irányába történő fejlődést segíti. Az önszerveződés hosszú fejlesztési út eredménye, de az így
kialakuló együttműködés, a kis lépéses fejlődés ellenére rendkívüli eredményeket hozhat a
szervezetnek. Úgy gondolja, hogy az agilitás önszerveződésen keresztül valósulhat meg.
Célok megfogalmazása szükségszerű, a csapatnak kellenek a korlátok, de a működést az
autonómia kell meghatározza (scrum is egy keretrendszer, product owner által kitűzött
célokkal, önállósággal a megoldásban). A közös cél, világos határok és autonómia mellett
fontos követelménye az önszerveződésnek, hogy a csapat ésszerű ideig változatlan
maradhasson. A csapat szervezettség szintjei :
 menedzser vezette csapat (felelősség feladatok végrehajtása),
 önmenedzselő csapat (felelősség feladatok végrehajtásáért és a munkafolyamatért, lásd
scrum csapat),
 öntervező csapat (felelősség: feladatok végrehajtása, munkafolyamatok, tagok
kiválasztása)
 önirányító csapat (felelősség: célok/misszió kiválasztása, feladatok végrehajtása,
munkafolyamatok, tagok kiválasztása)
Tapasztalatok szerint az önmenedzselő csapat szint manapság a leggyakoribb. Az emberek
elkötelezettsége jelentősen megnő, ha szabad a választása a munkavégzés hogyanjában. A
nemzetközi statisztikák szerint az emberek 15%-a elkötelezett a munkájában. Hosszútávon az
elkötelezettek is csak kollektív intelligenciával rendelkező, munka autonómiát biztosító
környezetben tarthatók meg. Komplex helyzetekben az önszerveződő csapat (csapattudás,
csapat motiváció, kollektív intelligencia, alkalmazkodó képesség) tud jó döntést hozni. A
szervezetek fejlettségi szintjeinek (önszerveződési fejlődési sorrendben: vörös-
borostyánsárga-narancs-zöld-türkiz/teal) vizsgálata (F. Laloux: A jövő szervezetei/Reinventing
Organizations) szerint a gyakorlatban a narancs (a „hogyan” „igény szerint” rábízva a csapatra)
az uralkodó, jóllehet a legfejlettebb szint a türkiz/teal (teljes önszerveződés, nincsenek
főnökök). A napjainkban alkalmazásra kerülő DevOps kultúra a narancs színű szervezetek
gyakorlata, ahol a célokat a menedzsment fogalmazza meg, de a megvalósítás módját a
szervezetre/csapatra bízza. A gyors szállításhoz (Continous Delivery) csak menedzsment nem
elég, ahhoz megfelelő műszaki technikák (pl.: continuous testing, database, security, version
control, monitoring, trunk-based development, continous integration) is szükségesek, amit a

2.
Prónay G 43. PM Muhely oosszefoglalo - Onszervezodo csapatok a PM-ben -
2019november21
2
fejlesztőknek meg kell ismerniük (fejlesztők felkészültsége alapfeltétel), amik műszaki
kiválósra való törekvést feltételeznek a fejlesztői csapat részéről.
A bevezetőt követően a résztvevők az elhangzottak realitásáról- , az elméleti
megfontolásokból a gyakorlati életbe átvitel lehetőségeiről beszélgettek.
Komoly hangsúlyt kaptak azok a tapasztalatok, hogy az önszerveződő működést fejleszteni
kívánó szervezetek figyelmet fordítanak a szakembereik képesség fejlesztésére (pl.: konfliktus
kezelés, bizalom építés). A Teal Csapat (max. 12 fő) mellett sokszor coach (szakmai
kérdésekbe beleszólás nélkül) segíti a csapat munkát és ezt a vállalat vezetés is elismeri.
A csapatképzés felelősségének kérdésére az a válasz született, hogy az a vállalat felelőssége.
A csapat elkötelezettsége fontos összetevő és ez nem keverendő össze a lojalitással. Az
elkötelezettség nélküli lojalitás nem eredményez megfelelő önszerveződöttséget.
Friedrich Nietzsche német filozófus szerint az elkötelezettséggel a „miért” fontossága mellett
a „hogyan” kevésbé érdekes. Az elkötelezettség kulturális kérdés és a felelősségvállalással-,
fejlődési célokkal- és egymás tiszteletével együtt jár. Egyes vélemények szerint a külső
beszállítók az eredményre és nem a fenntarthatóságra koncentrálnak, velük az önszerveződő
csapatok koncepciója a gyakorlatban korlátozottabban valósítható meg.
Az önszerveződés feltétele a menedzsment mellett a technikai gyakorlat megléte is, ahogy az
korábban kifejezésre került. Ugyanakkor a technikai tudás-tapasztalat visszahat a szervezeti
kultúrára és talán ebből az a következtetés is levonható, hogy megfelelő technikai
infrastruktúra és –ismeret elindíthatja a szervezet önszerveződési kultúrájának fejlődését.
(State of Devops kutatás konklúziója.)
A vezetők a munkatársak „szabadon engedéséhez” fokozatosan juthatnak el. A bizalom építés
egy adott szintjén a vállalati szervezet kisebb részlegében valósulhat meg kezdeti lépésként
az önszerveződés és így tulajdonképen a szervezet „hibrid modell” szerinti működésbe kerül.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői áttekinthették az önszerveződés
megoldási módjait, lehetőségeit, hazai és nemzetközi tapasztalatait. A közös beszélgetés,
gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők felismerjék az önszerveződő csapat
meghatározó összetevőit (az egyéni motivációt, a kollektív intelligenciát és az alkalmazkodás
képességét) és azt lehetővé tevő menedzsment- és technikai infrastruktúra igényeit.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, elfogadták Mészáros Edina
javaslatát a 2020. február 13-án megrendezésre kerülő 44. PM Műhely témájának. Ez a
Műhely az AGILITÁS ELÉRÉSE NLP (Neuro-Linguisztikus Programozás)
SZEMPONTBÓL témát, az önmotiváció erősítés-, az önszerveződő képesség- és a gyors
reagálási képesség fejlesztés kérdéseit kívánja vizsgálni.
A Műhely beszélgetés bevezető blogja, várhatóan 2019. december végétől lesz olvasható a
https://mfor.hu/cikkek/projektmenedzsment.html oldalon.
A Műhely tavaszra tervezett következő időpontja: 2020. május 21.
A 44. Projektmenedzsment Műhely beszélgetést 2020. február 13-án csütörtökön, 16–18
óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.). Téma : Agilitás NLP módszerrel.
Budapest, 2019. november 27.
Dr. Prónay Gábor