1. Zentai Károly kiadatása, egy egész gondolatsort indított el bennem.
Mindenki láthatja, írásaimban, hogy a nemzet szellemi identitása mellet vagyok, és a
szélsőjobbos, jobbos ideológiákat, nem látom egyébnek, mint nemzeti identitás zavarnak. A
primitív antiszemitizmust elutasítom. De ez nem azt jelenti, hogy nem látom, hogy bizonyos
esetekben, nem azonos mércével mérnek.
Hát az első gondolatom az, hogy az izraeli tisztek, miért nincsenek ennyire górcső alá véve
háborús bűnök szempontjából. Nem lennének közöttük olyanok, kik ártatlan palesztin gyerekeket
öltek meg, vagy esetleg kínoztak is? Azonos eljárást követelni gondolom nem antiszemitizmus, ha
az, baj van, de nagy.
Nem vagyok szélsőjobb, jobb párti, de egy dolog zavar, a magyar szélsőség bűnei a legnagyobbak
Európában, akkor, amikor egyes utód államokban, mint Szlovákiában, kormányszinten van a
magyar üldöző szélsőség, ami érdekes nem olyan nagy botrány Európának, mint a magyar.
Kifejeztem már írásaimban, hogy nem értek egyet a Jobbik-okosok látogatásával Romániában,
de azzal sem, hogy Románia zsidó főrabbija, jobban kikel a magyar szélsőjobb látogatása ellen,
mint a romániai antiszemita megnyilvánulások ellen. A mérce kettős, ez nem antiszemitizmus.
A cigányokat sehol nem üldözik úgy, mint Magyarországon, ez is csak a kettős mércének az
eredménye, mely Magyarországgal szemeben van alkalmazva.
Nem értem azt sem: Izrael panaszkodik az ENSZ határozatra, háborús csínytevéseit illetően, de
Trianon miat a magyaroknak kuss. Nem vagyok a Trianon siralmak elkötelezettje, de az
egyenlőtlenség zavar.
Magyarország, a XIX. század óta Európa bűnbakja, folyik a magyarság lejáratása másfél
évszázada. De ami szomorú, hogy a lejáratásban részt vesz a szélsőségesekből túl nagy portverő,
hisztériát keltő baloldal.
Kelet-Európában, egy utód államban sincsen, olyan boszorkányüldözés a szélsőségeseknek
mondott nemzetiekkel szemeben, mint Magyarországon. Ez azért van, hogy Magyarország volt,
az ő vezet elitjének egy része, amely más nemzeteknél messze jobban, túlbuzgóbban komolyan
vette, a nemzetietlen eszméket, kommunizmus, most az a nemzetietlen Európaiság, amit még
nyugat Európa népei sem ismernek. Egy nemzet sincsen ilyen katasztrofális helyzetben, hogy
belülről pusztítsák.
De nem is ez a katasztrófa, hanem az, hogy a nemzeti az eszelősség színvonalán van. Ha még
valami igaz is, nem elég eszelősen hajtogatni, és tehetetlenül anyázni. Az erőszak még nem
teremtett nemzeti öntudatot, szellemit, mert csak az az igazi nemzeti öntudat, identitás. A nemzeti
ideológia, még nem nemzet, hanem épp a szellemi nemzetnek a hiánya. A tragédia az, hogy akik
nemzetinek mondják magukat, azoknak semmi közük a szellemi értelemben vett nemzethez, - egy
nemzet csak akkor élő, ha éltetője a szellem és nem az ideológia, a nemzeti ideológia a nemzet
halála.
A fő probléma, hogy nincsen szellemi értelemben vett magyarság, nincsen mit szembeállítani a
kozmopolitizmussal. A magyarságot rég kinyírták, nincsen már igazi magyarság, ez a fő gond,
nem az, hogy nemzetiek vagy kozmopoliták vannak Magyarországon kormányon.
Azoknak, meg akik azt mondják, hogy a magyarság őskultúrájában világrengető mély bölcsesség
van, azt mondom, hogy az csak rekonstrukció, nem megélt szellemi valóság.

2. Mások a táltos szellemiséggel jönnek, hogy micsoda mélységek vannak benne. Nekem ebben az
tűnt fel, hogy a nyugati technika civilizációban nevelkedett táltosok, nagyon is csak a technikait
látják a táltosizmusban, sámán technikák képében. A táltosizmus egy szörnyű bezárkózás a
nemzetibe. Az élő nemzeti szellem kitárulkozik, mert tudja, hogy élő szelleme mindent
asszimilálni tud. A nemzeti bezárkózás akkor jön lére, amikor a nemzeti szellem nem élő, ebből
kifolyólag képtelen az asszimilálásra, ahol meg képtelen a nemzeti szellem az asszimilálásra,
mindent úgy él meg, ami nem ő, mint identitását veszélyeztetőt, ez nemzeti identitászavarra utal, a
táltosizmus az. De a táltosizmus is nem kulturális cserékből jött létre? Az önbizalmát vesztett
nemzet bezárkózik, - ezek Magyarországon a nemzetiek. De a szellemileg erős nemzet nem fél
semmitől, mert az egyetemes szellem megnyilvánulását látja mindenben, - természetesen csak
abban, ami szellemi.
Mások, a nemzeti identitászavart, Pió atya, a Dalai láma, és egyebek jóslataival űzik el, hogy
mekkora jövő vár a magyarságra, a világ szellemi megújulás innen indul ki. Hogy a világ szív
csakrája Dobogókőn van. Na meg a Nostradamus jóslatok ámításai. Ezek puszta ámítások mind
addig, amíg a nemzet nem szembesül saját tudattalanjának mélységeivel, ameddig nem
elevenedik meg a magyar lélek vallási mély-rétege, ameddig lelkének szellemisége nem dominálja
tudatát, - csak nemzeti ideológiák. A nyelvünkben rejlő mély bölcsesség csak betű, lelkünk
bölcsessége, élő bölcsesség nélkül. Nem a nyelvünkből kell kibányászni, a néhai bölcsességet,
hanem lelkünk bölcsességét kell megeleveníteni. Akik a jóslatokat propagálják, általában sokat
olvasnak a lelki élet témában, akkor, hogy nem tudják, hogy a nemzet esetében is úgy van, mint
az egyén lelki élete esetében, hogy nincsen megújulás, csak akkor ha alámerülünk lelkünk
mélységeiben.
Egy frusztrált, identitását vesztett, szellemileg nem is létező nemzettel nem fog csoda történni, és
nem fog a világ szellemi megújítója lenni, ez egyenlőre ámítás.
Kertész Imrének sajnos nagyon is igaza van, hogy a magyarság életében nagyon sok az elfojtás,
tehát a lelki zavar. Ha ezzel nem szembesülünk, akkor nem a világot megújító nemzet leszünk,
hanem lassan eltűnünk. Az ilyen jóslatok azért veszélyesek, mert nem engedik láttatni az igazi
valóságot, hogy egyenlőre gy eltűnésben lévő nemzet vagyunk és nem egy olyan, mely szellemileg
meg fogja újítania világot.
Az a szomorú, hogy Magyarországon, a nemzeti identitászavarnak, két látszólag ellentmondó
formája van: a kozmopolitizmus, és ennek csak látszólag ellentmondó nemzeti. Szellemi
értelemben nemzeti nincsen Magyarországon, ez a tragédia. A magyarság ellenségei, ezt a
látszólagos ellentmondást használják ki, hogy látszólag van nemzeti, de a valóságban nincsen, -
erre a látszólagos ellentmondásra alapozva, hogy kozmopolita és nemzeti, nagyon sok hülyeséget
el lehet adni a magyaroknak.
Végül is azt kell mondanom, annak ellenére, hogy a magyarországi nemzetieket, csak a nemzeti
identitásvesztés egyik formáinak tartom, hogy a nemzeti üldözése folyik Magyarországon, ezt
bizonyítja Zentai Károly esete.
Egy utolsó gondolat: az igazi nemzeti az, mely a nemzet javát akarja, ha fájdalmas akkor is,
szembesíti a nemzetet az elfojtásaival, még ha fájdalmas akkor is, - ha ez nem történik meg
elvesztünk. A jelen nemzetiek nem a szembesülés tükrét tartják a nemzet elé, hanem az elveszejtő
ámításét, így a nemzet vesztén munkálkodnak. Be kell látnunk, hogy Európa lelkileg legbetegebb,
legfrusztráltabb, legtöbbet elfojtó nemzete vagyunk, és egy beteg nemzet, hogy lesz szellemi
megújító, nem tudom?! Csoda révén nem. Igaz, a nemzetiek erőssége, a csoda várás, a
csodákban vetett öntudatlan hit.

3. Nagy Attila (Puli) - Székelyföld