2. KAKAYAHANG
LINGGUWISTIK
KAALAMAN SA WIKAAT GRAMATIKA
“habang tumataas ang antas ng pag-aaral ng isang
estudyante, tumataas din ang kanyang kakayahang
lingguwistiko”
Kakayahang umunawa sa mga ponolohikal,
morpolohikal at sintaktik na katangian ng wika at
kakayahang magamit ang mga ito at mabigyan ng mga
interpretasyon
3. PONEMA
K A T I N I G
PUNTO NG ARTIKULASYON
PANLABI PANG-
NGIPIN
PANG-
GILAGID
PANGNGALANGALA GLOTAL
PASARA P , B T, D K, G ?
PAILONG M N NGA
PASUTSOT S H
PAGILID L
PAKATAL R
MALAPATI
NIG
W
PONEMANG SEGMENTAL
4. PONEMA
P A T I N I G
A, E, I, O, U .. /?/ /h/
DIPTONGGO
aw, ow, iw, ay, ey, iy, oy, uy
DIGRAPO
/ts/ /sh/
KLASTER
PARES-MINIMAL
6. SINTAKTIK
Paksa + Panaguri = di karaniwang ayos
PANGUNGUSAP
Panaguri + Paksa = karaniwang ayos
Ayon sa Layunin:
Pasalaysay
Patanong
Pautos
Pakiusap
7. SINTAKTIK
Estruktura ng Pangungusap
PANGUNGUSAP
Payak = isang sugnay na makapag-iisa
Tambalan= dalawang sugnay na makapag-iisa
Hugnayan = sugnay na makapag-iisa + isa o higit
pang sugnay na di-makapag-iisa
Langkapan = isa o higit pang sugnay na
makapag-iisa isa o higit pang sugnay na di-
makapag-iisa
8. PAGSUSULIT
1. BUMUO NG ISANG LANGKAPANG
PANGUNGUSAP NA NAGLALAMAN NG
TATLONG DIPTONGGO AT DALAWANG
KLASTER.
2. BUMUO NG ISANG HUGNAYANG
PANGUNGUSAP NA MAY 2 DIGRAPO AT
ISANG PARES-MINIMAL.
3. BUMUO NG ISANG TAMBALANG
PANGUNGUSAP NA MAY SALITANG
KINAPAPALOOBAN NG DIIN.
4. BUMUO NG MGA PANGUNGUSAP NA
NAGBABAGO ANG KAHULUGAN AYON SA
HINTO AT ANTALA.