www.kre.hu
www.kre.hu
Oktatás - Informatika - Pedagógia Konferencia, 2023.02.10
Dringó-Horváth Ida - T. Nagy Judit -
Chogyelkáné Babócsy Ildikó
KRE IKT-Kutatóközpont
A technostressz csökkentésének
lehetőségei a felsőoktatás
eredményes digitalizációjáért*
*Az előadás alapját képező tanulmány az Iskolakultúra c. folyóiratnál jelenleg
megjelenés alatt van.

www.kre.hu
Az előadás felépítése
● Fogalmi áttekintés
● Saját kutatás bemutatása
● Kutatási eredmények
● Következtetések (gyakorlati implikációk)
● Korlátok, továbblépési lehetőségek

www.kre.hu
“A technostressz az alkalmazkodás modern
betegsége, amelyet az új számítógépes
technológiákkal való egészséges
megbirkózás képtelensége okoz.”
(Brod, 1984, p. 16)
“Minden, a technológia által közvetlenül
vagy közvetetten okozott hatás, ami
negatívan befolyásolja a magatartást, a
gondolatokat, a viselkedést, vagy
negatív fiziológiai elváltozást okoz.”
(Weil és Rosen, 1997. p. 36)

www.kre.hu
Az oktatók technostressze
Támogatás szükséges az oktatók
technostresszének csökkentéséhez
A technostresszt befolyásoló tényezők
feltárására, vizsgálatára van szükség
● negatív hatással van az IKT-használati
motivációjukra és szándékukra
● megakadályozhatja a technológia további
használatát
Maier C., Laumer S., Weinert C., Weitzel T. (2015); Suh, A. and J. Lee (2017); Joo, Y. J., Lim, K. Y., & Kim, N. H. (2016); Sabzian, F., & Gilakjani, A. P. (2013);
Voet, M., & De Wever, B. (2017).

www.kre.hu
A technostressz befolyásoló tényezői és
összefüggéseik
KÖRNYEZETI
TÉNYEZŐK
(environmental factors)
MEG-
GYŐZŐDÉSEK
(beliefs)
➮ intézményi támogatás
intézményi környezetből jövő, a
tanítási célú technológia-
alkalmazásához nyújtott támogatás
↳egyetemi támogatás
-humán infrastruktúra és -
technológiai infrastruktúra
↳kollegiális támogatás
szociális támogatás
➮ IKT-önhatékonyság
a tanárok hite, bizalma abban,
hogy hatékonyan képesek
használni a technológiákat az
oktatási célok elérése
érdekében
➮ IKT-felfogás
a tanárok szerint az IKT milyen
mértékben értékes az
oktatásban
➮ digitális pedagógiai
kompetencia
szakmai, pedagógiai és
technológiai ismeretek és
készségek kombinációja
Koehler, M. J., & Mishra, P. (2009); Joo, Y. J., Lim, K. Y., & Kim, N. H. (2016); Dong, Y., Xu, C., Chai, C.S. et al. (2020); Nelson, M. J., Voithofer, R., & Cheng, S. L.
(2019); Moreira-Fontán, E.; García-Señorán, M.; Conde-Rodríguez, Á.; González, A. (2019); Taimalu, M. & Luik, P. (2019); Wang, Q., and Zhao, G. (2021)
EGYÉNI
TÉNYEZŐK
(individual factors)

www.kre.hu
A kutatási modell
IKT-ön-
hatékonyság
IKT-felfogás
egyetemi
támogatás
kollegiális
támogatás
Digitális ped.
kompetencia
TECHNO-
STRESSZ
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGGYŐZŐDÉS EGYÉNI TÉNYEZŐK

www.kre.hu
www.kre.hu
www.kre.hu
Kutatási módszer, mérőeszköz, adatelemzés
● Kérdőíves felmérés
(online adatgyűjtés 2022.02. - 2022.05.)
● KRE oktatók (6 képzési hely, 5 kar)
● 116 válaszadó
– 70 nő - 46 férfi
– életkor 27-75 év; átlagéletkor 49,7 év (szórás=10,0
év).
– átlagos tanítási tapasztalat 17,1 év (szórás =10,7).
● mások által fejlesztett és validált alskálák
alkalmazása
● PLS-útelemzés (PLS-SEM)
SmartPLS 4 (Ringle, Wende, & Will, 2005)

www.kre.hu
Eredmények
IKT-ön-
hatékonyság
IKT-felfogás
egyetemi
támogatás
kollegiális
támogatás
Digitális ped.
kompetencia
TECHNO-
STRESSZ
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGGYŐZŐDÉS EGYÉNI TÉNYEZŐK
⟶ p<0,05
⟶ p<0,001

www.kre.hu
Eredmények - Egyéni tényező hatása
IKT-ön-
hatékonyság
IKT-felfogás
egyetemi
támogatás
kollegiális
támogatás
Digitális ped.
kompetencia
TECHNO-
STRESSZ
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGGYŐZŐDÉS EGYÉNI TÉNYEZŐK
1. A digitális kompetencia
szintje előrejelzi a
technológiával kapcsolatos
stressz szintjét.

www.kre.hu
Eredmények - Meggyőződések hatása
IKT-ön-
hatékonyság
IKT-felfogás
egyetemi
támogatás
kollegiális
támogatás
Digitális ped.
kompetencia
TECHNO-
STRESSZ
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGGYŐZŐDÉS EGYÉNI TÉNYEZŐK
2. Az erős hit abban, hogy képes vagyok
használni a digitális eszközöket, csökkenti a
technostresszt, és egyben a digitális
kompetenciára is pozitív hatással van, ami
szintén csökkenti a technostresszt.
3. Ha értékesnek érezzük a technológiát, akkor
többet szeretnénk tudni róla, ami a digitális
pedagógiai kompetencia növekedéséhez és a
technostressz csökkenéséhez vezethet.

www.kre.hu
Eredmények - Környezeti tényezők hatása 1.
IKT-ön-
hatékonyság
IKT-felfogás
egyetemi
támogatás
kollegiális
támogatás
Digitális ped.
kompetencia
TECHNO-
STRESSZ
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGGYŐZŐDÉS EGYÉNI TÉNYEZŐK
4. Az intézményi környezetből jövő
humán- és technológiai támogatás
önmagában nem, csak az IKT önhatékonyság
és az IKT felfogás megváltozása csükkenti a
technostresszt. Érdekesség: leértékelik saját
IKT használatuk hatékonyságát és
felértékelik az IKT szerepét az oktatásban.
5. Az intézményi környezetből jövő
humán- és technológiai támogatás
nemhogy növelné, hanem csökkenti a
digitális kompetenciát: A gyors
fejlődésnek köszönhető túl sokféle
lehetőség miatt (?)

www.kre.hu
Eredmények - Környezeti tényezők hatása 2.
IKT-ön-
hatékonyság
IKT-felfogás
egyetemi
támogatás
kollegiális
támogatás
Digitális ped.
kompetencia
TECHNO-
STRESSZ
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGGYŐZŐDÉS EGYÉNI TÉNYEZŐK
6. A kollégák együttműködése
önmagában nem csökkenti a
technostresszt, de
● pozitív hatással van a tanárok
meggyőződéseire
● növeli a digitális pedagógiai
kompetenciát és az IKT
önhatékonyságot
így közvetett módon negatívan
befolyásolja a technostresszt.

www.kre.hu
Következtetések és javaslatok
A technostressz mértékét a digitális pedagógiai kompetencia, a munkatársi
támogatás, valamint az IKT önhatékonyság tudja erőteljesen befolyásolni.
● fókuszálni kell a tanárok közötti támogató légkör elősegítésére,
● hangsúlyozni kell az IKT hasznosságát az oktatásban,
● erősíteni kell a tanárok hitét, bizalmát a hatékony
technológiahasználatban,
⇩
❗DE: A pedagógiai hiedelmek meglehetősen stabilak, hosszú távú
beavatkozásokra van szükség (Park, 2007).

- a hagyományos kurzusalapú fejlesztéseken túl projektalapú, alulról jövő
kezdeményezéseket felkaroló képzésformák (vö. Szivák Judit szakértői interjú:
Dringó-Horváth és mtsai, 2020b. 29.).
- közösségek kialakítása (személyes és szakmai ismerkedés, több szinten
meghirdetett kurzusok, építeni a kialakult szakmai együttműködésekre)
- a különböző “érdekcsoportok” célzott egybegyűjtése és közös képzése,
támogatása (pl. (felső)vezetői képzések, újonnan belépő kollégák
mentorálása),
- a jógyakorlatok kollegiális reflektálása, azok megosztása és kipróbálása
(akár intézményi díjazással egybekötve, vö. M. Pintér, 2021).
www.kre.hu
Konkrét javaslatok: kollegiális támogatás
Dringó-Horváth I. – Dombi J.– Hülber L. – Menyhei Zs. – M. Pintér T. – Papp-Danka A. (2020b); M. Pintér T. – Bodnár É. – Dósa K. – Dorner H. – Lénárt K. – Lengyelné
Dr. Molnár T. – Misic, G. – Ollé J. – Rymarenko, M. – Vörös Z. – Dringó-Horváth I. (2021)

Az IKT önhatékonyság közvetlenül is negatívan befolyásolja a technostresszt, az IKT felfogás
közvetetten hozzájárul a digitális pedagógiai kompetenciák növeléséhez.
- a technológiahasználat értékeinek, hasznosságának hangsúlyozása a felsőoktatásban,⇨
olyan gyakorlati lehetőségeket megteremtése, amelyben érzékelhetik a technológia erejét,
megtapasztalva segítő támogatását mindennapi munkájukban a kutatás és az oktatás terén
egyaránt (mentorhálózatok kiépítése, szakértők, tapasztaltabb kollégák jógyakorlatainak
megosztása, az aktív és folyamatos támogatás, eszmecsere a fejlődés kapcsán, közös
projektek (NKE)).
- az oktatók meggyőződésének erősítése abban, hogy képesek hatékonyan, oktatási
céljaikhoz igazítva használni
- pl. önreflexiós eszközök használatának erősítése (vö. Dringó-Horváth és mtsai, 2020a,
konkrét alkalmazható eszközök Dringó-Horváth és mtsai, 2020b, 1.3-as fejezet),
valamint
- a folyamatos visszacsatolás (pl. módszertani központok kurzusain a kurzusvezető,
illetve a résztvevők párbeszédének erősítése, díjak, elismerések kiosztása).
www.kre.hu
Konkrét javaslatok:
IKT önhatékonyság és felfogás
Dringó-Horváth I. – Hülber L. – M. Pintér T. – Papp-Danka A. (2020a); Dringó-Horváth I. – Dombi J.– Hülber L. – Menyhei Zs. – M. Pintér T. – Papp-Danka A. (2020b)

● csekély elemszám ⇒ hasonló vizsgálatok nagyobb mintán
● egy egyetemen végzett, jóllehet viszonylag magas (30% körüli)
válaszadás
● lehetnek alternatív szerkezeti modellek, az útelemzés nem tudja
meghatározni az ok-okozati összefüggés irányát, csak a korreláció
meglétét és az oksági hipotézis erősségét azonosítja
○ ⇒ kvalitatív módszerek (pl. interjú)
○ az egyetemi támogatásnak a hipotéziseinktől eltérő, váratlan
negatív befolyásoló hatása ⇒ egyetemi támogatás két
összetevőjére (humán és technológiai támogatás)
● önértékelő kérdőív ⇒ további módszerek alkalmazása
(megfigyelés, a digitális kompetencia mérésére használható
tesztek)
● a mérés csupán egy évvel a digitális távolléti oktatás után
történt⇒ különösen is megterhelő időszakot követően
Korlátozó tényezők, további kutatás

www.kre.hu
www.kre.hu
www.kre.hu
● Brod, C. (1984). Technostress: The human cost of the computer revolution.
Reading, PA: Addison-Wesley.
● Dong, Y., Xu, C., Chai, C.S. et al. (2020). Exploring the Structural Relationship
Among Teachers’ Technostress, Technological Pedagogical Content Knowledge
(TPACK), Computer Self-efficacy and School Support. Asia-Pacific Edu Res 29.
● Dringó-Horváth I. – Hülber L. – M. Pintér T. – Papp-Danka A. (2020a): A
tanárképzés oktatási kultúrájának több szempontú jellemzése, Pécs: MTA
Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet, 129–142.
● Dringó-Horváth I. – Dombi J.– Hülber L. – Menyhei Zs. – M. Pintér T. – Papp-
Danka A. (2020b): Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban. Károli
Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontja, Budapest.
https://btk.kre.hu/images/ikt/oktatasinformatika_a_felsooktatasban.pdf
● Joo, Y. J., Lim, K. Y., & Kim, N. H. (2016). The effects of secondary teachers’
technostress on the intention to use technology in South Korea. Computers &
Education, 95.
● Koehler, M. J., & Mishra, P. (2009). What is technological pedagogical content
knowledge (TPACK)? Contemporary Issues in Technology and Teacher Education,
9(1).
Felhasznált irodalom 1.

www.kre.hu
www.kre.hu
www.kre.hu
● Moreira-Fontán, E.; García-Señorán, M.; Conde-Rodríguez, Á.; González, A.
(2019). Teachers’ ICT-related self-efficacy, job resources, andpositive emotions:
Their structural relations with autonomous motivation and work engagement.
Comput. Educ., 134.
● M. Pintér T. – Bodnár É. – Dósa K. – Dorner H. – Lénárt K. – Lengyelné Dr. Molnár
T. – Misic, G. – Ollé J. – Rymarenko, M. – Vörös Z. – Dringó-Horváth I. (2021):
Oktatásinformatikai helyzetkép a magyarországi felsőoktatásban, Új Pedagógiai
Szemle, 71/(3-4) http://upszonline.hu/resources/volumes/71/issues/03-
04/upsz_71(03-04)_2021.pdf
● Nelson, M. J., Voithofer, R., & Cheng, S. L. (2019). Mediating factors that influence
the technology integration practices of teacher educators. Computers &
Education, 128.
● Maier C., Laumer S., Weinert C., Weitzel T. (2015). The effects of technostress
and switching stress on discontinued use of social networking services: A study of
Facebook use. Information Systems Journal.
● Ringle, Christian M., Wende, Sven, & Becker, Jan-Michael. (2022). SmartPLS 4.
Boenningstedt: SmartPLS. Retrieved from https://www.smartpls.com
Felhasznált irodalom 2.

www.kre.hu
www.kre.hu
www.kre.hu
● Sabzian, F., & Gilakjani, A. P. (2013). Teachers’ attitudes about computer
technology training, professional development, integration, experience, anxiety,
and literacy in English language teaching and learning. International Journal of
Applied Science and Technology, 3 (1).
● Suh, A. and J. Lee (2017). “Understanding teleworkers’ technostress and its
influence on job satisfaction.” Internet Research, 27(1).
● Taimalu, M. & Luik, P. (2019). The impact of beliefs and knowledge on the
integration of technology among teacher educators: A path analysis. Teaching
and Teacher Education: An International Journal of Research and Studies, 79(1).
● Voet, M., & De Wever, B. (2017). Towards a differentiated and domain-specific
view of educational technology: An exploratory study of history teachers’
technology use. British Journal of Educational Technology, 48 (6).
● Wang, Q., and Zhao, G. (2021). ICT self-efficacy mediates most effects of
university ICT support on preservice teachers' TPACK: Evidence from three
normal universities in China. Br. J. Educat. Technol.
● Weil, M. M., & Rosen, L. D. (1997). Technostress: Coping with technology@
work@ home@ play (Vol. 13, p. 240). New York: J. Wiley.
Felhasznált irodalom 3.

www.kre.hu
www.kre.hu
dringo.horvath.ida@kre.hu
tnagy.judit@kre.hu
babocsy.idiko@kre.hu
Köszönjük a figyelmet!