Prezentációmban a kommunikációkutatás önállósodását követő korszakról van szó. Az 1960-as évektől indul, át a '70-es '80-as éveken, továbbá a televízió és média hatásairól, információs forradalomról, virtuális valóságról, mesterséges intelligenciáról és a jövőképről is szó van benne.

1. A KOMMUNIKÁCIÓKUTATÁS
ÖNÁLLÓSODÁSÁT KÖVETŐ
KORSZAK

2. 1960-as évek válsága és megújulása-
információkritika
1964: royaumont-i konferencia: mindenki mást ért az információ fogalmán
 Norbert Weiner: információfogalom interdiszciplináris volta.
 André Lwoff: molekuláris biológiának nincs köze az információelmélethez.
 Benoit Mandelbrot: matematikai információelméletnek (híradástechnika
kivételével) nincs jelentős szerepe egy tudományban sem.
 UNESCO: (1971) olyan kutatásokra van szükség, melyek a kommunikációs
folyamatot szélesebb társadalmi, politikai, gazdasági összefüggésben
vizsgálja.
Gerbner: befogadó teljesen kiszolgáltatott. OKA: nem válogat.
- Tévéerőszak társadalmi probléma
R. M. Liebert: 1951-1953 között 15%-kal emelkedett a bemutatott agresszív
jelenetek száma a tv-ben 1964: 90%

3. Kommunikációs rendszer és strukturalizmus
A kommunikációkutatásra nagy hatással vannak a strukturalista iskolák.
 Talcott Parsons: a kommunikációt a kulturális alrendszerbe sorolja 
valóságos funkcióját leszűkítette
 Claude Lévi-Strauss: antropológiai strukturalizmusa jelentős. Társadalmi
kommunikáció 3 szinten zajlik (nők, áruk és szolgáltatások, üzenetek
kommunikálnak).
 Marshall McLuhan: technikai újítások emberi képességek, érzékek
kiterjesztése
Az emberiség technológiai innovációinak 3 csoportja:
1. fonetikus ábécé
2. könyvnyomtatás
3. távíró feltalálása

4. Az 1970-es évek irányzatai
Új irány figyelhető meg.
 A kutatások lényege a mikroszinttől (pszichológiai) a makroszint
(társadalmi perspektíva) felé tolódik.
 A schrammi hagyomány mellett: társadalmi, kritikai irány
Kommunikációkutatási irányzataira jellemző:
 kontextuális: a befogadót nem különálló egyénként, hanem
társadalmi keretén belül vizsgálja
 folyamatelvűség: egész kommunikációs folyamatot vizsgálja
Új területek:
 információtudomány
 hipertudomány

5. Az 1980-as évek:
média hatásának vizsgálata
Tömegkommunikáció hatásai:
1. Lövedékelmélet: a befogadó passzív, irányítható, kiszolgáltatott
azonnali hatást képes kiváltani a média (Orson Welles: Támadás a
Marsról)
2. Korlátozott hatások elmélete:
a befogadó nem passzív, szelektál a csatornák
között (függ valamitől, hogy a műsor hatással van-e
ránk az elidegenedés nem a tv-zés következménye,
viszont az elszigeteltség ösztönzi a használatát)
3. Moderált hatások elmélete: feltételek mellett
képes befolyásolni a média (van akire nagyobb hatással van egy-egy hír, mint
másokra)
4. Kultivációs modell: a műsorok nem csak tájékoztatnak, hanem
formálják is a közönséget
5. Erős hatások modellje: tv-ben mutatott erőszak agresszivitást vált ki a
gyerekek és tizenévesek viselkedésében

6. A televízió hatásai
Három kategória:
1. Az erőszak kivált-e utánzó magatartást
2. erőszak milyen érzelmi reakciókat vált ki (növekszik-e az
agresszió, szorongás érzete?) függ a néző lelki állapotától is
3. Katarzis-elmélet: a néző átéli az agressziót, ezáltal megszabadul
a saját agressziójától (ma ezt nem fogadják el)

7. Új médiumok, hálózati globalizáció,
médiakonvergencia
Médiumok a digitalizációval közelítenek egymáshoz.
 Határok elmosódnak Internet
Konvergencia: informatika, távközlés, média összefonódását jelenti.
 Nő a televíziózásra fordított idő.
E. M. Noam tömegkommunikáció korszakának három pontja:
1. limitált tömegkommunikáció (kevés eszközre irányul mindenki
figyelme)
2. sokcsatornás média (megoszlik a figyelem)
3. kiber-média (sok eszköz + interaktivitás)
Új médiumok interaktivitás a kommunikációban

8. Az információs társadalom
Általános a számítógépek használata a mindennapokban társadalmi
átalakulás, információforradalom
Kommunikációkutatás:
1. társadalom makroszintjén (szociológiai)
2. egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai)
3. technikai vizsgálat szintjén (fizikai)
Információforradalom: információ robbanásszerű növekedése +
technikai forradalom
Jellemzők:
 információs technikák fontossága
 idő és tér elhagyásával: szabad kommunikáció
 élet különböző területeinek globalizálódása
 szabad hozzájutás az információhoz

9. Alábbi területeket érinti:
1. Tudományos (két havonta megkétszereződik)
2. Társadalom tagjai
3. Iparág információtechnológia
 hardvereszközök teljesítménye növekszik
 ár- és teljesítményarányok alakulása
 kommunikáció sebességének növekedése
 hálózatok terjedése, Internet, információs autósztráda

10. A virtuális valóság
Virtual reality: virtuális, látszólagos valóság. Számítógépes
programok, melyek segítségével egy bejárható, három dimenziós,
mesterséges világot lehet létrehozni.
 1956-os I. Mesterséges Intelligencia Konferencián születik meg ez
az új tudomány
 Közvetlen vagy közvetett módon foglalkoznak vele a
tudományok, de fogalmáról mind-mind máshogy vélekedik.

11. A mesterséges intelligencia
Az észlelés legfontosabb aspektusait próbálja számítógéppel szimulálni.
Célja: intelligens, önállóan gondolkodó gép létrehozása.
Képviselői: Herbert A. Simon, Allen Newell
 Emberi gondolkodás, problémamegoldás, kommunikáció (Turing-teszt)
 Beszéd- arcfelismerő rendszerek megjelenése
Jelenleg: egyszerű, rutinfeladatok esetén: emberi viselkedés számítási
modellekkel való kifejezése.
Alkalmazási területei:
- emberi cselekvések felismerése
- háztartási és gépjárműipari alkalmazás
- ipari rendszerek
- műszaki területek (rendszerdiagnózis)
- internetbe ágyazott intelligens
rendszerek együttműködése
- ügynöki hálózat, intelligens keresés

12. Jövőkép - a kommunikáció önállósodása
Ellentétes folyamat a számítógépnek az emberi kommunikációra
gyakorolt hatásában:
1. másodlagos szóbeliség (Walter J. Ong)
2. elektronikus írásbeliség
(Gutenberg-galaxis felbomlása, feleslegessé
válik a könyv)
Tömegkommunikáció jellemzői Angelusz szerint:
- a televíziózás a koncentráció és figyelem
az üzenetekre való fókuszálást egyre jobban
növeli
- a társadalom rövid idő alatt a nagyközönség
egészével képes kapcsolatot teremteni
- nő az interaktivitás
- elektronikus kommunikáció új utat nyit az emberek előtt

13. Köszönöm a figyelmet!