3. KÖZJOG ÉS MAGÁNJOG ELHATÁROLÁSA
Funkció:
- MJ: Személyeket megillető alanyi jogok biztosítása
- KJ: Közhatalom kiépítése, fenntartása, gyakorlása
Viszonyok:
- MJ: mellérendeltek (a felek egyenjogúak)
KJ: alá-fölé rendeltség (a közhatalmat gyakorlót többletjogosultságok illetik meg)
Kötelezettségek:
- MJ: akaratautonómiából erednek
- KJ: kötelezett akaratától független beállnak
Kényszer alkalmazása:
- MJ: közvetett, bírói út igénybevételével érhető el
- KJ: közvetlen kényszer
Összefoglalva:
- magánjog: az autonóm cselekvés, a civil társadalmi önmozgás, önszerveződés területe
- közjog: az állami-önkormányzati közhatalmi, társadalomszervező funkciók ellátására hivatott.
A polgári jog (magánjog) az autonóm jogalanyok egyenjogú és mellérendeltségi
kapcsolatából keletkező
Vagyoni viszonyok, a jogalanyiság és az ebből eredő személyiségi jogok szabályozásával
foglalkozik.
4. A POLGÁRI JOG (MAGÁNJOG) TÁRGYKÖRÉBE TARTOZIK:
személyek joga, kötelmi jog, dologi jog, öröklési jog, családjog
A POLGÁRI JOG FORRÁSAI:
- az írott jog (jogszabályok)
- bírósági gyakorlat
- a szokásjog.
A mai magyar polgári jog forrásai általában az írott jog formájában jelennek meg.
SZOKÁSJOG
alatt általában az írott jogban nem szereplő, az életben általánosan elfogadott normaként
kialakult, ezt követően pedig a bírói gyakorlat által is elfogadott (kikényszerített) magatartási
szabály.
A törvény nem egy helyen utal a szokásra, pl.:
- szokásos mértékű ajándékozás
-fürdők, éttermek felelőssége olyan dolgok eltűnése, megsérülése tekintetében, melyeket
a látogatók rendszerint be szoktak vinni.
5. ÍROTT JOGFORRÁSOK:
Alaptörvény.
Az alkotmány a polgári jognak is alaptörvénye. Főleg az alkotmányos alapjogok tekintetében:
alapvető emberi jogok, tulajdonhoz való jog, öröklés joga, vállalkozás joga, gazdasági
verseny szabadsága.
Polgári Törvénykönyv (2013. évi V– Ptk.)
Ez a polgári jog legfontosabb normáinak rendszerbe foglalt gyűjteménye (kódexe), és egyben
a magánjog egész területének anyajoga. Kiemelt a többi törvény közül, ún. kódex – jellegű,
irányadó szerepe van.
Egyéb, célzatosan polgári jogi vonatkozású törvények
A speciális jogterületek, ill. jogintézmények részletes szabályozásai külön törvényekben:
1999. évi LXXVI. tv. – szerzői jogról szóló tv.
1995. évi XXXIII. tv. – a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló tv.
Nemzetközi szerződések
Magyarország csatlakozási megállapodása az EU-hoz személyek, áruk, tőke, szolgáltatások
szabad áramlása
A kormányrendeletek
Általában Ptk. egyes rendelkezéseinek végrehajtási (azaz részletező) szabályait tartalmazzák.
A miniszteri rendeletek
kivételesen a törvény felhatalmazása
alapján miniszteri rendelet is szabályozhatja az állampolgárok személyi és vagyoni viszonyait.
A helyi önkormányzati rendeletek, törvényerejű rendeletek, bírósági határozatok
6. A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY FOGALMA ÉS JELLEMZŐI
A jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszony.
A polgári jogi jogviszonyok főbb jellemzői:
-Mindig emberek, ill. közösségeik, társulásaik (jogi személyek, jogi személyiséggel nem bíró
társulások) közötti viszonyok
- Döntő mértékben vagyoni jellegű, emellett jelentős számban személyi természetű viszonyok.
- A benne szereplő felek egyenjogúak, és mellérendelt pozícióban állnak.
- Az autonóm felek kevés kivétellel szabad akaratukból kapcsolódnak össze.
-A feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik, kötelezettségek te
7. A PTK. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEI
A törvény értelmezése és célja
A Ptk. az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,
továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.
A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.
Kétirányú kötelezettség:
- jogok szabad gyakorlása: magánautonómia kibontakozása, szabadság érvényesülése, liberális
joggyakorlás érvényesülése
-jogok védelme: az autonómiát nem lehet büntetlenül megsérteni – a Ptk. védi a személyi és
vagyoni jogokat
- jogok gyakorlásának határt szab – jogok korlátozhatósága, társadalmi rendeletetésének
megfelelő joggyakorlás
- tulajdon védelme: tulajdoni formák, tulajdonosi jogosultságokra is érvényes
8. A JOGKÉPESSÉG FOGALMA:
Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra
tekintet nélkül egyenlő és nem korlátozható.
Az emberek jogképessége a magyar jogban:
1. Általános – minden ember születésétől haláláig jogképes
• De: szerzőképesség korlátozható, házasságkötés csak különneműek esetén
2. Feltétlen – a jogképességben feltétel nem köthető
3. Egyenlő – jogképesség terjedelme szempontjából nincs különbség
A jogképesség a születéssel, a fogantatás időpontjára visszamenőleg keletkezik és a halállal
szűnik meg.
9. A CSELEKVŐKÉPESSÉG FOGALMA:
-Cselekvőképességen az embernek azt a képességét értjük, melynek alapján valaki saját
maga tehet a maga nevében jognyilatkozatot.
- cselekvőképesség: belátási képesség (felismerési és akarati)
- Cselekvőlépessége kizárólag az embernek lehet, a jogi személy magában véve nem
cselekvőlépes,
kizárólag képviselői útján tud cselekedni.
- aktív oldala - jognyilatkozatokat tehet (szerződéseket köthet, stb)
- passzív oldala - jognyilatkozatok címzettje lehet van.
A CSELEKVŐKÉPESSÉG FOKOZATAI:
cselekvőképesek,
korlátozottan cselekvőképesek és
cselekvőképtelenek.
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatainak érvényességéhez általában
törvényes
képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges.
A cselekvőképtelenek jognyilatkozatai:
A törvény főszabályként mondja ki, hogy a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis,
nevében törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) jár el.
10. A JOGI SZEMÉLY FOGALMA, LÉTREJÖTTE, FAJTÁI, MEGSZŰNÉSE
A jogi személy fogalma
-Jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek,
amelyeket a törvény ilyennek nyilvánít.
A jogi személy jogképes, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre,
amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
A magyar jog a jogi személy léténél, jogképességénél döntő pontnak az állami (jogszabályi)
elismertséget tekinti. A (konstitutív=létrehozó hatályú) állami elismerés nyilvántartásba vételt
jelent (cégnyilvántartás, stb).
A jogi személy legfontosabb ismérvei:
• Az alapítóktól való függetlenedés. Ennek következménye, hogy az alapító főszabály
szerint nem felel a jogi személy tartozásáért.
• A jogi személy valamilyen mértékben megjelenik a gazdasági forgalomban.
• A jogi személy állami elismertségének feltétele a szervezet tartós működése.
• Alapvető kelléke a jogi személynek az, hogy rendelkezzen állandó szervezettel (ügyintéző és
képviseleti szervek).
• A jogi személynek meghatározott céljának kell lennie (gazdasági, társadalmi, politikai cél)
• A jogi személynek tagjai vagyonától elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie,
melyért önállóan felel.
11. A JOGI SZEMÉLY FAJTÁI:
1.) Magánjogi jogi személyek (pl. kft) - közjogi jogi személyek. A magánjogi jogi személyek
magánjogi jogügyletből (pl. szerződés) jönnek létre a magánautonómia alapján.
A közjogi jogi személyek alapvetően a közfunkciók ellátására jönnek létre (pl. települési
önkormányzat)
2.) A jogi személy szervezete szempontjából megkülönböztethetünk személyösszességeket
(pl. egyesületek) és vagyonösszességeket (pl. alapítványok).
A jogi személyek sokszor egyszerre személy – és vagyonegyesítő jogi személyek
(pl. gazdasági társaságok).
12. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK VÉDELME
Az emberi személynek, mint a jog alanyának személyisége van. Nem létezik az emberiség történet
általánosan elfogadott személyiségfogalom. A Ptk. az ember személyiségi jogaival kapcsolatban
az ember testi és szellemi működését, integritását, szabadságát védi (egyrészt
az ember szellemi értékeit, szubjektumát, pl. méltóság, becsület, magántitok, másrészt az emberi
személynek az anyagi világban megjelenő testi lényegét (pl. testi épség védelme, képmás és
hangfelvétel védelme).
A személyhez fűződő jogok általános védelemben részesülnek, mindenki köteles azokat
tiszteletben tartani, minden személyiségi jogot sértő magatartás tilos.
A személyiségi jogok egy része a jogi személyeket is védik (pl. névvédelem, jóhírnév).
A személyhez fűződő jogokat korlátozó szerződés vagy jognyilatkozat (pl. önkéntes
rabszolgaság) főszabályként semmis.
Személyhez fűződő jogok:
-Névviseléshez való jog,
-Magántitok, levéltitok, üzleti titok védelme,
-Magánlakás védelme,
- Jóhírnév védelme,
- Képmáshoz, hangfelvételhez való jog,
- Személyes adatok védelme
13. A DOLOGI JOG FOGALMA ÉS RENDSZERE
Dolog: minden önálló testi tárgy, melyen tulajdon állhat fenn. Ez általában kézzel fogható fizikai
tárgy, de dologként viselkedik a pénz és az értékpapír is vagy akár az emberi uralom alá hajtható
természeti erőforrások, mint a szél vagy napenergia, valamint a számítógépes adatok.
A DOLGOK OSZTÁLYOZÁSA
1.ingók / ingatlanok Ingó dolgok az állaguk sérelme nélkül az egyik helyről a másik helyre
áthelyezhetőek. Az ingatlanok a telkek a földfelület egyes meghatározott részei, valamint az,
ami a földdel tartósan egyesítve van (épület, növényzet).
2. elhasználható / elhasználhatatlan dolgok. Elhasználható dolog: aminek rendeltetésszerű
használata során szükséglet kielégítésre fordítva állagában megsemmisül. Az el nem használható
vagy tartós használatra rendelt dolgok elhasználhatatlanok.
3. helyettesíthető / helyettesíthetetlen dolgok. Helyettesíthető: reprodukálható (nem egyedi).
4. osztható / oszthatatlan dolgok. Osztható: ha a feldarabolás után a minősége, állaga,
használhatósága az egyes részekben is ugyanolyan marad (pl. pénz). Ellenkező esetben oszthatatlan
5. élő / élettelen dolgok
6. Forgalomképes / forgalomképtelen / korlátozottan forgalomképes dolgok
14. 7. Alkotórész
Az a dologgal tartósan egyesítve van úgy, hogy elválasztással a dolog vagy elválasztott része
elpusztulna, ill. az elválasztással értéke vagy használhatósága nagymértékben csökkenne.
Az alkotórész tulajdonjoga a fődolog tulajdonosát illeti.
8. Tartozék
Az a mellékdolog, amely nem alkotórész ugyan (önálló dologi létét nem veszti el), de a fődolog
rendeltetésszerű használatához vagy az épségben tartozáshoz rendszerint szükséges vagy azt
elősegíti. Csak ingó dolog lehet. Tartozékon önálló tulajdonjog is fennállhat.
9. Gyümölcs
Minden olyan gazdasági előny, amely valamely dolognak vagy jogosítványnak a
rendeltetésszerű használata során időnként visszatérően keletkezik (pl. fa termése)
10. Haszon
Minden olyan előny, ami nem gyümölcs. A dolog hasznai főszabály szerint a tulajdonost illetik.
11. Dologösszesség
Nem fizikai egység, hanem jogi egység (forgalmi egység).
Több különálló dolog összefoglalása, a forgalomban mint egység szerepel (pl. nyáj, szőlészet).
A dologösszességben lévő dolgok külön tulajdonjogok tárgyai lehetnek.
12. A vagyon
Valamely jogalany értékben meghatározható javainak, azaz jogainak, valamint kötelezettségeinek
Összessége (aktívák és passzívák).
15. A TULAJDONJOGVISZONY
Tulajdon fogalma egyidős az emberrel, hiszen onnantól kezdve, hogy az ősember a természet
egyes javait sajátjának minősítette, tulajdonos lett. Amikortól pedig az állam (a közösség) ezt
elismerte és védelemben részesítette, azóta létezik a tulajdonjog intézménye.
A tulajdon a dolog feletti legteljesebb hatalom
- kizárólagos hatalom (uralom)
- védelemben részesül
→ védelmi jellegű – megvédhetem
→ kirekesztő jellegű – mindenki másnak tiszteletben kell tartania
→ abszolút szerkezetű jogviszony → csak személyek között állhat fenn
→ a tulajdoni igény nem évül el
16. A TULAJDONJOGVISZONY TÁRGYA
Közvetlen tárgya
A magatartás, a tulajdonos kifejthet: birtoklás, használat, hasznosítás, rendelkezés
illetve köteles kifejteni: a terhek, kárveszély viselése, valamint szükséghelyzetben a dolgában
való károkozás tűrése és amit mindenki másnak a tulajdonossal tanúsítaniuk kell: elismerés,
tűrés, tartózkodás
Közvetett tárgya - a dolog
A tulajdonjog részei:
- a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
-használat és hasznok szedésének joga: a tulajdonos jogosult a dolgot használni és a
dologból folyó hasznokat szedni
- rendelkezési jog: a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak
átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, tulajdonjogát másra
átruházza vagy azzal felhagyjon.
Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
17. A TULAJDONJOG VÉDELME
A tulajdon védelmének jogi eszköztára
Alkotmányos védelem: Alk. 13. § (1) a tulajdonhoz való jog⇒
Büntetőjogi védelem: a vagyon elleni bűncselekmények esetén
Szabálysértési jog: kisebb súlyú esetekben
Polgári jogi eszközök: ha a közösséget az okozott hátrány nem veszélyezteti
Tulajdoni igény
A tulajdonjog, mint abszolút jog egyik legfontosabb eleme a tulajdoni igény.
• a tulajdonosnak, akinek tulajdonjogát megsértették, polgári jogi értelemben vett igénye
támad a sérelem megszüntetésére.
• a tulajdoni igények nem évülnek el
Védelmi eszközök:
1.az önhatalom; 2. tulajdoni per; 3. a tulajdonjog háborítatlanságát védő per
4. ingatlan-nyilvántartási igény; 5. igényper
18. A BIRTOKVÉDELEM
A birtokvédelem a személy és a dolog közötti tényleges kapcsolatot (a birtoklás puszta tényét)
részesíti védelemben
A Ptk. birtokvédelmi eszközei
Önhatalommal / Igazgatási úton / Bírói úton
Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják
(tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg (nem szükséges a rosszhiszeműség)
Birtokháborítás: a birtoktól való megfosztás és a birtoklásban való zavarás.
A birtokos a birtoka elleni támadást önhatalommal is elháríthatja a birtok megvédéséhez
szükséges mértékben.
Birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve akitől a birtokot
tilos önhatalommal szerezte.
Akit a birtokától megfosztanak vagy a birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől 1 éven belül
kérheti a birtokháborítás megszüntetését.
19. A KÖZÖS TULAJDON
a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több
személyt illetnek meg.
• jogok/terhek: eszmei hányadrész szerint oszlanak meg
• minden tulajdonostárs joga kiterjed az egész közös dologra, de csak meghatározott hányad
erejéig (tehát a többiek jogának sérelme nélkül)
• tulajdonjogot mindegyik tulajdonostárs az őt megillető részben az egész dologra nézve
gyakorolhatja
• a hányadot megállapíthatja:
⇒ szerződés, más jogügylet, törvény kétség esetén egyenlő⇒
• létrejötte:
⇒ ingatlan közös vásárlása, házastársi vagyonközösség, közös öröklés
⇒ társasházi szerződés, társasági szerződés
20. A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE
amikor egy dologra vonatkozóan tulajdonjogviszony jön létre:
Abban az esetben, ha az új tulaj szerzése az előző jogosult tulajdonjogán nyugszik, akkor
származékos szerzésmód (a már létező tulajdonjog száll tovább). Eredeti szerzésmód:
nem a korábbi jogosult tulajdonjogán alapszik, arra tekintet nélkül jön létre.
Eredeti szerzésmódok:
- Hatósági határozat vagy hatósági árverés: aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján
jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos
- Elbirtoklás: aki a dolgot sajátjaként, jogcím nélkül, ingó: 10 évig / ingatlan: 15 évig birtokolja
Nem szerzi meg a tulajdonjogot az, aki bűncselekménnyel, erőszakos vagy alattomos úton jutott
a dolog birtokába.
- Gazdátlan javak elsajátítása: ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki
tulajdonjogot szerezhet. Gazdátlan dolog: még nem volt senki tulajdonában vagy elhagyták.
- Találás
Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart,
megszerzi a tulajdonjogot, ha
a) mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.
-Kisajátítás: ingatlan tulajdonának elvonását jelenti az állam vagy az önkormányzat részére
(szigorú feltételekkel, csak kivételesen, közérdekből, teljes; feltétlen és azonnali kártalanítás
mellet kerülhet rá sor)
21. Származékos szerzésmódok:
- átruházás (leggyakoribb)
Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a
tulajdonjogot megszerezni. Kell hozzá: jogcím + átadás.
- a termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása: a tulajdonoson túli más személy jogosul
- vadak, halak és más hasznos víziállatok tulajdonjogának megszerzése
-feldolgozás: másnak a dolgából saját munkájával más fajta dolgot állít elő. Ha eredeti állapotába
visszaállítható károsodás nélkül az átalakított dolog tulajdonosa kérheti.⇒
-dologegyesülés: ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon egyesülnek vagy vegyülnek úgy,
hogy azokat csak aránytalan károsodás, költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani.
⇒ Közös tulajdon keletkezik, a hányadok az egyesült/vegyült dolgok értéke szerint alakulnak.
- öröklés: az örökös az örökhagyó halálának pillanatában megszerzi azon dolgok tulajdonjogát,
amelyek a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonában álltak és a hagyatékába tartoztak.
- növedék (ingatlannál): amelyek utóbb válnak a dolog alkotórészévé (pl. földből kinőtt fa)
-beépítés: ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít.
Beépítéssel való tulajdonszerzés csak akkor lehetséges, ha az anyag elválaszthatatlan, elvihetetlen.
-ráépítés: amikor valaki teljesen idegen földre építkezik (leggyakoribb eset: a gyerek a szülő
telkére építkezik).
TULAJDONJOG MEGSZŰNÉSE:
Legegyszerűbb esetben: más megszerzi a tulajdonjogot (pl. adásvétel, öröklés). Akkor is
megszűnik, ha a tulajdonos elhagyja a dolgot vagy a dolog természetéből adódóan megsemmisül.
