Jenei Zsolt tanulmányából készült prezentáció, melyben az oktatási didaktikákat veszi számba. Melyik korban mit használtak, így nyomon lehet követni, vajon a mai tanárok melyiket és milyen módszerekkel használják fel a gyermekek oktatása közben.

1. JENEI ZSOLT – HA
KÍVÁNCSI VAGY,
HOGYAN OKTATJÁK
GYERMEKED
című tanulmánya alapján
Ágnecz Adrienn -.2017.

2. Bevezető
 Ha tudni szeretnénk a gyermek oktatásáról,
jogunk van utánanézni
 Az oktatás tudománya fejlődik.
 Korszerű oktatásban négy "módszertani
kultúra" jelenik meg.
 Ez igazodik a korosztályhoz.

3. Az első didaktika - a
megismertetés pedagógiája
Ókor és középkor:
 Tanulás: ismeretek, tudás, bölcsesség átadása,
elsajátítása
 A tanuló a közvetítő ismeretekkel találkoztak, élőszóban
előadott vagy olvasott szövegeket tanultak meg:
memoriter.
 A szövegek sokszorosítására korlátozott mértékben volt
elérhető.
 Elméleti alapjai: Platón, Szókratész, Arisztotelész,
a kereszténység tanai.
 Tudományosság alapja: asszociáció törvénye és a
retorika.

4. A második didaktika - a
szemléltetés pedagógiája
 Empirizmus alapján a 17. században.
 Felfogása: a tanulásnak a valóság tényein és
összefüggések felismerésén kell alapulnia.
 Az elme következtetéseket von le.
 Comenius: szenzualista pedagógiai kialakítása.
 Középpontjában a szemléltetés áll.
 Tanulás elméleti alapjai: Comenius, Rousseau,
Pestalozzi.
 Az elv a szenzualizmus, az empirizmus és a
ráció.

5. A második didaktika - a
szemléltetés pedagógiája
 A tudás forrása: tervezett és rögzített
tudáselemek.
 Szövegek, bemutatott képek, ábrák.
 Tevékenységek: olvasás és megfigyelés.
 Módszer: kombinációs készség, összefüggések
felismerése.
 Gondolkodás formája az indukció és az
absztrakció.
 Oktatás tervezése: tanórák, korcsoportos
foglalkozások.

6. A harmadik didaktika - a
cselekedtetés pedagógiája
 20. század eleje.
 Meghatározza a gyermek öntevékenységét, a
cselekvést, a munkáltatást, a felfedező tanulást.
 Vizsgálata: asszociatív pszichológia módszereivel.
 Továbbfejlesztése: pavlovi klasszikus és skinneri
operáns kondicionálás  behaviorizmus
tanuláselmélete és a programozott oktatás.
 Elméleti alapjai: ösztön, motívum, drive,
behaviorizmus, alaklélektan.
 Skinner, Dewey, Piaget, Claparéde.

7. A harmadik didaktika - a
cselekedtetés pedagógiája
 Forrása: rögzített és helyben létrehozott
tudásformák, kapcsolódó feladatok, gyakorlás,
cselekvés.
 Tanulási módszer: interiorizálás, asszimiláció -
akkomodáció, problémamegoldás.
 Gondolkodás formája: indukció
 Oktatás tervezése: tantervek reformpedagógiai
irányzatok.
 Az oktatási módszer definíciója: A tanulók
ismeretszerzését segítő, az oktatásban (tanításban) a
pedagógus által alkalmazott eljárások ismétlődő,
közös elemeiből spontán módon szerveződő v.
célszerűen szerkesztett eljárások együttese. A
sokfélesége miatt helyesebb oktatási módszerekről
beszélni.

8. A negyedik didaktika - a
szintézis
 A felsorolt paradigmák ma kiegészítő viszonyban vannak.
 20. sz. tanulásfelfogása, oktatási, képzési, továbbképzési
rendszerek szerkezete: a három módszertani gyakorlat együtt
jellemző.
 Integratív és átfogó rendszer: a kognitívista, a konstruktivista
tanulásfelfogásokat és tanuláselméleteket foglal magában.
 Negyedik didaktika:
informatikai eszközök felhasználásával hatékonyabb
módszereinek ígéretét jeleníti meg.
 Tanulás elméleti alapjai: kognitív elméletek, pszichológiai
kutatások, konstruktív elmélet.
 Tudás forrása: szimulációk és komplex feladatok
irányított/önálló munkavégzéssel. Közösségi és egyéni
cselekvés.
 Tanulási módszer: kipróbálás, gyakorlat, önálló konstrukciók.

9.  Oktatás tervezése: Komplex, tanító közösségtől függő.
 Mindegyik tanulási folyamatra érvényes.
 A kognitív irányzatok támaszkodnak az agykutatásra és a
pszichológiai vizsgálatok eredményeire.
 Elmélete: a tanulás döntő mozzanata az egyénileg leképzett
világban és a kialakított reprezentációkon végrehajtott
műveletekben van.
 Nem kizárólagos elméletek  rendszer alkotása, a korábbi
elméletekkel kezdenek megközelíteniegy problémát.
 Kognitív pszichológia létrehozott egy megismerés tudományt:
emberi megismeréssel és tanulással foglalkozik.
 Alapterületeket a filozófia, a pszichológia, az antropológia, a
neurobiológia és a mesterséges intelligencia fogalmaival írja le
A negyedik didaktika - a
szintézis

10. 20. század tanuláselméletei
 Feltételes reflexre alapuló kondicionálás - Pavlov
 A kvantitatív reakciókra alapozó tanulás -
instrumentális kondicionálás. Thorndike és
Skinner
 Utánzásos tanulás - Albert Bandura
 Átstrukturálás - Wolfgang Köhler
 Belátásos cselekvés - Karl Bühler
 Műveleti lélektan - Jean Piaget
 Agyi funkciók és területek összekapcsolódása -
Kognitív irányzatok
 Belső konstrukciók alapján a világ megértése és
cselekvés - Konstruktivizmus

11. Köszönöm szépen a figyelmet!