2. A ballada
•
•
•
•
•
•
Epikus népköltészeti és műköltészeti műfaj
Népballada – műballada
Mindhárom műnem jellemzőit magában hordja
Sűrített cselekmény
Szaggatott, homályos, sodró erejű elbeszélés
Az események s azok előzményei, okai
többnyire a szereplők megszólalásaiból
derülnek ki
• Drámai párbeszédek, lírai monológok
3. Három m û nem
metszéspontjában
• Tragédia dalban elbeszélve. (Greguss Ágost)
• Drámai és lírai elemekkel átszőtt elbeszélő
költemény. (Új Magyar Irodalmi Lexikon)
• Az az őstojás, amelyből a líra, dráma és epika
kifejlődött. (Goethe)
• Epikus, mert: történetet mond el
• Lírai, mert: lélekről, lelki folyamatokról vall
• Drámai, mert: párbeszédes, feszültségteli,
jelenetekre bontható
4. A m û faj eredete
• Nem őstojás
• A középkori hősének után jelenik meg XIV. század
• A középkor végi népi elbeszélő költészet műfaja (világi
irodalom) észak-francia, vallon területről származik
• Eredeti népballada: legrövidebb epikus műfaj
– 20-120 sor
– Csak énekelt formában élt
– Dallama versszakokra tagolódik
– Nem volt külön előadója, mint a hőséneknek
– Csoportosan, közösen vagy épp magányosan
énekelték
5. A m û faj elnevezése
•
•
•
•
A népballadák dallamai közt sok a táncdal
Sok helyütt táncoltak is e dallamokra
ballare (olasz: táncolni) szóból ered a név?
Ezt a szót azonban nem használták, nem
ismerték a műfaj keletkezésétől a 17.sz.-ig
• Angolok, franciák, magyarok körében semmi
nyoma a ballada táncolt formájának, sőt:
• Itt kifejezetten nem táncolható dallamtípusok
élnek
6. • A 17. századi angol irodalomban
összekapcsolják a rövid, epikus ének fogalmát
a ‘ballade’ névvel
• Ballade (fr. Tánc, táncdal): középkori francia
versforma – három versszak és egy ajánlás
(többnyire a ‘Hercegnek) lásd: Villon
• A ballade műfaj a középkori délfrancia
táncénekből származik – eredetileg májusi
körtáncok kísérődala a tavaszünnepeken
eredetileg férfiak nem vehettek részt a lány
szólóénekét egy-két előénekes adta elő, majd
a kórus refrénnel válaszolt
7. Villon: Ballada tűnt idők asszonyairól
Mondjátok, hol van, hova lett
Flóra, a szép nõ, Róma fénye?
Archipiada hol lehet
S Thais, vele egy anya vére?
Hol a tapsra, szóra, zenére
Tó fölött ébredő Echó
Emberfölötti tünde lénye?
No de hol a tavalyi hó?
Haremburgis? és a remek
Blanche királynõ, dalok sziréne,
Nagylábú Berta s a szívek
Allisa és Beatricéje,
S Johanna, kit, Rouenben, élve
Tűzbe vitt az angol bakó:
Hová jutott, Szent Szűz, mi végre;
No de hol a tavalyi hó?!
Hol a bölcs Heloise, kinek
Olyan drága volt az erénye,
Hogy Abélard-t, a szerzetest,
A bosszú végül kiherélte?
Hol a királynő, kinek kénye
Zsákba dobatta a mohó
Buridánt a Szajna vizébe?
No de hol a tavalyi hó?
Ajánlás
Herceg, ha egy hete, egy éve,
Ne keresd, hol a szép s a jó,
Hogy a refrén vissza ne kérdje:
No de hol a tavalyi hó?!
8. Ismétlések
• Gyakori sor- és versszakismétlések
• Sokszor egy-egy szó, részlet, szereplő
megcserélése adja a balladai cselekmény
fejlődését
• A csoportos előadásmód bizonyítéka?
• Más-más költi az egyes sorokat, s a hosszú
ismétlések gondolkodási időt biztosítanak a
rögtönzéshez (?) a nézet megcáfoltatott.
9. Anyám, édësanyám,
Csohánlegén voltam,
Lefeküdtem vala
A patak partjáro.
Apám, édësapám,
Csohánlegén voltam,
Lefeküdtem vala
A patak partjáro.
Mátkám, édës mátkám,
Csohánlegén voltam,
Lefeküdtem vala
A patak partjáro.
Sárig es kit kígyó
Bébújt kebelëmbe,
S aki azt kivëszi,
Félkarját mëgëszi.
Talám, édësëanyám,
Talám kend kiveszi.
Sárig es kit kígyó
Bébújt kebelëmbe,
S aki azt kivëszi,
Félkarját megëszi.
Talám, édësapám,
Talám kend kiveszi.
Sárig es kit kígyó
Bébújt kebelëmbe,
S aki azt kivëszi,
Félkarját megëszi.
Talám, édës mátkám,
Talám kend kivëszi.
Mindsábbot ellëgyek
A félkarom nélkűl,
Inkábbot ellëszëk
A legényëm nékül.
Mindsábbot ellëgyek
A félkarom nélkűl,
Inkábbot ellëszëk
A legényëm nékül.
Mindsábbot ellëgyek
Az én babám nélkül,
Inkábbot ellëszëk
A félkarom nékűl.
Mënj elé, te fiam,
Mënj el te apádhoz
Mënj el te apádhoz,
Talám ő kivëszi.
Mënj elé, te fiam,
Mënj el te bátyádhoz,
Mënj el te bátyádhoz,
Talám ő kivëszi.
Jere ide, mátkám,
Jere, hogy vëgyem ki!
Mátkám, édës mátkám,
Sirítsd a fejedët.
/Anyám, édesanyám –
Csángó népballada/
10. Tematika
• Alapvetően társadalmi – lélektani problematika
• Az ember lélekállapotokban való ábrázolása
• Az ember egymáshoz fűződő viszonylatok
összeütközéseiben való ábrázolása
• Szeretet – szeretetlenség
• Hűség – hűtlenség
• Féltékenység
• Házasságtörés és annak megtorlása
• Megesett lány sorsa
• Kényszerített házasság
• Erőszakkal elválasztott szeretők
• A szerelem társadalmi akadályai
• Szegények gazdagok
11. Európa közös népköltészeti
m û faja
• Hasonló történetek /történetvariánsok
• Hasonló tipizáló formulák (pl. hasonló kezdés)
• Hasonló ismétlő formulák (versszakok, sorok,
refrén)
• De! Tematikai különbségek:
• Lélektani tematika: francia, olasz, magyar
vidéken
• Tréfás ballada: angolok, franciák
• Hősi és Tündérballadák: skótok, skandinávok
12. A m û ballada
• A romantika hatására a XVIII-XIX. század
• (nemzeti múlt kutatása s az iránta való
vonzódás, népköltészet ihletforrásként való
kezelése, népköltészet utánzása)
• Bürger, Goethe, Schiller, Heine
• Németek: inkább balladának nevezett rövidebb
epikus költemények balladai vonások nélkül
• Angolok: James Macpherson (=Osszián)
• Magyarok: Kölcsey, Vörösmarty
• ARANY JÁNOS
