1. I. AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE
A természeti népek civilizált népekké való válását az írás megismerése tette lehetővé. Az írás
használatával megszűntek a gondolatok közlésének, a tapasztalatok átadásának földrajzi
akadályai, általa megkezdődhetett a tudás gyors és széleskörű elterjedése. Az emberi
közösségek által elfogadott egyezményes grafikai jelek segítségével az ember kifejezheti, és
maradandóan rögzítheti gondolatait.
AZ ÍRÁST MEGELŐZŐ RENDSZEREK
Mielőtt az ember eljutott az írásig, gondolatai, félelmei, érzései közlésének és cseréjének
számtalan eszközét és módszerét „fejlesztette ki".
Barlangfestmények
• 1879-ben egy spanyol régész Altamirában felfedezett egy, az őskőkori (paleolitikum, i.e. 20-25 ezer
évvel ezelőtti) emberi életről számot adó barlangot, amelynek mennyezetét bölények és vadlovak
kőbe karcolt, színes, feltűnően valósághű képei díszítették.
• 1940-ben a dél-franciaországi Lascaux-ban tárták fel az eddig ismert rajzok legszebbikét; az
„ősember sixtusi kápolnájá"-nak nevezett barlang falait sárga, vörös és fekete színben pompázó
állatok serege népesíti. A barlangokat feltehetőleg nem lakás céljára használták, inkább
hiedelemvilágukkal kapcsolatos ceremóniáik színhelyei voltak.
Gondolatközlési jelrendszerek
• Európa és Ázsia állattenyésztő népei növendék jószágaik bőrébe vagy szarvába tüzes
vassal égették saját tulajdonjegyük ábráját, így ez a „billog" lehetővé tette az elkóborolt
állat felismerését.
• Az emlékeztetés világszerte legelterjedtebb eszköze a „rováspálca" volt. Magyarországon
egészen 1868-ig, az írni-olvasni tudás általánossá válásáig használták, főként
kölcsönadott értékek nyilvántartására. A pálcára bemetszették a megfelelő jeleket, majd
hosszában kettéhasították; egyik fele a hitelezőt, másik fele az adóst illette.
• A „hírvivő bot" végighordozása Norvégiában és Svédországban a háború kitörését jelezte,
míg Ausztráliában a botra vésett jelek, térképek segítették a hírvivőket.
• A nyugat-afrikai négerek „aroko"-nak nevezték hírközlésre szolgáló kagylófüzéreiket, a
kagylók számából és helyzetéből olvasták ki az üzenet.
• Az ősi kínaiak nádból és kákából font zsinegre növényi szálakból kötött „csomójeleket"
2. használtak fel számadatok rögzítésére (Il1 ábra).
• Ennél bonyolultabb csomójelrendszerük volt az. inka indiánoknak, „kipu"-nak nevezett
csomójeleik az államigazgatásban számadatok feljegyzése szolgáltak.
A KÉPÍRÁSTÓL A BETŰÍRÁSIG
Képírás (piktográfia)
• Az i. e. 9000-től i. e. 5000-ig tartó mezolitikum sziklaképei bár már mozgásban ábrázoltak
embert és állatot, a rajzok egyre stilizáltabb formában, az élethűségtől eltávolodva vezettek
be egy új, jelképes ábrázolási módot. E képírásnak nevezett szimbolikus kifejezésmód
piktogrammal konkrét tárgyakat (állatokat, növényeket, természeti jelenségeket)
ábrázolnak.(I/2. ábra)
• A dakota, a maja, az azték indiánok és az egyiptomiak is használták, de nem kötődött
egyetlen nyelv szókincséhez sem. Egy szót vagy egy egész mondatot is kifejezhetett, ám
elvont fogalmakra kevésbé volt alkalmazható. (I/3. ábra)
• A legrégebbi lelet az észak-amerikai indiánok bű lénybőrre írt rajzos elbeszélése, a Téli
krónika, amelyben törzsük életének legfőbb eseményeit örökítik meg.
Fogalomírás (ideográfia)
A fejlődés nyomán szükségessé vált a képírás ábráinak szimbolikus értelmezése, hogy a jelek az
elsődleges jelentésen túl más összefüggésben is alkalmazhatók legyenek.
• Az i. e. 3000-től sumérok, egyiptomiak és kínaiak által használt ideogrammák (stilizált
képek) mellett találkozunk értelmezést segítő, de önálló jelentéssel nem bíró jelekkel, ún.
determinatívumokkal is. A jeleknek nincs rögzített hangértékük, de kombinációjuk már
tágabb, elvont, bonyolult kifejezéseket is képes volt közvetíteni. Még mindig nincs szoros
kapcsolat egyetlen nyelvvel sem, de értelmezésük bizonyos társadalmi közmegegyezést
feltételezett.
• Legrégebbi lelet: Hamurapi törvénykönyve (az igazságos ítéletek gyűjteménye"), amely az
ókori Mezopotámia legismertebb s talán legjelentősebb írásos emléke.
Szó- és szótagírás
• Az i, e. lll. évezredtől a jelek - gyakori használatuk során - kezdtek összeforrni a szóval, így a
jelentés egy idő után a szavak hangalakjával is összefonódott. Ezáltal vált lehetővé, hogy az
egyiptomiak, kínaiak és japánok egyszótagú szavak jeleinek egymás mellé írásával
hosszabb szavakat is rögzíteni tudjanak, bár ez jelkészletüket erősen megnövelte.
• Mivel a jeleknek hangtani értékük is volt, a szó- és szótagírás szoros kapcsolatban állt az
3. adott nyelvvel. A jelentés és a hangalak szétválása nyitott utat a későbbi szótag- és betűírás
kialakulásához. Legrégebbi lelet az egyiptomi Halottak könyve.
Betűírás
• Az újonnan felfedezett földrajzi helyek vagy újabb uralkodó családok nevének leírása
hamarosan gondokat okozott. Egyes népek egy új jel alkalmazásával, mások olyan szójelek
egymás mellé írásával oldották meg a dolgot, amelyekből csak a kezdő hangokat olvasták.
• A szóírás jeleinek kezdőhangok leírására való felhasználását nevezzük akrofóniának,
amelynek útján kialakult a betűírás. Legfontosabb jellemzője, hogy csak a beszédhangokat,
illetve a szavak hangalakját rögzíti függetlenül attól, hogy a leírt szavak milyen tartalmat
fejeznek ki.
Egyiptomi hieroglif írás
Egyiptom i. e. III. évezred elején kialakult képírás jellegű szóírása társadalmának merev
hierarchiáját tükrözte. Megjelenése Alsó- és Felső Egyiptom egyesítésének idejére tehető.
Jelölésmódja kezdettől fogva kiforrott, de olyan bonyolult rendszerű, hogy csaknem másfél
évezreden keresztül megfejthetetlen volt. Y A jelek nem illeszkednek nyelvtani rendszerbe, és
helyesírási szabályuk
sincsenek.
• A változatokat is tekintve mintegy ezer jelük volt, amelyekből négy ötszázat használtak
állandóan.
• Huszonnégy jelük nemcsak különböző fogalmak, hanem egy-egy mássalhangzó jelölésére is
szolgált. A jeleiket vízszintes sorokban és jobbról balra írták (I/5. ábra)
Monumentális díszírásukkal, a hieroglif írással csak emlékműveken, kőbe, fába vésett feliratokon
találkozunk.
Gazdasági levelezéseikhez a hieroglif jelek egyszerűsített formáját, a hieratikus (papi) kézírást
használták (I/6. ábra)
Az i.e. VII. században a hierarhikus toáábbi egyszerűsítésével alakul ki gyorsírás jellegű démotikus
(népi) írásuk. A kereszténység elterjedésével vették át a görög ábécét.
Nádból készült írószerszámukkal nílusi sásból készült többféle minőségű papíruszra rótták a
jeleket, bizonyítja ezt az 1750-es években talált első papiruszlelet. Könyvírás céljára 15-20 ívből
összeragasztott tekercset használtak. Az emberi arcot profilból, a mellkast elölnézetben, a lábakat
oldalnézetben ábrázolták. A szöveget keskeny hasábokban, kezdetben felülről lefelé, jobbról balra
haladva írták, majd i. e. 2000 talán a kézírás irányát megváltoztatták, és vízszintes sorokban,
4. jobbról balra haladtak. Az írnokok a földön ülve, keresztbevetett lábbal, a papiruszt íródeszkára
helyezve írtak. A szövegek fontos részeit előszeretettel emelték ki vörös színnel, ezért palettájuk kis
mélyedésének nélkülözhetetlen kelléke lett a vörös és fekete festék.
Az i. e. II, században tűnt fel a juh- és kecskebőrből készült pergamen, amelyeket ugyanúgy
tekercsekbe göngyölítettek, mint a papiruszt, de használata súlya miatt kényelmetlen volt.
(I/7. ábra)
A tudományos világ egy ideig úgy vélte, hogy a Napóleon egyiptomi hadjárata idején talált
rosette-i kő többnyelvű felirata kezükbe adja a néma hieroglif jelek megfejtésének kulcsát,
de a jelek értelmezése még két évtizeden át váratott magára. Végül a titkot több évig tartó
munka után Francois Champollion fedte fel 1822-ben.
Krétai írások
Kréta szigete az i. e. II. évezredben a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelmi központja
volt, és nagy cserekereskedelmet folytatott többek között Egyiptommal is. A gazdag szigeten magas
fejlettségű kultúra virágzott, melynek
nyomait egy angol régész találta meg. A romok felkutatása közben több ezer kiégetett agyagtáblát
talált, rajta hieroglif és egyéb írásjelekkel.
• A rendszerezés után háromféle írást különböztetett meg ésnevezett el: a minoszi hieroglifákat,
a hieroglifák idők folyamán vonalas írásjegyekké egyszerűsödött lineáris A éslineáris B
változatát.
•
Statisztikai-matematikai eljáráshoz hasonló módszert alkalmaztak a krétai írások megfejtésével
foglalkozó kutatók is. Michael Ventris az írásos emlékek etruszk eredetére gyanakodott, csak a
leletek fejtése közben derült ki, hogy azok görög nyelven íródtak. Ventris egy nyelvésszel közösen
megfejtette a lineáris B-írás 88 szótagjelét, de a mínószi hieroglifák és a lineáris A-írás jeleinek
értelmezése a mai napig várat magára. (I/8. ábra)
• Monumentális díszírásukkal, a hieroglifírással csak emlékműveken, kőbe:, fába vésett
feliratokon találkozunk.
• Gazdasági levelezéseikhez a hieroglif jelek egyszerűsített formáját hieratikus (papi) kézírást
(1l6 ábra) használták.
• Az i. e. VII. században a hieratikus további egyszerűsítésével alakult ki gyorsírás jellegű
démotikus (népi) írásuk. A kerszténység elterjedésével vették át a görög ábécét.
5. Aztékok és maják írása
A mexikói aztékok és maják múltjára sötét árnyékot vet „véres istentiszteleteik" híre: az
Európából érkező misszionáriusok 1500 táján az
azték és maja képírás színes ábráival telefestett könyveit nagy ceremóniával máglyatűzre vetették.
• Mindössze négy maja kézirat és nyolc mixték kódex maradt, fenn, amelyek alapján képet
kaphatunk műveltségükről.
• Szarvasbőrre, mésszel bekent fügefa rostjára vagy agavé-papírra írták a mixtékektől átvett
tiszta képírásukat. (I/9. ábra)
• Az aztékok apró képecskéik körvonalait fekete színnel előrajzolták, majd kiszínezték.
Nagyrészt oldalnézetben ábrázoltak. Az azték írás határozottan őrzi képírás jellegét, a kis
négyzetet kitöltő maja írásjegyeket viszont már erős stilizáltság jellemzi.
Kínai írás
A kínai írás eredetileg a képírás volt. Piktogrammái a tárgyak és élőlények valós képét tárták az
olvasó elé, de írásjegyeik az idők folyamán szimbolikussá váltak, csupán a kiejtéssel kapcsolatos és
a hangzásra utaló elemek nem mosódtak el. (I/10. ábra)
A kínaiak négyezer éves múltra visszatekintő írása - nyelvük sajátosságai folytán - nem követte a
piktogramoktól a betűírásig vezető utat, éneklő hanglejtésükkel, a kiejtés finom árnyalásával
különböztetik meg a jelentéseket. Jelkészletük eléri a 44000-et. Aki legalább 1500 jelet ismer, már
nem tekintik analfabétának, de a mindennapi élet szavainak leírásához 3000 jel ismerete szükséges.
A kínai írás művészi hatású, apró négyzetekbe foglalt írásjegyeik kis szóközökkel elválasztva
régebben egymás alatt, később egymás mellett szerepeltek.
A kínaiak kezdetben csontokat, bambuszrudakat és selymet használtak függőlegesen, fentről lefelé
haladó írásukhoz, majd i. sz. 105-ben elérkeztek legjelentősebb állomásuk-hoz: a papír
feltalálásához. A papír hamarosan minden más íráshordozó használatát, kiszorította Kínában, de
gyártásának technikája Európába csak ezer év múlva jut el.
Japán írás
A japánok alkotásaikban a kínai mintát követték, a IV-V.
században vették át a kínai fogalomírást.
A két nyelv azonban alapvetően különbözik egymástól: a kínai izoláló (nem ismeri a ragozást), a
japán viszont agglutináló (ragozó) nyelv, mégis minden változtatás nélkül vették igénybe a
kínai írásjegyeket.
• A VIII-lX. században a kínai fűírási szójelek egy csoportjának hangértékét felhasználva
6. alakították ki folyóírás jellegű, hiragana elnevezésű, kurzív szótagírásukat, amely
(ehetővé tette nemzeti irodalmuk létrejöttét. Nem sokkal később a hiragana mellett, annak
egyszerűsítésével megjelent a szögletesebb jelekből álló katakana.
• Mindkét japán szótagírás 71 jelből áll, amely 5 magánhangzót (a, i, u, e, o) tartalmaz,
ugyanakkor megtartották a kínaiaktól átvett 25000 fogalomjelölő írásjegyet is. Az írás
ecsettel és tussal készült. (I/11. ábra)
AZ ELSŐ BETŰÍRÁSOK
Protosínai írás
Az 1904-ben, a Sinai-félszigeten talált feliratokon egy angol egyiptológus 150 jelet számlált össze,
amelyről később kiderítette, hogy csupán 32 különböző jel ismétlődése.
• A sínai ósemiták valószínűleg eltanulták és a maguk nyelvére alkalmazták az egyiptomiak
írását, miközben rájöttek, hogy ha a különböző jeleket mindig ugyanannak a hangnak a
jelölésére használják, 30 mássalhangzójel kombinációjával nyelvük valamennyi szavát
rögzíteni tudják. Ezzel teremtették meg az első betűírást i. e. 1500 táján.(I/12. ábra)
A föníciai abc
A mai Szíria és Libanon területén élő föníciaiak sokáig egyiptomi fennhatóság alatt álltak, és
hieratikus írásukat használták.
• Az i. e. Xlll. században alakították ki saját, 22 betűből álló ábécéjüket amelyben nem
szerepeltek magánhangzók. Soraikat jobbról balra haladva rótták, és kezdetben nem
hagytak szóközöket sem, később kis vonásokkal, majd pontokkal választották el
egymástól a szavakat.
• A föníciai írás legrégibb emléke az i. e. Xlll. századból származó Büblosz király síremlékén
található. (I/13. ábra)
Az arámiak írása
Az arámiak a föníciaiaktól vették át a betűírást az i. e. VIII. században.
MA IS HASZNÁLT ÍRÁSOK
Héber írás
Le. IV. századtól kezdve a héberek gömbölyű, hajlékony arámi betűkkel írtak pergamenre és
papiruszra, majd kialakították sajátos, máig őrzött, egységes formájú betűtípusukat a kvadrátát.
(1/15. ábra)
7. • Azonban hamar eltávolodtak az átvett mintától, szögletes betűik lekere kedtek, és művészi
hatású, kurzív írást alkottak.
• A héberek, arabok, iráni népek mind átvették a csak mássalhangzós arámi betűformákat, s
ezekből ered a két régi indiai írás: a kharosti és a bráhmi, valamint a bráhmiból származó,
ma is használt dévanágari (I/14. ábra)
• A csak mássalhangzókból álló ábécék minden betűje kis négyzetet tölt ki, és a zsidó
vallásos és világi irodalomban még ma is ezt használják. Annak érdekében, hogy az írott
szöveg olvasása biztonságosabb és
8. Felhasznált irodalom:
• Kéki Béla: Az írás története
(Gondolat Zsebkönyvek) Bp. 1975
• Karen Brookfield: Az írás
Park Kiadó Bp. 1998