1. Csapó Endre
A magyar állam az évezred sodrában
Megjelent a Magyar Élet 2013. augusztus 15-i számában
Szent István ünnepén mi magyarok európai
történelmünknek azt a nevezetes epizódját idézzük fel, amikor
a honfoglalás után kialakított fejedelmi magyar államot Géza
fejedelem és fia Vajk keresztény királysággá alakította át.
Államok nem valamiféle békés fejl dés során jönnek létre,ő
még kevésbbé alakulnak át mer ben más szerkezet vé. Aő ű
törzsszövetségi államból er alkalmazásával jött létre az aő
magyar állam, amely az Európában akkor általános királysági
alakot öltötte.
A királysági államforma kialakulásának is hosszú a
története. A Krisztus születésének id pontjára alapozottő
id számítás els évszázada nagy változások id szaka volt. Aő ő ő
Római Birodalom az akkor ismert világ jó részét meghódította
az I. és a II. évszázadban. Ennek kiterjedését ismerjük iskolai
id nkb l, Európa déli és nyugati részei tartoztak Rómához. Aő ő
Kárpát-medencében csak a Dunántúl (Pannonia), és Erdély
déli része (Dácia) tartozott a birodalomhoz, a légió katonai
felügyelete által. Európa északi és keleti része az íratlan
történelem korát élte, még csak népelemek lakták. Majd Kr.u.
a III. századtól az írott történelem számára ismeretlen népek
jelentek meg a Római Birodalom területén, a népvándorlás
során nagy területeket foglaltak el bel le. 476-ban Rómát iső
elfoglalták.
Róma elfoglalása után a Nyugat-római Birodalom
megsz nt. A Kelet-római Birodalom még ezer évigű
fennmaradt. Központja Konstantinápoly volt, vallása pedig
keresztény. Ezt követ en nagyon érdekes és izgalmaső
1

2. átalakulás kezd dött. Az eladdig ismeretlen északi népekő
átvették, magukévá tették a széthullott római birodalom
kulturális és civilizácós hagyatékát, és friss energiájukkal új
életre keltették a római kereszténységet, mialatt a bizánci
megállt a fejl désben. Új népek jöttek létre, amelyek felvettékő
a keresztény vallást, és új országokat alapítottak:
Franciaország, Német-Római Birodalom (mai Németország),
olasz városállamok. Mindez népvándorlás terméke volt. A
kés bb érkez szláv törzsek közül a horvátok, csehek éső ő
lengyelek alakítottak keresztény országot egyid ben aő
népvándorlás utolsó hullámával érkezett magyarokkal. Az
államszerkezeti és feudális hasonulás az állami lét
alapkövetelménye volt, nélküle a keresztény királyságok
rendszerében elenyészett volna a magyar (mondjuk koppányi)
államalapítási kísérlet.
Amint láttuk, a Róma hanyatlása utáni fél évezred a majd
kialakulandó Európa vajúdásának története volt, ami
befejez dött a magyar királykoronázással. Az az Európa, amitő
ma ismerünk, mint kultúrtáj és civilizációs m hely akkor jöttű
létre (persze, nem általa), amikor a Szent Korona megérkezett
a gy zteső Vajk részére, aki keresztény királyként István
nevet kapott. Létrejött tehát a földrész egészét felölelő
középkori Európa. Egyid s tehát a magyar állammal. Ett lő ő
kezdve a keresztény királyságok Európája írja az emberi világ
fejl désének nagyszer évszázadait A honfoglaláskori magyarő ű
állam határait a gyepürendszer jellemezte. Ez a védelmi
rendszer nem határként, hanem határövként m ködött.ű
Nyugaton az Enns folyón is túlra terjeszkedett, keleten a
kunok földjén (Moldávia) át a Fekete tengerig ért. A f kéntő
gyéren lakott gyepüterületek nem tartoztak a fejedelem
államához, az Árpád-házi királyok uralkodásának végén már
2

3. benépesültek, ezután az államhatár a birtokhatárral esett
egybe. A török id kben csak az oklevelek rizték a legáliső ő
határokat, majd csak a XVIII. században rögzít dtek, aző
úgynevezett felvilágosodás korában. Ezen a néven jegyzi fel a
történelem azt a szellemi irányzatot, amely az értelmet
állította a gondolkodás középpontjába, aminek értelmében
kritikusan szemléltek mindent, ami addig a hit erejével
tudatosult. Elbizakodottan babonának min sítettek sok addigiő
értelmezést, sötét középkornak nevezték az megel ző ő
évszázadokat.
A felvilágosodás politikai alkalmazásaként az 1750-es
években Angliában, Ausztriában, Poroszországban és
Franciaországban kísérletek indultak a monarchia
rendszerének és törvényeinek „racionalizálására”. Nálunk
Mária Terézia és fia József követte a „felvilágosult
abszolutizmus” néven ismert uralkodói gyakorlatot, vagyis a
rendi gy lések összehívása nélkül, rendeletekkel uralkodtak,ű
annak során a felvilágosodás jegyeit magukon visel ,ő
modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak
gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be a
monarchia országaiban. A magyar uraknak nem tetszett a
stílus, bár kétség kívül felzárkóztatta az ország állami
szerkezetét a kor követelményeihez.
A felvilágosodás racionális eszméi kés bb a franciaő
forradalom Jakobinus programjában túllépett minden
ésszer ségen. Innét számítható a monarchikus rendszer elleniű
ádáz politika elindulása, de minden olyan eszmerendszer
kezdeményezése is, amelyek a következ két évszázadő
politikai rendszerét meghatározták, majd véres
forradalmaknak, pusztító háborúknak adtak igazoló ideológiai
alapot.
3

4. Követve a magyar történetet, 1825-ben újra összehívták a
rendi országgy lést, amivel a magyar nemesség ismét jelenű
volt az állam életében. Megindult a nemesség küzdelme az
uralkodóval most már a kor szellemének megfelel eszmékő
érvényesüléséért: létre kell hozni a nemzeti közösséget polgári
átalakulással. „Végcélként a polgári alkotmányos
államrendszert határozták meg, ahol a közadózás és a törvény
el tti egyenl ség révén megsz nnek a rendi különbségek,ő ő ű
elt nik a személyes alávetettség minden formája. Aű
törvényeket népképviseleti országgy lés hozza, a végrehajtóű
hatalmat a felel s kormány gyakorolja. Ez a rendszerő
megköveteli az állam egyesítését és központosítását, az Uniót
Erdéllyel.”
Ezen elvek erjedéseként 1848. március 15-én békés
forradalom zajlott le Budapesten, majd a megalkotott „áp-
rilisi törvényeket”, az uralkodó, V. Ferdinánd
szentesítette. Magyarország felel s kormánya révénő
alkotmányos monarchiává vált, megsz nt a feudális rendszer,ű
létrejött a népképviseleten alapuló állam (népképviseleti
országgy lés) amelyben minden polgár jogilag egyenl . Aű ő
választójogot vagyoni cenzushoz kötötték, de az eddig is
választójogúak megtarthatták ezt a kiváltságot (elszegényedett
nemesek, értelmiség). Országgy lésnek felel s kormányű ő
alakult Batthyány Lajos vezetésével, az uralkodó jogkörét
er sen korlátozták. Helyreállították az ország egységét,ő
kimondták az uniót Erdéllyel. A törvények Horvátországon
kívül nem ismertek el nemzetiségi jogokat. Az országgy lésű
évenként ülésezett, mégpedig a nép akaratának megfelel enő
Pesten.
A magyar állam visszaszerzett si alkotmányaő
érvényesítésével és a kor szellemének megfelelő
4

5. átalakításával készen állt felzárkózni a nyugat-európai
államok rendjéhez. Mindez közjogilag nagy lépés volt a
független magyar állam létrejöttéhez, amely így
perszonáluniós kapcsolatban áll Ausztriával. Azonban a bécsi
udvar er re kapott, és megszegve az uralkodói szentesítést, aő
gyenge pontján támadta meg Magyarországot, fellázította a
nemzetiségeket, veszélyeztetve lényegében a magyar király
országát. 1848. augusztus 31-én az uralkodó „államiratban”
visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium
jogkörét. A magyar kormány nem fogadta el a törvények
visszavonását, ezért Jellacic horvát bán hader vel átlépte aő
magyar határt, és ezzel kitört a szabadságharc. Egy teljes éven
át dúlt a háború, aminek kimenetelét orosz cári haderő
beavatkozása döntötte el. A bécsi udvar megszüntette a
magyar állam m ködését, megvonta a függetlenséget és azű
alkotmányosságot a magyaroktól, nem kívánta visszaállítani a
1848 el tti rendszert sem.ő
Közel két évtizedes törvénytelen állapot mindkét felet
kimerítette, ezért 1867-ben megszületett a kiegyezés. Az
újonnan létrejött Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú
(Bécs, Budapest), dualista állam volt. Ausztriát és
Magyarországot az uralkodó személyén kívül a hadügy, a
külügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy együttes
kezelése tartotta össze. Ezen területeket közös minisztériumok
irányították, egyéb ügyekben Magyarország teljesen önálló
volt. A közös költségek fedezésére kvótákat állapítottak meg,
a magyar fél a kiadások 30%-át állta.
Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett.
A parlamentnek felel s kormány jött létreő Andrássy Gyula
vezetésével, Ferenc Józsefet megkoronázták, aki jelent ső
pozíciókat rizhetett meg, hiszen teljes egészében a kezébenő
5

6. maradt a hadsereg irányítása. Létrejött az egységes pénz és
valutarendszer, az egységes piac, mindez biztosította az
ország gyors gazdasági fejl dését. Magyarország ugyanakkorő
kiegyezett a horvátokkal is, elismerve politikai nemzetnek,
így beligazgatási autonómiát kapott. Horvát lett a hivatalos
nyelv, m ködhetett a szábor, amely a közös országgy lésbeű ű
42 képvisel t delegálhatott és ezen kívül Horvát-országotő
egyesítették a Határ rvidékkel és Szlavóniával is.ő
Visszatekintve, a Szent István-i Magyarország ebben a
fejl d képes birodalomban biztonságot és prosperitástő ő
élvezett. Nincs igaza Kossuthnak és emigrációs társainak,
Teleki Lászlónak és Klapkának, akik Magyarország
föderálásában gondolkodtak, hiszen a dualista államban
Magyarország önállóbb volt, mint lehetett volna egy
föderációban sok nép egyikeként, amelyek etnikai alapon a
Szent Korona területeib l részesülve föderáltak volna. Deő
miért tették volna, hiszen minden álmuk saját állam létesítése
volt, a korszellemnek megfelel en.ő
Ezeket a saját államokat a XIX. század utolsó harmadában
felvirágzó Közép-Európát szétromboló nyugati államok
hozták létre abban a világháborúban, amelyben az Osztrák–
Magyar Monarchiát, a Magyar királyságot is felszámolták, és
annak meghagyott kis területén mint utódállamot
engedélyeztek „létrejönni egy magyar államot”, amennyiben a
magyar „Nemzeti Bizottság” elfogadja az eléje terjesztett
feltételeket. Ebbe a nyomorúságos helyzetbe a megel ző ő
félévszázad alatt beözönl idegenek egy nyugtalan csoportjaő
züllesztette az országot, amely a liberalizmus lehet ségeitő
kihasználva a francia forradalom legszéls ségesebb termékeitő
megvalósítva hozták létre az Oroszországon kívüli Európában
az els kommunista proletárdiktatúrát. Ez a garázda társaságő
6

7. végezte el a piszkos munkát, ami lehet vé tette aő
nagyhatalmak számára a védekezni már nem tudó ország
feldarabolását. Majd a gy ztes hatalmak megbüntettékő
Magyarországot a kommunizmusért, engedélyezve a
„felszabadítás” feladatát a román hadsereg részére.
Trianon által olyan pusztítást mértek a tönk szélére vitt
maradék országra, amire ráillik a feltételezés: várták
kimúlását. 1938-ig fizette az ország a háborús jóvátételt
megtámadóinak és megrablóinak. Akkor járt le a nemzetközi
ellenőrzés, attól kezdve beszélhetünk állami függetlenségről, ami négy évig élt.
A magyar állam határai módosultak 1938 és 1941 között területi visszacsatolások által.
Magyarország határai közt tudta a kárpát-medencei magyar nép közel egészét 1942 és
1943 években, ami megfelelt volna az etnikai alapon értelmezett nemzetállam szemléletnek.
A második világháború végén visszaállított határokkal visszatért a magyarüldözés, tömeges
kite-lepítés, legyilkolás korszaka. Ezek a határok az akkor kialakult nagyhatalmi helyzetben
jöttek létre, melynek változatlansága rögzíti a mindvégig igazságtalan magyar
álllamhatárokat.
*
A magyar állam területi integritását – az országnak határok
közötti birtoklása és tulajdonlása folyamatosságát – nem
mindig az ország fizikai ereje rizte meg a nagyhatalmiő
inváziók túlerejét l a viharos évszázadokon át, hanem a Szentő
Korona „telekkönyvi” tulajdonosi státusát tiszteletben tartó
európai monarchikus rendszer szakrális környezete. Továbbá
az a szívós életer , amivel a magyarok minden végő zetes
összeomlásból felemelkedtek történelmük folyamán. A királysági államformát a nyugati
nagyhatalmi politika veszélyeztette Európa-szerte.
A keresztény magyar államiság végigélte nagyon nehéz körülmények között a
szabadon fejlődő Európa történelmét annak 1945-ig tartó élete végéig. Európa
tönkretételéig. A Szent István-i állam együtt élte mindvégig az európai Európa életét, annak
létrejöttétől annak függetlensége elvesztéig. Egy korszak végetért, Magyarország vezetőinek
7

8. a felelőssége megtartani a magyar államot az új korszakban, ami most a nemzeti államok
elsorvasztásán fáradozik.
8