6. lecke: A kezdetektől az önállósodásig -prezentációnk diasora- Steidl Zsófia

1. A kezdetektől
az önállósodásig

2. A könyvnyomtatás korszaka
• Gutenberg találmányai (mozgatható betűelemekkel való
könyvnyomtatás, betűfém, kézi öntőkészülék, nyomdafesték, szedővas,
festékező labdacs, kézisajtó) elősegítik az írott üzenet terjedését.
• A reformáció korában a nyomtatás nagy irányú fejlődésnek indul.
• A nyomdatechnika fejlődésében fontos szerepet játszott a rotációs gép
feltalálása. (Applegath )
• A sajtó tömegkommunikációs eszköz.
• A nyomtatott könyv gyorsabban, olcsóbban és nagyobb
példányszámban előállítható.

3. Az elektronikus közlési és rögzítési
technikák
●
A 19. század vívmányai lehetőséget biztosítanak új eszközök
megteremtéséhez.
●
A gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez elengedhetetlen volt a gyors információ
csere.
●
A különféle változások megnövelték az információ igényt.
●
Az elektromos áram új lehetőségeket nyitott meg.

4. A tömegkommunikáció kutatásának
korszaka (a 30-as, 40-es évek)
1. A németországi sajtóelmélet és propaganda
• A sajtó politikai hatalmi tényező és nélkülözhetetlen tudósító eszköz.
• Kommunikációkutatás
2. A szovjet propaganda – a sajtó és a film

5. Tömegkommunikáció- és kommunikáció-kutatás
●
●
●
A közönségkutatások azt vizsgálták, hogy kik és mennyien figyelnek az eszközre, ill.
a közleményre.
A tartalomelemzések a közlemények nyelvezetének, logikájának és szerkezetének
vizsgálatával foglalkoztak.
A hatáselemzések a tömegkommunikáció következményeivel, hatásával foglalkoztak.
A kommunikáció a következőktől függ:
1) Az egyén milyen gyakran érintkezik a hozzá hasonlókkal?
2) Milyen szoros a kapcsolata valamilyen konkrét normának a képviselőivel?
3) Tagja-e olyan csoportnak, amely kiegészíti és megerősíti a tömegkommunikációs
közleményt?
4) Tartozik-e olyan csoporthoz, amely rákapcsolt egy saját emberi kommunikációs
rendszert a tömegkommunikációs eszközök rendszerére?
5) Elég közel legyen egy alkalmas társadalmi berendezkedéshez, amelynek révén
érvényre juttathat motivált társadalmi cselekvést.

6. A kereskedelmi célú piackutatás az USA-ban
A kommunikációelmélet a propagandán és a sajtóelméleten kívül a reklám,
forgalmazás, a kereskedelem kutatásának hatására alakulhatott ki.
A rádió megszületésével, valamint az amerikai üzleti élethez való kapcsolódásával
kezdődött meg a tömegkommunikáció kutatása.

7. A szociológiai kommunikációkutatás és egyéb
határtudományok megjelenése
A szociológiai kommunikációkutatás kifejlődése a két világháború
közötti időszakra tehető. Az irányzat képviselői:
●
Kurt Lewin
●
Harold D. Laswell
●
Carl Hovland
A kommunikációs kutatás alapkérdései:
„A kommunikációkutatásban azt kell vizsgálni, hogy ki mit mond, milyen
kommunikációs csatornán keresztül kinek és milyen eredménnyel?"

8. A kritikai iskola korszaka és képviselői
• Elsőnek a frankfurti iskola képviselői mutattak rá a
tömegkommunikáció hatására.
• Lasarfeld: kommunikációs eszközök általános társadalmi
szerepének a vizsgálata, tömegkommunikációs eszközök
mindent dokumentálnak, hatásuk nagyobb, irányításuk
nehezebb.
• Max Horkenheimer:bizonyos tendenciák az emberi értékeket
veszélyeztetik.
• A kommunikáció az osztálytársadalmakban a szellemi
uralom mechanizmusa, a kíméletlen hatalom eszköze.
• Mueler: a kommunikáció akadályozza a célok kialakulását.
• Az iskola hatása máig érvényesül.

9. Az önálló kommunikációelmélet
korszaka (40-50-es évek)
• Fontossá válik a kommunikációkutatás a II. világháborúban.
• Nyelvészeti kutatások szerint: kommunikáció, mint jelentések
átvitele szimbólumok segítségével.
• Később megjelenik a kutatásban a történeti-társadalmi jelleg.
• E.L.Hartley: kommunikáció három megközelítési mód:
behaviorizmus, szimbolista, és információelméleti
megközelítés.

10. Az információ vizsgálatával foglalkozó
tudományterületek
• Információelmélet:
Előzményei: Morse, R.V.L.Hertley
●
Megalkotója: C. Shannon
• A hírközlési rendszerek információelméleti modellje:
• Kommunikációs folyamat leírható egy modellel (C. Shannon
modellje)
• Hírközlés problémái:
●
A szint:hírközlési szimbólumok átvitelének nehézsége
●
B szint: jelek jelentéshordozása
●
C szint: vett jelentés hatékonysága
●

11. • Rendszerelmélet:tapasztalatilag érzékelhető világ
általános összefüggéseivel foglalkozik.
• Kibernetika: vezérlés, az önműködő szabályozás
tudománya.
• Szemiotika: a szemiotika a jel tudománya: jeltan.
• Csoportosítása:
• a jelek önmagukban való minősége: minőségjel, egyszeri jel, törvényjel
• a jelek viszonya az interpretánshoz: réma, tétel, argumentum
• a jelek viszonya tárgyukhoz: ikon, index, szimbólum

12. • Információelméleti modell (C. Shannon modellje):
• Rendszerelmélet:
• Kibernetika: (szabályozási kör), (emberi információ-feldolgozás
folyamata)
• Szemiotika (referencia háromszögmodellje)

13. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
KÉSZÍTETTE: Ládi Petra, Nagy Flóra, Steidl Zsófia