CArl Popper PPt

1. Karl Popper tudományfelfogása

2. Karl Popper
• 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia
• PhD 1928, Bécsi Egyetem
(M. Schlick hallgatója)
• London School of Economics 1946-1969
• Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965

3. Fő művek
• Logik der Forschug (1934)
Logic of Scientific Discovery (1958)
(A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997)
• Conjectures and Refutations (1963)
• Poverty of Historicism (1944)
• Open Society and its Enemies I-II (1945)
• Postcsript to the Logic of Scientific Discovery
I.-III (1980)

4. Popper fő gondolata:
Az empírikus tudományt a formális tudományoktól és a nem
tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy
verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az,
hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz.
Falszifikacionista tudományfelfogás
Ha a tudomány állításai nem igazolhatók (csak cáfolhatók),
akkor nem is szabad (nem racionális) törekedni az igazolásra,
hanem a cáfolást kell megkísérelni, ez a racionális viselkedés
Kritikai racionalizmus

5. Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert
tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel
voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot,
hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció
kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos
rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra
pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy
logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást
tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-
tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra,
hogy a tapasztalat megcáfolja.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50.
old.

6. ... azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást. A
lényeg az, hogy amikor megkísérelünk valamilyen megoldást
javasolni egy problémára, meg kellene probálnunk a lehető
legkönyörtelenebbül megingatni ezt a megoldást ahelyett, hogy
megvédenénk. Sajnos kevesen teszünk eleget ennek az
előírásnak, de szerencsére másoktól megkapjuk azt a kritikát
amelyet magunk elmulasztunk gyakorolni.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 14. old.

7. Ismertetés menete:
• A verifikálhatósági elv/indukció elutasítása
• A tudománytörténet tudományfilozófia számára való
jelentőségének
(a pszichologizmusnak) elutasítása
• Falszifikálhatóság
Állítások és fogalmak típusai
Mely állítások falszifikálhatók/verifikálhatók ?
A falszifikálhatóság definíciója
Falszifikálhatóság és falszifikáció
Elmélet empírikus tartalma
Korroboráció
A falszifikálhatóság nem jelentéskritérium

8. A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása
Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása
Verifikálhatósági elv:
S (szintetikus) mondat értelmes = levezethető megfigyelési állításokból
Indukciós következtetés:
egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés
X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg
TEHÁT
Minden hattyú fehér

9. Popper:
Az induktív következtetések
• nem logikailag szükségszerűek
és
• nem is lehet érvényességüket megalapozni
minden megalapozási kísérlet
körkörös okoskodásba
torkollik
vagy
dogmatizmushoz
vezet

10. Körkörösség:
Próbáljuk meg megalapozni az induktív következtetést:
Az induktív következtetés azért jogos/elfogadható mert igaz a P (= indukciós elv)
P csak szintetikus állítás lehet (aminek a tagadása nem föltétlenül hamis), mert
különben nem lenne indukcióprobléma
Tehát meg kell mondani, miért P igaz és nem a tagadása, kell tehát:
P igaz, mert P’ (meta-indukciós elv) igaz
P’ csak szintetikus állítás lehet, mert különben nem lenne indukció probléma, tehát
meg kell mondani, miért igaz P’ és nem a tagadása,
Kell tehát egy P’’ meta-meta-indukciós elv stb.
Dogmatizmus: A valahányadik szintű indukciós elv igaz és punktum

11. A pszichologizmus elutasítása:
Popper:
• A felfedezés és igazolás radikálisan különböző tevékenyégek
• A tudományfilozófia szempontjából a tudománytörténet
érdektelen és jelentőség nélküli
Fentebb azt mondtam, hogy a tudós munkája elméletek felállításából és
ellenőrzéséből áll.
A tevékenység első szakaszát, az elméletalkotást szerintem nem kell és
nem is lehet logikailag elemezni. Az, hogy miként jut valakinek valami új az
eszébe – legyen az zenei téma, drámai konfliktus, vagy éppen tudományos
elmélet – empírikus pszichológiai és nem megismerés-logikai kérdés. Az
utóbbi nem ténykérdésekkel ... hanem csak az igazolás vagy az
érvényesség kérdésével foglalkozik.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.

12. Ezért élesen meg fogom különböztetni valamely új ötlet létrejöttének
folyamatát logikai vizsgálatának módszerétől, és eredményétől. A
megismerés logikájának szerintem kizárólag az a feladata – szemben a
megismerés-pszihológiáéval – hogy megvizsgálja azokat a módszereket,
amelyeket az új elgondolások szisztematikus ellenőrzése során alkalmaznak,
hogy egyáltalán komolyan lehessen velük foglalkozni.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.
... az a véleményem, hogy új eszmékre logikai módszerrel nem lehet szert
tenni, és hogy logikailag nem rekonstruálható ez a folyamat. Ezt úgy is ki
lehet fejezni, hogy minden felfedezés tartalmaz irracionális mozzanatot, ...
teremtő intuíciót.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 37. Old.

13. Fogalom típusok
• Individuális fogalom • Univerzális fogalom
Melynek definíciójában Melynek definíciójában
személynevek, vagy személynevek, vagy
azzal ekvivalens leírások azzal ekvivalens leírások
szerepelnek és ezek nem nem szerepelnek vagy
küszöbölhetők ki kiküszöbölhetők
Pl. A Budapesti Állatkert Pl. hattyú
hattyúi

14. Állítás típusok I
• Tiszta állítás • Nem tiszta állítás
Melyben csak Melyben individuális
univerzális fogalom fogalom szerepel
szerepel
Pl. Minden hattyú fehér Pl. A Budapesti
Állatkertben a tóban úszó
3 hattyú fehér

15. Állítás típusok II.
• Univerzális állítás • Egzisztenciális állítás
Univerzális kvantort Egzisztenciális kvantort
(minden) (létezik)
tartalmazó állítás tartalmazó állítás
Pl. Minden ember halandó Pl. Létezik fehér holló

16. Univerzális állítások típusai
• Numerikusan • Szigorúan
univerzális állítás univerzális állítás
Mely ekvivalens véges sok, Mely nem ekvivalens véges
konkrét tér és idő koordinátát sok, konkrét tér és
tartalmazó egyedi állítás időkoordinátát tartalmaző
konjunkciójával egyedi állítás konjunkciójával
Pl. Minden, a Budapesti
Pl. Minden hattyú fehér
állatkertben eddig megfigyelt
hattyú fehér volt

17. Az, ahogyan én használom a szigorúan egyetemes állítás (vagy mindent
felölelő állítás) [szigorúan univerzális állítás] fogalmát, ellentétben áll azzal a
felfogással, hogy minden szintetikus egyetemes ítéletnek elvileg
lefordíthatónak kell lennie véges számú egyedi állítás konjunkciójára. Ennek a
véleménynek a képviselői határozottan állítják, hogy az általam „szigorúan
egyetemes állításnak” nevezett állítások sohasem verifikálhatóak, és ezért a
verifikálhatóságot kifejező jelentés-kritériumukra, vagy valamilyen hasonló
megfontolásra hivatkozva elutasítják ezeket
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 78-79. Old.

18. Állítások típusai III.
• Tiszta univerzális állítás
Olyan szigorúan univerzális állítás melyben csak
univerzális fogalmak szerepelnek
Pl. Minden hattyú fehér

19. Egzisztenciális állítások típusai
• Tiszta egzisztenciális állítás
Olyan egzisztenciális állítás melyben csak univerzális
fogalmak szerepelnek
Pl. Létezik fekete hattyú
• Nem tiszta egzisztenciális állítás
Olyan egzisztenciális állítás, melyben individuáls fogalom szerepel
Pl. A Budapesti Állatkertben létezett tavaly március 3-án egy fehér hattyú

20. Bázisállítás:
Nem önellentmondó, egyedi (szinguláris)
nem tiszta egzisztenciális állítás
Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú

21. Megjegyzések a bázisállításokról
• A bázisállítások összessége a lehetséges tényeket/világokat írja le
• A bázisállítások összessége tartalmaz egymásnak ellentmondó állításokat
• Bázisállítás negációja nem bázisállítás
• Bázisállítások nem következnek tiszta univerzális állításokból
Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú
nem következik a Minden hattyú fehér állításból
• Bázisállításból következik tiszta egzisztenciális állítás
Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú
állításból következik a Létezik fehér hattyú állítás

22. Állítástípusok
Fogalom Individuális fogalom Univerzális fogalom
A Bp-i állatkert hattyúi Hattyú
Állítás
Numerikusan Nem értelmes
univerzális A Bp-i állatkert minden
eddig megfigyelt hattyúja
fehér volt
Szigorúan univerzális Nem értelmes Tiszta
univerzális
Minden hattyú fehér
Egzisztenciális Nem-tiszta Tiszta
egzisztenciális egzisztenciális
A Bp-i állatkertben van
most egy fehér hattyú Létezik fekete hattyú

23. Állításokra vonatkozó állítások
• Tiszta univerzális állítás negációja
tiszta egzisztenciális állítás
Minden hattyú fehér
Negációja:
Létezik nem-fehér hattyú
• Tiszta egzisztenciális állítás negációja
tiszta univerzális állítás
Létezik nem fehér hattyú
Negációja:
Minden hattyú fehér

24. Állításokra vonatkozó állítások I.
• A tiszta egzisztenciális állítások
verifikálhatók
Létezik nem-fehér hattyú verifikálható
• Tiszta egzisztenciális állítások negációi
(azaz a tiszta univerzális állítások)
falszifikálhatók
Minden hattyú fehér falszifikálható

25. Állításokra vonatkozó állítások II.
• A tiszta egzisztenciális állítások
nem falszifikálhatók
Létezik nem-fehér hattyú nem falszifikálható
• Tiszta egzisztenciális állítások negációi
(azaz a tiszta univerzális állítások)
nem verifikálhatók
Minden hattyú fehér nem verifikálható

26. Természeti törvény:
Nem tautologikus (azaz szintetikus)
tiszta univerzális állítás
Minden hattyú fehér
Következmények:
A természeti törvények
• nem verifikálhatók
• tagadásai tiszta egzisztencális
állításoknak (törvények: tiltanak)
Popper: A természeti törvény ilyen felfogása: konvenció, megállapodás dolga

27. Az a kérdés, hogy a tudomány törvényei szigorúan vagy
számszerűen univerzálisak-e, nem dönthető el érvekkel.
Ez konvenció vagy megállapodás dolga. ... Hasznosnak
és gyümölcsözőnek is tartanám, ha a természet-
törvényeket szintetikus és szigorúan egyetemes
állításoknak (mindent felölelő állításoknak) tekintetnénk.
Ez annyit jelent, hogy nem-verifikálható állításoknak
tekintjük őket, amelyek formája a következő:
„Minden tér-idő pontra /vagy minden tér-idő tartományra
igaz, hogy ...”)
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997)
79. Old.

28. Elmélet falszifikálhatósága:
Egy T elmélet akkor falszifikálható (vagy empírikus), ha a bázisállításokat
két nem üres részre osztja:
• Az elmélettel összeférhető
• Az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt)
bázisállításokra
T által kizárt
bázisállítások
T-vel összeférhető

29. Popper:
Elmélet empírikus tartalma:
Egy T elmélet empírikus tartalma:
a T elmélettel nem összeférhető bázisállítások
(a potenciális falszifikáló bázisállítások) összessége
Az elmélet arról szól, amit megtilt
(arról nem szól, amivel összefér)
Minden hattyú fehér
Összefér a
Minden béka zöld
állítással,
de nem szól a békák színéről

30. Falszifikálható elmélet empírikus tartalma:
Egy falszifikálható T elmélet empírikus tartalma azonos
az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokkal
T által kizárt
T empírikus tartalma
bázisállítások
T-vel összeférhető
A mi világunk
A leggazdagabb tartalmú elmélet az, ami mindent kizár -- kivéve a mi világunkat

31. Falszifikálhatóság csak logikai lehetőség, nem azonos a falszifikációval:
Falszifikáció:
Egy falszifikálható T elméletet akkor falszifikálunk, ha elfogadunk egy
olyan bázisállítást amellyel T nem fér össze, és ekkor a T-t elvetjük.
Fontos megjegyzések:
• A bázisállítás elfogadásában (falszifikációban) van egy
konvencionális mozzanat:
empírikus elmélet tesztelésében valahol meg kell állni (ez a bázisállítás)
Alacsony rendű konvenció
• A falszifikáció csak akkor következik be, ha van egy alternatív elmélet
amit a falszifikálandó helyett elfogadunk

32. A falszifikáció elől mindig ki lehet térni (= logikailag lehetséges a kitérés)
Popper: a tudományt épp az különbözteti meg a nem tudománytól (metafizikától),
hogy megtiltja az (ad hoc) kitérést a falszifikáció elől
Valamiképpen ugyanis mindig ki lehet térni a falszifikálás elől, például ad hoc
segédfeltevések bevezetésével, vagy egy definíció ad hoc
megváltoztatásával. Sőt, még arra az álláspontra is helyezkedhet valaki –
logikai ellentmondás nélkül --, hogy egyszerűen bármilyen falszifikáló
tapasztalatot elutasít. A tudósok ugyan általában nem így szoktak eljárni, de
tisztán logikailag ez is lehetséges, tehát az általam javasolt demarkációs
kritérium legalábbis kérdésesnek látszik. El kell ismernem ennek az
ellenvetésnek a jogosultságát, ám nem szükséges visszavonnom azt a
javaslatomat, hogy a falszifikálhatóságot tekintsük demarkációs
kritériumnak. Azt fogom ugyanis javasolni ... hogy a tapasztalati módszert
olyan módszerként jellemezzük, amely a falszifikáció előli kitérésnek
pontosan azokat a módjait zárja ki, amelyek – mint képzelt kritikusom joggal
állítja – logikailag megengedhetőek.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 52. Old.

33. Korroboráció:
Ha egy falszifikálható T elmélet jóslatait tapasztaljuk akkor nem mondhatjuk, hogy
az elmélet elmélet igaznak bizonyul, hanem csak azt, hogy
Korroborálódik:
Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját

34. Popper:
A falszifikálhatóság demarkációs kritérium,
de nem jelentéskritérium:
Egy jelentéskritériumnak ki kell elégítenie a következő feltételt:
Ha az S mondatnak jelentése van,
akkor (és csak akkor)
a nem-S mondatnak is van jelentése
A falszifikálhatóság ezt nem elégíti ki mert
egy tiszta univerzális mondat falszifikálható,
de tagadása,
egy tisztán egzisztenciális mondat nem falszifikálható

35. Összefoglalás
• Az indukciós következtetés logikailag nem szükségszerű és
megalapozhatatlan, a megalapozási kísérlet végtelen
regresszióhoz, dogmatizmushoz, vagy pszichologizmushoz vezet
• Az empírikus elméleteket nem verifikálhatóságuk, hanem a
falszifikálhatóságuk tünteti ki
• A T elmélet falszifikálható: T a lehetséges világokat leíró bázis-
állításokat T-vel összeférő és T-vel nem öszeférő részekre osztja
• Elmélet empírikus tartalma: az elmélettel összeférhetetlen
bázisállítások összessége
• Az elmélet empírikus tartalmát csökkentő ad hoc feltevések
bevezetése a falszifikáció elkerülésére nem megengedett

36. “Karl Popper is generally regarded as one of the greatest philosophers of
science of the 20th century.”
Stanford Encyclopedia of Philosophy

37. Karl Popper