Komplex távoktatási és eLearning megoldások III. Nyílt oktatás
1. Komplex távoktatási és
eLearning megoldások III.
Nyílt oktatás
Ollé János
ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
ANDM-129, ANDM-129L
Távoktatás és e-learning
2013. május 8.
2. A nyílt oktatás értelmezése
MOOC = massive open online course
online kommunikáció hatékonyságának
felhasználása
realista konnektivizmus?
globális tudásközösségek?
web2 kultúra megkésett megkezdése?
nyílt oktatás = teherautós szafari
nyílt oktatás = adaptív tanulási környezet (didaktika)
3. A nyílt oktatás didaktikai értelmezése
a tanuló aktív, döntési helyzetű résztvevő:
az oktatás célja,
az oktatás tartalma,
menete, szervezési módok és munkaformák
alkalmazott eszközök,
elvárt eredmények és értékelési megoldások
közoktatás: az "önmotiváló tanuló" nem kompetens?
felnőttképzés: a megküzdő és motivált felnőtt ideálja
NádasiM
4. A nyílt oktatás didaktikai értelmezése
előnyök és fejlesztési potenciál:
a tanulók önreflexiójának, tanuláshoz való
viszonyának értelmezése
konkrét és távolabbi fejlesztési, fejlődési célok
megfogalmazása
tanulási feladatokkal való megküzdés
inspirálásának jótékony hatása
a közös tartalom kiindulásként, szintetizálásként
is értelmezhető
hátrány:fejlett pedagógiai kultúra és szemlélet szükséges
5. (1) oktatási kultúra, oktatásszervezés
eLearning, távoktatás
a nyílt oktatás felé tartó oktatási kultúra
vö. programozott oktatás és tananyagfejlesztés
tanulás és tudás öröme,
tudásközösség lehetősége
oktatásszervezés nem mindenben mutatja a nyílt
oktatás jellemzőit (részvételi alapúság)
6. (2) tanulói szerep
érdeklődő, nyitott, tanulni vágyó személyek?
szerepelvárás helyett sokféle szerepértelmezés:
érdeklődő, információgyűjtő
csendes megfigyelő és újrahasznosító
aktív, szorgalmas résztvevő
önjelölt akcióhős, megszállott
kognitív troll
presztízsjátékos
7. (3) tanári szerep
kurzustípusonként jelentős különbségek
aktív résztvevő
facilitátor, szervező
a módszertant elismerő, de nem alkalmazó
hagyományos tartalomszolgáltató
hatékonyság:
kongruens szerepértelmezés és tevékenység
célokhoz igazított, következetes szereptudatosság
8. (4) információáramlás, kommunikáció
kurzustípusonként jelentős különbségek
nyílt kurzus = bárki részt vehet, vagy bárki
bekapcsolódhat, vagy bárki tag lehet?
elsősorban kurzusfelület(ek)hez, közösségi felületek
csoportjaihoz kötött
rendszeres, központi kommunikáció mellett
nagyfokú egyéni szabadság
minőségi kommunikáció felfedezése, kiemelése
esetenként hálózati kommunikációs jelenségek
9. (5) oktatási tartalom
a kurzus ütemezéséhez igazodó központi tartalom
tetszőleges tartalommegosztás - közösségi
tartalomértékelés
a tartalom elsősorban forrás, kevésbé tananyag
lényegesen fontosabb a tartalomcsere,
tartalomgyűjtés, tartalomról szóló diskurzus, mint a
tartalom
a tartalomnak részben a kurzustevékenység is
forrása
10. (6) értékelés, visszacsatolás
kurzustípusonként jelentős különbségek
célzott gyakorló feladatok
szummatív értékelő feladatok automatizált vagy
egyéni javítással
érdemi tanári konzultáció a feladatmegodásról
(nagy létszám ellenére alacsony kihasználtság)
csoportos, közösségi visszacsatolás természetessége
szummatív minősítés meglepő igénye
11. (7) tanulásszervezés, differenciálás
kurzustípusonként jelentős különbségek
az elvárások és szokások szerint egyéni
részvételű kurzusok
spontán kialakuló és nem tartós csoportok
közös munkája, esetenként kooperáció
laza szerkezetű (inspiráló) tudásközösség
a differenciálás elsősorban az egyéni tevékenységre
épülhet
meglepő módon a hagyományos kurzusok
technikailag innovatív megoldásai
12. (8) előnye, optimális alkalmazása
globális kommunikációs közösségekre optimalizált
intézményes oktatási területen túli célok, tartalom,
résztvevők, szervezés
több, mint kurzus: aktuálisan magas minőségű
közösség, heterogén csoport
eltérő tanulói elvárások ellenére hatékony lehet
oktatási keret, ami kreatívan alakítható
specifikus tartalom
13. (9) hátránya, az alkalmazás kockázatai
divat
hype görbe fázisok
a tanulás illúziója - tanulástörténeti negatív
tapasztalat lehetősége
hagyományos szerepértelmezések - csalódás
lemorzsolódási arány tervezetlensége
hagyományos képzésekkel történő összehasonlítása
(kompetenciafejlesztés, tanusítvány, minőség, stb)
