Előadás a Magyar Közgazdasági Társaság 2010. évi vándorgyűlésén az Informatikai szekcióban (Szeged)

1. Az állami szerepvállalás értékelése a
magyarországi szélessávú
infrastruktúrafejlesztésekben
Kis Gergely
Közgazdász vándorgyűlés
Budapest, 2010. október 1.
GKIeNET Kft. www.gkienet.hu

2. Elektronikus szolgáltatások a sávszélesség és az
elérési technológiák függvényében

3. Magyarországi szélessávú infrastruktúrafejlesztési
pályázatok
A pályázat Megjelenés Projektek Teljes támogatás A teljes beruházás értéke
neve éve száma (EUR~HUF)* (EUR~HUF)*
HHÁT 2 2003 27 2.810.674 EUR
737.043.000 HUF
HHÁT 3 2003 6 939.455 EUR
246.353.250 HUF
GVOP 4.4.1 2004 28 8.215.284EUR 17.955.863EUR
2.020.384.678HUF 4.415.885.493HUF
GVOP 4.4.2 2005 59 42.435.027EUR 58.038.876EUR
10.724.604.270HUF 14.668.165.038HUF
GOP 3.1.1 2007 37 11.911.908EUR 25.040.458EUR
3.017.881.784HUF 6.344.000.000HUF

4. A pályázati kiírásokban érintett települések területi
elhelyezkedése

5. Kistérségek decilisek alapján képzett csoportokban
elfoglalt helyezésének változása 2003-2008 között az
IKT eszköz-ellátottság mutató alapján
A magyarországi elektronikus hírközlő hálózat –
kistérségi szinten vizsgálva – 2003-2008 között a
további területi differenciálódás irányában fejlődött.

6. Települések optikai hordozóhálózati
lefedettsége (külterületi határokkal)

7. Optikai hordozóhálózati lefedettség alakulása
településméret alapján
100%
75%
50%
25%
0%
250 fő alatt 250-499 500-999 1000-2499 2500-4999 5000 fő vagy Országosan
több
2007 2008 Leendő (GOP)

8. Települések optikai hordozóhálózati
ellátottsága településméret alapján
Optikai státusz
Települé- Lakosság
sek száma Van … csak …egynél Nincs … de …
száma nem
optika egy* több optika épül épül
250 fő alatt 440 66 ezer fő 106 80 26 334 89 245
250-499 584 215 ezer fő 241 175 66 343 60 283
500-999 679 494 ezer fő 434 275 159 245 32 213
1000-2499 825 1 320 ezer fő 697 416 281 128 12 116
2500-4999 334 1 126 ezer fő 323 182 141 11 1 10
5000 fő 290 6 956 ezer fő 289 67 222 1 0 1
vagy több
Összesen 3152 10 178 ezer fő 2090 1195 895 1062 194 868
Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, 2009. június

9. Az optikai hordozóhálózati lefedettség szempontjából
„fehér”, „szürke” és „fekete” települések
425 település esetében volt optika (2009.
március végén), de mégsem azt használják.
Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, 2009. június

10. Településrészek optikai körzethálózati
lefedettsége (2008 végén)

11. Helyi hurok átengedési díjak (teljes átengedés)
2002-2009
5 000
4 500
4 000
3 500
3 000
Ft-ban 2 500 MT teljes
Emitel
2 000
Invitel
1 500 Hungarotel
Monortel
1 000
EU átlag
500
0
2002.03.01
2002.09.01
2003.03.01
2003.09.01
2004.03.01
2004.09.01
2005.03.01
2005.09.01
2006.03.01
2006.09.01
2007.03.01
2007.09.01
2008.03.01
2008.09.01
2009.03.01

12. Helyi hurok átengedési díjak (részleges átengedés)
2002-2009
5 000
4 500
4 000
3 500
3 000
Magyar Telekom
2 500 Emitel
Ft-ban
2 000 Invitel
Hungarotel
1 500
Monortel/UPC
1 000
EU átlag
500
0
2002.03.01
2002.09.01
2003.03.01
2003.09.01
2004.03.01
2004.09.01
2005.09.01
2006.03.01
2006.09.01
2007.03.01
2007.09.01
2008.03.01
2008.09.01
2009.03.01
2005.03.01

13. A hurokátengedés aránya a szélessávú előfizetési
végpontszámhoz viszonyítva (2008. szeptember)
Greece 38,65%
France 35,32%
Germany 35,26%
UK 30,01%
Italy 25,95%
Finland 22,55%
Sweden 21,95%
Portugal 18,01%
Spain 17,10%
Slovenia 17,01%
Austria 15,75%
Cyprus 13,41%
Denmark 13,09%
Netherlands 11%
Luxembourg 6,85%
Belgium 3,27%
Czech Rep. 2,83%
Ireland 2,43%
Estonia 1,53%
Hungary 0,93%
Latvia 0,13%
Lithuania 0,08%
Romania 0,04%
Poland 0,01%
Bulgaria 0%
Slovakia 0,00%
0,00% 5,00% 10,00% 15,00% 20,00% 25,00% 30,00% 35,00% 40,00% 45,00%

14. Frekvencia
1. A sikertelen mobiltender (2008) azt eredményezte, hogy 2 évig értékes
frekvenciák voltak „polcon tartva”.
2. A 900 MHz-es blokkok fontosak a 3G-t fejlesztő mobilcégek számára (nem csak
optikai szálkapacitásra van szükségük a nagyobb sávszélesség érdekében,
hanem frekvenciára is), de a 4G tükrében csak 3-4 évre lehet tervezni
3. A 450 MHz-es frekvencia kiváló terjedési jellemzőkkel bír, de a jelenlegi
szélessávú igényeket tekintve már a rurál területeken is csak nagy
kompromisszumokkal elfogadható sávszélességet fog hozni (200-300 kb/s-ot
letöltési irányban). Alkalmazása inkább speciális igények kiszolgálására jó, de
nem szabad elfelejteni, hogy a CDMA technológia egyre inkább „elavult” (a
fejlesztések nem ebben irányban mennek).

15. A szélessávú (legalább 4 Mb/s névleges sebességre
képes hozzáférési hálózatok – optikai felhordó
hálózati kapcsolat 2009Q2
Az összetett – multimédia átvitelre is képes –
kritériumrendszernek a magyarországi települések 53%-
a nem felelt meg 2009 második negyedévének végén

16. A verseny (szolgáltatásonként eltérő, de koncentráljuk az
egyre nagyobb sávszélességet igénylőkre)
• Internetszolgáltatás esetében valódi verseny az ügyfelekért a 30-50 nagyváros
egyes részein folyik – a többi településen és településrészen lényegében lokális
monopóliumok láthatók. A 3G fejlődése ugyanakkor itt is versenyt generálhat,
HA: lesz elég hordozóhálózati kapacitás hozzá.
• Az ARPU csökken: Magyarország egészére vonatkozóan 2008 végi adatokat
alapul véve kábeltévé esetében 3300 Ft, internetszolgáltatás esetében 4669 Ft
(a vezetékes szélessávú piacra vonatkozóan 5060 Ft).
• Az elektronikus hírközlőhálózat birtokosainak árbevétele az ehhez köthető
szolgáltatásokból valószínűsíthetően nem fog nőni a következő 3 évben – és ez
nem kedvez az alapinfrastruktúra építéseknek.

17. EU tagországok szélessávú teljesítmény indexei,
2008 (BPI)

18. Optikai helyi hurkok fejlesztése (Japán, Dél-Korea,
Egyesült Államok és az Európai Unió)
Grandiózus tervek az EU Digitális
18 000 000
Menetrend tervezetében: 2020-ra minden
16 000 000
európai részére elérhetővé válna a 30
14 000 000
Mb/s-os vagy annál nagyobb sebességű
12 000 000
internet, az európai háztartások fele pedig
10 000 000
100 Mb/s-os vagy még ennél is gyorsabb
8 000 000
internet-előfizetéssel rendelkezik majd.
6 000 000
4 000 000
2 000 000
2005Q4 2006Q4 2007Q4 2008Q4 2009Q4
Japan South Korea USA EU Linear (Japan) Linear (South Korea) Linear (USA) Linear (EU)
Figures include FTTH and FTTB/x + LAN

19. Javaslatok a
fejlesztéspolitika
LTE HSUPA
számára HSxPA

20. Az állami beavatkozás indokolhatósága
Az elektronikus hírközlő hálózati infrastruktúra létrejöttét támogató közösségi
forrás bevonása liberalizált távközlési piacon csak abban a két esetben
megengedhető, amennyiben az állami támogatás szempontjából vizsgált földrajzi
területen:
(1) az alapszintű szélessáv jelenleg még nem elérhető, és ahol ilyen
infrastruktúra kiépítését magánbefektetők a közeljövőben nem is tervezik
(2) új generációs elérési hálózat jelenleg még nincs, és ahol a közeljövőben
előreláthatólag magánbefektetők által nem is épül
(3) Ahol létezik szélessávú elérési hálózat, azonban egyes felhasználói
csoportok nem kapnak megfelelő szolgáltatást, vagy a szolgáltatások díja –
verseny híján – a fogyasztók számára megfizethetetlen, vagy a szolgáltatás
minősége nem kielégítő, és nem várható ezek megszüntetése.

21. Korszerű elérési technológiákkal való lefedettség az
egy háztartásra jutó költségek függvényében

22. Megtartandó jó gyakorlatok
1. A szélessávú infrastruktúra fejlesztésénél az üzletileg kevésbé,
vagy nem vonzó területeken az állami szerepvállalás
fontosságának felismerése.
2. A szélessávú lefedettséget mutató térkép létrehozása (látható,
hogy az infrastruktúra kataszter létrehozása a jövőben nem lesz
megkerülhető…)
3. Az Európai Unió finanszírozásával megvalósított pályázatok
hatékony forráslehívási képessége.

23. Változtatást igénylő területek azonosítása
1. A beruházási (fejlesztési) adókedvezményekkel való helytelen gazdálkodás.
2. A terület fejlesztéséért felelős mindenkori minisztérium és a szabályzóhatóság
együttműködésének hiánya.
3. A hordozóhálózat és az elérési hálózat nem elkülönülten kezelt fejlesztése.
4. Az utakkal, járdákkal, oszlopsorokkal és ingatlanhasználati jogokkal – mint
korlátos erőforrásokkal – való gazdálkodás hiánya.
5. A komplex fejlesztési programok hiánya.
6. A nagykereskedelmi piacok szabályozásának elégtelen volta, és a
nagykereskedelmi kínálat kikényszerítésének elmaradása.
7. Az állam, mint stratégiai befektető megjelenésének elmaradása.

24. Köszönöm a figyelmet!
gergely.kis@gkienet.hu