2. Piaci szerkezetek főbb típusai
Tökéletes verseny: nagyon sok árelfogadó
eladó és vevő, szabad belépés, homogén
termék
Monopólium: egyetlen részvevő jelenti a piac
teljes kínálatát és/vagy keresletét.
3. Oligopol piac: többszereplős piac, ahol a
termék homogén, de a szereplők közvetlenül
vagy közvetve kölcsönösen alkalmazkodnak
egymáshoz.
Monopolisztikus verseny: a jószág
differenciált, a piac többszereplős.
4. Monopólium: egy vállalat jelenti az adott
piacon a kínálatot, és sok a vevő.
Monopszónia: egy vásárló van az adott piacon
és sok eladó
Bilaterális monopólium: az adott piacon egy
eladó és egy vevő van jelen.
5. A monopólium típusai
Természetes monopólium: olyan nagy a
termelés állandó költsége és az átlagköltség,
hogy piacon kettő vagy több vállalat nem
tudna létezni.
Mesterséges monopólium: valamilyen
mesterséges belépési korlát akadályozza a
versenytársak belépését.
6. A monopólium olyan jószág piacán alakulhat
ki, amelynek nincs azonos szükségletet
kielégítő helyettesítője.
A monopólium terméke iránti kereslet nem
teljesen rugalmas.
A termelési mennyiség megválasztásával a
vállalat az árat is kénytelen meghatározni.
A monopólium tehát ármeghatározó
magatartást követ.
7. A monopólium tökéletesen versenyző
inputpiacon vásárolja meg az erőforrásokat,
ezért költségfüggvényei ugyanolyan alakúak,
mint amit a kompetitív piacon már
megismertünk.
8. P
P=a-bq
TR=Pq=aq-bq2
A monopólium D
összbevétele negatív q
TR
parabola alakú
A monopólium
összbevétele ott a
legnagyobb, ahol a TR
keresleti függvény q
Rugalmasság abszolút értéke
egységnyi
árrugalmasságú
1
q
9. TR=Pq=aq-bq2
MR=dTR/dq=a-2bq
Ahol a monopólium q
összbevétele maximális, Ft
és a kereslet
árrugalmassága
egységnyi, ott a vállalat
határbevétele nulla.
A monopólium
határbevétele nullától
MR D TR
különböző termelés esetén
mindig kisebb, mint a q
piaci ár.
10. A monopólium
profitmaximalizálásának a feltétele
A vállalat monopólium esetén is addig növeli a
termelését, amíg a pótlólagosan értékesített
termék által eredményezett bevétel-növekedés
nagyobb mint a költségnövekedés.
Vagyis addig érdemes a kibocsátást növelni,
amíg MR>MC, hiszen eddig nő a profit.
11. A monopólium profitja P
annál a kibocsátási
szintnél maximális, ahol MC
MR=MC!
A monopólium biztosan P*
Profit
a kereslet rugalmas AC
szakaszán termel! AVC
D
MR
q* q
12. P
A monopólium
optimális profitja akkor
MC
nulla, ha a keresleti
függvény és az AC
P*
AC érintik egymást. Ez nem
egy előre
AVC
meghatározható
kibocsátási szintnél van.
D
MR
q* q
13. A monopólium
üzemszüneti helyzete
akkor alakul ki, ha az
P AVC függvény érinti a
keresleti függvény.
MC
AC Ekkor a vállalat
Profit=(-FC)
üzemszüneti helyzetbe
kerül. Ez szintén nem
P* AVC egy előre
meghatározható
kibocsátási szintnél
található, hanem függ a
MR
D
keresleti függvény
q* q elhelyezkedésétől.
14. Profit MR(q*)=MC(q*)
Pozitív P(q*)>AC(q*)>AVC(q*)
Nulla P(q*)=AC(q*)>AVC(q*)
Negatív AC(q*)>P(q*)>AVC(q*)
-FC AC(q*)>P(q*)=AVC(q*)
Nem termel AC(q*)>AVC(q*)>P(q*)
15. A monopóliumnak nincsen előre
meghatározható fedezeti és üzemszüneti
pontja.
Ugyanígy nem határozható meg a keresleti
függvény ismerete nélkül, hogy a monopólium
az egyes mennyiségeket milyen áron kívánja
eladni.
Vagyis: a monopóliumnak nincs kínálati
függvénye. A kínálatát a költségek és a
kereslet együttes elemzésével lehet csak
meghatározni.
16. A monopolista és a kompetitív piac
összehasonlítása
Tökéletes versenynél az
iparági határköltség
P
függvény tekinthető iparági
kínálati függvénynek.
Így a kompetitív piac Pk
áron értékesít, qk
Fogyasztói többlet mennyiséget.
MC
pk
D
A piaci ár és a keresleti
qk q függvény által közbezárt
terület a fogyasztói többlet.
17. A kompetitív piac fogyasztói
többletéhez képest a
monopolpiacon kisebb a
fogyasztói többlet, mert
P
magasabb az ár és kisebb a
piacra vitt mennyiség
Fogy.
többlet
A kompetitív fogyasztói
Pm
Termelõi
többletből egy rész termelői
többlet többletté válik.
Holt-
teher
veszteség MC
A holtteher veszteség az az
érték ami a monopólium léte
D
miatt a piacon nem
qm q
realizálódik.
18. 1. példa: egy monopolista iparág keresleti
függvénye P=5000-Q. A profitmaximalizáló
termelés 1500db. A vállalat határköltsége és átlagos
változó költsége konstans és megegyezik. A vállalat
fix költsége 2000 ezer Ft.
b. Határozza meg, hogy a vállalat mekkora átlagos
változó költség mellett termel!
c. Mekkora a monopólium által realizált profit?
19. A határbevételi függvény: MR=5000-2Q.
MR=5000-2(1500)=2000
A profitmaximum feltétele MR=MC
Vagyis AVC=MC=2000
21. 2. példa: egy monopóliumról a következő
információk állnak rendelkezésre:
határbevételi függvénye MR=1500-2q,
MC=300+q.
b. Határozza meg a vállalat kibocsátását és az
általa kialakított piaci árat!
c. Mekkora az iparágban realizálható
fogyasztói és termelői többlet nagysága?
22. MR=MC
1500-2q=300+q
q=400
Az ár meghatározásához szükség van a
keresleti függvényre: P=1500-q
P=1500-400=1100
24. 3. példa: Egy monopólium termékének piacán a
keresleti görbe egyenlete:Q=500-0,5P. A
monopólium teljes költségfüggvénye
TC=1,5Q2+160Q+20 000.
b. Milyen áron értékesíti a monopólium a termékét, és
mennyi lesz az iparági termelés?
c. Ha ugyanebben az iparágban tökéletes verseny
lenne (azonos keresleti és költségviszonyok
mellett), mennyi lenne a piaci ár és a termelés
mennyisége?
d. Mekkora monopólium esetén a fogyasztói többlet
és a holtteher veszteség?