1. ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR
ÚJSÁGÍRÓ PERCEPCIÓK MAGYARORSZÁGRÓL AZ
EU TAGORSZÁGOKBÓL
2012. 11.08.ÁVF
Szabó Júlia
doktorandusz, ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola
Interdiszciplináris program
2.
3. Egy háttérakció, ami előtérbe kerül
1951 óta rendezik meg a Berlini Nemzetközi Filmfesztivált.
2011-ben a Berlinálén induló (és végül Ezüst Medvével díjazott)
magyar film, Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásának
sajtótájékoztatóján a székeken elhelyezett 3 oldalas kormányzati
háttéranyagot a német újságírók értetlenkedve fogadták.
• Milyen szakmai háttérmechanizmusok működnek a Budapesten
dolgozó EU tagországi újságírók, tudósítók munkájában?
• Milyen „nem látható” kommunikációs üzenetek befolyásolják a
Magyarországról megszülető cikkeket, tudósításokat?
• Milyen az ebből születő Magyarország percepció a nemzetközi
sajtóban?
4. A professziók és az ő kultúrájuk
Az újságírás szakmai kultúrája
egy olyan szakmai kultúra, – a maga összes
látható és nem látható elemével, ami
kontextusként működik – ennek nem ismerete
vagy ignorálása: interkulturális inkompetencia!
Megnemértés
(berlini percepció – diktatúra, propaganda-
eszközökkel)
5. A tudósító, mint olyan….
Őrültek kis csoportja, de van benne rendszer
„ Amikor azt látod,hogy épeszű emberek
százezrei igyekeznek elmenekülni valahonnan,
ugyanakkor őrültek kis csoportja éppen
ellenkezőleg, bejutni próbál oda, akkor biztos
lehetsz benne: az utóbbiak újságírók”
(Rosemblum, Mort 1993.New York)
• „ Van itt valaki, akit megerőszakoltak és beszél angolul?”
(Edward Behr, 1982)
Belga Kongóban kitört polgárháború idején egy brit TV riporter tette fel, menekülő
európai asszonyok egy csoportjának
6. Az „ellenséges” külföldi sajtó
…avagy rólunk írták
Módszertan
• HIPA segítségével írásban megkeresés
• írott sajtó elemzése
• szóbeli kérdezés
– nemcsak nyugati EU tagországi tudósító
– több kormányzati ciklus tapasztalataival
• Lovas cikk a Magyar Nemzetben (Hamis adatokat
közölt az AFP, 2012.okt.25.szám)
• „Rólunk írták” Heti Válasz összeállítás
7. A 2010-es médiatörvény egyik hatása
• „Ténykérdés végül, hogy a médiatörvény viszont megszületett, ami viszont
(szakmabéliekről lévén szó) azonnal magára vonta a nemzetközi sajtó
figyelmét, ráadásul e sajtónak nem kis része kezdettől fogva eleve
bizonyos fenntartással, ha ugyan nem egyenesen előítélettel követte
amúgy is a magyarországi történéseket. Mindez ugyanakkor azt is
jelentette, hogy még Brüsszelben is mindazok számára, akinek életét a
brüsszeli elnökségi erőfeszítések „eladása” kellett volna, kitöltse, az első
hetekben proaktív tájékoztatás helyett maga is a médiatörvényt
magyarázásával, az ügy (voltaképpen egy magyarországi belpolitikai
történés, nem pedig egy elnökségi kérdés) kezelésével töltötte ideje nem
kis részét.”
(Fóris György ,a Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatója
AZ ELSŐ MAGYAR EU-ELNÖKSÉG NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSÉRŐL)
8. Hazai percepció a külföldi sajtóról
kérdések Adam LeBorhoz….
1. A külföldi sajtó rendkívül kritikus Magyarországgal szemben. Az embernek az a
benyomása, hogy – miként az ön vitapartnere, Schöpflin György fogalmaz –
bármit le lehet írni rólunk. Nem gondolja, hogy a kollégái gyakran erősen
túloznak?
2. Amióta csak az Orbán-kormány megalakult, azzal a gonddal küzd, hogy a
nyugati sajtóban nem tudja megértetni döntéseinek motivációit és hátterét.
Ön szerint mi ennek az oka? A média miért nem mutat érdeklődést a magyar
kormány szempontjai iránt?
3. Munkája során honnan tájékozódik, és kiket tekint megbízható forrásnak?
Kiválasztásuk során törekszik a kiegyensúlyozottságra, vagy főként ellenzéki
véleményekre hagyatkozik?
„Ha Mr. Orbán eljönne közénk”
Heti Válasz
A kőszegi Tranzit - Fesztivál a határon című rendezvényen Schöpflin György
európai parlamenti képviselő hazánk külföldi sajtójáról vitázott Adam LeBor
újságíróval. A The Economist magyarországi tudósítója - az Orbán-kormány egyik
nagy kritikusa.
Az interjú eredetileg a Heti Válasz szerkesztői és újságíró-növendékei által
közösen készített Feszti Válaszban (a kőszegi Tranzit tábori lapjában) jelent meg.
9. A tapasztalatok…
1. Közlő (nem Nyugat -európai EU tag)
Információhoz jutás
• írja le a kérdéseket, mert egy felettesnek „jóvá
kell hagynia”
• 2 hét múlva jön a válasz
• az adott személy nem kíván nyilatkozni
• nem tud válaszolni (inkompetens)
• lemondják a sajtótájékoztatót
• sok az írott közlemény
10. Tapasztalatok/2
2. Közlő
Információhoz jutás
• a sajtótájékoztatók szigorúan vezéreltek, gyakran
csak 2 kérdés, egy magyar - gyakran a Magyar
Nemzet tudósítója -, és csak egyetlen külföldi
• Orbán nem jön el hozzájuk (HIPA, Martonyi volt) ld.
Adam Le Bor „A miniszterelnöknek érvényes
meghívása van a magyarországi Nemzetközi Sajtó
Egyesületbe, ennek azonban két év után sem tett
eleget.”)
• hostilis légkört érzékel
11. Tapasztalatok/3
3. Közlő (több kormányon átívelő munkatárs)
Információhoz jutás
• a Gyurcsány kormány óta törekvés volt a nyitásra, külügy,
pénzügy, gazdasági kormányzat - rendszeresíteni a
kommunikációs folyamatokat
• a jelenlegi Orbán kormány alatt óvatosabbak, amióta látható,
hogy a piacok azonnal reagálnak
• a kormány honlapról, a külügy rendszeres emailjeiből, a
minisztériumok hetente kétszer angolul és magyarul küldenek
emaileket.
• meglepődnek, ha elmegy olyan sajtótájékoztatóra, ami nem
„nemzetközi”
• felesleges titkolózás (pl. kínai küldöttség programja)
12. Tapasztalatok/4
folytatás…
• egy témáról 6-7 embert kell megkeresni, mielőtt
választ kap
• mindent írásban kérnek
• van, hogy egy eseménynél az előző nap értesítik
• sokkal zártabbak, óvatosabbak, bizalmatlanság
érezhető
• „ügyesebbek” voltak az előző kormányok, lehetne
„ügyesebben” kezelni
• a „vissza a múltba” szemlélettel nem tud mit kezdeni
• Internetről, blogokból, websiteokról tájékozódik
13. A „szakma szabályai szerint”
Adam LeBor
„Nem beszélhetek „a média” nevében, sőt ez a
kifejezés túlságosan általános ahhoz, hogy használható
legyen. Az újságírók körében különbséget kell tennünk
a huzamos ideig itt tevékenykedő, illetve az egyes
alkalmakra kiküldött tudósítók között. Itt működő
kollégáim, például az Associated Press, a Reuters, a
Bloomberg, a BBC vagy a Financial Times munkatársai
nem hagyják figyelmen kívül a kormány álláspontját. Én
sem. Sőt nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy
tudósításainkban megjelenjen a kormányzati
nézőpont is…”
14. Professzionális szakmai kultúra
„Munkája során honnan tájékozódik, és kiket tekint megbízható
forrásnak? Kiválasztásuk során törekszik a kiegyensúlyozottságra,
vagy főként ellenzéki véleményekre hagyatkozik?
Elnézést, de a kérdés utóbbi részét butaságnak tartom.
Természetesen nem hagyatkozom főként
ellenzéki forrásokra. Sőt valójában az ellenzék jelenleg
nem is annyira érdekes. Vannak forrásaim a kormányban, a Fideszben,
diplomaták körében, konzultálok más tudósítókkal, valamint civil
szervezetek és think-tankek képviselőivel. Különösen érdekelnek az
önálló gondolkodású, jobbközép irányultságú blogok és szerzők.”
Adam LeBor interjú részlet, Heti Válasz, Ha Mr. Orbán eljönne közénk
Móder Katalin Utolsó módosítás: 2012.10.30. - 19:46
Létrehozás: 2012.09.03.
15. Médiarendszerek
Daniel C. Hallin-P. Mancini ( AKTI-Gondolat/2008.)
Mediterrán vagy polarizált pluralista Észak-/közép-európai vagy
Észak-atlanti vagy liberális modell
modell demokratikus korporatista modell
Ausztria, Belgium, Dánia,
Franciaország, Görögország,
Finnország, Németország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok,
Olaszország, Portugália,
Hollandia, Norvégia, Svédország, Kanada, Írország
lapkiadás Spanyolország
Svájc
külső pluralizmus, különösen a
magas politikai párhuzamosság; semleges kereskedelmi sajtó;
nemzeti sajtóban;
külső pluralizmus, információ-központú újságírás;
Politikai történelmileg erős
kommentár-központú újságírás; belső pluralizmus (Nagy-
pártnyomás; eltolódás a
párhuzamos a közmédia irányításának semleges kereskedelmi
Britanniában külső); a
ság parlamentáris vagy kormányzati közmédia irányí-tásának
újságírás felé; a közmédiában
modellje — a közmédiát professzionális modellje —
részt vevő politika, jelentős
befolyásoló politikai modell formálisan autonóm rendszer
autonómia mellett
a professzionalizáció professzionalizáció magas
a professzionalizáció
Professzio- magas szintje; szintje; nem
alacsonyabb szintje;
nalizáció intézményesített intézményesített
instrumentalizáció
ön-szabályozás önszabályozás
erős állami beavatkozás;
sajtótámogatások
Az állam Franciaországban és erős állami beavatkozás, de a sajtó
piacorientált (kivéve az erős
szabadságának védelmével;
szerepe a Olasz-országban; a cenzúra sajtótámogatás, különösen
közszolgálati módját Nagy-Britanniában
időszakai; „a szabályok durva és Írországban)
médiában Skandináviában; erős közszolgálati média
leépítése” (kivéve
Franciaországban)
16. A három modell: a politikai rendszer jellemzői
Észak-/közép-európai vagy Észak-atlanti vagy liberális
Mediterrán vagy polarizált
pluralista modell demokratikus korporatista modell
modell
Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország,
Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok,
Németország, Hollandia, Norvégia,
Olaszország, Portugália, Spanyolország Kanada, Írország
Svédország, Svájc
Politikatörténet; a kései demokratizálódás; korai demokratizálódás; mérsékelt és korai demokratizálódás;
konfliktusok és a pluralizmus (kivéve: Németországban
konszenzus mintái polarizált pluralizmus Ausztriában 1945 előtt) mérsékelt pluralizmus
az állam és a pártok
erőteljes részvétele a
gazdaságban; az Erős állam; az állam liberalizmus, gyengébb
Az állam
autoritarizmus időszakai, jelentős részvétele a jóléti állam. főként az
szerepe
erős jóléti állam gazdaságban Egyesült Államokban
Franciaországban,
Olaszországban
17. Komparativitás
• A médiapiacok szerkezete
• A politikai párhuzamosság mértéke és fajtája
Az újságírói professzionalitás fejlettsége
• Az állami beavatkozás mértéke a médiarendszerbe
Az újságírószakma kulcselemei
• az újságírás a közbizalom letéteményese
• a szakmai gyakorlat közös normái
• az újságíró autonómiája
18. Nyilvános közlés = politikai harc?
„A jelen politikacsinálóinak evidencia, hogy a
harc az ellenféllel egyszersmind kommunikációs
manőver is (és megfordítva: minden
kommunikáció, nyilvános közlés a politikai harc
egy-egy hadmozdulata”
(Stratégiai homály, Hammer Ferenc médiakutató, Magyar Narancs, 2012.
október 18.)
19. Ellenséges hang vagy más modell?
1. Az itt dolgozó tudósítók az Észak-atlanti
modellben szocializálódott szakemberek, a
professzionalitás magas színvonalával.
2. Ebbe az irányba mozdult el a hazai média is a
rendszerváltás óta, folyamatosan és
lépésenként.
Ennek a szabályait és kultúráját nem ismerni és
ignorálni: interkulturális inkompetencia
20. Az a bizonyos háttér…
Egy professzió kultúrájának is vannak
• látható
• és nem látható elemei
Egy filmművészeti siker sajtótájékoztatóján
nem „comme il faut” dolog kormányzati
háttéranyagot hagyni a széken. Ennek az
üzenete adott esetben egészen más, mint az
azt elhelyező szándéka volt.
21. Kompország?
„Magyarországon a rendszerváltással , majd az EU-hoz
csatlakozással egy hosszú
• tanulási,
• egyben társadalmi-kulturális alkalmazkodási folyamat vette
kezdetét.”
(Terestyéni Tamás: Kompország a Nyugat iskolájában, Gondolat kiadó, 2011.)
Szabadságelvű vagy központi vezérlésű szerveződési elv?
Átmenetek, az alrendszerek különböző koordinációs módokat valósítanak
meg
A nyilvánosság alrendszerében is van átmenet: újmédia, internetes
tartalmak