Kormány rendeletek az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről

IDEGENFORGALOM FÖLDRAJZA Utazásszervezési ismeretek

A jogszabály 2012.IX.20-án hatályos állapota
A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről

A Kormány a belkereskedelemről szóló, többször módosított 1978. évi I. törvény 40. §-a alapján a
következőket rendeli el:
1. §1 (1)2 E rendelet hatálya Magyarország területén utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet
folytatókra (a továbbiakban együtt: utazási vállalkozó) terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában utazási csomag az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet
1. § c) pontjában meghatározott fogalom.
2. §3 (1) Utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó
folytathat, aki a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.), valamint az e §-ban
előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján e tevékenység folytatását számára a Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyezte.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a (7) bekezdés a)-d), f) és g) pontjában meghatározott adatokat,
b) a Kertv. 6/F. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felelős személyre vonatkozóan előírt képesítési és gyakorlati
követelmények meglétét igazoló iratokat,
c) utazásszervezői tevékenység esetén a 8. §-ban meghatározottaknak megfelelő vagyoni biztosíték meglétét
igazoló iratokat, valamint a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a 8. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
tevékenységekből az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez.
(3)4 A hiánypótlási felhívás kibocsátására alkalmazandó határidő tizenöt nap, az ügyintézési határidő
negyvenöt nap.
(4) Nem engedélyezhető a tevékenység, ha a kérelmező - a kérelem benyújtásának időpontjában - az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint nem minősül köztartozásmentes adózónak. A
kizáró feltétel fennállásának hiányát a kérelmező - ha nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban -
30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolhatja.
(5) A Kertv. 6/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szakmai tevékenységért felelős személy
feladatait - az egyéni vállalkozó saját vállalkozásának kivételével - gazdálkodó szervezet nem láthatja el.
(6) A Kertv. 6/F. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában eltiltás alatt a 2009. október 1-je előtt hivatalból
történő törlést is érteni kell.
(7) A Hivatal az engedéllyel rendelkező utazási vállalkozókról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat
tartalmazza:
a) az utazási vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, telefon- és faxszámát, valamint - ha az utazási
vállalkozó a tevékenységét az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatásokról szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében végzi - e-
mail címét,
b) az utazási vállalkozás vezetőjének, illetve vezetőinek nevét, tisztségét, a megbízatásának lejártát,
c) az utazási vállalkozásnak a cégnyilvántartásban szereplő vezető tisztségviselőjének, vezetőállású
munkavállalójának nevét, tisztségét, a megbízatása lejártát,
d) a szakmai tevékenységért felelős személy nevét, szakképzettségét, a szakképzettségét igazoló okirat, a
minősítő vizsga, valamint a nyelvvizsga-bizonyítványának számát,
e) a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződő bank vagy biztosító nevét, azt az összeget, amelynek
fedezetére a bank, illetve a biztosító kötelezettséget vállalt, a 8. § (4) bekezdésében meghatározott
árbevételeket, a tervezett árbevétel összegét, a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződés lejáratának
dátumát,

-oktatási segédanyag- 1.oldal


f) az utazási vállalkozó azon telephelyeinek címét, telefon- és faxszámát, ahol az utazásszervező, illetve
utazásközvetítő tevékenységét folytatja,
g) az utazási vállalkozó által végzett tevékenységek (utazásszervező, illetve utazásközvetítő) megjelölését,
továbbá
h) az utazási vállalkozás engedélyének visszavonására, felfüggesztésére vonatkozó bejegyzést, az ezeket
elrendelő határozat számát és keltét.
3. § (1)-(2)5
(3)6 A Hivatal az utazási vállalkozó nyilvántartását - az adatigénylő által meghatározott módon és
rendszerességgel - statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.
(4)7 Az utazási vállalkozókról a Hivatal által vezetett nyilvántartás következő adatai nyilvánosak:
a)8 az utazási vállalkozó engedélyének száma,
b) az utazási vállalkozó neve, székhelye, telefon- és faxszáma, e-mail címe,
c)9 a telephelyei (utazási iroda, utazási ügynökség) címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe,
d) az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának mértéke százalék(ok)ban, valamint forintban,
e) annak a hitelintézetnek, illetve biztosítónak a neve és a címe, amellyel az utazási vállalkozó a vagyoni
biztosíték szolgáltatására szerződött,
f)10 az utazási vállalkozó által végzett tevékenységek (utazásszervező, illetve utazásközvetítő),
g)11 az utazási vállalkozás engedélye visszavonásának ténye.
4. § (1)12 A 2. §-ban meghatározott adatok megváltozását és a tevékenység megszüntetését az utazási
vállalkozó 15 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni.
(2)13 Az utazásszervező tevékenységnek utazásközvetítő tevékenységre történő módosítását, illetve
utazásközvetítő tevékenységgel történő kiegészítését a Hivatal csak akkor engedélyezi, ha az utazási vállalkozó
nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységével összefüggésben kötött valamennyi szerződésében
vállalt kötelezettségét teljesítette és e szerződések nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt jogerős
határozattal megállapított, illetve végrehajtható kiegyenlítetlen tartozása nincs, illetőleg ezekkel összefüggésben
végrehajtási eljárás nem folyik ellene. Az utazásszervező tevékenységnek utazásközvetítő tevékenységre történő
módosítása esetén a 9. §-ban foglaltak az irányadók.
(3)14 A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha az utazásközvetítő
tevékenységet kívánják utazásszervezésre módosítani, illetve kiegészíteni.
5. §15
6. §16
7. §17
8. §18 (1) Vagyoni biztosíték lehet:
a) bankgarancia,
b) biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, amely utaslétszámra (közvetlenül az utas javára) is
megköthető,
c) az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott célokra
elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét).
(2)19 Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön, illetőleg együttesen is alkalmazhatók. A biztosítékformák
együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben rendelkezni kell a fizetési
kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről.
(3)20 A vagyoni biztosíték mértéke a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli
letét elhelyezésének évében december 31-éig
a)21 a belföldről külföldre, illetve külföldről külföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag
értékesítéséből, a külföldi utazásszervező által összeállított külföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag
Magyarországon történt értékesítéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 12%-a, de legalább
ötmillió forint;
b) az a) pont szerinti értékesítésekből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább
húszmillió forint, ha az utazási vállalkozó
ba) az utazási csomag összeállításához nem menetrend szerinti járatú repülőgépen (charter járat) férőhelyet
vesz igénybe függetlenül az út kiindulási állomásának helyére,



bb) a (11) bekezdés szerinti garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevétel 25%-át
meghaladják;
c) a belföldről belföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag értékesítéséből származó tervezett
értékesítési nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint.
(4)22 Ha a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének
évében december 31-éig elszámolt értékesítési nettó árbevétel kevesebb, mint a megelőző évben vagy a (6)
bekezdésben meghatározott következő évre tervezett nettó értékesítési árbevétel, akkor a vagyoni biztosíték
megállapításánál a legnagyobb árbevételt kell alapul venni.
(5)23 Ha az utazási vállalkozó a (3) bekezdés a) és b) pontokban meghatározott tevékenységekkel egyaránt
foglalkozik, a vagyoni biztosíték összegénél a magasabb vagyoni biztosíték mértéket kell alapul venni. Ha az
utazási vállalkozó a (3) bekezdés c) pontban meghatározott tevékenységet az a) vagy b) pontban meghatározott
tevékenységekkel együtt végzi, a vagyoni biztosíték összegét külön-külön kell számításba venni.
(6)24 Az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a következő évre tervezett értékesítési nettó
árbevételt, s minden év május 31-éig a megelőző évi tényleges értékesítési nettó árbevételt a Hivatalnak
bejelenteni.
(7)25 Az utazási vállalkozó - szükség esetén - köteles minden év május 31-éig a vagyoni biztosítékot megemelni
a bankgarancia, illetve a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint elszámolt értékesítési nettó árbevétel alapján irányadó értékhez.
Ennek megtörténtét az utazási vállalkozó köteles a Hivatalnak ezen időpontig megfelelően igazolni. A (4)
bekezdésben foglaltak ebben az esetben is irányadók.
(8)26 Az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a Hivatalnak igazolni, hogy rendelkezik az előírt
mértékű - a bankgarancia, illetve a biztosítási szerződés megkötése, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezése évét
követő év december 31-éig terjedő időszakára szóló - vagyoni biztosítékkal. Ha az utazási vállalkozó a
tevékenységét év közben kezdi, akkor azt kell igazolnia, hogy az indulás évére tervezett árbevételének megfelelő
mértékű vagyoni biztosítékkal rendelkezik, ez azonban nem lehet kevesebb a (3) bekezdésben meghatározott
minimum összegeknél.
(9)27 A vagyoni biztosítéknak minden időszakban fedezetet kell nyújtania a 10. § (1) bekezdésében
meghatározott költségekre, előlegekre, illetve díjakra. Ha a tényleges árbevétel 10%-kal több, mint a vagyoni
biztosíték alapját képező árbevétel, az utazási vállalkozó köteles öt munkanapon belül a vagyoni biztosíték
összegét a tényleges forgalomnak megfelelően módosítani és ennek megtörténtét haladéktalanul a Hivatalnak
igazolni.
(10)28 A biztosítási szerződést legalább egyévi időtartamra kell megkötni. A hitelintézettel kötött szerződésnek
legalább tizennyolc hónapra kell szólnia. A szerződés hatályát az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-
éig (függetlenül a lejárat időpontjától) meghosszabbítani, és ennek megtörténtét a Hivatalnak igazolni. Ha a felek
a szerződést nem hosszabbítják meg, az utazási vállalkozónak október 31-éig azt kell igazolnia a Hivatal részére,
hogy más hitelintézettel vagy biztosítóval kötött szerződést. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés
megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény, illetőleg a hitelintézettel kötött
szerződés tanúsítja.
(11) E rendelet alkalmazása szempontjából garantált szerződés az, amelynek alapján a lekötött szolgáltatások
nem mondhatók le, és ezáltal az utazási vállalkozónak időszakonként visszatérő, rendszeres fizetési
kötelezettsége származik.
9. §29 Az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot csak az utazásszervező tevékenység megszűnését követően,
az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban azonban a tevékenység
megszűnésétől számított hat hónap elteltével szüntetheti meg. Ugyanez alkalmazandó, ha a vagyoni biztosítékra
vonatkozó szerződésben bármilyen változás következik be.
10. § (1)30 Vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték
terhére a biztosító, illetve a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt
a)31 az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl. hazaszállítás) és a
kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint
b) az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére.
(2)32 A vagyoni biztosíték igénybevételéhez a Hivatal írásbeli előzetes hozzájárulása szükséges.
(3)33 A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha



a)34 tartalmazza azt a kikötést, hogy a hitelintézet, illetve a biztosító a vagyoni biztosíték terhére kizárólag
abban az esetben teljesít kifizetést, ha az utazási vállalkozó előzetesen bemutatja a Hivatal (2) bekezdésben
megjelölt hozzájárulását és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontját a hitelintézet, illetve a
biztosító írásban közli a Hivatallal, és
b)35 rendelkezik arról, hogy a szerződésben meghatározott bármely megszűnési feltétel beállásáról a
hitelintézet, illetve a biztosító a Hivatalt haladéktalanul írásban tájékoztatja,
c)36 rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha az utazási vállalkozó nem gondoskodik az utasai
hazautaztatásáról, a kényszerű tartózkodás költségeiről, vagy az előlegeket, illetve részvételi díjakat nem fizeti
vissza, az ezekre vonatkozó szükséges intézkedéseket a vállalkozó helyett a biztosító, illetve a hitelintézet
megteszi. A kárenyhítés módjáról a hitelintézet vagy a biztosító dönt.
(4) Az utazási vállalkozó köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot - amennyiben e tevékenységét
továbbfolytatja - haladéktalanul, legkésőbb harminc napon belül pótolni.
(5)37 Ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazautaztatására vagy az előleg, illetve részvételi díj
visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, az említettek teljesítése érdekében szükséges intézkedések
megtétele iránt - az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának terhére - a Hivatal intézkedik a hitelintézettel, illetve
a biztosítóval együttműködve. A Hivatal az intézkedéseiről a Külügyminisztériumot tájékoztatja.
(6)38 Az utas az utazási vállalkozó kötelezettségeinek elmulasztásából eredő igényeit közvetlenül a
hitelintézettel, illetve a biztosítóval szemben érvényesítheti.
A bankgarancia, illetve a biztosítási szerződésből eredő kifogásokat a hitelintézet, illetve a biztosító az utassal
szemben nem érvényesítheti. Az utasnak az utazási vállalkozóval szemben fennálló jogai átszállnak a
hitelintézetre, illetve a biztosítóra.
11. §39 (1)40 A Hivatal visszavonja az engedélyét annak az utazási vállalkozónak, és ezzel egyidejűleg törli a
nyilvántartásból azt az utazási vállalkozót, aki41
a)42 az engedély valamely feltételével már nem rendelkezik,
b)43 a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségét megszegi, vagy a vagyoni biztosíték összegét nem a
megfelelő mértékben szolgáltatja; kivéve, ha a kötelezettségszegés kizárólag a 8. § (8) bekezdésében
meghatározott időszakot megelőző évre vonatkozik és az ezt követő időszakban nem kevesebb a szolgáltatott
vagyoni biztosíték összege, mint amennyit a jogszabály előír,
c) az utast az utazási szerződésben meghatározott esedékességekor - a vis maior esetét kivéve - nem utaztatta
el és a befizetett előleget, illetve részvételi díjat a külön jogszabályban foglaltak szerint nem fizette vissza,
d) nem gondoskodik az utas hazautaztatásáról,
e) a hatóság ellenőrzésekor azt nyilatkozza, hogy az utasok el-, illetve hazautaztatását nem tudja biztosítani,
vagy nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy képes az utasok el-, illetve hazautaztatására,
f) ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el,
g)44 a Hivatal számára valótlan tartalmú bejelentést tett,
h) a hatósági ellenőrzést akadályozza,
i)45 az utazási vállalkozó azt maga kéri.
(2)46 Az (1) bekezdés g) pontja szempontjából nem minősül valótlan bejelentésnek a név- vagy számhiba és
más hasonló elírás.
(3)47 Ha az engedély visszavonására az (1) bekezdés b)-e) pontja alapján kerül sor, vagy a vállalkozás az
utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet engedély nélkül folytatja, vagy jogosulatlanul folytat
határon átnyúló szolgáltatásnyújtási tevékenységet, a Hivatal a vállalkozást egy évre vagy - jogosulatlan határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén - a jogosultsága igazolásáig eltiltja a tevékenység folytatásától. Az eltiltás
hatálya alatt a vállalkozás utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységet nem folytathat, új engedély
részére nem adható.
(4)48 Az utazási vállalkozó a tevékenysége megszüntetése esetén az engedély visszavonása iránti kérelmet
köteles benyújtani, amelyben nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező vagy utazásközvetítő tevékenységével
összefüggésben kötött valamennyi szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette és e szerződések nem vagy
nem megfelelő teljesítése miatt jogerős határozattal megállapított, illetve végrehajtható kiegyenlítetlen tartozása
nincs, illetve ezekkel összefüggésben végrehajtási eljárás nem folyik ellene.



(5)49 Az utazási vállalkozó (4) bekezdés szerinti kérelme esetén a Hivatal köteles megvizsgálni, hogy nem
állnak-e fenn a tevékenységtől eltiltás feltételei. Ha a tevékenységtől eltiltás feltételei fennállnak, a Hivatal a
kérelem elutasítása mellett az (1) bekezdés b)-e) pontja alapján jár el.
(6)50 A Hivatal közli az utazási vállalkozó engedélyének visszavonására vonatkozó jogerős határozatát a
fogyasztóvédelmi hatósággal, a turizmusért felelős miniszterrel, valamint mindazokkal a szervezetekkel,
amelyekkel az engedély megadása tárgyában hozott határozatát közölte.
(7)51 Ha a Hivatal az utazási vállalkozó engedélyét visszavonta, az utazási vállalkozó újabb utazásokat nem
szervezhet és nem bonyolíthat le, köteles azonban az úton lévő utasait hazautaztatni, az elmaradt utazásokra
befizetett előlegeket és részvételi díjakat a külön jogszabályban foglaltak szerint teljes összegben visszafizetni.
11/A. §52 (1)53 A Hivatal pénzbírságot szabhat ki, ha az utazási vállalkozó az e rendeletben foglalt
rendelkezéseket megsérti.
(2)54 Nem szabható ki bírság, ha a jogsértés miatt az engedély visszavonásának van helye.
(3)55 Ha a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az ott meghatározott kivétel alapján az utazási
vállalkozó engedélyét a Hivatal nem vonja vissza, a pénzbírság mértéke az utazási vállalkozó által a 8. § (8)
bekezdésében meghatározott időszakot megelőző évre szolgáltatott vagyonibiztosíték-összeg és azon
vagyonibiztosíték-összeg közötti különbözet legalább 5%-a, de legfeljebb 10%-a, amit erre az időszakra a
jogszabály alapján ténylegesen szolgáltatnia kellett volna. Ismételt jogsértés esetén az utazási vállalkozó
engedélyét vissza kell vonni.
(4) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben kiszabható bírság mértékéről, a bírság alkalmazásának
részletes szabályairól és megfizetésének módjáról külön jogszabály rendelkezik.
12. §56 (1)57 A Hivatal a 3. § (4) bekezdésében megjelölt nyilvános adatokat és tényeket a honlapján
folyamatosan közzéteszi.
(2)58 A turizmusért felelős miniszter a Turisztikai Értesítőben és a minisztérium honlapján rendszeresen
közzéteszi a nyilvántartásba vett, a nyilvántartásból törölt, illetve azoknak az utazási vállalkozóknak a jegyzékét,
akik az utazásszervező tevékenységet utazásközvetítésre vagy az utazásközvetítő tevékenységet
utazásszervezésre módosították.
12/A. §59
12/B. §60 A vagyoni biztosíték terhére kifizetett összeg visszaigénylésére újrafelvételi eljárás nem indítható.
13. § E rendelet előírásai nem érintik az utazásszervező és -közvetítő tevékenység folytatásával kapcsolatos
más jogszabályban meghatározott engedélyezési vagy egyéb feltételeket.
14. §61
15. § (1)62 Ez a rendelet 1997. január hó 1. napján lép hatályba.
(2)63 Ez a rendelet a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv 2. cikke
(1)-(3) bekezdéseinek, valamint a 7. cikknek való megfelelést szolgálja.
(3)64
(4)65
(5)66

1. számú melléklet a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelethez67

2. számú melléklet a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelethez68

1
Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 95. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy
megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
2
Módosította: 144/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. §.



3
4
Módosította: 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (12).
5
Hatályon kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 97. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
6
Megállapította: 20/2007. (II. 20.) Korm. rendelet 3. § (1). Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 97. §.
7
Beiktatta: 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 97. §.
8
Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 96. §.
9
10
11
Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 96. §, 97. §.
12
Megállapította: 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. § (3). Számozását módosította: 62/2001. (IV. 13.) Korm.
rendelet 3. §. Módosította: 37/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 4. § (3), 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 97. §.
13
Beiktatta: 62/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 37/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 4. § (3),
182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 96. §.
14
Beiktatta: 62/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2001. IV. 28-tól.
15
16
17
Hatályon kívül helyezte: 20/2007. (II. 20.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatálytalan: 2007. IV. 6-tól.
18
Megállapította: 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2005. V. 13-tól. Lásd még: ugyane rendelet 9. §
(2).
19
Megállapította: 20/2007. (II. 20.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2007. IV. 6-tól. Ezt követően indult vagy
megismételt eljárásokra kell alkalmazni. Lásd még: ugyane rendelet 14. § (2).
20
21
22
23
24



25
26
27
28
29
30
Megállapította: 265/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2001. XII. 29-től.
31
Megállapította: 234/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2003. XII. 31-től. Lásd még: ugyane
rendelet 6. § (2).
32
Megállapította: 20/2007. (II. 20.) Korm. rendelet 7. § (1). Hatályos: 2007. IV. 6-tól. Ezt követően indult vagy
33
Megállapította: 265/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2001. XII. 29-től.
34
35
Módosította: 37/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 4. § (3).
36
Megállapította: 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2005. V. 13-tól. Lásd még: ugyane rendelet
9. § (2).
37
Megállapította: 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2005. V. 13-tól. Lásd még: ugyane rendelet
9. § (2).
38
Beiktatta: 234/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 4. § (3). Hatályos: 2003. XII. 31-től. Lásd még: ugyane rendelet 6. §
(2).
39
Megállapította: 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2005. V. 13-tól. Lásd még: ugyane rendelet 9. §
(2).
40
41
Módosította: 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 17. § (7) b), 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 96. §.
42
Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 96. §, 212/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. § (3).
43



44
45
46
47
48
49
50
Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 95. § (3). Módosította: 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 31.
§.
51
52
Megállapította: 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 17. § (6). Hatályos: 2008. XII. 1-től. Lásd még: 281/2008. (XI.
28.) Korm. rendelet 18. §.
53
54
55
56
57
58
Módosította: 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 17. § (8) c).
59
Hatályon kívül helyezte: 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (1) f). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
60
Beiktatta: 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2005. V. 13-tól. Lásd még: ugyane rendelet 9. § (2).
61
Hatályon kívül helyezte: 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) b). Hatálytalan: 2008. XII. 28-tól.
62
A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1359. Hatálytalan:
2008. V. 16-tól.
63
Megállapította: 20/2007. (II. 20.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2007. IV. 6-tól.
64
Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1359. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.
65
Hatályon kívül helyezte: 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 153. § (3). Hatálytalan: 2000. III. 1-től.



66
Hatályon kívül helyezte: 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 28. § (1). Hatálytalan: 1997. II. 21-től.
67
Hatályon kívül helyezte: 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) b). Hatálytalan: 2008. XII. 28-tól.
68
Hatályon kívül helyezte: 20/2007. (II. 20.) Korm. rendelet 14. § (1). Hatálytalan: 2007. IV. 6-tól.

214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

az utazási és utazást közvetítő szerződésről

A Kormány a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 416. §-ában foglaltakra figyelemmel az utazási
szerződések szabályozására a következőket rendeli el:
1. § Ez a rendelet - a Ptk.-ban meghatározott rendelkezések keretei között - az utazási és az utazást közvetítő
szerződés szabályait állapítja meg.

Utazási szerződés

2. § (1) Az utazási szerződés alapján az utazási vállalkozó [az utazásszervező és -közvetítő tevékenység
szabályozásáról szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés] köteles a szerződésben
meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból, szállás és az ezzel összefüggő
szolgáltatásokból (így különösen: közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program) álló
szolgáltatást (a továbbiakban: utazás) teljesíteni, az utas pedig köteles a részvételi díjat (a továbbiakban: díj)
megfizetni.
(2) Az utazási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a szerződésre is,
amelynek alapján az utazási vállalkozó díj ellenében a személyszállítás, szállás és egyéb turisztikai szolgáltatások
közül legalább kettőnek előre meghatározott együttesét szolgáltatja, feltéve, hogy valamennyi szolgáltatás
ellenértékét együttesen tartalmazza a kínált ár, és ha a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy
éjszakai szállást is tartalmaz (utazási csomag).
(3) Utazási szerződés e rendelet szabályai szerint köthető. Ezektől a szabályoktól az utas hátrányára eltérő
szerződési kikötés semmis, helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
(4) Az utazási szerződést - valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni. A szerződés egyik példányát
az utasnak át kell adni.
(5) Az utazási szerződés, illetőleg a 3. § szerinti tájékoztató nem tartalmazhat az utast félrevezető feltételeket.
(6) Az utazási szerződés módosítására a megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
3. § (1) Ha az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját a programfüzetében
(a továbbiakban: tájékoztató) közzéteszi, annak - úttípustól függően - egyértelműen és pontosan tartalmaznia
kell:
a) az utazásszervező nevét, székhelyét, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által történt
nyilvántartásba vétel számát, telefonszámát,
b) az úticélt, az útvonalat, az indulás pontos helyét és időpontját és a jelentősebb tartózkodási helyeket,
c) a szálláshely típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, helyét, a szálláshely szerinti ország szabályainak
megfelelő komfortfokozatát, amennyiben a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai
eltérnek a hazaitól, úgy az erre vonatkozó figyelemfelhívást, valamint azt, hogy az eltérő komfortfokozatnak a
hazai besorolás szerint mi a megfelelője,
d) a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő
előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét,



e) a személyek szállításának eszközét és annak jellemzőit, az utasosztályokat, valamint az utasok által
elfoglalható helyet (pl. kabin- vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton),
f) az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást,
g) azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt,
h) az általa szervezett vagy közvetített fakultatív programokon való részvétel feltételeit,
i) azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és a határidőt, ameddig az utazási
vállalkozó az utazásnak ez okból történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles,
j) az igénybe vehető biztosításokat,
k) a vízumkötelezettségre és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint
l) a célországban jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra, továbbá a célországnak
utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira és szokásaira vonatkozó ismertetést,
m) a tájékoztatást arról, hogy ha az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazaszállítására vagy az előleg,
illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, akkor az utas az igényének érvényesítése
végett közvetlenül mely hitelintézethez, illetőleg biztosítóhoz fordulhat,
n) az általa szervezett utazások általános szerződési feltételeit,
o) az utazási vállalkozó helyi képviselőjének (a csoport mellett utaskísérői feladatokat ellátó személynek)
nevét, címét, telefonszámát, az említettek hiányában azt a folyamatosan elérhető telefonszámot, amelyen az
utas magyar nyelven segítséget kérhet, illetve lehetővé teszi számára, hogy az utazási vállalkozóval kapcsolatba
lépjen,
p) a tájékoztatást arról, ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény
korlátozza, pontosan megjelölve a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabályt.
(2) A tájékoztatóban foglaltaktól az utazási vállalkozó - kivételesen, indokolt esetben - csak akkor térhet el, ha
ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat a szerződés megkötése előtt az utassal közölte. A
változásokról való tájékoztatás megtörténtét az utazási szerződésnek tartalmaznia kell.
4. § (1) Ha az utazási vállalkozó a 3. §-ban meghatározottak szerinti tájékoztatót nem tette közzé, köteles az
utazási szerződés megkötése előtt az utast a 3. § rendelkezéseinek megfelelően írásban tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megtörténtét az utazási szerződésben fel kell tüntetni, és azt az utas az
aláírásával igazolja.
5. § Az utazási vállalkozó az utazás megkezdése előtt legalább hét nappal - ha az utazási szerződés megkötése
és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, az utazási szerződés megkötésekor - köteles az utast [a b) pont
esetében a kiskorú törvényes képviselőjét] írásban tájékoztatni a következőkről:
a) az utazási vállalkozónak az utazás célállomásán található magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet
beszélő helyi képviselőjének nevéről, címéről és telefonszámáról, ennek hiányában arról a telefonszámról vagy
egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazási vállalkozóval történő kapcsolatfelvételt,
illetve arról a helyi utazási irodáról, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat,
b) kiskorú külföldi utazásainak vagy tartózkodásának esetében a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási
helyén kijelölt, a gyermekért felelős személlyel történő közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségéről.
6. § (1) Az utazási szerződésnek - az utazás tartalmától függően - a 3. § (1) bekezdésében felsoroltakon
túlmenően tartalmaznia kell a következőket is:
a) az utas nevét és lakcímét,
b) az utazás kezdetének és befejezésének helyét és időpontját,
c) az utas által megrendelt szolgáltatásokat,
d) a részvételi díjban nem szereplő külön felszámításra kerülő díjakat (pl. üdülőhelyi díj, adó, horgonyzási díj),
e) azt a határidőt, ameddig az utas költségtérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől,
f) a 12. § (5) bekezdésében előírt kötelezettséget,
g) annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazási vállalkozó a külön
jogszabályban előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
h) az utazási vállalkozónak azt a kötelezettségét, hogy segítséget nyújt az utasnak, ha annak nehézségei
támadnak amiatt, hogy
ha) az utazási szerződés hibás teljesítése olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az
utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazási vállalkozó kellő
gondossággal sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy



hb) vis maior esete [12. § (6) bekezdés c) pont] következett be.
(2) Ha az utazási szerződést az utazás megkezdése előtt 35 napon belül vagy a 11. § (3) bekezdésére
figyelemmel a szerződésben az elállásra előírt ennél hosszabb határidőn belül kötik, az utazási szerződésnek
tartalmaznia kell azt is, hogy az utast elállása esetén a 11. § (3) bekezdésében meghatározott költségek terhelik.
(3) Az utazási szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és
poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját. Amennyiben a baleset-, betegség- és
poggyászbiztosítást az utas az utazási vállalkozó közreműködésével köti meg, valamint ha az utazási vállalkozó az
utasai javára szóló - a külön jogszabályban előírt - biztosítást kötött, az utazási vállalkozó köteles a biztosítási
kötvényt, illetőleg a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot a kifizetett szolgáltatások igénybevételére
jogosító iratok átadásával egyidejűleg az utasnak átadni.
(4) Ha az utazási szerződés a külön felszámítható díjakról [(1) bekezdés d) pont] nem rendelkezik, akkor azok a
díj részét képezik, és külön nem számíthatók fel.
(5) Ha az utazási vállalkozó az utazásról a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazó tájékoztatót tett közzé,
az utazási szerződésben elegendő a tájékoztatóra utalni.
(6) Ha az utazás a 24 órát nem haladja meg és szálláshelyszolgáltatást nem tartalmaz, a szerződésben
elegendő a feleken túlmenően megjelölni az utazás napját, a célállomást, a személyek szállításának eszközét, a
programot, az egyéb szolgáltatást és a részvételi díjat.
(7) Az utas egyedi megrendelése alapján kötött szerződésnek az (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1)
bekezdésének a) pontjában foglaltak mellett tartalmaznia kell az utas által igényelt szolgáltatás megjelölését,
igénybevételének idejét, a szolgáltatást nyújtó megjelölését, a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában
foglaló díját.
7. § (1) Az utazási vállalkozó köteles meggyőződni arról, hogy a tevékenysége során igénybe vett belföldi
szálláshelyek és egyéb szolgáltatások nyújtói rendelkeznek-e adószámmal, illetve a fizetővendéglátó
tevékenységet folytató szálláshelyet a szálláshely szerint illetékes jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint
nyilvántartásba vette-e.
(2) Az utazási vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a társasutazáson résztvevő csoportokat külföldön a
célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult
személy kísérje. E rendelet alkalmazásában társasutazáson résztvevő csoportnak azt kell tekinteni, amelynél a
csoport létszáma eléri a 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az utazási vállalkozó által meghatározott minimális
létszámot.
Amennyiben az utazási vállalkozó nem határozta meg a csoport minimális létszámát, akkor csoportnak azt kell
tekinteni, amelynél az azonos időpontban, azonos útvonalon, azonos szolgáltatásokat igénybe vevők létszáma a
15 főt eléri.
(3) Az utazási vállalkozó az utast legkésőbb az utazási szerződés megkötésével egyidejűleg köteles tájékoztatni
arról, hogy biztosít-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő idegenvezetésre jogosult
személyt abban az esetben is, ha az utasok létszáma nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott létszámot.
(4) Ha az utazást különjárati autóbusz igénybevételével bonyolítják le, az utazásszervező köteles gondoskodni
arról, hogy a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék) az autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak.
8. § (1) Az utazási szerződésben meghatározott díjak nem emelhetők, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a
szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló
díjszabási vagy hatósági árának változása miatt, továbbá egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték,
valamint a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő deviza forintárfolyamának időközi változása miatt
kerülhet sor. A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével. A
díjemelés indokát az utassal írásban közölni kell.
(2) Az utazási szerződésben meghatározott díjak összege az indulást megelőző 20 napon belül az (1)
bekezdésben meghatározott okból sem emelhető.
(3) Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a díj legfeljebb 40 százalékának befizetése követelhető.
Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb
kötelezettséget ró az utazási vállalkozóra.
(4) A díj teljes összegének megfizetését az utazási vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése előtt 30
nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi idő indokolt.



9. § (1) Az utas jogosult az utazási szerződésben lekötött utazásban való részvétel jogát harmadik személy
részére engedményezni. Az utas köteles erről az utazási vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni. Az
engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségekért és az engedményezésből eredő igazolt
többletköltségekért az engedményező és az engedményes egyetemlegesen felel.
(2) Az utas olyan személyre engedményezheti az utazásban való részvétel jogát, aki megfelel az utazási
szerződésben meghatározott utazási feltételeknek.
10. § (1) Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal
elállhat az utazási szerződéstől.
(2) Ha az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől,
a) az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek
nyújtására az utazási vállalkozónak lehetősége van,
b) ha az utazási vállalkozó az a) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a
neki felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali
visszafizetését és a díj után évi 20% mértékű kamat megfizetését.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazási
vállalkozó köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.
(4) Ha az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a (2)-(3)
bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem
vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve, ha
a) az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető külső körülmény merül fel, amely
a szerződés megkötésekor nem volt előre látható és az adott helyzetben elvárható gondossággal nem volt
elhárítható, vagy
b) a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el.
11. § (1) Az utas az utazás megkezdése előtt az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal bármikor
elállhat.
(2) Ha az utas nem a saját érdekkörében felmerült okból áll el, különösen, ha a díj emelkedésének mértéke a
10%-ot meghaladja, vagy az utazási vállalkozó az utazási szerződésben foglaltakat lényegesen módosítani kívánja,
illetőleg a program lényegesen megváltozott, az utast a 10. § (2) bekezdésében, illetve a 10. § (4) bekezdésében
meghatározott jogok illetik meg. Nem minősül az utas saját érdekkörében felmerült okból történő elállásnak, ha
azért áll el, mert az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, ahová az utazást a
Külügyminisztérium nem ajánlja.
(3) Ha az utas nem a (2) bekezdésben meghatározott okból áll el, az utazási vállalkozó kárának
ellentételezésére kártalanítást igényelhet, amelynek mértéke a szerződésben meghatározott utazási szolgáltatás
ellenértékeként megállapított díj összegét nem haladhatja meg. Az utazási vállalkozó a kártalanítási igényét a
meghirdetett részvételi díj százalékában kifejezett átalány formájában is megállapíthatja. Az utazási vállalkozó
nem igényelhet kártalanítást, ha az utas az elállási jogát legkésőbb az utazás megkezdése előtt 35 nappal vagy az
utazási szerződésben az elállásra meghatározott időtartam alatt gyakorolja. Az utazási szerződésben 35 napnál
korábbi határidő csak akkor határozható meg, ha a külföldi közreműködő az elállásra 30 napnál korábbi határidőt
kötött ki.
12. § (1) A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az utazásszervező felel. Külföldi utazásszervező
utazásainak belföldi értékesítése esetén a teljesítésért az utassal szemben az utazásközvetítő úgy felel, mintha
maga szervezte volna az utazást. Ha az utazásszervező az utazást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti,
köteles a díjat arányosan leszállítani.
(2) Az utazásszervező nem köteles a díjat leszállítani, ha az utas valamely szolgáltatást saját elhatározásából
vagy az érdekkörében felmerült okból nem vett igénybe.
(3) Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező a szerződésben meghatározott szolgáltatások
jelentős részét teljesíteni nem tudja, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű szolgáltatásokkal pótolni. Ha
az ilyen szolgáltatások értéke a nem teljesített szolgáltatások értékét meghaladja, a költségkülönbözet az utasra
nem hárítható át. Ha az utazásszervező ilyen helyettesítő szolgáltatást nyújtani nem tud, vagy az utas azt
indokoltan nem fogadja el, az utazási vállalkozó köteles az utast az utazás kiinduló helyére szállítani, ennek
költségeit viselni, és az igénybe vett szolgáltatások értékével csökkentett díjat visszafizetni.



(4) Az utazási szerződés lehetetlenülésére és teljesítésének megtagadására a Ptk. megfelelő rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(5) Az utas a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles a kifogását az utaskísérővel és a helyszíni
szolgáltatóval közölni. A közlés késedelméből eredő kárért felelős. Az utaskísérő köteles közreműködni a
kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentése során. Az utaskísérő az utas bejelentését köteles
jegyzőkönyvbe foglalni és ennek egyik példányát az utasnak átadni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy az
utas a panaszát a helyszíni szolgáltatónak is bejelentette. Az utaskísérő köteles az utazási vállalkozót
haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában
- amennyiben a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta - az utas azt az utazási irodát köteles tájékoztatni,
amelyet az utazási vállalkozó az általa kiadott részvételi jegyen megjelölt.
(6) Az utazási vállalkozó felel az utazási szerződés nem, vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a
nem, vagy hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető
vissza, különösen ha
a) a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, vagy
b) a hibák olyan harmadik személy magatartására vezethetők vissza, aki az utazási szerződésben vállalt
szolgáltatások teljesítésével nincs kapcsolatban, s a hibát az utazási vállalkozó kellő gondossággal sem láthatta
előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy
c) vis maior esete következett be. Ilyennek minősül az olyan szokatlan, előre nem látható körülmény, amely az
utazási vállalkozó akaratán kívül áll, s amelynek következményeit az utazási vállalkozó a legkörültekintőbb
gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani.
(7) A (6) bekezdés b) és c) pontja esetében az utazási vállalkozó köteles segítséget nyújtani az utasnak,
amennyiben nehézségei támadnak.
13. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a szerződésszegésre a Ptk. vonatkozó rendelkezései az
irányadók.
14. § (1) Az utazási vállalkozó a szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködőjének magatartásáért úgy
felel, mintha maga járt volna el, kivéve, ha a szolgáltatás közreműködőjének felelősségét jogszabályban
kihirdetett nemzetközi egyezmény korlátozza.
(2) Ha az utazásközvetítő az utazási szerződést külföldi utazásszervező bizományosaként kötötte, az utazási
szerződés megszegésével okozott kárért úgy felel mint az utazásszervező.
(3) Ha a 6. § (7) bekezdésében meghatározott szerződés utazási szerződés, az utazási vállalkozó úgy felel, mint
az utazásszervező. Ha a 6. § (7) bekezdésében meghatározott szerződés nem minősül utazási szerződésnek, az
utazási vállalkozó a szolgáltatást teljesítő magatartásáért akkor felel, ha annak megválasztásában és az utas
rendelkezésének megfelelő utasítás adásában mulasztás terheli.
(4) Ha az utas az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötötte, az utazással kapcsolatos szavatossági,
kártérítési igényét az utazásközvetítőnek is bejelentheti.
15. § Az utazási vállalkozó az utazási szerződés megkötésekor köteles e rendeletre az utas figyelmét megfelelő
módon felhívni.

Utazást közvetítő szerződés

16. § (1) Az utazást közvetítő szerződés alapján az utazásközvetítő létrehozza az utazásszervező és az utas
közötti utazási szerződést az utas által igényelt utazási szolgáltatásokra figyelemmel. Az utazásközvetítő e körben
a megbízottra vonatkozó szabályok szerint jár el. Az utazásközvetítő ebben az esetben a közvetítésért járó díjat
igényelheti az utazásszervezőtől. Az utas által befizetett részvételi díjak az utazásszervezőt illetik meg, azzal az
utazásközvetítő nem rendelkezhet.
(2) Az utazást közvetítő szerződésnek írásban tartalmaznia kell az utas által igényelt utazási szolgáltatásokat.
17. § (1) Ez a rendelet a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiadott
tájékoztatóknál, illetve a hatálybalépését követően kötött szerződéseknél kell alkalmazni.



(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az utazási szerződésekről szóló 11/1978. (III. 1.) MT
rendelet.

281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet

az utazási szerződésről

A Kormány a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 19. §-ában, valamint - a 17. § és a
19. § (1) bekezdésének b) pontja tekintetében - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1)
bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában
a) utazásszervező: az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Utevr.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személy,
b) utazásközvetítő: az Utevr. 1. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy,
c) utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb
turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül
legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy
ca) a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a
továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy
egyszerre történik, és
cb) a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is
magában foglal,
d) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az utas számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat
céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő
megjelenítését.

A rendelet rendelkezéseinek kötőereje

2. § E rendelet rendelkezéseitől - az 5. §-ban foglalt kivételekkel - az utas hátrányára nem lehet eltérni.

Az utazási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

3. § (1) Az utazási szerződést - annak valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni, és papíron vagy -
ha a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták - más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell
bocsátani.
(2) Az utazási szerződés módosítására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
4. § (1) Az utazási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítő nevét,
székhelyét, telefonszámát,
b) az utazásszervezőnek, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítőnek
az Utevr. szerinti nyilvántartásba vételi számát,



c) az utas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződés esetén - elektronikus
levelezési címét,
d) az utas által megrendelt szolgáltatást,
e) a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét,
f) a szolgáltatást nyújtó megjelölését,
g) adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást,
h) a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját (a továbbiakban: a szolgáltatás díja), forintban
meghatározva,
i) a szolgáltatás díjában nem bennefoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így
különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét,
j) az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét, továbbá annak
megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó, a 6. §-ban foglaltaknak
megfelelő tájékoztatást,
k) annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező az Utevr.-ben előírt
vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
l) az arra való figyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével
kapcsolatos kifogását a 10. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles haladéktalanul közölni az utaskísérővel
vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint
m) ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza, az erre
vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető jogszabály megjelölésével.
(2) Ha az utas az utazásszervező vagy az utazásközvetítő közreműködésével köt baleset-, betegség-, illetve
poggyászbiztosítást, valamint ha az utazásszervező az utas javára szóló - az Utevr. 8. §-a (1) bekezdésének b)
pontja szerinti - biztosítást kötött, az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő köteles a biztosítási kötvényt, az
adott biztosítási termék szabályzatát, illetve a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot az utazási szerződés
szerinti szolgáltatás igénybevételére jogosító iratok átadásával egyidejűleg az utasnak átadni.
(3) Az utazásszervező által értékesített szolgáltatásokat és azok díját tartalmazó, az utas rendelkezésére
bocsátott tájékoztatóban is meghatározott információk tekintetében az utazási szerződésben elegendő a
tájékoztatóra utalni.
5. § (1) Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a szolgáltatás díja (részvételi díj) legfeljebb negyven
százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött
szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre.
(2) Az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj [a szolgáltatás díja (részvételi díj), valamint a 4. § (1)
bekezdésének i) pontja szerinti adó, illeték és egyéb kötelező terhek] teljes összegének megfizetését az
utazásszervező legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi
közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van szükség.
6. § (1) Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés
lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag
a) a szállítási költségek (ideértve az üzemanyagköltségeket),
b) az utazási szerződésben vállalt részszolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így
különösen üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték), vagy
c) deviza - az utazásszervező közreműködőjével kötött szerződésben meghatározott mutató szerinti -
forintárfolyamának
változása miatt kerülhet sor.
(2) A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben
pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját.
(3) A díjemelés indokát az utassal a díjemelés közlésével egyidejűleg közölni kell.
(4) Az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj az utazás megkezdését megelőző húsz napon
belül az (1) bekezdésben meghatározott okból sem emelhető.
7. § (1) Az utas az utazási szerződés szerinti utazásban való részvétel jogát jogosult olyan harmadik személy
részére engedményezni, aki megfelel az utazási szerződésben meghatározott utazási feltételeknek.
(2) Az engedményezésről az utas haladéktalanul köteles az utazásszervezőt tájékoztatni.



(3) Az engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségekért és az engedményezésből
eredő igazolt többletköltségekért az engedményező és az engedményes egyetemlegesen felel.
8. § (1) Az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat.
(2) Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja
jelentősen módosítani, így különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja, köteles erről az
utast haladéktalanul tájékoztatni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az utas
a) elállhat a szerződéstől, vagy
b) ha elfogadja a változtatásokat a szolgáltatás díja (részvételi díj) e változásokhoz kapcsolódó
megváltoztatásával együtt, a felek módosítják a szerződést.
(4) Az utas a (3) bekezdés szerinti döntéséről köteles az utazásszervezőt haladéktalanul tájékoztatni.
(5) Ha az utas a (2) bekezdésben meghatározott okból eláll a szerződéstől, megilletik a 9. § (2) bekezdésében,
illetve a 9. § (4) bekezdésében meghatározott jogok.
(6) Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését
követően - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv honlapján az „utazásra
nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező
köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha helyettesítő szolgáltatás az
eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Ebben az
esetben az utas
a) ha elfogadja a helyettesítő szolgáltatást, a felek módosítják az utazási szerződést, vagy
b) elállhat a szerződéstől.
(7) Ha az utas a (6) bekezdés b) pontja alapján áll el a szerződéstől, az utazásszervező köteles a teljes befizetett
díjat azonnal visszafizetni.
(8) Az utazási szerződésben az utas elállása esetére bánatpénz is kiköthető azzal, hogy az utasnak a (2) vagy a
(6) bekezdésben meghatározott okból való elállása esetére bánatpénz nem követelhető. Egyéb esetekben az
utas elállásának esetére kikötött bánatpénz mértéke a szolgáltatás díja (részvételi díj) összegét nem haladhatja
meg. A bánatpénz a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) százalékában kifejezett átalány formájában is
megállapítható.
(9) Az utasnak az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére
irányuló utazási szerződés esetében pedig negyvenöt napnál korábbi elállása esetére bánatpénzként legfeljebb a
szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) tíz százaléka követelhető. Az utazás megkezdését megelőző hatvan
napnál korábbi elállás esetére bánatpénz nem követelhető.
9. § (1) Az utazásszervező legkésőbb az utazás megkezdése előtt húsz nappal írásban tett nyilatkozattal
elállhat az utazási szerződéstől.
(2) Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől,
a) az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek
nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van, és
b) ha az a) pont szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a felkínált helyettesítő
szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére, és az után az
utazási szerződés megkötésétől számított időre az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére köteles.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az
utazásszervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.
(4) Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a (2) és (3)
bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem
vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve, ha
a) az utazásszervező elállására általa nem befolyásolható (ellenőrzési körén kívül eső), ésszerűen el nem
hárítható olyan külső körülmény miatt - ide nem értve valamely harmadik személy magatartását, illetve a
túlfoglalás esetét - került sor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is
láthatott előre (a továbbiakban: vis maior), vagy
b) a jelentkezők száma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, és az utazásszervező
elállásáról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.



10. § (1) Az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel. Ha az utazásszervező
a vállalt szolgáltatást nem az utazási szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját (a részvételi
díjat) arányosan leszállítani.
(2) Az utazásszervező nem köteles a szolgáltatás díját (részvételi díjat) leszállítani, ha az utas a szolgáltatást
vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe.
(3) Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező az utazási szerződésben meghatározott
szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű
részszolgáltatással pótolni. Ha az ilyen részszolgáltatás értéke a nem teljesített részszolgáltatás értékét
meghaladja, a költségkülönbözet az utasra nem hárítható át. Ha az utazásszervező ilyen helyettesítő
részszolgáltatást nem tud nyújtani, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, az utazásszervező - amennyiben
az utas erre igényt tart - köteles gondoskodni az utasnak az utazás kiinduló helyére vagy az utas által elfogadható,
a célországban található más visszaérkezési helyre történő szállításáról, ennek költségeit viselni, és az igénybe
vett részszolgáltatások értékével csökkentett befizetett díjat visszafizetni.
(4) Az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás hibás teljesítése esetén haladéktalanul köteles kifogását
az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval közölni; a közlés késedelméből eredő kárért
felelős. Az utaskísérő köteles gondoskodni a kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentéséről. Az
utaskísérő az utas bejelentését, illetve annak a helyszíni szolgáltatóval való közlésének tényét köteles
jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utasnak átadni. Az utaskísérő köteles az utazásszervezőt
haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában
- ha a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta - az utas az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt köteles
tájékoztatni, akinél az utazási szerződést megkötötte.
(5) Ha az azonos időpontban, azonos útvonalon, azonos szolgáltatást igénybe vevő utasok létszáma eléri a
tizenöt főt, az utazásszervező köteles gondoskodni arról, hogy a csoportot külföldön a célország nyelvét vagy a
célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje. Nem kell
idegenvezetésre jogosult csoportkísérőt biztosítani, ha a csoport tagjai erre nem tartanak igényt.
(6) Ha az utazást különjárati autóbusz igénybevételével bonyolítják le, az utazásszervező felel azért, hogy a
külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék) az autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak.
11. § (1) Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő
károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő
magatartására nem vezethető vissza, így különösen
a) ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza,
b) ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt
szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem
láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy
c) vis maior esetén.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha
nehézségei támadnak.
12. § (1) Az utazásszervező a szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel,
mintha maga járt volna el, kivéve, ha a közreműködő felelősségét jogszabályban kihirdetett nemzetközi
egyezmény korlátozza.
(2) Az utazásszervezőnek az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért való
felelőssége a szolgáltatás díja (a részvételi díj) összegének kétszeresét meghaladó része tekintetében az utazási
szerződésben korlátozható.
(3) Ha az utas az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötötte, az utazási szerződés teljesítésével
kapcsolatos szavatossági, kártérítési igényét az utazásközvetítőnél is bejelentheti.

Az utazási csomag igénybevételére irányuló utazási szerződésre vonatkozó különös rendelkezések

13. § (1) Az utazásszervező által értékesített utazási csomagra, a részvételi díjra és az utazási szerződés
feltételeire vonatkozóan az utas rendelkezésére bocsátott tájékoztatónak (a továbbiakban: programfüzet)
egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell



a) az utazásszervező nevét, székhelyét, telefonszámát,
b) az úticélt, az útvonalat (útitervet) és a jelentősebb tartózkodási helyeket,
c) a szálláshely helyét, típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, a szálláshely szerinti ország szabályainak
megfelelő komfortfokozatát; ha a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a
hazaitól, az erre vonatkozó figyelemfelhívást, valamint - ha beazonosítható - a komfortfokozat hazai besorolás
szerinti megfelelőjét,
d) a részvételi díj forintban meghatározott összegét és azt, hogy ez mely részszolgáltatásokra nyújt fedezetet,
e) a részvételi díjban nem bennfoglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így
különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét, és az ezek
változásának lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást,
f) a befizetendő előleget és az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj fennmaradó része megfizetésének
rendjét,
g) a szállítóeszköz(öke)t, annak jellemzőit és kategóriáját,
h) az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást (étkezési rendet),
i) azt a legalacsonyabb létszámot, amely az utazás elindításának feltétele, továbbá azt a határidőt, ameddig az
utazásszervező az utazásnak a legalacsonyabb létszám el nem érése okán történő elmaradásáról az utast
értesíteni köteles,
j) az utazással érintett országok útiokmány- és vízumelőírásait, ideértve a beutazásra előírt egyéb különleges
előírásokat, továbbá
k) az utazással összefüggő egészségügyi előírásokat.
(2) A programfüzetben foglaltaktól az utazásszervező csak a következő esetekben térhet el:
a) az utassal történő kifejezett megállapodás alapján az utazási szerződésben, vagy
b) ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat az utazási szerződés megkötése előtt az utassal -
igazolható módon - közli.
(3) Ha az utazásszervező nem bocsátott rendelkezésre programfüzetet, az utazásszervező, illetve az
utazásközvetítő az utazási szerződés megkötése előtt köteles az utast az (1) bekezdés rendelkezéseinek
megfelelően írásban tájékoztatni. Ennek megtörténtét az utazási szerződésben fel kell tüntetni, és azt az utas az
aláírásával igazolja.
14. § Az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő az utazási csomagban forgalmazott utazás megkezdése
előtt legalább hét nappal - ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb,
legkésőbb az utazási szerződés megkötésekor - köteles az utast [a b) pont esetében a kiskorú törvényes
képviselőjét] írásban tájékoztatni a következőkről:
a) az utazásszervezőnek az utazás célállomásán található, magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet
beszélő helyi képviselője (illetve ha az utazásszervező ilyet biztosít, a csoport mellett a célország nyelvét vagy a
célországban általánosan használt idegen nyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult utaskísérői feladatokat ellátó
személy) nevéről, címéről és telefonszámáról, ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról,
amely lehetővé teszi az utas számára az utazásszervezővel történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi
utazásszervezőről, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat,
b) kiskorú külföldi utazása esetén a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási helyén kijelölt, a gyermekért
felelős személlyel történő közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségéről,
c) az utas által igénybe vehető biztosításokról, ha azokat a programfüzetben nem tette közzé,
d) az útitervben szereplő közbenső megállók és csatlakozások idejéről és helyéről, valamint az utas által
elfoglalható helyre vonatkozó részletekről (pl. utasosztályok, hajón kabin vagy hálóhely, vonaton hálófülke).
15. § Az utazási csomag igénybevételére irányuló utazási szerződésnek a 4. § (1) bekezdésében foglaltakon
túlmenően tartalmaznia kell a 13. § (1) bekezdésének b)-i) pontjában felsoroltakat, továbbá
a) az indulás és a visszaérkezés pontos helyét és időpontját, az útitervben szereplő indulási és érkezési
időpontokat és helyeket,
b) az utas által megrendelt részszolgáltatásokat, ideértve az utazásszervező által szervezett, a részvételi díjban
benne foglalt fakultatív programokon való részvétel feltételeit,
c) azt, hogy a részvételi díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára
vonatkozó biztosítás díját, valamint



d) az utas külön kéréseit, amelyeket az utazási szerződés megkötése előtt közölt az utazásszervezővel, illetve
az utazásközvetítővel.

Eljárás a rendelet egyes rendelkezéseinek megsértése esetén

16. § (1)1 A 3. §-ban a szerződésnek az utas rendelkezésére bocsátására vonatkozó, továbbá a 6. § (3)
bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről
szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) meghatározott szabályok szerint.
(2)2 A 13. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a
továbbiakban: Fttv.) meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett
fogyasztót érint.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi
rendelkezések.
17. §3

Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
követően kiadott programfüzetekre, illetve a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
19. §4
20. § Ez a rendelet - az utazási csomag igénybevételére irányuló szerződés szabályozása tekintetében - a
szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1
Módosította: 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 221. §.
2
Módosította: 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 221. §.
3
A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 19. § (2). Hatálytalan: 2008. XII. 29-től.
4
Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 19. § (2). Hatálytalan: 2008. XII. 29-től.


Kormány rendeletek az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről

Recommended

Recommended

More Related Content

Viewers also liked

Viewers also liked (12)

Kormány rendeletek az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről