2. Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati
szempontok alapján
Almatermésűek Csonthéjasok Héjasok Bogyós-
gyümölcsűek
alma cseresznye dió málna, szeder,
körte meggy mogyoró szamóca, ribiszke,
birs kajszi mandula köszméte,
naspolya őszibarack gesztenye riszméte,
szilva festőbodza,
egyéb kis gyümölcsű
fajok
3. Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás
Dudvásszárú növények: szamóca
Félcserjék: málna, szeder
Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke,
köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs)
Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya,
cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack,
mandula, dió, gesztenye
4. A szamóca – dudvaszárú gyümölcs - morfológiája
• Évelő, lágyszárú
• Gyökértörzs (rügyek)
• Tőrózsa (5-7 darab
lomblevél)
Szívlevelek • Levelek
• Indák
• Virágok
• Valódi, fotószintetizáló
lomblevelek,
• Allevelek: a
gyökértörzsön és az
indákon találhatóak
• Fellevelek: a
virágzatban.
5. A málna – félcserje - morfológiája
A málna hajtásrendszere 2 éves
1 = letermett termővessző;
2-3 = tősarjak;
4-8 = gyökérsarjak;
9-10 = még a talaj felszíne alatt
elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények
2-8. meddő éves zöldhajtások
1. másodéves megfásodott termővesszők
(A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé
serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy
pelyhesek. )
gyökérrendszere –– évelő.
A gyökérsarjakról szaporítva – járulékos
gyökérrendszert fejleszt.
A járulékos gyökerek a gyökértörzsön
képződnek.
Gyökérzetének zöme a bokor
középpontjától 40-60 cm-re helyezkedik el
6. A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája
tővessző
termőgallyak
cserjetörzs
7. Fa termetű gyümölcsök morfológiája
rügyek
hajtásrügy
virágrügy
vegyesrügy
hajtás <1
Korona
vessző
gally 2-4
ág >5
tősarj
törzs gyökérsarj
gyökér
alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások
8.
9.
10.
11. A termőrészek képződése
• A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken
egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy
vegyes-) rügyek képződnek.
• A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész
kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának,
illetve termőkorú fák évente közel egyenletes
terméshozásának alapfeltétele.
18. Virágrügyképződés helye - almatermésűeknél
• Alma
– rövid termő részek, pl. dárdák és termőnyársak
csúcsrügye.
– A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel)
csúcsrügy kialakulásával fejeződik be.
– A hosszúhajtások oldalrügyeiben (fajtáktól függően) a
virágképződés sokkal későbben kezdődik, mint a
dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet október, vagy tél
vége is.
– Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai
csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.
22. • Körte
– Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn
virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.
23.
24. • Birs
– Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a
virágai néhány leveles hajtások csúcsán
jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél
képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás
- potenciális termőrész - alakul ki.
25.
26. Virágrügyképződés helye -
csonthéjasoknál
• Cseresznye és meggy
– Tipikus termőrészük a
bokrétás termőnyárs
– Az éves vesszők
oldalrügyei a
meggyfákon nagy
gyakorisággal
virágrügyek, amikor ez
túlzott mértékű, a
felkopaszodás
elkerülhetetlen.
27.
28.
29.
30. • Őszibarack
– Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő
erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy
hármas (hajtás- és virágrügyből álló)
rügycsoportok vannak.
– A termőnyársak használati értéke a
fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő -
kondíció által meghatározott.
– Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző
31.
32.
33.
34. • Szilva és kajszi
– A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos
termőrészek, funkcionális értékük az
erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek
minőségétől függ.
– Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön
is.
44. • Gesztenye
– Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek
– Középső részen hím barkarügyek
– Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek
vannak, az ebből kihajtó hajtás
• Alsó részén – nővirágok
• Csúcsi részén – hím barkák
45.
46. • Mogyoró
– Csúcsrügy és a vessző
oldalán elszórtan –
hajtásrügyek
– A vessző oldalán
elszórtan hím barkák és
női virágot rejtő
vegyesrügyek
47.
48.
49. Termőrügyképződés helye
a bogyósoknál
• Fekete ribiszke
– Hosszú vesszőin hosszabb-
rövidebb oldalhajtások - a
következő évi termővesszők
- jelennek meg -
vegyesrügyek
50. •Piros ribiszke
Hosszú vesszőinek
csúcsrügyéből képződő
újabb hosszú hajtás alatt
a csúcs közeli rügyekből
rövid termőnyársak vagy
még korlátozottabb
növekedésű, mini
bokrétás termőnyársra
emlékeztető
képződmények lesznek.
54. • Málna és szeder
– Az előző évben sarjként
megjelenő
termővesszők
oldalrügyeiből képződő
rövid hajtásokon való
virágzás és terméshozás
után a termővessző
elszárad, amit szüret
után eltávolítanak.
55.
56. A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt
fitotechnikai elem a metszés.
• A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek
során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű
visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket
tőből eltávolítunk.
• A metszés céljai a következők:
– termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása
– gyorsított termőre fordítás
– vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés
és a gyümölcsterhelés szabályozása)
– gyümölcsminőség javítása
– a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása
– az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság
biztosítása
60. Csúcsi dominancia
• A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő
hajtás csúcsából eredő gátlás aktív
mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs
közelében akadályozza meg az oldalszerv
képződést.
• Csúcsdominancia kialakulásának oka a
hajtás csúcsrügyének auxintermelése.
• Alapi dominancia
61.
62. A metszés mértéke és hatása a termőzónára
A vessző elágazási szöge (a), valamint a
leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre
és a terméshozásra. (Csider, 1978)
a
b
68. Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor
a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad
69. Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé
áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a
felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk
73. Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb
helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb
fényellátásű
74. Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen
Lorette-metszés) akkor célszerű, ha
egy-egy, rendszerint függőlegesen
álló hajtás a túlságosan erős
növekedése miatt nem kívánatos,
ám ha tőből eltávolítanánk, hiány
keletkezne a koronában. Az ilyen
hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki,
hanem a hajtásalapra, az ott lévő
fejletlen szemekre, illetve az őket
ölelő levélkoszorúra metsszük
vissza. (körte)
75. Metszést kiegészítő eljárások
• hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások
vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása
• hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis
növekedési erélyű fajtákon
• hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy
felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a
háncs, ill. annak egy kis része épségben marad,
cél:növekedési erély csökken
89. Zöldmetszés
• Sajnos elhanyagoljuk, pedig…
– az intenzitás növelésében
elengedhetetlen
– optimális időpontban végezve nem
veszélyes,
– a téli munkacsúcsot csökkenti,
– de nem helyettesíti a fás metszést és
fordítva,
– a fás metszés a növekedésre, a zöld
metszés pedig a terméshozásra van
hatással.
90. A zöldmetszés időpontjai
• 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás
• 20-30 cm - kerüljük a zöldmetszést
• június vége - július közepe -
koronaalakításkor fontos időszak
• július közepe - augusztus eleje -
termő időszakban részleges vagy
teljes metszés is lehet
• augusztus közepétől káros a
zöldmetszés