Az információs és kommunikációs technológiai eszközök oktatási alkalmazásának...
Elektronikus médiumok és tananyagok
1. Dr. Forgó Sándor
A KORSZERŰ –A GYORS
TECHNOLÓGIA VÁLTÁSOK ÉS
TUDÁSTRANSZFER LEHETŐÉGÉT
TÁMOGATÓ- OKTATÁSI MÓDSZEREK
ÉS IT TECHNOLÓGIÁK
ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS
GYAKORLATA A SZAKKÉPZÉSBEN
KUTATÁSI RÉSZTANULMÁNY
2. A kommunikációs rendszer
történelmi fejlődése
5.
Az elektronikus információfeldolgozás, a
számítástechnika forradalma
(az ember-gép párbeszéd megjelenése, a tér
dimenzió megszűnése;
Marshall MCLUHAN)
4.
A távközlés forradalma
(a világméretű telekommunikációs, telefonos
hálózatok révén egyetlen pillanat
hatalmas távolságok hidalhatók át)
3.
A könyvnyomtatás forradalma
(lehetővé válik az információk tömeges terjesztése)
2.
Az írás forradalma
(az információtárolás független az emberi emlékezettől)
1.
A beszéd forradalma
(az ember átadja a világról szerzett ismereteit)
3. A modern információtechnológia
kialakulása
A modern információtechnológia öt főtétele:
5.
Az információtechnikai
rendszerek eszközei évente
válnak olcsóbbá.
4.
A teljesítmény megtartása
mellett minden
információtechnikai rendszer méretei
korlátlanul csökkenthetők.
3.
Gazdaságilag, vagy katonailag indokolt
feladatokat valósítanak meg.
2.
Az információfeldolgozási folyamat, ha csak
bizonyos feltételeknek engedelmeskedik,
gépesíthető, de az eredmény csak
elfogadható.
1.
Minden algoritmizálható információfeldolgozási
folyamat számítógéppel is elvégezhető.
4. Az információs társadalom
eszközei
• Műholdas műsorszórás (ledőltek a határok)
• Közlekedéstechnika, repüléstechnika
(ledőltek a határok fizikai értelemben is)
• Telekommunikáció fejlődése (korlátlan
információáramlás)
• Internet (hardver-és szoftvereszközök
nagymértékű fejlődése)
5. A számítástechnika és a
kommunikációs technikák
integrációja
A konvergencia:
„Különböző hálózati platformok azon
képessége, hogy alapvetően hasonló
szolgáltatási fajtákat hordozzanak, illetve
olyan fogyasztói eszközök összefonódása,
mint például a telefon, a televízió, és a
személyi számítógép”.[…]
[European Comission - Brüsszel, 1997. december 3.]
6. A médiakonvergencia területei
•intézményes forma,
•nyilvánosan terjesztett eszközök
(médiumok),
•rendszerint egyirányú
•egymástól távol lévők (halló- és
látótávolságon kívül)
•rendszerint a személyes közlés
bizalmas keskenysávú (narrow)
csatornája
•információk rögzítése,
kezelése, rendszerezése,
továbbítása
•az információtudomány, a
matematika és az
elektronika határterületén
kialakult tudományág
a média gyártás és
feldolgozás digitális
változata.
médiakommunikáció,
mobil televíziózás
A médiakonvergencia a
technológiák közeledésén túl a
nyilvános és perszonális
kommunikációs lehetőségeinek
a bővülését jelenti.
•otthoni és hivatali
•táv-adatátvitel
•kis és nagytávolságra
•vezetékes
•vezeték nélküli
7. A szabadidő, a kultúra, a média és
az oktatás
Bármilyen, a valóságban
zajló esemény,
leegyszerűsített,
szenzációfókuszált
gyakran torz és
manipulatív formában
történő megjelenítése.
Cél:a közönség olyan
életvitelre legyen
kondicionálható
kulturálisan, amely a
fogyasztói
társadalomban
érdekelt szféráknak
profitot eredményez
Az oktatási célú
tartalom, esemény, a
szórakoztató média
formanyelve alapján
történő leegyszerűsített
multimédiás formában
történő megjelenítése.
Az oktatási célú
tartalom elsősorban
infokommunikációs
eszközökkel történő
elsajátítása.
Az információszükséglet
és a tanulási igény ma
már nem csupán
papíralapú
dokumentum-
gyűjtemény alapján,
hanem elektronikusan is
kielégíthető.
8. A TÁVOKTATÁS
hagyományos
vagy klasszikus
(papíralapú)
elektronikus
(világhálón
történő)
A távoktatástól az e-learningig
ötvözheti, vagy kizárólagos
formában használhatja
a hagyományos levelezést, az e-mailt,
az egy- és kétirányú videó-, illetve
műholdas adásokat és az IKT-eszközöket.
olyan stúdium, amely
az oktató tanár személyétől távol és attól
függetlenül – de általa irányítva –
megy végbe.
9. Schramm-féle taneszközök
nemzedéki felosztása
V.
NEMZEDÉK
IV.
NEMZEDÉK
III. NEMZEDÉK
II. NEMZEDÉK
I. NEMZEDÉK
Nem igényelnek gépeket:
•képek,
•térképek,
•grafikus ábrázolások,
•kéziratok,
•kiállítási tárgyak,
•modellek,
•falitáblák,
•makettek,
•kísérleti eszközök, stb.
Általuk a közoktatás általánossá válik,
megszűnik az írástudatlanság:
•tankönyvek,
•olvasókönyvek és nyomtatott tesztek
audiovizuális eszközök:
•a fényképek,
•a diapozitívok,
•a filmek,
•a hangfelvételek,
•a rádió és a videotechnika,
•a műsorszórás (televízió és rádió), és
terjesztés (audió- és videókazettákA programozott oktatás eszközei: (ember és gép közötti kommunikáció)
•a programozott egyéni tanulás eszközei,
•a nyelvi laboratóriumok,
•a személyi számítógépek (PC-k),
•az interaktív videó, CD-I,
•a multimédia és a virtuális valóságot megjelenítő
eszközök
Ebben a fázisban jelenik meg a számítógép alapú oktatás CBT).
Az internet:
melynek segítségével az összes korábbi találmány által
nyújtott funkció elérhetővé vált.
•átalakította a korábbi tanulási modelleket,
•tartalmasabb, elérhetőbb és olcsóbb oktatás,
•web alapú képzés (WBT vagy IBT), e-learning
•legnagyobb tanulási erőforrás
10. A multimédia
• A multimédia olyan technológia, mely a
számítógéppel segített kommunikációt
és interakciót összetett, interaktív
médiarendszerrel valósítja meg, és
teszi lehetővé vizuális (adatok, szöveg,
állókép, grafika, animáció, mozgókép)
és auditív (beszéd, zene, zörej)
megjelenítési formák integrálásával.
kritériumai
1. A különböző médiumok független elérése.
2. Interaktivitás, elágazásos programfelépítés.
3. A médiumok kombinációja, többoldalú szemléltetési
lehetőség, eredményesebb és tartósabb a tanulás.
4. Az interaktivitás és a navigáció.
5. A non-linearitás, „lapozás” nélküli tartalomelérés.
11. A hagyományos képzés átalakulása
Poroszos tanóra, off-the-job
helyett
off-the-job módszerek
14. Az e-learning értelmezése
Hálózat-alapú oktatás, ahova minden olyan oktatási forma
beletartozik, ahol a közvetítő közeg az internet vagy egy
intranet.
Más felfogás szerint az e-learning tágabb jelentésű, és
minden technológia alapú oktatás ide tartozik.
A hálózati alapú e-learning megoldásoknál a tananyagot a
hallgatók a hálózaton (intranet/internet) keresztül egy
központi szerverről érhetik el.„Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető
nyitott – tér- és időkorlátoktól független – képzési forma,
amely a tanítási - tanulási folyamatot megszervezve
hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek
birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-
tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív
oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva a
tanuló számára hozzáférhetővé teszi.„
[FORGÓ S.: Agria Media 2002. Oktatástechnológiai és információtechnológiai
konferencián elhangzott előadás. ]
15. Az e-learning megoldások összetevői
Hardware feltételek
A mai rendszerek nagy
része ügyfél-kiszolgáló
(kliens-szerver)
kiépítésű.
Szoftver feltételek
LMS keretrendszer:
Kurzusadminisztráció
LCMS keretrendszer:
tartalomtárolás és
kezelés
Személyi feltételek
rendszergazda,
oktatási
adminisztrátor,
tananyag közvetítő,
oktatók,
tananyagfejlesztők,
tananyagszerzők és
vezetők
18. A saját ütemezésű képzés
Azonos, valós időben
(szinkron)
• Chat
• Whiteboard, közös tábla
felületre rajzolás
• Application Sharing, több
személy által használható
programok
• Videokonferencia
Késleltetett (aszinkron)
•web-server
• e-mail
• newsgroups - hírcsoportok
• mailing-lists - levelezőlisták
• self-tests - gyakorló tesztek
• fórum
19. IKT eszközök az oktatásban
Digitális zsúrkocsi és bőrönd:
amely egy laptopot, DVD lejátszót,
valamint a megjelenítéshez projektort,
erősítőt, hangfalat, és mikrofont
tartalmaz.
Interaktív tábla:
egy szoftver segítségével kapcsolja
össze a táblát úgy egy számítógéppel (és
projektorral), hogy annak vezérlése a
tábláról lehetséges lesz, illetve a
táblára került tartalmak háttértárolóra
menthetővé válnak.
Digitális palatábla: a tantermi nagy
méretű tábla számítógépes
összekötetésben van a tanuló (vagy
tanulócsoport) előtt lévő táblával,
melyet megérintve a nagy táblán lévő
rajzelemeket képes mozgatni.
20. Az integrált tanulási forma
• a hagyományos tanórák internet
támogatással bővülnek ki
• térbeli és időbeli függetlenség
• az oktató és hallgató közötti
interaktivitás közelítése a
valós oktatási kapcsolatokhoz
21. A vegyes típusú tanulás jellemzői
A blended learning, olyan oktatási technológia, mely
a képzéshez változatos, tanulási környezeti elemek
(módszerek és eszközök) – hagyományos és virtuális
tantermi tanulási formák, személyes és távolsági
konzultáció biztosításával, nyomtatott- és
elektronikus tananyagok segítségével magas-
színvonalú (hi-tech) infokommunikációs eszközök
révén a tananyagot kooperatívan, változatos
módszerekkel, egyénre szabott formában teszi
hozzáférhetővé, biztosítja tanulók előrehaladási
ütemének ellenőrzését értékelését. (Forgó, 2004).
22. Az e-learning technológiai
alkotóelemei
1. Learning Management System (LMS) – oktató felület
2. Tananyag, CBT – oktatóegység
3. Meta-adat – adatok az adatokról
4. Szerzői szoftver – a rendszer feladata közé tartozik a
tananyagok előállítása
5. Általános alkotóelemek
a.) Browser –elérhető a tananyagot akkor és ott,
amikor és ahol arra szüksége van.
b) Kapcsolódási pont –melyek lehetővé teszik az
adatcserét és adatfeldolgozást.
23. Irányelvek, nemzetközi és
nemzeti szervezetek, szabványok
és rendszerek
1. Irányelvek, politikák – ilyenek érvényesülnek az EU és
tagállamaiban: e-Europe cselekvési programjai.
2. Nemzetközi szervezetek, kamarák, szakági minisztériumok
ajánlásai, akkreditációja.
3. Nemzeti akkreditációs és minőségbiztosítási testületek.
4. Szabványosítás
5. Elemző, figyelő rendszerek
