Ir babits kepek

(Babits Mihály: Isten kezében)

KÉP A SZÓ ÉS TEST A KÉP
kép = szó
kép = test
szó = test
KÉP

MÁSODSZORRA ELVÉSZ AZ ELSŐ
(Weöres Sándor)

AZ EMLÉKEZÉS
A LÉLEK HATÁSA A TESTRE
múlt = lélek
jelen = test
(Bergson)

Mindig csak az van, ami van.
Mindig csak az nincs, ami nincs. A legjobb, amit nem tudunk,
Mindig csak az nincs, ami van. a legszebb, amit nem hiszünk. (BM)
Mindig csak az van, ami nincs. (WS) JÓ = a ’nemtudás’
SZÉP = a ’nemhit’

1 ______________________________
IR babits_kepek, VHI, 2007. szeptember 17-én



Homérosz



2 ______________________________


Kovács András Ferenc: PRO DOMO

Csak én írok, versemnek hőse: semmi.
Vak űrnek voltál viselőse, Emmi –
vidám hasadban zsidó voltam s dán is,
csordult a számon vád, vér, vodka, ánizs...
Szomjazva ezt-azt felnőttem, fel én,
ki fuldokoltam más anyák tején,
tudom már: solvet sĺclum in favilla,
mert egy mozdony volt csak József Attila,
s Babits volt Jónás, Babits volt a cethal,
hisz tetszhalott is meglakol, ha meghal,
s nehézkes voltunk Isten könnyű álma,
de szétnyom bűzlőn, mint a szörnyű bálna,
amely Szatmáron Szent István terén
rohadt, akár a szóra szánt erény,
miképpen Hamlet s Fortinbras, a norvég...
Kék formalinban forgat majd az orv ég,
ha semmiségre lelkem tán serény:

kicsüng a létből, mint versből a sorvég.

Podmaniczky Szilárd:
Rendemnek hőse lenni
kapufélfa akit
hiába találnak el néha
azért a gól az úr

*
Szeretnék egyszer
múltamnak őse lenni
átjárni eleve
kifakult tájakon

3 ______________________________

Csak én bírok regényem hőse lenni?
Kontra Ferenc: Farkasok órája

Rostás Édua: A lírikus epi(b)logja
Csak én bírok blogomnak hőse lenni,
Első s utolsó mindenik dalomban,
A virtuális étert vágyom rímbe szedni,
De jelszavamnál tovább még nem jutottam.
S már csak kódokat látok: erdejük elfed mindent;
Bináris számsor vagyok, de akkor mi Isten?
Honlapokba zárva elmém a sorokat járja,
Információhiány volna a gondolat halála.
Erős tűzfal mögül nincs mód kitörnöm,
Csak frissítésem törhet a biztonsági résen át -
míg van, ki honlapoma rátalál.
Én maradok: magam számára börtön,
Kód és kódoló mind részemmé vált,
S a gondolat újra magára talált.

4 ______________________________

Báthori Csaba: Babits-változatok

Jelzőkarók

Csak én!... birok? Versemnek hőse lenni;
első s utolsó, mindenik, dalomban
a mindenséget -, vágyom versbe' venni
de... még-tovább magamnál! nem?! jutottam -

S már azt hiszem-nincs! rajtam?? kívül semmi
de hogyha van! is Isten... tudja. Hogy' van?
Vak „dióként" „dióban" zárva lenni
s törésre!... várni beh-megundorodtam.

Bűvös, körömből nincsen; mód kitörnöm
csak!!! nyílam szökhet??? rajta!!! át a vágy -
de jól tudom - vágyam - sejtése csalfa?

Én maradok magam. Számára börtön!
mert én... vagyok... az alany és a tárgy,
jaj; én; vagyok az. Ómega s az alfa?

Szórend-csere

Én csak versemnek birok hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
vágyom a mindenséget versbe venni,
de magamnál tovább még nem jutottam.

S azt már hiszem: rajtam kívül nincs semmi,
de hogyha van, Isten is tudja, hogy van!
Vak dióban dióként zárva lenni
s törésre várni beh megundorodtam.

Körömből nincsen bűvös mód kitörnöm,
nyílam csak átszökhet rajta: a vágy -
jól tudom, de vágyam sejtése csalfa.

Magam számára maradok én börtön,
mert az alany vagyok én és a tárgy,
én jaj vagyok az ómega s az alfa.

5 ______________________________

Rákmenet

Jaj én vagyok az ómega s az alfa:
mert én vagyok az alany és a tárgy -
én maradok: magam számára börtön.

De jól tudom, vágyam sejtése csalfa -
csak nyílam szökhet rajta át, a vágy:
bűvös körömből nincsen mód kitörnöm.

S törésre várni beh megundorodtam,
vak dióként dióban zárva lenni -
de hogyha van is, Isten tudja hogy' van:
s már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi.

De még tovább magamnál nem jutottam:
a mindenséget vágyom versbe venni.
Első s utolsó mindenik dalomban:
csak én birok versemnek hőse lenni.

Halandzsa

Kacs én ribok servemnek lőse denni,
cselső s uvolsó kindenik csalomban:
ha bindenséget hágyom felsbe renni,
da lég lovább garamnál csem futottam.

S hám hazt piszem: kincs jaltam jívül kemmi,
da dogyha nan si, Estin gudja dogy' dan?
Bak bióként bióban vázra kenni
r reréstő szárni heb lekundorodtam.

Sűbös sörömből kincsen kód kimörnöm,
kacs mílany köszhet tá: a gágy -
da ból budom, gyágyam tergése jalta.

Né karadok: kamon hámára szölcsön,
kert né nagyok za lanyi sé ta rágy,
vaj né nagyok za hó mega sa balfa.

6 ______________________________

Du-Princípium

Csak Te birsz a versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább Tenálad nem jutottam.

S már azt hiszem: nincs Rajtad kívül semmi,
de hogyha van is, Uram, tudod hogy' van?
Vak dióként diódban zárva lenni
S törésedre várni megundorodtam.

Bűvös körödből nincsen mód kitörnöd,
csak nyílad szökhet rajta át: a vágy -
de jól tudod, vágyad, sejtésed csalfa.

Te az maradsz: magadnak építsz börtönt,
mert Te vagy csak az alany és a tárgy,
jaj Te vagy csak az ómega s az alfa.



Villon

7 ______________________________



Arany János Jelenések könyve



Henri Bergson

8 ______________________________



Brueghel

9 ______________________________


isten–sejt–elem

Rodin



Petőfi Sándor

10 ______________________________



Dante (Gulácsy Lajos alkotása)



József Attila Nietzsche

11 ______________________________


KULTÚRA
A rút luk.
(BM)

JÁTÉK
Két áj!
Áj, áj!
jajgass!
(BM)

Kettő vagyok, alany és tárgy.
Csak halál szülhet eggyé engem.
(WS)

12 ______________________________

Ir babits kepek

Empfohlen

Empfohlen

Weitere ähnliche Inhalte

Empfohlen

Empfohlen (20)

Ir babits kepek