1. A 4. CSOPORT BEMUTATJA...
A Centrál kávéház
... című projektmunkát
2011. nov. 7.

2. ELŐVÁZLAT
 Bemutatkozás
- témánk, interjú (kivel, hol), tagok
 Saly Noémi mesél – mi igazodunk
- Budapesti kávéházak, kávésipar kezdetei
- Centrál alapítása, fénykora
- Irodalmi és társadalmi élet
- Asztaltársaságok (A Hét, Nyugat)
- A Centrál a világháborúk után
- A Centrál ma
 Fotók
 Összefoglalás

3. A vonaton odafelé

4. Megérkeztünk

5. ... A CENTRÁL ELÉ!
Bianka képei a Centrál homlokzatáról, rólunk

6. Interjú Saly Noémivel

7. SALY NOÉMI MESÉL…
 A budapesti kávéházak kialakulása
- kb. 1890-es évek: 400 kávéház Budapesten
- ebből 1%, azaz 4 irodalmi kávéház/művészkávéház
- igaz ez: Bécs, Párizs, Berlin stb.
 Saly Noémi tovább mesél…
- a kávéipar kialakulásáról (18. sz.)
- a kávésok közötti versengésről
- első: horvát v. bunyevác (bácskai) úriember
- konkurencia: olasz (talján)+német (1730-as évek)
Saly Noémi az ő versengésüket ecseteli egyedi stílusban...

8. Kávésbalhé

9. MIÉRT VOLTAK VONZÓAK A PESTI KÁVÉHÁZAK?
 Két vonal talákozik:
1.) nyugat-európai:
kávé, kávéház = gazdagok
gazdagok = "gyönyörű külsőségek"
gazdagok= tisztelet, udvariasság
„…a legpattanásosabb szarosseggű joghallgató is »doktor úr« volt.”
(Saly Noémi)
2.) keleti (török):
szabad légkör, elidőzés a kávéházban egész nap

10. A CENTRÁL – A KEZDETEK
 Alapította: Seemann Károly (1885)
 Megnyitotta: Frankl Bertalan (1887)
Egyetem utca 1. szám alatt
 Tervezte: Quittner Zsigmond
- eklektikus stílus
- a kávéház belseje: 8 terem (2 játék-)
 Festette: Scholz Róbert (narancsszín falak kékkel és fehérrel kombinálva)

11. És miért volt vonzó a Centrál?

12. És még miért volt vonzó a Centrál?

13. A CENTRÁL FÉNYKORA – ÉLET A KÁVÉHÁZBAN
 Saly Noémi hangsúlyozza: kávéházi élet = irodalmi + társasági élet
 asztaltársaság
- tudósasztal
- bölcsészek
- neves személyek (pl. Babits, Karinthy)
- szerkesztői munka ( A Hét, Nyugat)
- de: egyéni alkotás  dolgozni kellett
„Asztaltársaságok voltak, ahol a nyelvésztől a bádogosig, a kulamosótól a...
nemtom' én, Krúdy Gyuláig mindenki bement. Bement, leült, dumált,
egymással beszélgetett: nem voltak úgy izolálva az emberek, mint
manapság.” (Saly Noémi)

14. A HÉT
 1890 és 1908 között (alapítva: 1899, Korona kávéház)
 szerkesztő: Kiss József
- szigorú-kegyetlen kéziratjavítás (művésznek kihívás)
- jelszó: tehetség
 Az első modern folyóirat
- nyugat-európai minták (és művek)
- nagyvárossá váló Budapest polgárainak
- a legnagyobbak írják:
írók: Mikszáth, Jókai, Heltai Jenő, Krúdy
költők: Kiss József, Ignotus
nyugatosok: Ady, Tóth Árpád, Kosztolányi, Juhász Gyula
 Új, sokszínű, modern, kiemelkedő színvonalú hetilap

15. A NYUGAT A CENTRÁLBAN 1.
 Alapítva: 1908. jan. 1-jén a Centrálban
 Főszerk.: Ignotus
 Szerk.: Osvát Ernő és Fenyő Miksa
 Anyagiak: Hatvany Lajos
 Magas művészi színvonal nehéz bekerülni
 A Nyugat a Centrálban (1908-1915)
- első nemzedék ('10-es évek): Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth
Árpád, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Gellért Oszkár,
Szép Ernő, Csáth Géza, Balázs Béla
„Van hivatalnok-idő (reggel héttől nyolcig), ügyvéd-idő (reggel nyolctól fél tízig),
orvos-idő (reggel fél tíztől fél tizenegyig), nyárspolgár-idő (félegytől délután
háromig), családidő (délután négytől este hétig), szieszta-idő (este félnyolctól
tizenegyig), lump-idő (este tizenegytől éjjel kettőig), művész-idő (éjjel kettőtől fél
négyig) és ügynök-idő (mindig)." (Kosztolányi, 1914)
 Érdekesség: 1921. január: lánykérés a Centrálban!

16. Saly Noémi mesél a Nyugat
asztaláról

17. A NYUGAT A CENTRÁLBAN 2.
 A Nyugat a Centrálban (1920-1941)
- 1919-ben Osvát lemond, Babits szerkesztő lesz
- '20-as évek: Tóth Árpád, Móricz, Szép Ernő, Babits,
Surányi Miklós, Tersánszky Jenő, Nagy Lajos, Schöplin
Aladár (a társaság lelke), Szabó Lőrinc, Füst Milán
- 1926-tól mindennapos összejövetelek  kedd esték
- szerda esték: magyar írónőké (1936: Kaffka Margit Társaság)
- 1929: szerkesztők: Babits és Móricz
nézeteltérések  Móricz kilép (1933)

18. A NYUGAT A CENTRÁLBAN 3.
 '30-as évek: Babits legfőbb irodalomszervező
- harmadik nemzedék: Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Vas István,
Dsida Jenő, Zelk Zoltán
 Karinthy (új arc a Centrálban 1934-től)
 1935: havi megjelenés
 1941: belépés a háborúba
Babits augusztusban meghal  a Nyugat megszűnt

19. A CENTRÁL A VILÁGHÁBORÚK UTÁN
 1942: Mészáros Győző lányai veszik át a kávéházat
- modern, színes bútorok, pálmák
- elbárosítják, eszpresszó lesz
- de: irodalmi tevékenység
- Nyugat negyedik nemzedéke/újholdasok: Lengyel Balázs,
Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Szabó Magda, Devecseri
Gábor, Mándy Iván, Örkény István, Ottlik Géza
 1949: bezárják (kommunista diktatúra)  Ø kávés szakma,
kávéház

20. A CENTRÁL MA
 1990-től felújítások dr. Somody Imre vezetésével
 1999: újra megnyílik a Centrál (de nem irodalmi kávéház)
Mit gondol a mai Centrálról Saly Noémi?

21. Saly Noémi a mai Centrálról

22. FORRÁSOK
 Devecseri Gábor: Két emlék. In: Lágymányosi istenek. Bp., 1979. p. 150
 Erki Edit (szerk.): Kávéház-sirató. Officina Nova, Bp., 1994.
 Kiss József: Egy lapról, egy évfordulóról, egy szerkesztőről (1899). In: Kiss József Kerek
Asztala. Bp., 1934. 22. p.
 Kóbor Tamás: Kiss József és kerekasztala. Budapest, Kiss József prózai munkáinak
kiadóvállalata, 1934., p.5
 Kosztolányi Dezső: Budapest, a kávéváros. A Hét, 1914. március 15.
 Pacz Mercédesz: A Hét, nem csak mint a Nyugat előfutára. Az ELTE BTK
Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatóinak publikációsfóruma.
http://epika.web.elte.hu/doktor/PaczMercedesz.pdf
 Pertl István: Centrál kávéház. http://www.dura.hu/pertl/central/central.html
 Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba. Osiris, Bp., 2005.
 Sárossi Bogáta: A Centrál kávéház tükörcserepei. In: Budapesti Negyed, IV. évfolyam 2-3.
szám, 1996. http://bfl.archivportal.hu/id-692-sarossi_bogata_central_kavehaz.html
 Szabados Tamás: Centrál Kávéház és Étterem. Kávéházak.hu > Kávézó kereső >Centrál
Kávéház és Étterem. 2004. 08. 08.
http://www.kavehazak.hu/kavehazak/kavehaz.php?id=1

23. EXTRÁK…

24. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!