1. Forint helyett euró – mikor, milyen árfolyamon?
Kilátások és lehetőségek a forintpiacon exportőrcégek számára
Az MNB és a kormány jelenlegi elképzelései alapján a forint 2010-ben szűnne
meg és lépne helyére az euró. Bár ennek teljesíthetőségével kapcsolatban
megoszlanak az elemzői vélemények és vannak kérdőjelek, nem árt egy kicsit
előrenézni és kiaknázni a forintpiacban rejlő lehetőségeket.
Először is nézzük a jelenlegi helyzetet és a várható tendenciákat! Itt három
szempont alapján vizsgálódunk: a természetes piaci folyamatok, az árfolyam és a
gazdaság teljesítőképességének viszonya illetve a történelmi tapasztalatok alapján.
I. Piaci folyamatok
A forinttal kapcsolatban visszatérő téma, hogy túl erős és gyengülnie kellene. Ez
azonban két éve várat magára és a forint gyengülésében hívők folyamatosan
csalódnak. E jelenségnek egyszerű a magyarázata! Az MNB az elmúlt
hónapokban – ahogy ezt előre jelezte- fokozatosan csökkentette az alapkamatot,
ami kiszámíthatóságot jelentett a piac részére, ezt pedig a piac a forintba vetett
bizalom formájában honorálta . Ezt tetézte az a tény, hogy Magyarországot
kockázati szempontból egyre biztonságosabbnak ítélik a befektetők (EU
csatlakozás, konvergencia folyamatok), ugyanakkor a kamatszint nálunk a
legmagasabb az egész unióban! Ennek eredőjeként más piacokkal összehasonlítva
alacsony rizikóval lehet kamatprémiumot bezsebelni!!! Ez pedig folyamatos
tőkebefektetéseket vonzott és vonz külföldről, ami erősíti és erősen tartja a
forintot.Tulajdonképpen ez a folyamat jellemezte az egész 2004. és 2005.évet. Ez
pedig ahhoz vezetett, hogy az importőrcégek csendben örültek az erős forintnak,
míg az exportőrök vártak és nem fedezték kockázataikat a gyengébb forint
reményében!
Míg a 2004. év elején még 260 forint fölött jegyezték az eurót, 2005-ben az első
nyolc hónap piaci átlagárfolyama 247 forint alatt volt!!! Mindeközben a
határidős árba épülő kamattartalmak is drasztikusan zsugorodtak. Ez további
komoly veszteség – de legalábbis ki nem használt nyereség - exportőreink
számára!
Ez a folyamat ( a kamattartalmak zsugorodása) nem változik, folytatódni fog
egészen addig, míg gyakorlatilag megszűnik a kamatszintek közt a különbség!
Ez persze nem jelenti azt, hogy egyirányú utcába fordultunk és a forint mostantól
mindig ilyen stabil és erős marad. Előfordulhat forintgyengülés, de az idő
2. múlásával ez egyre inkább csökkenő mértékű és egyre valószínűtlenebb lesz!!! A
külföldiek ugyanis ezt a játszmát végig fogják játszani és a magas kamatok
miatt folyamatosan fognak tőkét invesztálni a monetáris unió felé tartó
forintba! Az átmeneti forintgyengülések és esetleges hozamemelkedések csak az
étvágyukat fogja növelni!!!
II. A forint árfolyama és a gazdaság
1, Grafikon: Az EURHUF mozgása 2001-2005 (Reuters adatok)
Weekly QEURHUF= [Bar, Candle, RSI 14, Slow Stoch 5,3,3]
[Professional] 2001.02.27. - 2005.10.21. (GMT)
Price
2001 nyara: Fejlodo piacok pénzügyi válsága (Argentin,Török,Lengyel)
273
270
267
264
261
2004 nyara: Kormányválság 258
255
252
249
246
2003.Június: Sáveltolás fölfelé 243
240
237
234
2003.Január:Támadás a sávszél ellen
231
Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct
2001 2002 2003 2004 2005
3. A fenti grafikonra tekintve néhány dolog tényként leszögezhető:
1, A 2001-es sávszélesítés óta az idő kb. 75%-át a 255-ös árfolyam alatt töltötte a
piac
2, Komoly forintgyengülést kétszer élhettünk át: 2001 nyarán külső sokk hatására,
2003-ban pedig a sáv felfelé történő eltolása okozott pánikot
3, Az elmúlt két év (2004-2005) negatív eseményei hidegen hagyták a piaci
szereplőket, a forint stabil maradt
Mindeközben a magyar gazdaság folyamatosan bővült és a GDP 2001 óta éves
átlagban 3,5 %-kal növekedett, ami bőven az EU átlag fölött van, az utolsó két
évben pedig kb. a duplája! Vagyis az erősnek mondott forint nem gátolja a
megfelelő bővülést! Ráadásul a legalacsonyabb növekedést éppen 2003-ban
produkálta a magyar gazdaság, amikor a legmagasabb volt az euró átlagárfolyama!
(lásd táblázat)
1. Táblázat: A magyar GDP bővülése és az EURHUF átlagárfolyama
2001 2002 2003 2004 2005*
GDP növekedés 3.8 3.5 2.9 4.0 3.5
EURHUF átlag 256.68 242.97 253.51 245.90 246.60
* GDP az első félév, árfolyam az első nyolc hó alapján
Ez legalábbis cáfolni látszik azt a régóta hangoztatott kívánságot, hogy gyengébb
forintra van szüksége a magyar gazdaságnak! A fenti táblázatból úgy tűnik, hogy
gazdaságunk valamilyen módon már alkalmazkodott a 250 alatti
árfolyamokhoz!!!
III. Történelmi tapasztalatok: A csatlakozásig hátralévő időszak várható
árfolyammozgásai
Bár még mindig sokan számítanak egy komolyabb forintgyengülésre, ezt
véleményünk szerint csak egy külső sokk idézhetné elő!!! A magyar gazdaság
pénzügyi problémái önmagában kevésnek bizonyultak az utolsó 2 évben
ahhoz, hogy a forint meggyengüljön. Ez könnyen így maradhat a monetáris
csatlakozásig a kamatprémiumok miatt! Az MNB nem engedi majd túlzottan
gyengülni a forintot, mert az veszélyeztetné az árstabilitásra vonatkozó céljait. Így
4. ha meg is gyengülne a forint, valószínűtlen, hogy 255-260 fölötti árak legyenek
hosszabb időn át, ezt a jegybank átmeneti kamatemelései megakadályoznák.
Mennyi idő van még a csatlakozásig? A tervek 2010-ről szólnak, bár kérdőjelek
még vannak.... Tételezzünk fel egy 2011-es év eleji csatlakozást! A hátralévő idő
alig több, mint öt év.
Érdekességként nézzük meg, hogyan viselkedtek a monetáris csatlakozás (az euró
születése) előtti utolsó öt évben az uniós országok devizái. Összehasonlításunkban
a német márka ellen jegyzett keresztárfolyamok szerepelnek.
2. Táblázat: A monetáris unió devizáinak volatilitása (1994.01.01.-1998.12.31.)*
Csúcs/Mélypont 1994.01.01./1998.12.31.
1994jan01 Csúcs Mélypont 1998dec31 (%) (%)
DEMATS 7.0300 7.0437 7.0257 7.0357 0.26 -0.08
DEMFRF 3.4050 3.5753 3.3435 3.3521 6.93 +1.55
DEMITL 985.00 1251.50 965.00 990.22 29.69 -0.53
DEMBEF 20.80 20.85 20.50 20.61 1.71 +0.89
DEMNLG 1.1200 1.1285 1.1160 1.1265 1.12 -0.58
DEMPTE 101.95 105.93 99.34 102.43 6.63 -0.47
DEMESP 82.50 92.80 81.20 85.09 14.29 -3.14
DEMFIM** 3.2200 3.3450 2.9502 3.0397 13.38 +5.60
IEPDEM*** 2.5800 2.7139 2.4677 2.4834 9.98 -3.74
*A táblázatból hiányzik a luxemburgi frank; ** A finn márka adatsora 1994.04.08-val kezdődik;
*** Az ír font adatsora 1997.01.01-vel kezdődik
Kiegészítve a táblázatot meg kell említeni, hogy a két legbizonytalanabb deviza,
az olasz líra (ITL) és a spanyol peseta (ESP) 1992 szeptemberében áldozata lett
a “fekete szerda” néven elhíresült napnak. E krízis és valutaválság hatására 1995
tavaszáig e két deviza még sokat gyengült, ezt azonban már korrigálták a piacok,
az utolsó években e devizák is jelentősen erősödtek (lásd grafikonok). Az ír font
az egyetlen olyan deviza, amely említésre méltó mértékben gyengült a
csatlakozást megelőző időszakban!!! Ha pedig az időszak elejét viszonyítjuk a
csatlakozási árfolyamhoz, nincs említésre méltó különbség!!!
5. Összefoglalva: Sem a piaci folyamatok, sem a forint árfolyamával kapcsolatos
polémiák, sem pedig a történelmi tapasztalatok nem támasztják alá a forint
összeomlásával kapcsolatos találgatásokat!!! Ha lesznek kilengések, azok
várhatóan konszolidáltak lesznek és a törvényszerű, önbeteljesítő jóslatként is
működő konvergencia folyamatok mindig vissza fogják téríteni a forintot az
erősödés irányába!!! Így aztán kézenfekvő feltételezés, hogy a csatlakozási
árfolyam nem lehet túl messze az elmúlt időszakban jellemző 245-255-ös
szintektől!!!! Ezt egyebek közt az MNB és a kormány elképzelései és
nyilatkozatai is alátámasztják, valamint az a tény, hogy a sávszélesítés óta eltelt bő
négy év alatt a piac „jól érezte magát“ az említett szinteken és ez az árfolyamszint
nem hátráltatta a gazdasági bővülést!!!
Mizsér Attila
Vezető Üzletkötő
HVB Treasury Értékesítés
Budapest, 2005.09.15.
6. Melléklet: A devizák mozgása a csatlakozás előtt (Bloomberg adatok)
Az osztrák schilling(DEMATS) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás.
7. A francia frank (DEMFRF) árfolyama (1990.01.01.-től a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikon stabilitást mutat, az 1995-ös szintről a frank folyamatosan
erősödött a csatlakozásig.
8. Az olasz líra (DEMITL) árfolyama (1990.01.01.-től a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikonon jól látható az 1992-es krach, aminek következtében 1995
tavaszáig lavinaszerűen gyengült a márkával szemben. Ne feledjük, hogy eközben ugyan
“kegyvesztett” lett a líra, de 1997-ben visszakerült az ERM II. rendszerbe és simán
csatlakozott a monetáris unióhoz. Az utolsó csaknem négy év alatt igen intenzíven
erősödött a líra és az 1993-1994-ben jellemző szinten csatlakozott.
9. A belga frank (DEMBEF) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás az
utolsó öt évben.
10. A holland gulden (DEMNLG) árfolyama (1992.10.02.-tól a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás.
11. A portugál escudo (DEMPTE) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikon stabilitást mutat, az utolsó évek legmarkánsabb mozgása az
escudo erősödése volt 1995 és 1997 között.
12. A spanyol peseta (DEMESP) árfolyama (1992.01.03.-tól a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikonon jól látható az 1992-es krach, aminek következtében 1995
tavaszáig lavinaszerűen gyengült a márkával szemben. Nagy a hasonlóság a líra
grafikonjával, kisebb kilengéssel ugyanaz a forgatókönyv. Az utolsó négy évben erősödés
és rendkívüli stabilitás volt a jellemző.
13. A finn márka (DEMFIM) árfolyama (1994.04.08.-tól a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikon a finn márka trendszerű erősödését mutatja, az utolsó öt év
tekintetében a legerősebb volt az elemzett devizák közül.
14. Az ír font (IEPDEM) árfolyama (1997.01.01.-től a csatlakozásig)
Kommentár: A grafikon az utolsó két évet mutatja. Ne feledjük, hogy ún. direkt
jegyzéssel kereskedtek az ír fonttal, így itt a süllyedő vonal a font gyengülését jelzi!
A két év tekintetében itt is stabilitás a jellemző, egy erősödő majd egy gyengülö fázis
eredőjeként.