1. A csűr és az állattartás épületei

2. A csűr vagy pajta Cséplésre és tárolásra szolgál a telek végén áll, a háznál szélesebb és magasabb, nagy kapui vannak

3. A csűr Általában három helyiségből áll. Szérű cséplés helye, szekér, nagyobb eszközök tárolása, helyigényes munkák végzése fiókok fala sárral tapasztott, csépeletlen gabona, széna, szalma tárolása, műhely.

4. A szérű cséplés szállítás szekérrel, petrencerúddal; cséplés cséphadaróval; tisztítás szeleléssel, rostával; eke, borona, henger tárolása

5. Az állatok lakhelye Istálló a ház folytatása, vagy különálló épület; igás-, fejős-, hátasállatoknak ló (munkaerő), ökör (munkaerő), tehén (tej)

6. Istálló Lehetőleg külön istállók szarvasmarháknak, lovaknak; Közvetlen udvari bejárat, Jászol: etetővályú

7. Istálló A nagycsaládban a férfiak hálóhelye tüzelősól, alvás dikón, az állatok melegítenek, a padláson takarmány (széna)

8. Szénatároló Széna: lekaszált, szárított fű, táplálék, boglya. Szalma: a gabona szára, alom, kazal.

9. Ólak Kisebb állatok lakhelye sertés, birka, baromfi tyúk, liba, kacsa, pulyka…

10. Disznóólak A telek végén, deszkából – hidas, vályogból, téglázott kifutóval. Az éves húsellátást biztosította a sertés.

11. Baromfiólak Vesszőből, nádból, vályogból, néha a disznóól padlásán, tyúkot – tojásáért, libát, kacsát - tolláért, húsáért tartották, a bevételt ruházkodásra fordították

12. Munkák az állatokkal Fejés (tehén) tej, tejtermékek Tömés (liba, kacsa) hízlalás

13. Méhes Méztermelés édesítőszer, sokáig a cukor helyett használták A cukor répából készül.

14. Érdekességek Taposóbál: az új ház padlóját a táncolók keményre taposták. Csűrdöngölő Mit jelent az elnevezés? Miért volt szükség rá? A tyúktartással kapcsolatos hiedelmek Luca napja